Budai Napló, 1919 (17. évfolyam, 607-629. szám)
1919-01-26 / 610. szám
XVI. év! 610. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 kor. Egy szám: 50 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors-utca 24. Telefon: 24—77. Felelős szerkesztő: VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minden további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 15 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1919. január 26. Oe csaljak egymást. Az igazság az ő sugárzó erejével hiányzik a mi mai közéletünkből. Hamis theoriák, hamis hírek után járunk, hamis utakon. A ki uj igazságokkal jön, az ahelyett hogy tisztázná a helyzetet, összezavarja. A polgárság szervezkedésének szükségét mint igazságot fogadtuk s a polgári szövetség megalakítása lett volna talán a helyes ut. Egy hét múlva már ötfelé ágazott ez az ut: polgári szövetség, — a gyáriparosok orsz. szövetségének polgári pártja, — a magyar polgári párt, — a köztársasági polgári párt — és a radikális polgári párt. Ördöge legyen, aki itt kiismeri magát, hogy melyik az igazi. Kinek állhat érdekében ezeket a zavarokat felidézni ? Az ország integritása lett volna olyan igazság, amely körül csoportosíthatjuk a magyarságot. Melyik magyarságot? A székelyeket? Azok külön harcolnak, kit-ön ozervezküJ:- nek, mert nem várhatják meg, mig az egész magyarság öntudatra ébred. Más nemzetiségi vidékeken a nagyhangú magyarság már elveszett számunkra. A nem fajmagyarok már átalakultak szerbekké, csehekké, tótokká, románokká. A nagytőkés elmenekült az adó és devalváció elől, a nagybirtokos a fölosztás elől. Aki még a fajához szií a megszállott területeken, az is azt mondja, hogy egyelőre jobb úgy, mert a budapesti rend nem kell neki. Ne ámítsuk, ne csaljuk egymást! A megszállott területeken rend van, vagyonbiztonság, olcsóság. Megteremtették botbüntetéssel, golyóval, akasztófával és — katonasággal: Massaryk diktátor, — Pasics diktátor! Nálunk dúl az anarchia. Van a magyar köztársaságnak elnöke és felelős kormánya. Ez is olyan igazság volna, amely körül tömöríteni lehetne a magyarságot. Csakhogy van ezenkívül Nemzeti Tanácsunk, Munkástanácsunk és Katonatanácsunk. Felelőtlen kormányok — a szovjetek köztársasága. Ne csaljuk egymást — ez igy van ! Van katonaságunk is, úgynevezett hadsereg. Ez is épp olyan igazság, amely az ország vezetésére alkalmas hatalmi tényező. E mellé is szívesen oda áll a magyar nép. Csakhogy a katonaságnak parancsol : 1) a hadügyminisztérium ; 2) a katonatanács, 3) a bizalmi férfiak, 4) a bolsevista-pénz és 5-ször — az nem engedelmeskedik senkinek. Hire járt egy szerb-magyar közeledésnek, mely szerint a két állam- szövetség egy szerb király alatt megmenthetné az ország integritását. Beszéltek egy angol herceg királyságáról, sőt egy olasz herceget is emlegettek. Ez is lehet egy igazság, melynek zászlaja alá állhat a magyar nép, habár nehéz lesz ezt a gondolatot népszerűsíteni. De igazság. Csakhogy ez is már háromfelől világit felénk és ki tudja megmondani, melyik a valódi fény. Végül van még egy nagy igazság s ez a szociális eszme. Nem a pártot értjük alatta. A szociáldemokrata párt az egészen más. Annak hivatalos cime: — forradalmi nemzetközi szociál-demokrata párt. A magyar nép nem forradalmár és még kevésbbé nemzetközi. A szociális eszmét azonban hivatalosan mégis a szociál-demokrata párt képviseli. Csakhogy ennek a mai viszonyokra programmja nincs és óvatosan programmot a mai helyzetben adni nem akar. Utal a régi programmra. Az pedig olyan, ' mint a gummUasztikum.. Nyújtható tetszés szerint, a munkabérek méltányos megállapításától, — a földosztásig, a kommunizmusig. A szociális eszme összeforraszthatná a nemzetet, ha a szociáldemokratapárt nyíltan becsületesen megmondaná, hogy bizonyos időn belül mit tűz ki maga elé megvalósítható célul. Ha felhagyna a kacérkodással jobbra a kispolgárság felé, balra a bolsevisták felé. Az őszinte becsületességgel felállított szociális programm kereteibe beleilleszkednék a polgárság, nem mint harcoló párt, hanem mint békés segítő fél. A polgárság nem szervezhető, békét kereső, puha és elernyedt — szóval kispolgár. Aggódik az életéért, nélkülözések árán szerzett vagyonkájáért és szereti a rendszeres jövedelmet munkája után. Ez veszély nélkül beleilleszthető minden szociális alakulás rendes keretébe. Szervezkedésével csak ilyen megoldást keres. Belátható időre vallott és megvalósítható célokért küzdő szociális programm alapján megteremthető az a hadsereg, mely mindennek rettent- hetlen éber őre. Ez a hadsereg nem lehet sem kommunista, sem szociálista, még kevésbbé kapitalista, — az nem lehet egy párté sem, hanem a szabadság, a szociális haladás, a jogrend, a vagyonbiztonság és az ország területének őre és védője. Ha mindez pedig lehetetlen, akkor ne