Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-10-25 / 618. szám
3 BUDAI NAPLÓ 3 az az igazi török világ, mely kétszáz évig élt Gülbaba sírja körül megszűnt azzal, hogy a türbét körül építette Wagner építész. Valami keleti épületet tervezett, de azért nem az lett belőle. A török szent sírja fölé épített, valóban keleties türbét mégis etfedte az épületlel, sőt a türbe jellegzetes kupolája fölé zsindelyes tetőt vont, ami ennek is elvette eredetiségét. Még az a baj is érte, hogy e század első éveiben ki is rabolták ezt a temető-házikót és a zsiványok elvittek mindent, még azt az arannyal hímzett nehéz, fekete selyemteritőt is, amit 1877. nyarán sejk Szulejman efendi hozott a Gülbaba sírjára, amikor egy küldöttséggel itt járt. Magáról a szentről, Gülbabáról, kevés hiteleset tudunk. A legenda szerint a „rózsák atyja“ szentéletíi dervis volt, aki Budán akart rózsaolajat csinálni s azért öltette tele a Rózsadombot rózsával. Vám- béry azt mondja, hogy Gülbaba igazi neve sejk Zeki, aki 120 évet élt és huszonnégyszer járta be az egész izlámságot. Végül is itt halt meg Budán. A Pallas Lexikon úgy tudja, hogy nem is Gül> hanem Kel-baba volt a neve és török hős volt, aki itt halt hősi halált. Német történetírók szerint itt Kalaikof Ali basa buda helytartó van eltemetve, ámbár van adat rá, hogy ennek türbéje a Rózsadomb más helyén állott. Van történetiró, aki a „Gül- baba“-ságot valami klastrombeli hivatalnak mondja. Az olasz történetírók szerint Budán három dervis klastrom állott s ezek egyike volt a „Gülbaba tekkeszi“. Ennek megalapítója a Rózsák atyja volt egy dúsgazdag ember, aki 60 szerzetesre tett alapítványt, itt is temették el 1548. előtt, mint a klastrom sejkjét és utódai Gülbabáknak nevezték magukat. A Z ÓBUDAI SZŐLŐMÜVESEK között — igy szüret után — még tartotta magát a rege valami az kőhordóról a Táborhegy alján, amelybe elfért egy szőlőhegy egész termése. Állítólag meg volt még Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet idejében is, aki az óbudai királyné-várban lakott mely alighanem a mai kiscelli hegyen állott, mert a régi Királyhegy egészen eltűnt az újabb térképről. De fenmaradt a pesti nagyhordó hire, mert erről a fracia egykori lapok is Írtak. Ez a hordóóriás meghaladott minden hordót, mert 220.000 liter bor fért beléje, holott a nagyhírű heidelbergi hordóba csak 99.000 liter bor fér. Talán még most is meg van ez a pesti nagy hordó, valami bedőlt elhagyott kőbányai pincében. A legnagyobb magyar hordó a nagyszombati Szu- linyi-féle volt, amelybe 2110 akó bor fért. Helyét ott ma is mutogatják. A leghíresebb magyar hordó Eszter- házy Ferenc gróf tatai hordója, mely a Báj nevű szőlőhegy pincéjében ma. is meg van. Tóth György uradalmi kádár építette, aki sohsem járt külföldön, Heich János pápai kovács vasalta. Fája 148 mázsa súlyú, vasalása 43 mázsa, összesen 191 mázsa nehéz és 71.729 liter bor fér bele. 1803-ban rakták össze. / H ol van már- a bécsikapu ? ... Lebontották régen és vele lerombolták azt a legendás hitet is, hogy amig a bécsikapu tornya áll, addig Bécs nem tudja megvívni Budái. Talán nem is maga a kapu és a torony voltak a talizmán, hanem a rettenetes magyar erőt bizonyító fegyverek, amik ott lógtak a kapuban s amikről tudott dolog volt, hogy Toldi Miklós fegyverei voltak. Ilosvai Selymes Péter krónikája arra biztatja az olvasóját, hogy: Nézd meg jól Budának a Bécsikapuját, Meglátod ott ennek súlyos buzogányát, Mellette függeni személyéhez