Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-10-25 / 618. szám

5 BUDAI NAPLÓ 5 szén, anélkül pedig színházat nem lehet játszani. Zavaros írásomból állapítsd meg a zavaros helyzetet, azt a bizony­talanságot, mely körülvesz, melyből valamennyien kivezető utat keresünk, szorgalommal, becsületes munkával, dehogy hova érünk, még sejteni se lehet. Lapodnak sok sikert kíván kész 'hived Komjáthy János. * Műkedvelők állítottak maguknak állandó otthont, — műkedvelők a szó nemes értelmében, akiknek hi­vatása a színművészet ápolása, nem riasztóan rossz előadásokkal paro­dizálva azt, hanem tudással, tehet­séggel, nagy gyakorlattal a művé­szetig emelkedve. Melegen dobbanó szívvel láttuk a kezdetet és őszinte lelkesedéssel tapsoltuk meg azt a hatalmas gárdát, mely e nagy cél szolgálatába állott. A „Budai Állandó Műkedvelő Hangverseny és Színtár­sulat“ műkedvelőknél szokatlan bra­vúros előadásban mutatkozott be e hó 16-án a Várszínházban. Minden egyes szereplő a legjobbat nyújtotta és kisérte az előadást egy negyven- kéttagú vegyes énekkar, a zenével pedig saját Tiuszonhattagu zenekara. A társulat mintegy száz tagot ölel fel és igazgatója Várnay Zoltán. Komjáthy János színigazgató szives előzékenységgel bocsátotta rendel­kezésükre a színházat és annak minden kellékét. Az előadást prológ vezette be, me­lyet Baranski Gyula, az I. kerületi keresztényszociális gazdasági párt elnöke mondott. Baranski, aki vá­rosházi szereplése idején többnyire gúnnyal és szatírával aratta sikereit, — ez alkalommal komoly megha­tottsággal lépett a színpadra és ked­vesen lendülő szóval méltatta a mű­kedvelői előadások hivatását. Buda egész kulturális életét karolta föl, nagy elismeréssel szólva mindazon tényezőkről, amelyek Buda kultúrá­ját alkották a múltban is. A 200 éves Budai Lövészegyesület, a Bu­dai Torrfaegyesület, a Budai Zene- akadémia, a budavári és a „Tabáni Egyházi Énekkar“ és az „Óbudai Dalkör“ működését világította meg melég, hálás, elismerő szóval s vé­gül a színházat szinültig megtöltő közönség szeretetébe ájánlotta a budai ifjúság ez érdemes vállalko­zását, mely pénzt is hoz minden jó célra, mert az előadások tiszta jö­vedelme mindig valamely nemes cél javára szolgál. Az előadás meglepte a közönséget, V. Márkus Duci Denise szerepét oly otthonosan, annyi bájjal játszotta, mint egy kész primadonna és méltó partnerjei vol-tak: Bathó Nóra, Ba­ross Margit, Szathmáry Károly, Dómé György, Dinisics Miklós, Csiky Tibor és Kövesi, a rendező. A ve­gyeskart és zenekart Márk Béla kar­mester tanította be és vele együtt kijlön dicséret illeti Falvi Jenőt a gondos ügyelő szerepében. Az elő­adást hasonló sikerrel most pénte­ken megismételték. Úgy értesülünk, hogy ez a budai műkedvelők társasága első sikerén felbuzdulva egyesületté szeretne ala­kulni, melynek kebelén belül nem­csak színdarabok, operettek, hanem kabarék és hangversenyek jutnak előadásra. Az egyesület tagja lehet minden fedhetlen erkölcsű férfi és nő és felvételre a kér. szoc. gazd. párt Krisztina-tér 1. sz. pártirodában lehet jelentkezni. A Kisfaludy színház Óbudán, Ka­posi Ernő igazgató fáradhatatlan buzgalma révén néhány év alatt törzsközönséget nevelt magának és állandóan emelte az előadások mű­vészi’ nívóját. A közönség zajosan ünnepelte e hó 22-én 20 éves jubi­leuma alkalmából az igazgatót és elárasztotta virággal a színpadot. ltok. Szerkesztőség telefonja: 129—96. Szerkesztő található d. u. 2—3-ig I., Bors-utca 24. Ide cimzendő minden levél. Névnapok. M.