Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)

1919-10-25 / 618. szám

3 BUDAI NAPLÓ 3 az az igazi török világ, mely két­száz évig élt Gülbaba sírja körül megszűnt azzal, hogy a türbét körül építette Wagner építész. Valami keleti épületet tervezett, de azért nem az lett belőle. A török szent sírja fölé épített, valóban keleties türbét mégis etfedte az épületlel, sőt a türbe jellegzetes kupolája fölé zsindelyes tetőt vont, ami ennek is elvette eredetiségét. Még az a baj is érte, hogy e század első éveiben ki is rabolták ezt a temető-házikót és a zsiványok elvittek mindent, még azt az arannyal hímzett nehéz, fekete selyemteritőt is, amit 1877. nyarán sejk Szulejman efendi hozott a Gülbaba sírjára, amikor egy kül­döttséggel itt járt. Magáról a szentről, Gülbabáról, kevés hiteleset tudunk. A legenda szerint a „rózsák atyja“ szentéletíi dervis volt, aki Budán akart rózsaolajat csinálni s azért öltette tele a Rózsadombot rózsával. Vám- béry azt mondja, hogy Gülbaba igazi neve sejk Zeki, aki 120 évet élt és huszon­négyszer járta be az egész izlámságot. Végül is itt halt meg Budán. A Pallas Lexikon úgy tudja, hogy nem is Gül> hanem Kel-baba volt a neve és török hős volt, aki itt halt hősi halált. Német történet­írók szerint itt Kalaikof Ali basa buda helytartó van eltemetve, ámbár van adat rá, hogy ennek türbéje a Rózsadomb más helyén állott. Van történetiró, aki a „Gül- baba“-ságot valami klastrombeli hivatal­nak mondja. Az olasz történetírók szerint Budán három dervis klastrom állott s ezek egyike volt a „Gülbaba tekkeszi“. Ennek megalapítója a Rózsák atyja volt egy dúsgazdag ember, aki 60 szerzetesre tett alapítványt, itt is temették el 1548. előtt, mint a klastrom sejkjét és utódai Gülbabáknak nevezték magukat. A Z ÓBUDAI SZŐLŐMÜVESEK között — igy szüret után — még tartotta magát a rege valami az kőhordóról a Tábor­hegy alján, amelybe elfért egy szőlő­hegy egész termése. Állítólag meg volt még Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet idejében is, aki az óbudai királyné-várban lakott mely alighanem a mai kiscelli he­gyen állott, mert a régi Királyhegy egészen eltűnt az újabb térképről. De fenmaradt a pesti nagyhordó hire, mert erről a fracia egykori lapok is Írtak. Ez a hordóóriás meghaladott minden hordót, mert 220.000 liter bor fért beléje, holott a nagyhírű heidelbergi hordóba csak 99.000 liter bor fér. Talán még most is meg van ez a pesti nagy hordó, valami bedőlt elhagyott kőbányai pincében. A legnagyobb magyar hordó a nagyszombati Szu- linyi-féle volt, amelybe 2110 akó bor fért. Helyét ott ma is mutogatják. A leghíresebb magyar hordó Eszter- házy Ferenc gróf tatai hordója, mely a Báj nevű szőlőhegy pincéjében ma. is meg van. Tóth György ura­dalmi kádár építette, aki sohsem járt külföldön, Heich János pápai kovács vasalta. Fája 148 mázsa súlyú, vasalása 43 mázsa, összesen 191 mázsa nehéz és 71.729 liter bor fér bele. 1803-ban rakták össze. / H ol van már- a bécsi­kapu ? ... Lebontották régen és vele lerombolták azt a legendás hitet is, hogy amig a bécsi­kapu tornya áll, addig Bécs nem tudja megvívni Budái. Talán nem is maga a kapu és a torony voltak a talizmán, hanem a rettenetes magyar erőt bizonyító fegyverek, amik ott lógtak a kapuban s amik­ről tudott dolog volt, hogy Toldi Miklós fegyverei voltak. Ilosvai Selymes Péter krónikája arra biz­tatja az olvasóját, hogy: Nézd meg jól Budának a Bécsikapuját, Meglátod ott ennek súlyos buzogányát, Mellette függeni személyéhez pajzsát, Parittyából