Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-11-23 / 621. szám

3

BUDAI NAPLÓ

3

századokkal később érkezett magyarok mentették meg őket a végelpusztulástól és beolvadástól.

Az itteni ezeréves pihenést is nehéz katasztrófák zavarták s a tatár járás után elvérzettnek látszott a nemzet. Nem rajtunk, a tatárokon belső viszályán múlt, hogy mégis megmaradtunk. A török elleni harcok, a 150 esztendős megszállás erős próbára tette a magyarságot, de kiheverte és két század múltán uj erőben állott a világ elé. Túlságosan letörte most a világháború. Olyan vérveszteség ért minket, a mi századokra béniti mega magyarságot. Ha itt marad, megemészti a belső láz, az irredenta és előbb utóbb beleolvad a szomszédaiba. Diadalmas harcra mi most képtelennek vagyunk, pihenő kell, hosszú pihenő kell ennek a nemzetnek s mennünk kell oda, a hol néhány századig nyugton élhetünk s valami természetes életmód mellett megerősödhetünk. Marad itt magyarság azért, a városok elpuhult népe, kisebb területen szorosan együtt élő földmunkás is, de nagyrésze megindul uj hazát keresni. Elsősorban elindulnak a székelyek. Bár élet-halál harcot hirdetnek szabadságukért, még sem szabad őket a pusztulásba ereszteni. Megmarad a Dunántúl magyar medencéje, a régi Pannónia és őrt áll majd a magyarság felett Buda, az ős turáni vár, hogy a Tiszavidék magyarságának legyen világitó tornya. Ha a békekötés megcsonkítja az országot, a kormánynak kell módot keresnie, hogy ez a modern nép- vándorlás rendben meginduljon, akár vissza Ázsiába, az entete hatalmak által garantált területre, valahol Tibet mellett Turkesztánban — vagy Afrikába, ahol még ismeretlen ősvidékeken uj kultúrát, uj hazát szerez — a fegyvertársi becsületszó és hűség miatt, minden önző célok nélkül — elvérzett magyarság.

Szerkesztőség telefonja: 129—96.

Szerkesztő található d. u. 2—3-ig I., Bors-utca 24.

Ide cimzendő minden levél.

Névnapok. E hét nevezetes névnapjainkról a következőket közölhetjük:

Gergely néven számos szent és sok nagynevű pápa szerepelt, de a magyar történelemben is sok a vértanú Gergely püspök és érsek.

Magyarországi szent Erzsébet II. András király és Gertrud leánya 1231*'nov. 19.-én halt meg Marburgban, mint Lajos thürin- giai őrgróf özvegye. Csodás élete közismert és IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.

Bódog ősmagyar személynév és Bou- dugh alakban már az Árpádok alatt eldördül.

Cecilia szent és vértanú, Márk Aurél uralkodása idején élt és mert testvérével együtt temette a mártírokat fejvesztésre ítélték. A monda szerint ő találta fel az orgonát és védöszentje az egyházi zenének.

A HoHán-rekviem, nagyszabású gyászünneppé vált és az orvul meggyilkolt apában és fiúban gyászolta kegyelettel Buda minden mártyrját. Nagy segédlettel mondotta a gyászmisét Zeitiger Vilmos dr. és magasröptű beszédben méltatta a szerencsétlen áldozatok szenvedéseit. A megkínzott család két élő tagja: Hollán Miklós és Péter vett részt a gyászünnepen. Rajtok kívül ott volt a kormány képviseletében Hegyes- halmy Lajos miniszter, Szüry János, Emich Gusztáv, Lers Vilmos br., Baross Géza, Keleti Dénes Máv. kormánybiztos, ifj. Hollán Sándor utóda : Ott János a kereskedelmi minisztérium elnöki osztályának vezetője, továbbá Hennyey Vilmos h. államtitkár, Follért Károly vezér- igazgató és sokan mások, mint a minisztériumok a M. Folyam- és Tengerhajózási R.-T., a Főváros, a pénzintézetek és a kereskedelmi világ kipviselői. — Az Operaház énekkara egyházi énekeket adott elő.

A hideg iskolát'most a meleg mozi váltja fel és az ott rendezett előadásokkal- amiket zene és ének tarkit, igyekeznek visszaadni az ifjúságnak a nemzet jövőjébe vetett hitét. Budán négy moziba csoportosítják az iskolákat a következő módon ; Simplon-mozgó, I., Fehérvári-ut 37. (260 ülőhely.) Elemi iskolák: Fehérvári-ut 25., Váli-u., Hengermalom-u., Kelenföld. Polgári leányiskola: Fehérvári-ut 62. Középiskola : Fehérvári-ut 25. Helios-mozgó, 1!., Margit-körut 5 b. (400 ülőhely.) Elemi iskolák: Margit-köruti el. isk., Lövőház-u., Á!dás-u., Márczibányi-tér, Városmajor-u.» Medve-u., Szegényház-u., Csalogány-u., iskola-u., Szalag-u., Iskola-tér. Polgári fiúiskola: Medve-u. Polgári leányiskola ; Batthyány-u. Középiskola: Ponty-u. Palotamozgó, 1., Krisztina-körut 157. (320 ülőhely.) Elemi iskolák: Krisztina-tér 4., At- tila-u., Márvány-u. fiú, Márvány-u. leány» Czakó-u., Fehérsas-tér. Polgári fiúiskolák' Fehérsas-tér. Középiskolák: Városmajor- u. 59., Iskola-tér 1 sz. Flórián-mozgó, III., Flórián-tér 3. (800 ülőhely.) Elemi iskolák: Lajos-u., Ürömi-u., Timár-u., Kórház- u., Tanuló-u., Kiscelli-u., Raktár-u., Vörös- vári-ut, Hunor-u., Szent Endrei-ut. Polgári fiúiskola: Kiskorona-u. Polgári leányiskolák: Lajos-u., Szent Endrei-ut.

