Budai Napló, 1920 (18. évfolyam, 631-654. szám)
1920-01-11 / 631. szám
felfogásunk, erkölcsünk, életünk egészen más, mint megtévedt testvérünké. Baj, hogy mégis egy kalap alá vesznek bennünket. És vidéken járván — a most nagyon büszke és lóhátról beszélő vidéken, — nem fájt-e mindnyájunknak, budai lakosoknak, mikor per pestiek beszéltek velünk és rólunk, szemeink közé vágván a „bűnös Baby Ionról“ sok oly dolgot, melyhez nekünk budaiaknak abszolúte semmi közünk nincsen. Mi nem vagyunk Pest. Mi becsületes magyar szívvel vettük ki részünket a világháború borzalmaiból, mi hitünk. Isten iránt szere- tétünkét a Haza iránt, tiszteletünk;. 1 ' 11irtíwrvar Szt .. V:.ü . ainkat vallásos, ív, a mi hitköz- .V int ki országszerte az .uuuuiiiia lelkes követelése, melyet még h kommunisták is honorálni voltak kénytelenek. Bizony mondom eljöhetne a „vidék“ is hozzánk hitéletet, vallásosságot és hazaszeretetei tanulni. Ne k jink hála Izi pesti erkölcshöz semmi közünk. Bennünket a budai erkölcs kötelez, azzal élünk, azzal halunk. Fábián Gáspár. Á budai zsidóságot arra kérjük, maradjon a fal mentén és ne kívánjon különös szerepet vinni a választások idején, ne lépjen föl testületileg és ne kövesse a pestiek példáját, ahol köíön plakátokon külön szervezkedésre buzdítják egymást. Nem okos, nem célszerű és legkevésbbé ildomos a Glüksthalok, Ehrlich Gusztávok és Sándor Pálok provokáló szereplése. Legfőképen a Sándor Páioké, akiknek együgyű szereplési viszketegsége hasonló szereplésre buzdítja a fiatalokat, amivel erősen hozzájárultak ahhoz a nemzeti szerencsétlenséghez, amely a zsidóságot a kommunista rémuralom vezetésében való tömeges részvételével érte. Ennek köszönheti elsősorban a zsidóság a sorsnak azt a rettenetes ítéletét, hogy egy egész népfaj abban tetszelgett magának, hogy a rablás, öldöklés és fosztogatás rendszere őt tartotta egyedül politikailag megbízhatónak, — es most a társadalmi és állami rend idején egyedül ő a megbízhatatlan, Ez a tömeges közreműködés hosszú időre kizár minden újabb politikai szereplést és a zsidóság józan okos része belátással félreállt' A választás azonban kötelező, abban a zsidóságnak is részt kell vennie, de szereplését szorítsa arra', hogy józan ésszel mérlegelje a jelöltek súlyát és - nem nézve, hogy az illető mily párthoz tartozik, — támogassa azt, akit az ország mai nehéz helyzetében a legalkalmasabbnak, tudásban, szakképzettségben legkiválóbbnak tart, még ha nem is demokratapárti, vagy ha talán épen keresztény BUDAI NAPLÓ km 'irwii»miwM-«riiT»iiiiww'ii>~>iwri-ww-Taf im 2 is A zsidóság szereplése a most folyó politikai harcokban lesz annak az ítéletnek a zsinórmértéke, amely- lyel a magyar társadalom bolsevista bűneit mérlegelni fogja. A közszereplés teréről leszorított zsidóság egy része most csupa dacból a szocialistákra készül szavazni, amivel veszedelmesen növelné e párt számarányát, amire épen most semmi szükség nincsen a zsidóságnak, mert ezzel is csak lenyomná a mérlegnek azt a serpenyőjét, ahová elitélendő bűneit helyezte el a bíráskodásra hivatott magyarság. ...nemobaöuba! Uj jegyrendszert készülnek be- zni Budán mely ismét hosszú . ,an ácsorgó csoportokat fog <i$ kerületekben produkálni. Ez kelő jelöltek jegyrendszere lesz, xét csoportba oszthatók: — „i benszülött jelöltek és — Pest- .» i/nportált jelöltek. A budaiak gy része, — főleg a fiatalok, — elegendő jogcímnek vélik azt, hogy mamájuk Őnagysága itt tette őket ki a világba és a születés joga és szükebben körülírt helye alapján tartanak igényt a mandátumokra. Viszont a pestiek valami különös kicsinyléssel néznek Budára, mintha azt mondanák, hogy: — őrüljön Buda, ha ott fellépek ! A. Pesten székelő politikai központok is úgy vélik, hogy ha