pajzsát, Parittyából hajgált húsz fontos kovát stbOtt lógott a fegyverek mellett Stephan Gerlach udvari pap leírása szerint Toldi állkapcája, óriási lába is. Ezeket a csontereklyéket Bél Mátyás már nem látta, de a fegyverek még ott voltak: az óriási paizs, a rettenetes szálfa lándzsa, a buzogány emberfej nagyságú kőgolyója, lovának patkója, páncélingének karikái és sarkantyúja. Azt hinnéd valami óriásé volt. Dugonics András 1756-ban és 1794-ben szintén látta ezeket, de már akkor az őrség kotyavetélte és végül is valahol Bécsbe kerültek az arzenálba. — Most hogy sok mindent igyekszünk Bécsből visszaszerezni, talán helyén való volna „ érdeklődni a Toldi ereklyék iránt is. T J IRES FOGLYA VOLT 1793- I I ban Budának és bármily hihetetlenül hangzik, ez volt az első hadi repülő tiszt: —Jacques Garnerin, a hires léghajós, aki léghajóból kémlelte az ellenség hadállásait, mint a francia konvent biztosa. 1793-ban Marchiennesnél elfogták az osztrákok és mint hadifoglyot Budára küldték. Némely forrás szerint a pénzügyminisztérium melletti csonka toronyban volt elzárva, mások szerint a franciskánu- sok kolostorában, melyben ma az országos levéltár van. Ez a merész léghajós 1783-ban'tanuja volt Lenor- mand francia fizikus kísérleteinek a szállóernyővel. Ez a tudós oly biztosra vette számításait, hogy két ilyen szállóernyővel a kezében előbb egy ház emeletéről, azután a mont- pellieri csillagvizsgáló tornyáról ugrott le — szerencsésen. — Par- nerinnek ez jutott eszébe hosszú fogsága alatt és már készen is volt szállóernyője, hogy leugorjon a várból, amikor őrei észre vették és elvették tőle. jJsak később szabadult meg budai fogságából Garnerin, amikor XVI. Lajos király leányáért kicserélték. K NIPPERDOLLING volt leyde- ni János, kommunista király hóhérja, mint ahogy Kun Béláé volt Szamuelly Tibor. Ez a kommunista királyság Münster városában 135.4-ben létesült, amikor fan van Leyden, mint az anabaptisták (újra keresztelők) „rajongó“ apostola Münsterben annyira vitte, hogy a nép az uj Zion királyává koronázta. Az uj király hamar elrendelte a nő- ésa vagyonközösséget s ezzel a legféktelenebb kicsapongások kezdődtek Münsterben, a legkegyetlenebb önkény kíséretében. Knipperdolling a király egyik megunt hitvesének egyszerűen leütötte a fejét. Egy évig tartott ez a rémuratom, amikor 1535 junius 24-én Münstert bevették a püspök csapatai és a két „elvtársat“ megsütötték — elevenen. A „Jan van Leyden“ név is olyan mint a Kun Béláé, mert ezt a kalandort Beukelsohn-nak hívták és nagyszülei Oroszországból vándoroltak be Németországba. E. E. E. E. — Budai sportegyesületek fúziója. — Mátyás idejében az ősrégi magyarság jelképe gyanánt egy óriási Herkules szobor állott a királyi vár kertjében és kelet-Európának föltét- len ura is volt akkor a magyar. Aki ellenünk jött azt letiportuk és „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.“ Az a Herkules szobor ma is ott van, de mélyen a föld alatt. Mátyás óta folyton sülyedt. A várból épen a szoborra hányta szemetjét a török százötven éven át. A romba- döntött sáncok, az egykor nemzetet védő és a sok ostrom alatt leomlott várfalak ezt a Herkules szobrot hántolták el mind jobban. A Habsburgok aztán végleg eltemették. I. Ferenc József rendelte el. hogy a vár déli oldalának lejtőjén álló szobor fölé platót építsenek. Ezt a szobrot újból ki kell emelni a földből. Az ősidőkben Herkules volt a görög őserő jelképe. A minden vésszel dacolni, minden bajt leküzdeni tudó