csaljuk egymást továbbra is, hanem jöjjön a diktatúra. Akár Károlyi, akár Böhm vagy Pogány, akármiféle, jöjjön az angol herceg, az olasz vagy szerb, de jöjjön végre az az egy ember, aki rendet teremt. Hozza magával az akasztófát, a golyót — vagy a botot, de teremtsen itt rendet. Az olyan állam polgársága, ahol sokan parancsolnak és senki sem engedelmeskedik, végre is nem érdemel mást, mint — botot. Ha nem mi botozzuk a botozni- valókat, majd megbotoznak mindnyájunkat a csehek, a románok, az ukránok és rácok. Ne csaljuk egymást tovább, mert itt csak a kettő között lehet választani: — vagy a rendet vagy a botot. Kak j ' — MäpIÖ: JL-----»“ÄUda, jan 25 Lelketlen ízgatók megtalálták a módját, ^ hogy gátat vessenek itt Budán is a katholikus autonómia szervezkedése elé. Óbudáról kapjuk az első panaszt, ahol nagyobb számú a munkásság és azt a ben- szülött polgárság alkotja. A régi szőlősgazdák, akiket a bortermés megszűnése a gyárakba kényszeri- tett, máskülönben hithü katholiku- sok, most megtagadják az autonómia megalakitására vonatkozó bejelentő-lapok aláírását. Azt a tudatot csempészték a lelkűkbe, hogy ezzel reakciós politikai alakulásba való belépésüket Írják alá és igy elvesztik jogukat a munkához, mely kenyerüket adja. Akik már aláírták, azokat „fehér gárdistákénak csúfolják és a nagy- üzemü gyárak : hajógyár, dohánygyár üzeméből való kizárással fenyegetik. Ez az izgatás rendkívül megneheziti a szervezők munkáját, akik tehetetlenül és tanácstalanul állanak ezzel a hazugsággal szemben. Elítélünk minden reakciós mozgalmat, nem szeretjük, ha vallási alapon politikailag szervezkedik a társadalom bármely rétege, de a polgári rend egyik lényeges feltételének tartjuk, hogy minden vallás a legszigorúbban rendezze el a maga belső ügyeit. Egyeseknél már megvan régen s hogy most a katholikusok is rendezik ezt a belső kérdésüket, ez ellen ilyen aljas hazugságokkal küzdenie senkinek sem szabad. Komoly politikai pártoknak legkevésbbé. Van ló, van ember, sőt van öreg omnibusz is és a Víziváros mégis közlekedés nélkül áll. Szekula Gyula annak idején kiverekedte azt az egytogatu kocsit, mely a Lővőház-utcán át jár a Széna-tér és Marcibányi-tér között. Csak a rettenetes copf, az idegenkedés minden egészséges kezdeményezéstől teszi némileg érthetővé, hogy egy ló helyett nem fognak az omnibusz elé kettőt és járatják ezt a bárkát a Csalogány-utcán Iskolautcán át a Lánchidig. A Széna-tér amúgy sem volt megfelelő végállomás, mert oda villamoson is elver- gődhetik az ember. A Marcibányi- tér a városfejlődés egyik jövendő gócpontja s annak előre látható nagy szerepét kell öntudatosan előmozdítani. A Rózsadomb nyugati része s az ezzel kapcsolatos hegyvidék számára kell központot teremteni s ennek legfontosabb eszköze a közlekedés. Ennek a vidéknek az építkezését is megakasztotta a háború, az érdeklődés ez egészséges tájék iránt rendkívülien nagy s igy előre látható, hogy a Mész- utcán át kiépülő széles szerpentinül nagy föllendülés elé viszi az egész Rózsadombot és vidékét. — Itt is mérhetetlen haszonnal járna a köz javára a polgárság tömörülése egy már meglévő szervezetbe, mely — mint a Rózsadomb és Vidéke egyesület — már életképességének oly számos tanu- jelét adta. Sokan egy zászló alatt szervezve — sikert érnek el. Késik s segítség, amit rendesen az év elején utalnak ki a kerületi elöljáróságok számára a hadiadó jövedelemből és a budai elöljáróságok ez ideig nem kapták még meg, ami egyelőre nem baj, mert a sajátjukból előlegezik, de ha elmaradna, akkor megáll az egész segélyzési akció. Ezt máról holnapra beszüntetni nem lehet. A budai elöljáróságok nagy és lelki- ismeretes munkát végeztek és népjóléti intézményeik mintaszerűek. Itt a társadalom szerencsésen belekapcsolódott a hivatalos rendszerbe s a társadalmi békét sikeresen szolgálja a kettő. Sok könnyet felszántottak, sok nyomort enyhítettek és visszaélés csak a legritkább esetben történt. Lehetetlen föltennünk a szociális minisztériumról, mely teherbíró képességeinken túl költ a munkanélküliek segítésére, — hogy megvonja a segélyt ott, ahol arra már a háború előtt is szükség volt. Feloszlott teljesen a demokratapárt Kelenföldön, ami nagyon természetes dolog, mert nem a demokratikus szükséglet teremtette meg, nem voltak különösebb céljai s inkább a polgárság ösztönszerü tömörülési vágya hozta létre és mesterségesen tartották fenn. A polgári ambíció levezetésére szolgált a sok elnöki, alelnöki stb. tisztség, mely áldozatot nem kívánt, munkával nem járt. örökösen apró válságokkal, helyiség kérdésekkel s más ilyenféle mizériával küzdött. Ott kifejtett közszereplése révén néhány ember elérte a célját, sokan összevesztek és végül Frank-furt, azaz elment Frank a vendéglős s ezzel a demokrata párt kriptáján megfordították a címert.
