Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-12-10 / 625. szám

o XVII. évfolyam. 625. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 60 kor. Egy szám: 1 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Bors-utca 24. Telefon: 129—96. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 10 korona. Min­den további centiméter 5 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 20 korona. A hirdetések dija a meg­rendeléskor előre fizetendő. 1919. december 10-én. vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek a Budapesti I. választó kerület Keresztény Nemzeti Egyesülés nem­zetgyűlési képviselőjelöltté való ki­kiáltása nemcsak Budára nézve első rangú politikai eseménnyé fejlődött. A budai I. választó kerület volt ugyanis az első kerület az ország­ban, mely a keresztény pártoknak legteljesebb fúzióját legelőször végre­hajtotta, minden tárgyi és személyi nézeteltérés nélkül. Meglátszott ezen a kerületen már a forradalom ki­törésekor, hogy itt a keresztény esz­méknek : a testvéri szeretetnek, a puritán erkölcsöknek, a közéleti önzetlenségnek és közérdekű munká­nak régi kurzusa van s hogy úgy társadalmi, mint politikai téren a higgadt megfontolás, egyetértés és érettség vezet, nem pedig a személyi érdek és ősi visszavonás. Néhai jó dr. Szebeny Antal és a Szabad Pol­gári Párt szelleme hatja át ez uj világban is az I. kerület minden polgári rétegét. Látjuk ezt a Kelen­földi II. választó kerületben és el­várjuk a Hegyvidéki III. választó kerület polgáraitól is és hisszük, hogy a jövőben ez a szellem nem­csak Budán fog uralkodni, hanem átszivárog a pesti oldalra is melynek keresztény népe ugyanabból a törzs­ből sarjadt, melyet a nagy királyok Budán letelepítettek. Csütörtökön dec. 4-én már a korai délutáni órákban sürü sorokban siettek a Vár és Krisztinaváros választói a budai Vigadó felé, mert az I. választó kerületnek nincs olyan nagy terme, mely az egyesült keresz­tény pártok híveit befogadni bírta volna. A Vigadó nagytermének min­den zuga szorongásig megtelt a budaiakra oly jellegzetes homogén polgári társasággal, melynek sorai­ban a legmagasabb állami méltósá­gok a legkisebb kifutó közszolgával teljes harmóniában és megértéssel, de őszinte együttérzéssel foglaltak helyet. Semmi zavaró kiszólás, min­denütt a legszebb rend. Az elnöki­pódiumon ünnepi virágdísz, amit gyönyörű, magyar ruhás lányok és árvalányhajas cserkészfiuk mint élő virágtartók fűztek bájos girlanddá. Meglátszik az uj politikai munkában a női kezek, poétikus varázsa és az ellentéteket kisimító gyengéd szeretete. A keresztény szociális gazdasági és keresztény nemzeti pártok elnöksége pontban négy órakor felvonul az emelvényre és a közönség feláll és rázendíti a Hymnuszt. Utána dr. Baranski Gyula a kér. szoc. gazd. párt elnöke üdvözli a nagy számban megjelent párthiveket és ezek között első sorban a kér. nemzeti testvér­párt híveit és bejelentette a két párt végrehajtó bizottságának egyhangú határozatát, mely szerint a két párt fuzionál és a keresztény nemzeti egyesülés pártjában tömörül. Kérte a nagygyűlést, hogy a pártok vezetői­nek ezt a javaslatát fogadja el. Hoszu István a keresztény nemzeti párt nevében lendületes szavakkal bejelentette az egyesüléshez való hozzájárulását, mire Kasics Margit a keresztény női pártszervezet nevé­ben a nagygyűlés élénk éljenzése és tapsai mellett