valamely belső nagyságuk már sehol sem kell, sehol el nem j helyezhető, akkor —jó lesz Budának. Ezek a jó urak nem is értenek Budához és eddig egyetlen egy sem adott, de nem is adhatott — budai programmal! Egy uj jelölt-tipus is kialakult: — a fogorvos-jelöltek. Egy különös uj fajta, mely egy régi rossz német szójáték alapján vél just forralni a politikához. Az „Irredentist“ szót magyarázta egyszer a politikus greiszler úgy, hogy „irre“ ist „verrückt“ és „dentist“ ist „Zahnarzt“ also ist der Irredentist: — a verrückter Zahnarzt. így akadt méltó társuk a politikus csizmadiáknak, a politikus fogorvosokban. Ezeket inkább a I békedelegáíusok mellé keltett volna beosztani, ami kemény dió lesz és beletörhet a delegáció bölcsesség foga. Bevándorolt uj budaiak, akik itt még tulajdonképen meg sem melegedtek, — egy-kettőre készek felajánlani pesti barátaiknak a jó öreg budai kerületeket, hogy — majd elintézem ezt neked a kaszinóban! Csakhogy nem oda Buda! — jó uraim! Nekünk éceszgéberekre nincsen szükségünk. Éceszekkel rettenetesen el vagyunk látva. Láda- számra állanak becsomagolva és végrendeletileg hagyta ránk a boldogult Szabadpolgári párt. Aki pedig pesti azt hiszi, hogy Budán van számára kilátás, az menjen fői a Jánoshegyre, ott a kilátó torony, de ne kapaszkodjék ami hátunkra. Jegyezzék meg odaát, hogy — Buda a budaiaké! HecR. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 3—4-ig I„ Bors-utca 24. ide cimzendő minden levél. ki ujev a Krisztinavárosban ez idén még nagyobb arányokban mozgatta meg a társadalmat, mint az előző években. A régi szokáshoz híven a társaság szine-java gyűlt össze dr. Ripka Ferenc vendégszerető házánál, ahol találkoztak azoknak a társadalmi intézményeknek vezetői is, amelyek élén Ripka Ferenc áll. A tágas hall megtelt ünneplő közönséggel és csakhamar megteltek az odanyiló szobák is. Elsőnek Keömley Nándor min. tanácsos az iskolaszék aleinöke üdvözölte magvas beszédbe a ház urát az iskolaszék nevében, utána Fehér József államszámszéki őszi. tanácsos tolmácsolta meleg szavakkal a Krisztinavárosi Kaszinó szerető ragaszkodását és üdvözletét, — Iván Andor iskolaigazgató magasan szárnyaló szavakkal biztosította a tanító testület rendületlen szerete- téről, Kádár Gusztáv nyug. főfelügyelő a Klotild szeretetház reményét és elnökében való bizakodását hozta újévi üdvözletül a csaknem egészen kipusztitott árvaház részéről. Megható jelenet volt egy bátor szavú árváim üdvözlése, aki három társává! állt a szeretet elnök elé, akinek magának is, de a jelenlévőknek is kicsordult a könnye a keresetlen ♦rjtríur." «hrAbitór. íUgüV Sztku'uy' Forme a „33“ football Clubja és zárószóul Hegedűs István a III. választó kerület Perczel-pártja részéről mondották el megbízóik szerető szívből jött üdvözletét. Ripka Ferenc alig tudott szóhoz jutni és elfogó- dott szóval kezdte köszönetét szerető szóval simogatva a kerület régi intézményeit. amikhez meleg szive egész rajongásával fűzte magát. Beszéde egyik kimagasló részletét vezérlőhelyen közöljük és kiemeljük itt az iskolaszék üdvözletére adott válaszát, mely köszönet volt inkább, a polgárság hálája és elismerése azért az önérzetes és bátor magatartását, amelyet a tantestület a kommonizmus alatt tanúsított. A budai polgárság- büszke — mondotta — az ő tanítóságára, mely egészen beleilleszkedett ebbe a budai keretbe, mely becsületes, hazafias, polgári és vallásos. Ez első sorban a tanítóság érdeme, de a polgárság exponensei is ügyeltek rá, hogy az ide nem való elemek idején eltávolitassanak a testületből. A kommunizmus idején alig is akadt, aki szolgálatába állott volna. Az iskolaszék vezetősége viszont a tanszemélyzet ügyét viselte melegen a szivén s ezért fontos, hogy az iskolaszék