Heller Farkas dr., a budai Műegyetem kiváló hirü, tudós profesz- szora, aki különben is budai lakos, a kommunizmus alatt adta ki nagyszabású közgazdaságtana második kötetének ama részét — 11 iv terjedelemben — mely a szociáliz- mussal, marxizmussal, kommunizmussal és zsorzsizmussal foglalkozik. Ugyancsak egy teljes fejezetet szentelt a keresztényszociáüzmus- nak is, melyet eddig tankönyviróink gyáván elmellőztek. Amikor ezeket az iveket .— melyeket Németh József budai könyvkereskedő adott ki — elolvastuk, megdöbbentünk a szinte vakmerő bátorságon, mely- lyel a könyv írója az igazságot leplezetlenül tárta az olvasó elé, a gonosz, csaló, gyilkos következményekkel teljes kommunista rendszerekről — akkor, mikor elég volt egy véletlenül elejtett szó is, az elismerés megtagadása, hogy a tettest Korvin-Klein Ottó kuvaszai „gajdeszbei( küldjék. Pedig Heller Parkas professzor nem nagyon hi- zelgett a proletárdiktatúrának, sőt a „közüzemekről“ szóló fejezetében a napnál világosabban kimutatja, hogy amit ezek csinálnak, az valóságos őrület. Kérdést intéztünk a tudós professzorhoz, nem esett-e bántódása nyílt és meggyő- ződéses hitvallásáért és egyáltalán mikép volt lehetséges, hogy lesújtó kritikája a proletárdiktatúra alatt megjelenhetett. Heller Farkas kijelentette, hogy az ő tudományos

meggyőződését semmiféle konjunktúra miatt meg nem változtathatta, (bezzeg a Tudomány Egyetem sok hires tanára nem igy gondolkodott, hanem bedült a terrornak !) és nem érezte annak szükségét sem, hogy tisztán tudományos munkáját analfabéta cenzoroknak bemutassa. így könyvének e része a, kommunista cenzúrát elkerülte. Ám ki volt rá mondva az Ítélet, mely tanszékétől óhajtotta megfosztani. Már meg is jelent egy fiatal kommunista, valami Márki Hugó nevű, aki jellemző tolakodással és szemtelenséggel a professzor szobáiban el is helyezkedett. Persze a diktatúra bukásával eltűnt ő is. Mi budaiak, büszkén tekintünk Műegyetemünk kiváló professzorára, aki bebizonyította írásban is, hogy a gerincesség és jellem az élet legádázabb forgatagában sem hagyja cserben az igaz férfiút. F. G.

Titokzatos útépítés indult meg ez év tavaszán, májusban, amelyről épen ott tudtak legkevesebbet, ahol az útépítés fészkel : az elöljáróságon. Történt ugyanis, hogy az Attila-utca derekán, ott, ahol már egyik oldalát a Vérmező kezdi szegélyezni s ahol egész céltalanul busul az elhagyott puskapor torony, vagy ház, vagy mi, — hogy ott a ház körül elkezdtek földet túrni, feltölteni, homokot lerakni s végül keramit kockákat is, s a rozoga házat körülépiíették keramitos úttal. Akkor már szovjet napszám volt s ez a darabka ut legkevesebb, de százezer koronába került. Minden józan ember tudta, hogy a lőpormagazin az utcarendezésnek állja útját s halálra van Ítélve, miért hát e drága ut körűié? Annak idején kérdést intéztünk ez ügyben az I. kér. Elöljáróság mérnöki hivatalánál, de ott — meglepetten — kijelentették a mérnökök, hogy erről nem tudnak semmit, ami viszont minket lepett meg. Csak később sült ki, hogy a magazinból garázs lett, még pedig hadügyi garázs és azért kellett a keramitos ut. Nem kellett akkor elszámolni senkinek a közpénzekkel, minden a „miénk“ volt: — enyém, tied, övé ... az ördögé !