határozatképen ki­mondotta a két pártnak a Keresztény Nemzeti Egyesülés pártjában való fúzióját és indítványozta, hogy az uj párt tisztikarát a nagygyűlés vá­lassza meg. Dr. Kern Aurél titkár felolvasta a két párt végrehajtó bizott­ságának javaslatát, mely szerint meg­választattak a párt elnökéül Joanovics Pál ny. államtitkár, ügyvezető el­nökökül dr. Baranski Gyula és Hoszu István, alelnökökül Lampel Vilmos, Láng József, Szatala Emil és Táborosy József, főtitkárul dr. Szabó Árpád, tiz titkár, négy jegyző, pénztáros és ellenőrök. A párt női szervezete megválasztotta elnökül Slachta Margitot, ügyvezető alelnökül özv. Szebeny Antalnét és Kasics Margitot és teljes tisztikarát. Joannovics Pál elnöki székfoglaló­jában felhívta az egyesült párt tag­jait, hogy eddigi határozatukhoz híven Haller István kultuszminisztert jelöljék újból a kerület képviselőjének és in­dítványozza, hogy öt tagú női és férfi küldöttség kérje fel a minisztert programmbeszédének megtartására. Haller István kultuszminiszter zugó taps és éljenzés közben jön fel az emelvényre, a közönség feláll és kezében levő kis nemzetiszinü zász­lók lengetésével üdvözli a népszerű jelöltet, aki pregnáns szavakkal, ér­ces hangon és fiatal hévvel vázolja a keresztény politika programmját. Kiküldött tudósítónk feljegyzéseiből helyszűke miatt csak néhány mon­datot iktathatunk ide, bár az egész beszéd megérdemelné, hogy szóról- szóra leközöljük, mert tömör kivo­natát kapná olvasó közönségünk a legközelebbi politikai irány alapvető elveinek. — Mi azt akarjuk, — mondotta Haller miniszter — hogy a keresz­ténység szelleme ne csak a tem­plomban érvényesüljön, hanem a közéletben és a törvényekben is. Fel akarjuk emelni a szegényt, a gyámoltalant, a megtévelyedettet, de kímélet nélkül lesújtunk a nagy gonoszokra. Wilson népszövetsége helyett, mely meg nem valósítható, a keresztények világszolidaritását kell megteremteni, mely a népeket testvéri szeretetben és tartós béké­ben egyesítené. Szűnni nem akaró taps és éljenzés kisérte Haller beszédét és mivel a miniszternek még másik 3 gyűlésen kellett beszélnie, a közön­ség lelkes ovációja közben eltávozott. Utána Huszár Károly miniszter- elnök vázolta Haller István politikai tevékenységét, érdemeit és tehetsé­gét és nagy elismeréssel volt a ke­rület polgárainak mintaszerű szer­vezettségéről, fúziójáról és a nők kiváló munkájáról. Oláh Dániel volt munkásminiszter élénk tetszést vál­tott ki azzal a tiltakozásával, hogy magyar munkásságot entente pro­tekcióval szeretnék a nemzetközi szociáldemokraták táborába vissza­terelni és tanúságot tesz, hogy a vörös maszlagból kijózanodott ma­gyar munkások százezrei a keresztény szociális eszmét vallják és ettől többé eltántorodni nem fognak. Csilléry András dr. és Ereky Károly volt miniszterek lelkesítő szavai után dr. Baranski Gyula ügyvezető elnök közölte a választásokra vonatkozó legközelebbi teendők programmját, amiből a legfontosabb a jelölő Ív­nek a pártirodákban (I., Krisztina- tér 1. — I., Attila-u. 14. és I., Nő- egylet-ut 1.) való aláírása, a csü­törtöki férfi pártértekezlet, a pénteki női pártértekezlet és a párthiveknek beiratkozása. A naggyülés a Hymnusz elének- lésével fejeződött be és este 7 óra után oszlott szét a legnagyobb rend­ben és lelkes hangulatban. Szenfgdll Antal okleveles mérnököt nevezték ki a Fővárosi Közmunkák Tanácsához e napokban