Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-03-02 / 615. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 téve, maga a reálpolitika is azt követelte, hogy a Károlyi-párthoz való csatlakozást kimondják. Ezt az enunciációt meleggé, bensőségessé tette az, hogy a rideg politikán kívül minden nemesebb benső érzés is megnyilatkozott ez alkalommal és a deresedő fejek okos elhatározását a szivek fellobbanó lángja kovácsolta arany meggyőződéssé. Csaknem teljes számban gyülekeztek össze e hó 23-án délelőtt a Kelenföld-lágymányosi függetlenségi párt intéző-bizottságának tagjai a Kelenföldi Kaszinó helyiségében, hogy a párt csatlakozása felől határozzanak. Timon Ákos a párt tudós elnöke a legegyszerűbben tette föl a hovatartozás kérdését és fölkérte a párt ügyvezető elnökét Becsey Antalt, hogy erre vonatkozó előterjesztését tegye meg. Valami áhita- tos csend fogadta Becseyt, amikor vázolta a politikai helyzetünket és megvilágította azokat a magasabb nemzeti, állami és emberi szempontokat, amelyek bevilágítják azt a sötét utat, melyen ma a magyar nép bolyong. Ihletszerüen beszélt. Keresetlenül, egyszerűen és szavainak csak az azokon átvilágító nagy tudása, tisztult világfelfogása, logikájának szigorú rendje ragyogott keresztül, rásugarozva mindenekre lángoló honszerelme bíborosán meleg fényözönét. Az ottlévők lelke mélyén már élő meggyőződések kifakadtak szavai nyomán, mint a bimbók a napsugárban, minden szava erősebbre szitotta a szivek tüzét, hogy végül egy nagy, megkapó manifesztációban nyilatkozzék meg a párt elhatározása. A felolvasott határozati javaslatot mely szószerint a következő, egyhangúlag lelkesen elfogadták : A volt függetlenségi és 48-as párt kelenföld-lángymá- nyosi helyi szervezetét alkotó polgárság behatóan megvizsgálva azokat az okokat, amelyek a párt felbomlását előidézték és lelkiismeretesen mérlegelve azokat a célokat és eszközöket, melyek a meglévő polgári pártok programm- jaiban és cselekvéseiben jutnak kifejezésre, egyhangú határozattal kimondja, hogy egész szervezetével az Országos Függetlenségi Károlyi párthoz csatlakozik és a pártot az ország uj gazdasági szociális rendjének a munka erkölcsi alapján leendő felépítéséhez minden erejével támogatja. Ezután a részletes vitára tértek át, amelyben részt vett dr. Nagy Béla. dr. Niedermann Ferenc a párt jegyzője, Stein Péter, Várnai Alajos, aki bejelentette a Kelenföld- Lágymányosi Iparoskor üdvözletét és rokonszenvét, Nyúl Ferenc és Bacsa Antal. Ezután Becsey Antal ismertette a Városi-pártok budai-blokkjának tervezetét, mire az ülés a blokkhoz való föltétien csatlakozást kimondotta és elhatározta, hogy úgy a határozati javaslatot, mint a blokkhoz való csatlakozást az Országos Párt elnökségénél küldöttségileg bejelenti. Szerdán este ment fel a párt küldöttsége az országos pártkörbe Becsey Antal vezetés'e alatt, hogy Hock János pártelnök előtt is kijelentse a Kelenföld csatlakozását a Károlyi-párthoz. Már Becsey beszéde alatt kezdet megtelni a terem a pártkörben tartózkodó tagokkal, akik meglepetve hallgatták az okokat meggyőződés szülte és a profán politikától eltérő kijelentéseket, amiket Becsey a nemzet, a főváros, Buda és a most fejlődő kelenföldi kerületről tett. Ez a beszéd eltért azoktól a sablonos formáktól, amik az ilyen bejelentéseket kisérik és Hock Jánost is arra birták, hogy csaknem egy órás beszédben válaszoljon, kitérve a párt belső és külső vonatkozására. Az egyszerű bejelentés nagyszabású manifesztációvá lett, melyen a párttagok nagy tömege ünnepelte a kelenföldi küldöttséget. H feadsi blokk. A tisztulíabb közfelfogás közügyekben, mely kizárja a kicsinyes féltékenykedést, a kerületek apró érdekeinek minden más törekvés fölé való emelését csupán az egyéni érvényesülés