férfi erőé. Nekünk is bátor és erős férfiakat — magyar Herkuleseket — kell nevelnünk, és minden intézményünk, mely ezt a célt szolgálja, csak egy irányban, egy utón haladhat. Azért jelentős esemény, azért nemzeti példaadás a két legerősebb és legrégibb budai sportegyesületnek, a Budai lövészegyesület és a Budai Tornaegyesület összeforrása, ami megtörtént vasárnapon magyar lelkesedéssel s a nehéz időkre valló komoly elszánással. Vasárnap délelőtt jöttek össze a Budapesti (budai) Lövészegyesület és a Budapesti (budai) Tornaegyesület tagjai ez utóbbinak tornatermében, hogy mint közösen tartott rendkívüli közgyűlés, döntsenek végleg a két egyesület fúziója ügyében. A hangulat lelkes volt és meleg. Demény Károly elnök nagy hatású beszéd kíséretében világította meg a fúzió kérdését és szükségét. Amikor a Lövészegyesület a testnevelés terére akart lépni, akkor a fúzió már készen is volt. Egy területen két ily hatalmas egység, csak gátolná egymást. Minekettő Budának régi, úri egyesülete, a lüvészegyesületnek nagy nemzeti múltja is van, s igy a tiszteletre méltó hagyomány összeforrad a lüktető munkás jelennel. Nagy jelszavak mellett tervszerűen leszoktatták ezt a nemzetet az önállóságról, nem neveltek erős gerinces férfiakat, akik életük árán is megvédik az országot és épen az ősi Buda az, ahol a múltban és a jövőben nagy hivatás vár az ilyen erős egyénekre. Azután az uj egyesület alapszabályaiban történt változtatásokat ismertette. Az uj egyesület cime: Budapesti-Budai Torna és Lövész- Egyesület. Ez lesz a testnevelés nagy medencéje, amelyben első helyen szerepel és autonom alapon végzi hagyományos ügyeit:‘ a nemzetközi nevezéseket és szerepel a lövészeti konferenciákon a Lövészegyesület, melynek tagjai uj terheket nem vállalnak és intézményesen biztosítják régi hagyományait. Az uj egyesület vagyonának egy részét a lövészetnek tartják fenn. — Az uj egyesületben csak tiszteletbeli, alapitó és rendes tagok lesznek. A nők egyenjogúak a férfiakkal. Első helyen áll a 36 tagú egyesületi tanács, mely az elnökségből, a tisztviselőkből és a 11 szakosztály elnökeiből alakul. Minden szakosztály autonom alapon megalakul és mindegyik élén mint elnök egy-egy alelqök áll. A tisztikar egy részét a közgyűlés választja, a másik részét a választmány. Az alapszabályok elfogadását ajánlja. Alpár Ignác a fúzió eszméjének történetét ismerteti és méltatva Kolár Nándor főlövészmester éidemeit, utal a politikai viszonyokra, melyek követelik a tömörülést és egyesülést. Kollár Lajos hálás a sorsnak, hogy ezt a napot megérte Szmik Lajossal együtt, mint akik a két egyesületnek legrégibb tagjai. Amig a pestiek pártokra szakadnak, Budán a társadalom egyesül. Andor Endre hangulatos, lelkes beszédében ajánlja, hogy a Tornaegyesület jelképét képező három E betűje Erő, Egészség, Élet mellé tegyék negyedik E betűnek az Erkölcsöt is, mert élni fog a nemzet, ha a magyar erkölcs élni fog. Ezt az indítványt és az alapszabályokat lelkes felkiáltással egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. Gerenday György, mint az orsz. testnevelési tanács elnöke üdvözölte a fúziót. Azt tapasztalta, hogy Budán mindig megvolt a munka, az egyetértés és az erő. Ezután az uj egyesület első tiszteletbeli tagjává választották Gerenday Györgyöt és Jellenek Antalt, amely megtiszteltetést Gerenday köszönte meg mindkettőjük nevében. Ekkor szétosztották a szavazólapokat és dr. Zubriczky József elnöklése mellett kiküldött bizottság vette
