Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-12-21 / 628. szám

2 BUDAI NAPLÓ 2 ...nemoöaőuöa! Fővárosi autonómia!... Tör­vénybe iktatott, féltékenyen őrzött kiváltsága ennek a nincstelen fő­városnak ; tulajdonképen van-e, vagy nincs-e? — A Károlyi-forra­dalom óta nem bolygatták. A fő­polgármesteri állás — az autonó­mia egyetlen intézményes béklyója — valójában gazdátlan ; a törvény- hatósági közgyűlés sem gyakorolja ellenőrző jogait. Az autonómia tehát ma lényegében a huszfejü tanács felelőtlen, nyakló nélküli autonómiájává zsugorodott össze; de — megvan. Szóval van is, nincs is. És itt a nagy bökkenő ! Ha van, miért nincs ; s ha nincs, miért van ? A kormányzat bölcsesége most ketté akarja vágni ezt a csúnyán összegobozott gordiusi csomót. Kormánybiztost küld a fővárosnak. Igazán nem fontos, hogy ez egy fizikai személy, vagy többtagú, sza­bályszerűen cégjegyzett jogi alany-e. Az a fő, hogy mi a mandátuma ? A főpolgármestert fogja-e helyet­tesíteni, avagy a közgyűlést? Egy­maga fogja-e hordani újkori At- lasként — a felelősségnek azt a rengeteg súlyát, amelyet a huszfejü tanács ugylátszik már nem bir meg ? Vagy a négyszáz tagú közgyűlést és annak tengernyi fő és albizott­ságát fogja megszázszorozott für­geséggel és mindentudó hozzáér­téssel pótolni ? Avagy a belügymi­nisztert fogja-e vagyonfeletti jog­körében és felelősségében helyet­tesíteni ? És mindezt megint a pol­gárságért ; a polgárság feje fölött s a polgárság megkérdezése nélkül? Hát — nem oda Buda ! Ne játszunk bujósdit a most is élő törvény és a törvényben gyö­keredző felelősség körül. A tör­vény világosan körülírja az önkor­mányzat gyakorlására hivatott tör­vényhatósági közgyűlés alakításá­nak körülményeit és jogkörét. A régi közgyűlés mandátuma lejárt; küldjön hát helyébe a polgárság másikat. Nem baj, ha rövid ideig fog élni; de a polgárság akaratá­nak törvényes kifejezője lesz. Ha pedig ez a megoldás legyőzhetet­len akadályokba ütköznék, akkor T á R C fl. IRondanék valamit... Mondanék valamit, De ki még se mondom, Oly mélységes titok Az én lelki gondom. Ezzel alszom s ezzel Ébredek mindig fel. Altató, ébresztő örök szerelemmel. Hogyha én ezt neked Nyíltan bevallanám, Nem lenne több édes, Álmodó éjszakám. Weiser Sándor. ám viselje a felelősséget nyíltan még néhány hónapig a tanács és a belügyi kormányzat. De az Iste­nért, ne válasszunk két possibilis megoldás közül egy harmadik kép­telenséget. Ne csináljunk fából vas­karikát! Éppen elég van már belőle! Szinháznyitás Budán. — Budai Apolló. — Végre állandó kőszinházhoz jut­hatott volna Buda, de elütötte ettől az ócska — szabályrendelet, mely a zsinórpadlásnak szánt területen ut­cát követelt olyan helyen, ahol a színház 3 utcára nyíló sarokház. Már a háború utolsó évében fel­tűnt, hogy a Széna-térre néző front­tal különös épület készül és hamar hire ment, hogy az uj épület szín­ház lesz. A vállalkozók igy is ter­vezték. Az ezerkétszáz embert is be­fogadó nézőtérben aránylag elég nagy színpad állott volna rendelke­zésre, oldalt öltözőkkel, hátul zsi­nórpadlással. Építkezés közben folyt erről a vita és végül győzött az elavult szabályrendelet és a zsinór­padlás helyére lépcsős utca került, a színházból pedig egyelőre — mozgóképszínház lett és legfeljebb kinema-szkeccsek kerülhetnek színre a színpadon. Az építkezés is megakadt az ok­tóberi forradalom után, pedig már 1918. karácsonyán akarták meg­nyitni. A