Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-08-04 / 586. szám

2 BUDAI NAPLÓ 2 ndolencia, hogy a puszta szó már nem használ. Föld alá kell dugni az egészet, hogy roppanjon meg a de­reka a rengeteg költségtől, — vagy megváltani, de csak a helyi érdekű vonalakkal együtt. Ne lehessen azok­kal egy idő múlva sakkban tartani a fővárost, amelynek eminens érdeke, hogy a közvetlen vidék gyorsan és olcsón jöhessen be Budára és Pestre. A létért való itthoni háborúban a közúti vasút a mi legnagyobb -ellen­ségünk. Statáriálisan kellene ki­végezni egymásra halmozódó bírsá­golásokkal egészen a milliókig, hogy dobra kerüljön még a Szász Károly- utca is. — Sajnos, nincs Kátója a közgyűlésnek, aki minduntalan figyel­meztetné, hogy ... az elzüllött köz­útinak végleg pusztulnia keli! A Keleti vásár tervevéi kap­csolatosan azt fejtegette Becsey Antal a pénzügyi bizottság ülésén, hogy nekünk be kell kapcsolódnunk a Kelet és Nyugat közötti nagy keres­kedelmi forgalomba, hogy itt szű­rőjét állítsuk fel e forgalomnak és lefölözzük azt a hasznot, amely bennünket mint közvetítőt megillet. A kereskedelmi kiállítás és vásár céljára megfelelő alkalmas terület létesittessék. Ilyen alkalmas területe van a fővárosnak. A Lágymányo­son, a kikötővel szemben a ke­reskedelmi kiállítások és vásá­rok céljaira fenntartott nagy és igen alkalmas helyen fekvő terület áll már rendelkezésre. Meg van győ­ződve arról, hogy a kereskedelmi kikötővel kapcsolatban nagy jövő vár az állandó kiállítási területre, amely a Dunával, valamint a vasutakkal és a kereskedelmi kikötővel való szerves kapcsolat által predesztinálva van arra, hogy az állandó kereskedelmi aukcióknak egyik lebonyolító helye legyen. - Budánakmérhetlen hasznára volna és fürdői számára a legcélra­vezetőbb reklám, ha egyúttal léte­sítenék itt a Lendl Adolf által múlt számunkban sürgetett nemzetközi fiirdőközpontot is. Egymást szolgálná e két fontos kérdés. Talpra állt végre a II. kerület és követeli a jogait. Az omnibusz kérdés vetette felszínre a kerületi ellentéteket. Zipernoszky Károly azt mondta a pénzügyi bizottság leg­utóbbi ülésén, hogy ő a maga részé­ről soha sem állana elő egy indít­vánnyal, amely a II. kerületet előny­ben részesíti a többiek rovására, de viszont egyenlő jogokat és egyenlő elbánást kíván az összes kerületek, tehát a II. kerület számára is. Vagy van takarmány és ló, vagy nincs, de ha van, akkor az összes kerületek számára kell hogy legyen. Ami pedig a lejtős utat illeti, erre nézve meg- jegyzi, hogy békeidőben egy szál lovat szoktak az Irma-téren a kocsi elé fogni. De viszont a Lánchídfőnél az első kerületi kocsi számára szintén igénybe vesznek még egy lovat. Tehát e tekintetben szintén nem hátrányosabbak a viszonyok a II. kerület, mint az I. kerület számára, | Követeli, hogy a budai Lánchidfőtől a Széna-térig föltétlenül járassák az omnibuszt. — Szekula Gyula a Marczibányi-térig kívánja meghosz- szabbitani ezt a vonalat. Szerinte a felsorolt nehézségek: a személyzet-, ló- és takarmányhiány az I. kerületre nézve éppúgy fennáll, mint a II.-ra. Ha megtették volna azt az I. kerü­lettel, amit most a II-ikkal megtettek, nagy felfordulás lett volna az ered­mény. A viszonyok éppen olyanok ott is, mint az I. kerületben, ott is van villamos és a beszüntetés a II. ke­rületben éppen olyan bajokat ered­ményezett, mint eredményezett volna az I. kerületben. — Csak éppen Ehrlich G. Gusztáv (mi az ördögöt jelent az a G. betű ?) örült ennek, mert a Wesselényi-utcán sem jár omnibusz, és nagyon egészségesnek mondja az urak számára a sétát az Alvinezy-utról a Lánchidig. Hát rá­érnek azok az urak? Hivatalnokok ezek, szegény emberek, boltos segé­dek közlekednek ott. A milliomos urak a Wesselenyi-utcában sétálnak. Dr. Schreiber Emil főkapitány-helyettes legcélszerűbbnek vélné, ha az összes budai járatokat beszüntetnék, mi ellen viszont Pyber Ignácz protestált, ki­fejtve azt a tényt, hogy a hídon rengeteg ember megy át és télen- nyáron alig áll ott más közlekedési eszköz rendelkezésre. Azonkívül rossz időben a hídon még tető alá sem bújhat az utas, amit az utcán meg­tehet. Mindent összevéve, a hídon való közlekedés budaiak és