alelnöknek. Melegen üdvö­zöljük világlátott kartársunkat e dí­szes — de felelősségteljes állásban, úgyis mint temesi Reitter Ferenc nagynevű mérnök utódját, ki ugyan­csak mint a K. T. alelnöke nagy sikerrel működött annak kreálása első éveiben. Azóta máig nem tech­nikus-műszaki-, hanem jogvégzett egyénekkel látták el az alelnöki tisztet, a mi bizonyára befolyással volt arra, hogy a városépítésnek irányításával és vezetésével — tehát főleg műszaki teendőkkel — meg­bízott főv. Közmunkák Tanácsa nem tudta megnyerni a főváros közön­ségének szimpátiáját és a műkö­désével való elégedettségét. Nagy bizakodással és hő remé­nyekkel nézünk illusztris kartársunk működése elé: a gyakorlati életben edzett technikai tudása, megfigyelé­sei és világtapasztalatai egyrészt, meleg emberszeretete és szociális érzéke másrészt, miket Szibériában való 12 évi tartózkodásról megirt könyvében tanúsít, őt bizonyára arra fogják ösztönözni, hogy tervszerű- következetes haladásra indítsa a Köz­munkák Tanácsát és hogy a tech­nikus mérlegelésével és a kellő előrelátással vegyen részt Budapest főváros további városépítésének ve­zetésében és irányításában, még pe­dig az e téren előrehaladott nyugat- Európát tartva szem előtt, de kifej­lesztve Budapestnek sajátos jellegét és kiemelve azt a foganatosítandó építkezésekkel, a lakás viszon yai jelenlegi alantas nívójából. Hogy teljesítésbe mehessen a törvény in­tenciója és mindnyájunk óhaja: miszerint Budapest mindenek fölött egészséges fejlődésit, egységes szép Nagyvárossá müveltessék ki, ame­lyet szeretetével ölel a lakóssága, mint az ország népe s melyet fel­keresni, s ide sietni a legtávolabbi országokból érdemes! Mert hisz, a megélt katasztrofális viharok és devasztációk után sincsen semmi okunk kétségbe vonni Buda­pest szebb jövőjét! Nem pedig azért, mert azok a természeti erők és té­nyezők, — (geográfiái és táji fek­vés, központos helyzet, orsz. kultu­rális és gazdasági gócpont stb.) — a melyek eddig is közrehatottak, hogy itt a Duna mentén nagyvá­rossá fejlődött Budapest, azok mind változatlanul fennmaradnak a jövő­ben is, és annál inkább fogják éreztetni jótékony kihatásukat, men­nél inkább fogunk iparkodni őket saját ténykedéseinkkel istápolni és támogatni, nem pedig ellenük cse­lekedni — mint ahogy eddig azt vajmi gyakran tettük! Melegen köszöntjük tisztelt kar­társunkat, biztosítva őt rokonszen­ves érdeklődésünkről, amellyel — amint eddig — úgy ezután is a főváros vitális városépítés ügyét — figyelemmel és szeretettel fogjuk kisérni. Palóczi Antal. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 3—4-ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Visszakeresztelés történt a köz­munkák tanácsa 6-án tartott plená­ris ülésén ahol revízió alá vették a köztársaság első napjaiban elsietett utca és tér elnevezéseket. Most úgy határoztak, hogy az Országház-tér és Ferencz József-tér neve meg marad, csak a Gizella-tér lesz ezentúl Vörös­marty-\év. A háborús elkeresztelése- ket is átrevidiálták s igy visszakapta régi nevét a Károly- Muzeum- és Vámház-körut, csak a Vilmos csá- szár-ut tartja meg uj nevét. A fő­herceg Sándor-u. csak egyszerűen Sándor-utca lett, mert azt báró Sándor után nevezték el és Sándor főherceg talán sohasem létezett. A Népszínház utcai teret Blaha Lujza- térnek keresztelték némi harmónia Haller István

Next

/
Thumbnails
Contents