ég márciusban meg­kezdtük azoknak a keresztneveknek ismertetését és leszármaztatását, amelyek a lap megjelenését követő héten szerepelnek a naptárban. Egy­részt, hogy alkalmat nyújtsunk a szokásos üdvözlések elintézésére, — másrészt, hogy e nevekhez fűződő érdekes hagyományokat fölelevenit- sük. A jövő héten szereplő közismert nevek a következők: A Dömötör név a görög Démétér is­tentől származik, a ki a földművelés istene volt. Nagy szerepe van e névnek az orosz történelemben a hol II. Demeter meggyil­kolása után négy ál-Demeter támadt. Ezt megelőzőleg 1367-ben IV. Demeter nagy­herceg építette Moszkvában a Kremlt. A magyar Demeterek előbb jeles hadvezé­rek, később jeles főpapok voltak, s kivált közülök Demeter esztergomi érsek, a ki az első bíboros volt, a kinek a pápa meg­engedte, hogy Magyarországon lakjék. Simon, az üdvözítőnek segített a keresz­tet vinni és mint bostriai püspök Arábiá­ban, vértanú halált halt. — Egy másik Simon a. kit magnusnak neveztek és a kit Szt.-Péter apostolt kiátkozott, mert pénz­ért akarta megvenni tőle a csodatevő erőt, Helena nevű kedvesével bebarangolta a római birodalmat, esodákat müveit és gnosztikus tanokat hirdetett. VII. Gergely pápa róla nevezte az egyházi hivataloknak pénzen való megvásárlását, Simoniá-nak. — A magyar történelemben Simon a neve annak a három előkelő urnák, a kik részt vettek Gertrud királyné meggyilkolásában. Narcis, a virág nevétől jön, mely egy- időben nagyon divatos volt Európában. A franciák illatszert csinálnak belőle. Hóvi­rágféle és mintegy 150 fajtáját ismerik. Alfonz, a liguori szent, a ki 1696-ban született Nápoly közelében, ügyvéd lett s azután lépett a papirendbe, a hol 1732-ben megalapította ,,a legszentebb üdvözitöről nevezett kongregációt“, melyet több pápa megerősített. Szentéletü tudós pap volt, püspökké is tették, de legnagyobb érdeme, hogy fontos erkölcstani kérdésekben a pá­pák hozzá utasították a feleket és jóvá­hagyták igy épült erkölcstanát. 1816-ban boldoggá avatták. — Ezt a nevet számos spanyol és portugál király viselte, a kik között II. Alfonz arról nevezetes, hogy a troubadurok pártfogója volt, — 111. Alfonz 1287-ben* pedig kiadta az unió-privilégiu­mot, mely hasonlít a magyar aranybulla záradékához. — Portugália első királya hóditó Alfonz volt, a ki 1142-ben függet­lenítette Portugáliát Spanyolországtól és egyik utóda V. Alfonz alatt a kit afrikai néven ismer a törtélem, indultak meg a portugálok nagy fölfedezései. Vidor, volt Jupiter mellékneve: — a kereszténységben három pápa viselte ezt a nevet, sőt e néven ellenpápák is szere­peltek. Számos olyan herceg és király szerepelt e néven, amelyhez Olaszország egységének kimondása is fűződik — Viktor Emanuel király személyében. Kachlup Henrik János dr. a „Pesti Magyar Kereskedelmi Bank“ cégjegyző titkára a nevét belügyminiszteri engedéllyel Kismar- tony-ra változtatta ez év elején. Betörtek e héten a krisztinavárosi templomba és kirabolták. Kelyheit, szentségtartóját, díszes templomi ruháit elhurcolták az elvetemült gaz­emberek. Épen a mi csodatévő templomunkat érte ez a gyalázat. A közönség csak későn, napok múl­tán értesült erről s a közönség sze- retetét bizonyítja, hogy örömmel ajánlott fel misemondó ruháknak való szöveteket és dísztárgyakat. August E. József cukrász pedig fölajánlotta, hogy díszes kelyhet és szentségtartót ajándékoz a tem­plomnak. A társasélet nehezen indul meg itt Bu­dán, ahol az elmúlt nehéz napokban csen­des visszavonultságban élt a