hajgált húsz fontos kovát stb­Ott lógott a fegyverek mellett Stephan Gerlach udvari pap leírása szerint Toldi állkapcája, óriási lába is. Ezeket a csontereklyéket Bél Mátyás már nem látta, de a fegy­verek még ott voltak: az óriási paizs, a rettenetes szálfa lándzsa, a buzogány emberfej nagyságú kőgolyója, lovának patkója, páncél­ingének karikái és sarkantyúja. Azt hinnéd valami óriásé volt. Dugonics András 1756-ban és 1794-ben szin­tén látta ezeket, de már akkor az őrség kotyavetélte és végül is vala­hol Bécsbe kerültek az arzenálba. — Most hogy sok mindent igyek­szünk Bécsből visszaszerezni, talán helyén való volna „ érdeklődni a Toldi ereklyék iránt is. T J IRES FOGLYA VOLT 1793- I I ban Budának és bármily hihetetlenül hangzik, ez volt az első hadi repülő tiszt: —Jacques Garnerin, a hires léghajós, aki léghajóból kémlelte az ellenség hadállásait, mint a francia konvent biztosa. 1793-ban Marchiennesnél elfogták az osztrákok és mint hadi­foglyot Budára küldték. Némely forrás szerint a pénzügyminisztérium melletti csonka toronyban volt el­zárva, mások szerint a franciskánu- sok kolostorában, melyben ma az országos levéltár van. Ez a merész léghajós 1783-ban'tanuja volt Lenor- mand francia fizikus kísérleteinek a szállóernyővel. Ez a tudós oly biztosra vette számításait, hogy két ilyen szállóernyővel a kezében előbb egy ház emeletéről, azután a mont- pellieri csillagvizsgáló tornyáról ugrott le — szerencsésen. — Par- nerinnek ez jutott eszébe hosszú fogsága alatt és már készen is volt szállóernyője, hogy leugorjon a vár­ból, amikor őrei észre vették és elvették tőle. jJsak később szaba­dult meg budai fogságából Garnerin, amikor XVI. Lajos király leányáért kicserélték. K NIPPERDOLLING volt leyde- ni János, kommunista király hóhérja, mint ahogy Kun Béláé volt Szamuelly Tibor. Ez a kommu­nista királyság Münster városában 135.4-ben létesült, amikor fan van Leyden, mint az anabaptisták (újra keresztelők) „rajongó“ apostola Münsterben annyira vitte, hogy a nép az uj Zion királyává koronázta. Az uj király hamar elrendelte a nő- ésa vagyonközösséget s ezzel a legfék­telenebb kicsapongások kezdődtek Münsterben, a legkegyetlenebb ön­kény kíséretében. Knipperdolling a király egyik megunt hitvesének egy­szerűen leütötte a fejét. Egy évig tartott ez a rémuratom, amikor 1535 junius 24-én Münstert bevették a püspök csapatai és a két „elvtársat“ megsütötték — elevenen. A „Jan van Leyden“ név is olyan mint a Kun Béláé, mert ezt a kalandort Beukelsohn-nak hívták és nagyszülei Oroszországból vándoroltak be Né­metországba. E. E. E. E. — Budai sportegyesületek fúziója. — Mátyás idejében az ősrégi magyar­ság jelképe gyanánt egy óriási Her­kules szobor állott a királyi vár kertjében és kelet-Európának föltét- len ura is volt akkor a magyar. Aki ellenünk jött azt letiportuk és „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.“ Az a Herkules szobor ma is ott van, de mélyen a föld alatt. Mátyás óta folyton sülyedt. A vár­ból épen a szoborra hányta szemet­jét a török százötven éven át. A romba- döntött sáncok, az egykor nemzetet védő és a sok ostrom alatt leomlott várfalak ezt a Herkules szobrot hán­tolták el mind jobban. A Habsburgok aztán végleg eltemették. I. Ferenc József rendelte el. hogy a vár déli oldalának lejtőjén álló szobor fölé platót építsenek. Ezt a szobrot újból ki kell emelni a földből. Az ősidőkben Herkules volt a görög őserő jelképe. A min­den vésszel dacolni, minden bajt leküzdeni tudó férfi erőé. Nekünk