kedvéért, mely ma szinte lehetetlenné teszi a kortesfogások kerületi érdekként való feltüntetését, — lehetővé tette a három budai közigazgatási kerületben megalakult Károlyi-párti vezéremberek barátságos együttműködését. A „Budai Napló“ már a múlt évben cikket közölt dr. Orova Zsigmondtól, amelyben ily blokk- szerű együttműködés előnyeit tüntette föl, Buda érdekében. Azóta ez a gondolat folyton élt s most a küszöbön álló választási harcok cselekvésre késztették azokat, akik e városrész érdekeit önzetlenül szolgálják. Az első ily megbeszélés a Gellértfürdő éttermeiben volt, ahol nemcsak a természetes közeledésnek alapjait vetették meg. A második találkozás a II. és ÍH-ik kerület néhány vezetőemberének bevonásával a Régi Diófához címzett vendéglőben lesz. E héten pedig a budai Vigadó éttermében volt barátságos találkozás, amelyen a megbeszélések már oly konkrét formát öltöttek, hogy az egész társaság bevonult a házban levő Bádai polgári kör olvasó termébe, ahol rövid tanácskozás után a budai blokk létesítését elhatározták. Most folynak a szervezkedés munkálatai és legközelebb népes értekezletre gyűlnek mindazok, akik a budai kerületek közös nagy érdekeit, úgy a városi, mint az országos politikában szolgálni akarják. A választásokkal foglalkozott a Krisztinavárosi Kaszinó e héten tartott választmányi ülése, melyen előbb a kaszinó több fontos bel- ügyét intézték el. Azután értekezletté alakult át az ülés, melyen a küszöbön álló községi választások ügyét tették vita tárgyává. Határozattá vált, hogy a polgárságot a Károlyi-párt községi programmja alapján tömörítik és elitélik a különféle uj pártok létesítésére vonatkozó kísérleteket. Az a terv, hogy az I. kerület polgársága megbonthatatlan egységben sorakozzék a Károlyi-párt mellé. Keresztényüldözés? Válasz az „Antiszemita íogdosás“ c. cikkre. Elégtételt szolgáltat, de önálló véleményt is mond alábbi cikkünk, mely válaszul szolgál „ Anti- szemitafogdosás“ cimü közleményükre. Névtelenül vettük kéz■ hez a múlt héten s igy nem közölhettük,holott szívesen adjuk közre nemcsak azért, mert illusztris helyről vettük, hanem azért is mert közös a célunk : — nem kultúrharcot, hanem kulturbékét keresünk. Ha Antiszemitafogdosás cimü közleménye csak hangulatot akart volna a zsidók ellen kelteni, úgy eszembe sem jutott volna, hogy e sorok részére a „Budai Napló“ vendégszeretetét kikérjem. Elvégre „wo alles hasst, kann auch Don Carlos nicht lieben“, és igy belenyugodtam volna abba, hogy a „Budai Napló“, amely közvetlenségével, élénkségével, tiszta liberaliz- I musával igazán közkedveltségre \ tett szert, szintén beállott a kon- kolyhintők táborába. Elvégre igaza van a Naplónak, hogyha gyűlöljük a tótot, mert „nem ember“, az oláht, mert „büdös“, a katholikusí mert „jezsuita“, a lutheránust mert „ravasz“, a kálomistát mert „nyakas“, a szerbet mert „kutya“, a németet mert „huncut“, a zsidót is lehet gyűlölni, mert „külön nemzet“. Igen, van róla tudomásom, hogy néhány száz zavarodott zsidó valami cionista-mozgalmat kezdeményezett. Ezzel szemben azonban áll majdnem egy millió zsidó kipróbált magyar nemzeti érzése és hazafisága, amelynek a néhány hét előtt a pesti Vigadóban megtartott országos értekezlet kifejezést adott, ily értelmű manifesztációt hirdetve az entente országai felé. Sőt ellenkezőleg, szerkesztő ur bizonyára olvasta a lapokban, hogy a csehek, románok és szerbek az okkupáit területeken az ottani zsidókat mint önáiló zsidó nemzetet osztályozták s hogy ez ellen az érdekelt zsidók a legélénkebben tiltakoztak s követelték, hogy a magyarok létszámába vétessenek fel. Azokért a cionista gyermek- eszü stréberekért pedig az ország zsidósága ép úgy nem felelős, mint ahogy senkinek eszébe sem jutott a magyar katholikusokat hazaárulással vádolni, mert egy Batthyányi püspök vagy egy néppárti gróf Zichy a cseheknek letette a hüségi fogadalmat.