polgárság. A legtöbb család gyászolt és a háború ke­serves csapásait nyögte, — vagy nagy oka volt tartani a rémuralomtól, mely túszokat szedeti, akik sohasem jöttek vissza. De ránehezedett a megélhetés gondja is sok családra, mert hirtelen vesztette el minden vagyonát, minden jövedelmét. A politikai tavasz melege pedig még ma sem olyan kiadó, hogy megolvassza a hideg orosz tél fagyasztotta burkot a sziveinken. Ma még csak mosolyogni igyeksziink, még nem tanultunk meg újra kacagni. És ránkvicsor- gatja fogait a szörnyű tél és két rettenetes cimborája: a — szénhiány és az élelmi­szeruzsora. A szélsőségek jutottak volt ura­lomra a Il-ik kerületi Iparoskörben az októberi forradalom után. Szűk­szavú csendes emberek mind han­gosabban kezdték vinni a szót, melytől megszédült a higgadtabb rész is. Sokan félre állottak, de voltak akik becsületesen értelmez­ték a piaczra dobott jelszavakat. Akik munkában töltöttek egy egész életet, — komolyan azt hitték, hogy a dolgozók ' uralma jön s nekik munkában töltött múltjuk biztosítja a jogokat. Mire észretértek már késő volt. A régi vezető iparosok kezéből kisiklott a vezetés s az Ipa- i roskör megindult a lejtőn lefelé. A derék barátságos polgári iparosság ! helyét elfoglalták a lármás' emberek, akik folyton szavaltak és erőszakos­kodtak, amig egy napon vége lett mindennek... Most majd jobban megnézik egymást, akik egymás mellé ülnek és lassan majd visszatér ebbe a körbe is a régi magyar szellem. A tervnélküli városrendezés következ­ménye a Krisztina-körut egyik sarká­nak a visszássága, mely pedig Budának egyik legszebb része lehetne. A körutat a /?e/eA--utcávaI a Dékány-vtca köti össze. Oda fut be a Fény-utca és a Fillér-utca. A Fény-utca nincs megnyitva és ez nagy kerülőt jelent sok embernek, pedig csak az üresen álló telket kellene rendezni. Ide ugyan okvetlenül tér kívánkozik, ha már a Fillér-utcát nem tudták a körútig ki­hozni. Szép perspektívákban oly szegény ez a város s itt is elszabályoztak egy szépnek ígérkező távlatot azzal, hogy a hegynek menő Fillér-utca nem fut be a körútba. Segítene ezen föltétlenül az a kis tér a négy utca keresztezésénél, amely azoriban ma már áldozatot követel. De megéri ! Pusztul a fa Buda utcáin is és csak a háztulajdonosokönzetlen intézkedése ment­hetné meg azokat. Pedig azt, ami még meg van, meg kell menteni. Szükség volna rá, hogy minden háztulajdonos időnkint öntöztesse a háza előtt sínylődő fák alját. A város körül is hantoltatja őket, hogy a viz ott megmaradjon, beszivódjék és ezekre a gátakra kellene ügyelni, hogy meg is maradjanak. Egy-két puttony viz valóságos áldás a fáknak. Nekünk Budán ezért érdemes valami kis áldozatot hozni. Nász. Szarnék Zsigmond,az óbu­dai Torna és Vivő Club alelnöke jegyet váltott dr. Elek Mór ügyvéd leányával, Böské-ve 1. I Ötórai tea ■ ■ Szent Gellért fürdő Márvány termében * ■ FRENREISZ ISTVÁN bérlő. S • ■ j CSILLÁROKAT ■ készít GUNESCH JÁNOS j bronzárti-gyáros I ----- II., M^RGIT-RaKPART 15. ----- I jP etnehdzy Lajos! cukrász =5 II., Corvin-tér 7.; ■ Különl. teasütemény. - Bonbonok, mézsütemény. • MOSER SÁNDOR: fogtechnikai * műterme ? II., FŐ-UTCA 9. sz. S [Tornaszergyár j j LOPOS GYULA: | III., Lajos - utca 60. ; elsőrendűt és szépet * BÉLÉS 3ÚZSEF j készít -— II. KÉR., ■ SZEGÉNYHÁZ-U. 15. ! t VARRÓGÉPEK megbízható raktára ZLAMÁL LAJOS I., Krisztina-körut 151. - Telefonszám: 49—66. Javító műhely. Pleach József I. kér., Krisztina-tér 3. sz. Uri es női divat üzlet

Next

/
Thumbnails
Contents