is bátor és erős férfiakat — magyar Herkuleseket — kell ne­velnünk, és minden intézményünk, mely ezt a célt szolgálja, csak egy irányban, egy utón haladhat. Azért jelentős esemény, azért nem­zeti példaadás a két legerősebb és legrégibb budai sportegyesületnek, a Budai lövészegyesület és a Budai Tornaegyesület összeforrása, ami megtörtént vasárnapon magyar lel­kesedéssel s a nehéz időkre valló komoly elszánással. Vasárnap délelőtt jöttek össze a Budapesti (budai) Lövészegyesület és a Budapesti (budai) Tornaegye­sület tagjai ez utóbbinak tornater­mében, hogy mint közösen tartott rendkívüli közgyűlés, döntsenek vég­leg a két egyesület fúziója ügyében. A hangulat lelkes volt és meleg. Demény Károly elnök nagy hatású beszéd kíséretében világította meg a fúzió kérdését és szükségét. Amikor a Lövészegyesület a testnevelés terére akart lépni, akkor a fúzió már ké­szen is volt. Egy területen két ily hatalmas egység, csak gátolná egy­mást. Minekettő Budának régi, úri egyesülete, a lüvészegyesületnek nagy nemzeti múltja is van, s igy a tisz­teletre méltó hagyomány összeforrad a lüktető munkás jelennel. Nagy jelszavak mellett tervszerűen leszok­tatták ezt a nemzetet az önállóság­ról, nem neveltek erős gerinces fér­fiakat, akik életük árán is megvédik az országot és épen az ősi Buda az, ahol a múltban és a jövőben nagy hivatás vár az ilyen erős egyénekre. Azután az uj egyesület alapszabá­lyaiban történt változtatásokat ismer­tette. Az uj egyesület cime: Budapesti-Budai Torna és Lövész- Egyesület. Ez lesz a testnevelés nagy me­dencéje, amelyben első helyen sze­repel és autonom alapon végzi ha­gyományos ügyeit:‘ a nemzetközi nevezéseket és szerepel a lövészeti konferenciákon a Lövészegyesület, melynek tagjai uj terheket nem vál­lalnak és intézményesen biztosítják régi hagyományait. Az uj egyesület vagyonának egy részét a lövészet­nek tartják fenn. — Az uj egyesü­letben csak tiszteletbeli, alapitó és rendes tagok lesznek. A nők egyen­jogúak a férfiakkal. Első helyen áll a 36 tagú egyesületi tanács, mely az elnökségből, a tisztviselőkből és a 11 szakosztály elnökeiből alakul. Minden szakosztály autonom alapon megalakul és mindegyik élén mint elnök egy-egy alelqök áll. A tiszti­kar egy részét a közgyűlés választja, a másik részét a választmány. Az alapszabályok elfogadását ajánlja. Alpár Ignác a fúzió eszméjének történetét ismerteti és méltatva Kolár Nándor főlövészmester éidemeit, utal a politikai viszonyokra, melyek kö­vetelik a tömörülést és egyesülést. Kollár Lajos hálás a sorsnak, hogy ezt a napot megérte Szmik Lajossal együtt, mint akik a két egyesületnek legrégibb tagjai. Amig a pestiek pártokra szakadnak, Budán a társadalom egyesül. Andor Endre hangulatos, lelkes beszédében ajánlja, hogy a Torna­egyesület jelképét képező három E betűje Erő, Egészség, Élet mellé te­gyék negyedik E betűnek az Erköl­csöt is, mert élni fog a nemzet, ha a magyar erkölcs élni fog. Ezt az indítványt és az alapsza­bályokat lelkes felkiáltással egyhan­gúlag fogadta el a közgyűlés. Gerenday György, mint az orsz. testnevelési tanács elnöke üdvözölte a fúziót. Azt tapasztalta, hogy Budán mindig megvolt a munka, az egyet­értés és az erő. Ezután az uj egyesület első tisz­teletbeli tagjává választották Geren­day Györgyöt és Jellenek Antalt, amely megtiszteltetést Gerenday kö­szönte meg mindkettőjük nevében. Ekkor szétosztották a szavazóla­pokat és dr. Zubriczky József elnök­lése mellett kiküldött bizottság vette

Next

/
Thumbnails
Contents