Mostoha időkben, még mostohább talajon kezdi meg pályafutását a „Budai Színjáték és Hangverseny- társulat“. A nemzeti hadsereg diadalmas bevonulásának napján volt az uj társaság alakuló közgyűlése, mely a kultúra jegyében és a magyar nemzeti művészet fejlesztésének szolgálatában indul hódító útjára. Az uj kulturíársaság élén a budai társadalomnak jelesei állanak : Baránski Gyula dr. elnök, Himpfner Béla és Hosszú István alelnökök. Ügyvezető igazgatója Várnay Zoltán lett, aki az ifjúsági cserkészmozgalom egyik lelkes apostola és mint jótékonvcélu hangverseny és kabarérendező már évek óta arat sikereket. Legutóbb is a Nebántsvirág várszinházbeli előadásával, melynek nívója felette állott a Budai Színkör idei előadásainak. Nehezíti az uj társaság helyzetét a próbák helyiségének kérdése és a helyiség fűtésének gondja. A legközelebbi hangverseny programja már készen van és szerepel rajta: Heckl Ödönné éneke, Hegedűs Kálmán hegedűszólója és Göttinger Kató klasszikus tánca, csak a zenekari próbák nem tarthatók meg a nagy hidegek miatt, dacára, hogy Oberle Károly az I. kér. főgimnázium érdemes igazgatója a legnagyobb előzékenységgel engedte át a tornatermet a próbákhoz. Előkészületben van: Csöppség, három felvonásos énekes

vígjáték. Herczeg Ferenc bájos humorú darabja a Gyurkovics lányok és Szabadosnak a Bolond c. 3 felvonásos operettje.

Erősen emelkedett a budai ingatlanok forgalma és a telekkönyvnek október 30-tól november 5-ig terjedő kimutatása szerint a gazdát vásár utján cserélt ingatlanok vételára 1,164,000 korona, amely összeg meghaladja a háború előtti évek forgalmát is. Ez ingatlanoknak csak csekély része fekszik belső területen.

Stojanovich Jenő síremlékére, a Budai Dalárda legutóbbi társas- vacsoráján 260 koronát adtak össze az egyik dalos testvér indítványára a jelenlévők és igy néhány kedves együttlét meghozza a szükséges tőkét, hogy kedves karmesterének sírját méltó emlék díszítse. — Tud- tunkkal Istók János szobrász már régebben tervezgeti Stojanovich síremlékét és bizonyára szívesen fölajánlja azt a dalárdának.

Felemelöen szép volt a Szent Anna templomban nov. 16-án rendezett hangverseny. A közönségnek néha nehezére esett a tartózkodás a jól megérdemelt tapsoktól. Érti Gábor, dr. Molnár Imre, Biscara Betti, Tordai Grail Erzsébet, Galantai Hild K.-né és az énekkar tudásuk legjavát adták. A kitünően sikerült egyházi hangversenyt a Himnus fejezte be. A bevételt nem az uj orgona alapja javára, hanem a nemzeti hadsereg céljaira ajánlották fel.

Juhász István dr. aktuálisan érdekes és a kath. autopomia kérdésének minden fontos mozzanatát felölelő tanulmányt irt. mint a felső- vizivárosi r. k. egyházközség főtitkára- Az Attila könyvnyomda által Ízlésesen kiállított füzet ára 2 korona.

Ujjnyi vastag por boritja az Alagút falait és aki hozzáér, mehet haza kefélkedni. Ez a por már jubilálhat és föltétlenül van 25 esztendős — írja egy olvasónk. Ez a fordított Madách, ahol a por nem gúlákat temet el, hanem lyukakat töm be. A város semmit sem kiméi Budán, csak ezt a port, mintha ez volna nagy múltúnk egyetlen méltó emléke. A „halotti beszéd“ pora „és chamut“ hintünk a fejünkre, hogy ádáz hatásköri viták miatt járunk e porlepte falak között. Akár a város, akár az állam beállíthatna egy este azt a 6 asszonyt, aki leporolná az Alagutat. Még ankét sem kell hozzá.

Csökkent a megbetegedések száma a járványszerüen föllépett vérhas betegségnél, ahol október utolsó hetében még 21 volt Budán az ujult eset, mig november első hetében csak 10. Ellenben a vörheny állandóan tartja magát.

Farkas Aiberi« kelenföldi lelkész kőnyomatos lapja, a kitünően szerkesztett Budai Kath. Tudósító egy évi pihentetés után legközelebb ismét megjelenik.

A pezsgőt szeretik az oláhok is, mert ahogy az Uj Nemzedék írja a Szent Gellérí-szállóban lakott oláh vezérkar, hamar rájött, hogy Fren- reisz István bérlő nagy raktárt tart a Törley pezsgőből, szakadatlanul hordatták föl és végül 54.107 koronát kékpénzben kifizetve borravalóul, kinevezték Szent Gelléríet Szent Pálnak és ott hagyták. A két milliót érő perzsaszőnyegeket nem vitték el a fürdőből, csak néhány törülközőt, bizonyára azt is csak — véletlenül.

A budai dunapart bérlőit figyelmeztetjük, hogy november hó 30-ig adják be a bérlet megújítására vonatkozó kérvényüket és a partbérösszegen felül még 15% kése-