« Aki pedig a házkutatások miatt, keresztényüldözésről beszél, az erősen téved, mert a keresztény Magyarországon soha senki sem akart és mert keresztényüldözésre gondolni, legkevésbbé pedig a zsidóság, amely felekezeti kérdésekben a világ legtürelmesebb népe. Ennek a felfogásnak óhajtok én is — aki telített zsidófelekezeti érzésű vagyok — kifejezést adni, midőn e helyen épugy mint minden más alkalommal — hirdetem és vallom, hogy: Magyarország keresztény állam, hogy a kultúrát itt a kereszténység teremtette meg és tartotta fenn, hogy Magyar- ország jellegét örök időkre a kereszténységnek kell megadnia, hogy az uralkodó szellemnek a kereszténynek kell lennie s hogy minden feleke- zetnek, fajnak s népnek e keresztény világvéglethez kell simulnia. De a keresztény szellem nemcsak nem zárja ki, de egyenesen megköveteli a megértést, a felebaráti szeretetet, a felekezeti türelmet, a humanizmust, a társadalmi rendet. És a keresztény szellemen kívül van még más átható, érzelmi szempont is: az ugyanazon nemzethez, nyelvhez, kultúrához, hagyományhoz, ideálhoz való tartozás és az általános örök emberi szempont. És mi magyar zsidóság úgy érezzük, hogy mégis csak közelebb állunk a keresztény Magyarországhoz, mint a keresztény csehek, románok és szerbek állanak. És akár tetszek a cikkíró urnák, akár nem, közelebb állóknak érezzük magunkat a debreceni kálomista cívishez és kalocsai katholikushoz, mint a galíciai kaftános zsidóhoz vagy palesztinai hitsorsoshoz, akikhez nekünk ép annyi a közünk a zsidó vallás révén, mint az ébredő magyaroknak a keresztény vallás révén a besszarábiai románhoz vagy albániai tehénpásztorhoz. Dr. Bihari Mór. Ipariskolát Budidnak Uj irányelvek érvényesülnek a közoktatás terén, az iskola ezentúl inkább az életnek neveljen. Kevesebb elméletet és több gyakorlati tanítást. Ez az irány teljesen helyes, de hogy a tanítás gyakorlati legyen, a tanterveket gyakorlati emberek közreműködésével kell megállapítani, tehát ennek megállapításánál bele kell vonni a technikusokat, képzett iparosokat, gazdászokat és nemzetgazdászokat. A tanítás uj iránya mellett is fontos, hogy mily tanintézetek és mennyi befogadó képességgel állnak rendelkezésre, mert például az iparoktatásra igen kevés a közép- és felsőiskolák száma, nagyon sokan és igen helyesen, gyermekeiket ipari oktatásban akarnák részesit- tetni, de nem képesek őket hely hiányában beíratni, pedig intelligens és képzett iparosoknak igen tág terük volna, holott a hivatalnoki, orvosi, ügyvédi pálya tultömött. Hogy képzett iparosokra mily szükség volna, az alább felsorolt statisztikai adatok mindenkit meggyőzhetnek. Az 1913. évi árustatisztika szerint félgyártmányokban : behoztunk 277.518.000 K, kivittünk 193,253.000 K értéket; gyártmányokban: behoztunk 1,278,669.000 K, kivittünk 724.253.000 K értéket. Ebből tisztán láthatjuk, hogy mily tág tere volna az iparfejlesztésnek. Hogy munkaerő is volna elegendő, azt az évenkénti nagymértékű kivándorlás mutatja, mert például az 1913-ik évben kivándorolt 96.721, visszavándorolt 20.302, bevándorolt 10.396, összesen 30.696 egyén. Ha nálunk erőteljes iparpolitikát folytatnának, nem volna a behozatal és kivitel közt oly óriási különbség, honfitársaink nem volnának kénytelenek kereset hiányában évente oly nagy számban kivándorolni. Hogy külkereskedelmi mérlegünk passiv, annak egyesek nem tulajdonítanak oly nagy fontosságot és arra hivatkoznak, hogy például Anglia is passiv külkereskedelmi mérleggel szerepei. Ha nekünk annyi nemzeti vagyonunk volna mint Angliának, ha mi is a világ minden részében járathatnánk hajóinkat, ha külföldi követeléseinkből oly nagy