márciusi forradalom egé­szen kivette formájából a vállalko­zást, bontott-rontott a házon, vá­laszfalakat emelt ki és dalcsarnok­nak akarta átalakítani. Sőt volt olyan bolsevista is, aki operaházat terve­zett ide. Szerencsére elhordták az egész építési anyagot s igy nem történt semmi. A diktatúra után ro­hamosan láttak a belső kiépítéshez, ami azonban már három millió költséget követelt. Igaz, hogy Budapestnek ez a leg­nagyobb mozgóképszínháza samel­fi karácsony eredete. Sárgult ujságlap került a kezembe. Meyer Arnold dr. professzornak a zürichi Bölcsészeti Társulatban tar­tott előadása, melyben a nagynevű tudós saját kutatásai s a nemrég elhunyt hires bonni tudósnak: Use- ner-nek buvárlatai nyomán a kará­csony eredetét tárgyalja. Rendkívül érdekes fejtegetések ezek, melyek mindenkorra megtartják aktuali­tásukat. Azóta persze Meyer kutatásai a kübingeni könyvpiacon külön kötet­ben is megjelentek. Usener vallástörténelmi kutatásai során megállapította, hogy Krisztus születésének ünnepe január 6-áról, Epifanie-napról vagyis Vizkereszt- rőlr>december 25.-éré helyeztetett át. Ő előbb abból a biztos megálla­pításból indul ki, hogy ez az áthe­lyezés 254-ben következett be Ró­mában. A feltétlenül biztos, tény csakis az, hogy Constantins császár december 25-nek ünnepét a római lett kényelmes, mert 1200 embert befogadó képesség mellett csak 1000 nézőt bocsátanak be. Látoga­tottsága előre láthatólag nagy lesz, mert a legdrágább hely 8 korona, de vannak koronás helyek is. 80 páholy várja a közönséget. Az épület tűzbiztonsága kifogás­talan, mert minden kő, beton és vas. Zápor-készülők, függöny locsoló, öt vízcsap, 18 kijárat és 4 lépcső az emeletről szolgálják a biztonsá­got, melyet szigorúan ellenőrzött a hatóság részéről Eperjessy Béla mű­szaki tanácsos. A közönség kényelmére szolgál a főbejárat mellett két nagy ruhatár, tágas várócsarnokban büffé, lent is, az emeleten is, ahol külön dohányzó­terem és hozzá séta-folyosó van. Berendezése a mai anyaghiány mellett a legjobb és túlnyomó részét budai iparosok készítettek. Külső díszes üvegtáblázatai Vdli Gábor müizlését dicsérik. A külföldön rendelt és előre kifizetett bőrbuto- rokat és színházi berendezést nem en­gedték kivinni s igy ma egyszerűbb a berendezés. * Értesülésünk szerint a Budai Apolló színházat karácsony ünne­pén, e hó 25-én nyitják meg Pathé világhírű trük-filmjével: A repülő lovas, mely 2 részből és 18 felvo­násból áll. Két részletben kerül elő­adásra. Ez a filmcsoda óriási att­rakció legyen. Ezt Hoffer Ferenc 4 felvonásos drámája követi. Két és félórás előadások lesznek, naponkint kétszer 5 és fél 8 órai kezdettel. Vasár- és ünnepnapokon három előadást terveznek: fél 3, — 5 és - fél 8 órakor. Vasárnap délelőttönkint a vállalko­zók jótékonycélu matinék rendezésére ezt a Budán egyedül álló nagy szín­házi termet, amivel egy égető kér­dést oldanak meg. A heti részletes műsort előzetesen közli lapunk is. udvarnál 360 előtt engedte meg, s hogy a születésnap ünnepét Rómá­ban a negyedik század derekán vá­lasztották el Epifania ünnepétől és emelték volt december 25-ével kü­lön ünnepnappá. Ezen időrendbeli kérdésnél sok­kal fontosabbak az Epifania, a Meg­jelenés, vagyis a Vizkereszt^ünnepére vonatkozó kutatások, valamint a mai karácsony-ünnepre való átmenetnek okai. Karácsony ünnepe ugyanis a po­gányságból ered s voltakép Diony­sos vagy Kácchos görög istennek volt ünnepe. Ezen