hatékonyabb befolyást gyakoroljon az iskola beléletére a hazafias és vallási nevelés terén. Ripka beszédének minden részét élénk meleg helyesléssel kisérték a jelenlévők, akiket azután magyaros vendégszeretettel invitált áldomásra a ház úrnője, akit szintén elhalmoztak a legjobb kívánságokkal az évforduló alkalmából. Újév napján a budai kapucinus atyák templomában délelőtt fél 11 órakor P. Tiniül ünnepi szent beszédet mondott, utána nagy misét celebrált fényes asszisztenciával. A hívők nagy sokasága töltötte meg a templomot. Móhely Kálmán volt kereskedelemügyi államtitkárt nevezte ki a kormány az uj gazdasági egyetem tanárává, ami az illetékes kormányférfiak elfogulatlan politikája mellett bizonyít ékesen, akik a közoktatás terén kizárólag a rátermettség és szaktudást vették alapul az uj egyetem tanári karanax kinevezésénél. Tüzeset november havában Budán öszszesen 9 volt, ebből 4 az első és 5 a III. kerületben. Jelentéktelenebb tüzek voltak. Szerencsétlenség érte a Magyar Turista Egyesület „Sasok“ csoportját újév napján. A társaság tagjai a Normafánál síeltek és estefelé az arra haladó fuvaros kocsik egyikére felültek tizen. A kocsi alig haladt azonban néhány száz méternyire, amikor a kocsis a lovak közé csapott, mire azok nekiiramodva a ko- 1 csií úgy megrántották, hogy az a jeges utón megcsúszva a hegy lejtőjén legurult és felfordult. A kocsin ülők közül négyet maga alá temetett. A társaság többi tagjai azonnal a mentéshez fogtak és sikerült is a kocsi alól kiásva egy hölgyet ájultan, majd Herisch Ottót, Rohrmann Istvánt és Pável Bélát kiszabadítani, akiket szánkókra téve a Svábhegyi szállodába szállítottak, ahol az orvosi vizsgálat megállapította, 'hogy a hölgynek az ájuláson kívül egyéb baja nincs, Pável Béla az alsó ’lábszáron szenvedett zuzódást, Strauch Béla ugyancsak a lábfején, mig Rohrmann István gerinczuzódással meneküli meg a komolyabb bajtól és most otthon ápolják. Fertőző betegségek után a fővárosi statisztika elkésve érkező adatai szerint no- vernocr hoóan Bücian az I. kerületben 37, a Il-ikban 48, a iií-ikban 19 esetben fertőtlenítettek. Ebből vörheny beteg volt 36, amiből Óbudára csak egy eset esik. Tüdővész Óbudán nincs és a másik két kerületben 16 eset volt, vérhas 12 esetben, roncsoló toroklob 13 esetben követelt fer- tőtelenitést. Budapesten összesen 3059 esetben fertőtelenitettek, ebből Budára csak 154 eset jut, ami kedvező arányszám. Gőzzel 20,961 és vegyiszerekkel 52,724 darabot fertőtelenitettek novemberben. Estétől reggelig tartott a Budai Vig Fiuk által rendezett nagyszabású jelmezes estély Sylvester napján a Budai Vigadóban. Nagy és előkelő társaság sereglett össze, amely fesztelen jókedvvel búcsúzott el a gyászos ó évtől és énekszóval fogadta az uj esztendőt. A szebbnél-szebb jelmezek nagyban emelték az est fényét. Kitűnő cigányzene mellett állandóan táncolt mintegy 300 pár. Schulteisz Jenő rendezte a táncot. Budán ez volt a legnagyobb szabású Sylvesteri mulatság. Ugyanez a vig társaság Farsang utóján a budai Vigadóban nagy Bolond-Estélyt rendez. Négyszázötven rokkant van elhelyezve a il-ik kerületi rokkant intézeteiben : a fő-utcai /^«/-Kaszárnyában és a szegényház-utcai rokkant iskolában. Ezeket a II. kér. karhatalmi parancsnokság katonai fennhatóság alá helyezte s ezzel egy csapásra megszűnt az az ellenszenves kép, hogy pityókos duhaj rokkantak daloltak utcahosszant a Víziváros e részében. Zlinszky Gyula alezredes már a karhatalom életbeléptetése idején katonai fegyelem alá vette őket és most Bertalanffy Iván őrnagy elrendelte, hogy azok egy parancsnokság alatt egyesittes- senek. December 30-án vette át hazafias beszéd kíséretében Masztig Emii százados a szegényház-utcai rokkant iskolát.