pestiek számára egyaránt van olyan fontos, mint az Andrássy-uti forgalom. Szí­vesen látná, ha a Széna-térig is jár­na az omnibusz, mert az nem kerü­leti, hanem általános érdek. — Az egesz vitát azzal a szomorú akkord­dal fejezte be Ehrlich, aki két gé­vel írja a nevét, hogy az egész om­nibuszforgalom meg fog szűnni a takarmány miatt, amihez ő jobban ért, mint a legöregebb omnibuszló. uWm-------D te ömka L EGENDÁK is szövődnek a Krisztinavárosi templom vére- hullató szent szűz képéhez, melyek közül egynek hites leírását találjuk a főváros levéltárában. Úgy történt, hogy 1739-ben ki­ütvén a pusztító pestis, Buda városa könyörgő körmenetet indított a vére- hullatása révén nevezetessé vált kegy­képhez. Mivel azonban a pestistől rettegő hívek úgyszólván megostro­molták a csodatevő képet, a hatóság katonasággal őrizetbe vétette az egész kápolnát, hogy sereglések ne tá­madhassanak s a hívek egymást meg ne fertőzhessék. S ez alkalom­mal julius 13-án történt az eset: a nyári nap arany sugarai heves meleg­séggel tűztek a kápolna környékét őriző katonákra, midőn a kápolna harangjai lassan megkondultak, s égi zengésű, soha nem hallót bájos hangon szólaltak meg maguktól a szokatlan délutáni időben. A hang bübaja, a dallam varázsa megejté a vig vitézeket s a kápolnához siettek, hol a harangok csodás zenéje emel­kedett az égnek és Ehrmann száza­dos, Schick hadnagy, Spinka zászlós ámulva látják, hogy szellő se lebben, ember sincsen a környéken s a harangok kardala csengve-bongva mintegy varázslatra szólott, mig ön­magától csendesen elhalt. E csodás harangozás aktáját ma is őrzi a székesfőváros levéltára. V ÉREHULLATÓ Mária képéről reánk maradt legendák közül érdekes az alabbi is: 1746-ban egy négyéves fiúcska hirtelen eltűnt s hiába való volt minden szorgos kutatás. Harmad­napra egy budai barlangban bukkan­tak rá véletlenül arra járó emberek, kiemelik a sötét veremből s ő eleven vidámsággal beszéli el, hogy egy kedves nő kicsiny gyermekével karján szállott le hozzá s minden félelmét eloszlatta a barátságtalan barlangban. Nemsokára Pesten vásár volt s a szülők magukkal vitték a fiút a vásárba, ahol egyszerre megakadt a szeme egy rézmetszetü képen s örömmel mondja szülőinek, hogy a képen levő néni volt vele a barlang­ban. A rézmetszet pedig a Franczin- kápolna kegyképének másolata volt. így mondja el ezt krónikájában Ambronius atya. Kiadó 3—4 szobás lakás kastélyban, a budai villanegyedben — telefonnal, villamos világítással, autogarázssal, — villamos vasút közvetlen közelében HÉ SZl üt Eh d.u. 2—3 óra között I, Bors-u. 24. 1/2., a szerkesztőségben. Hires búcsú a krisztinavárosi. Cso­datévő kegyképe, a vérehullató Mária glóriája messzire fénylik és szívesen jött ide Pest és Buda népe. A istentszteleti rendje búcsú alkal­mából a következő: augusztus 5-én hétfőn, d. e. 8 órakor nagymise, d. u. 6 orakor litánia (és azontúl hétköznapokon aug. 12-ig). Augusz­tus 11-én vasárnap, d. e. 6 órakor szentséges mise, d. e. 7 ór. csendes sz. mise, d. e. 8 ór. csendes sz. mise, d. e. 9 órakor szent beszéd, mondja dr. Jehlicska Ferenc, egyetemi tanár, d. e. fél 10 ór. körmenet (kedvező időben), d. e. 10 ór. ünnepélyes sz. mise, mondja Sagmüller József, apát esperes-plébános. A templomi ének­kar Bodrogi Lajos karnagy vezetésé­vel Gruber C-moll miséjét adja elő. Szólókat énekel dr. Skalniczky Hen- rikné úrnő, d. e. fél 12 ór. csendes sz. mise, d. e. 4 ór. ünnepi litánia. Szt.~Lukács gyógyfürdő. Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Ráűium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfürdö igazg. Budán. KflTORflI cikkek, katonai alsóru­házatok nagyválasztéka Freisacíi József I., Hrisztina-tér 3. Előkelő Czukrászszalon I. Krisztina-körut 77. Ravasz László LIBHL ARDOR OPTIKUS SZEMÜflEBEH ÉS OPTIKAI LENC5ÉH BV9RTÓ1S. & Alapittatott 1845. K TELEFON: 1IZ-Z6. BUDAPEST, 11., F0-UTG8 V. SZ. ! NYÁRI! 9 tanfolyamok 9 GYORSÍRÁS, gépírás, köryvvitel I7A7M Ä -féle Bank- és Keres- JVUMIA kedelmi Tanfolyam, gyorsíró- és gépíró-iskola Budán, II., Iskolai. 27. (Aranyéremmel kitüntetve.) Skultéthy Ferencz kárpitos cs II., Fő-utca 57 megbízható régi mester.

Next

/
Thumbnails
Contents