január 6-iki ka­rácsonyt nem a keresztény egyház ünnepelte, hanem a gnosztikusok szektája, melynek hírneves vezére: Pasilides, Kr. sz. után 150 év körül élt Alexandriában. A grosztikusok január 6-át nem Krisztus születésnapjaként, hanem a a keresztelés napjaként ünnepelték. Nekik, miként a legrégibb kereszté­nyek egyáltalában, Krisztus keresz- teltetése az egyszerű ember Meg­váltóvá való születését jelentette, aki Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 3—4-ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Gyermekjátékot ilyen arányokban, ahogy azt hétfőn, e hó 22-én dél­után 5 órakor osztják ki a város­major utcai elemi iskolában, — aligha osztottak még szét Budán. A bőkezű mecénás Horváth Ká­roly, aki 25,000 korona értékű gyer­mekjátékot és két hatalmas kará­csonyfát vett s mintegy 400 gyer­meknek szerez igy kedves kará­csonyt. A szétosztást Horthy Mik- lósné, Huszár Károlyné, Haller Ká- rolyné és Bódy Tivadarné intézik. Gordon Róbert igazgató személyében so­kat nyert Buda társadalma. A Déli Vasút magyarországi üzletigazgatósága élére Brajjer igazgató nyugalomba vonulásakor került és uj szellemet vitt a legkonzerva- tivebb elvek szerint vezetett vasút életébe. Nagy nyelvtudása, kiváló szakképzettsége, megnyerő előzékeny modora már Kossuth Ferenc miniszter figyelmét is fölkeltette és ő vitte a vasúti és hajózási főfelügyelő­ségbe. Itteni értékes működése révén ren­delték a mozgósítás idején Bécsbe a had­ügyminisztériumba szolgálattételre, ahol a a központi szállítás vezetőségénél műkö­dött s csaknem minden frontod megfor­dult, fontos vasuttechnikai megbízatások­ban járva el. E működése közben vonta magára a -Déli Vasút vezetőségének fi­gyelmét és Brajjer igazgató távozásával, számos előkelő versenytársával szemben, az ő személyével töltötték be ezt a fontos állást. Mint kiváló vasúti szaktekintély a legrövidebb idő alatt rendkívüli népszerű­ségre tett szert az egész tisztikar s az összes alkalmazottak körében. Szerepe a Déli vasútnál uj modern korszakot jelent, nagy tervei vannak a vasút hálózatának fejlesztésére s azok keresztül vitelét csak a mostani lehetetlen viszonyok gátolják. Budán különös fontossággal bir a Déli vasút igazgatójának személye és egyénisége és a társadalom is örömmel látja, ha a vigkedélyü és szeretetreméltó igazgató a társadalmi életből is kiveszi a részét. Érte­sülésünk szerint Gordon Róbert igazgató legközelebb végleg Budára költözik. Istennek lelkét és bölcsességét ga­lamb alakjában fogadta magába. A gnosztikusok ünnepét később átvette a hivatalos egyház is, e na­pon azonban a Betlehemben szüle­tett Krisztus születés napját ünne­pelte. Ünnepelte — Írja Meyer — abban a tudatban, hogy az Isten lelke már Jézus születésekor ihlette meg az emberiséget, mert akkor született meg a Megváltó. Ha valaki azt a kérdést veti föl, hogy vájjon honnan származik a január 6-ának dátuma és miért kap­csolták össze Jézus születését a bor­elváltozással, sőt sok helyütt még az ezrek élelmezésével is, számba kell vennünk azt a körülményt, hogy akkoriban, amikor a gnoszti­kusok keresztényekké lettek, nem vetkőzték le pogány gondolkozásu­kat, hanem a pogány felfogást akarták átalakítani keresztényivé. Imigy történt ez, az egész keresz­tény világban^ tisztelt Dionysos-szál is. Az ő kultuszának ősrégi nyers bacchantikus formájábóf a görögök­nél a lassacskán a Megváltó Isten-

Next

/
Thumbnails
Contents