Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-09-22 / 593. szám
3 BUDAI NAPLÓ 3 Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5—7. Telefonszára: 24—77. Olvasóinkat, előfizetőinket arra kérjük, hogy a hátralékos előfizetési dijakat küldjék be. A Vö öskereszt jegyében áldozott e hét két napján a budai közönség. A vörös napernyős gyűjtőhelyek körül élénk volt az élet. A budai társaság színe java, sok szép fiatal leány buzgólkodott e nagy és nemes cél érdekében. Kerületenkint a következők intézték a gyűjtést: — az I. kerületben Vaszary Gáborné 1407'20, Mezey Sándorné és Radnay Árpádné 5649'46, dr. Mándy Edéné 712'50, Klein Károlyné 1933'40, Becsey Antalné 3016'—, Farkas Lászlóné 897’— K. — A II. kerületben: Hampel Antalné 48Ó'—, Baittrock Józsefné ésözv.TabermannGusztávné3016‘—, Emmer Kornélné 1773’—, Rose Edwinné és Girardi Sándorné 911'—, Pöschl Imrénéés Lord Anna 1503'—, Vajda Károlyné és Módos Gyuláné 633'—, dr. Réthy Gyuláné és Novák Mártonná 656'60 K. — A III. kerületben : özv. Földes Aladárné, dr. Bencze Józsefné és Olgyay Edit 860'40, özv. Végh Jánosné, dr. Reisz Mórné és Francetic Józsefné 823'30, dr. Stern Józsefné, Kemény Lajosné és Gergely Ernőné 1317'50, Benedek Sándorné, Szepessy Ágostonná, Koller Jánosné, Linczenpolczné 415 K 90 fillér, összesen 25,925 korona és 26 fillér volt a szép eredmény. Virágzó gesztenyefák alatt sétál a Vérmező mentén a közönség. Némelyik fa egészen levetette őszi lombját és üde zöld levelek között állanak fehér virágtortái. Máskor ez hosszú meleg őszt jelentett, de most, amikor a forró délutánt zimankós est váltja fel, — igazán nem tudni, hogy a nagy világfelfordulás nem zavarta-e meg még a gesztenyefákat is. Lélekharangot kongatnak állandóan a II. kerület fölött. Hol a közlekedésének ácsolják a fejfát, hol ^ helyes fejlődését ravatalozzák, hol a kultúrát búcsúztatják lázas gyorsasággal, hogy összeszorul a szív. Monumentális székházra lenne szüksége a kerületnek. Az eddigi szűk, düledező, életveszélyes s egyáltalán nem felel meg azoknak a követelményeknek, amiket csak egy tűrhetően is berendezett hivataltól megkövetelhet az oda nagy tömegben járó közöns.ég. Szabó Gyula a kerület főjegyzője és Eperjessy Béla műszaki tanácsos nagyszabású és könnyen kivehető tervvel ostromolják évek óta a fővárost — eredménytelenül — hogy a kerületnek ezt a szégyenét tüntesse el. A dunaparton, a dunagőzhajózási társaság s a malom telekkomplexumára kívánnak egy 3-4 emeletes épületet emelni történelmi stylusban, melyben nemcsak az elöljáróság, hanem az anyakönyvezető- ség és egyéb hivatalok, sőt még magánlakások és bolthelyiség is nyernének elhelyezést. Ezáltal az épület amortizálná magát, úgy, hogy a főváros egyáltalán nem fizetne rá. Ez még sem valósul meg, mig a lépcső le nem szakad, — amig budai vér Budát tagad. Szentágotai Stipek Tivadar mérnök tábornokot, lapunk felelős szerkesztőjének, Viraág Bélának sógorát, altábornaggyá nevezte ki a legfőbb hadúr. Az árdrágítók ellen drákói rendszabályokat sürgetett a közigazgatási bizottság ülésén a 111. kér. képviselője dr. Pető Sándor. Minden félrendszabállyal szemben azt vélné célra vezetőnek, ha akár hogy rá tudják venni a kormányt, hogy erélyes intézkedéssel, radikális, forradalmi intézkedésekkel, mert azokra van szükség, az egész vonalon nemcsak a kereskedőknél, hanem a mező- gazdaságban, iparban, gyáriparban és kereskedőknél, a kisbirtokosoknál, középbirtokosoknál és a parasztoknál is, szóval mindenütt, az egész vonalon egyforma szigorúsággal járjon el a drágaság megszüntetésében. Ez lenne az egyedüli módja, hogy az emberi megélhetést biztosítani lehetne Magyarországon. Kutlánya János neve a budai közönség körében fogalom: az alkotó munka és polgári tevékenység fogalma. Önerejéből küzdötte fel magát a legszerényebb sorsból arra a polcra, amely nemcsak vagyoni jólétet, hanem tekintélyt és megbecsülést is jelent. Egy küzdelmekben, de sikerekben is gazdag harmonikus élet müvét koszoruzza most be ez a tiszteletreméltó polgártársunk azzal, hogy egymás után tesz alapítványokat az 1. kerület szegény- sorsú elemi iskolás tanulói részére. Csak nemrégiben emlékeztünk meg arról, hogy a Kelenföldi és a Fehérvári-uti iskolák részére 1000—1000 koronás alapítványokat helyezett el; most újból jelanthetjük, hogy hasonló adományokat juttatott a Váli-uti és Hengermalom-uti iskolák részére is. — A tabáni iskolaszék f. hó 14-én tartott ülésében a legmelegebb elismerés hangján vette tudomásul az adományozást és elhatározta, hogy jegyzőkönyvi köszönetét Platthy György dr. .iskolaszéki elnök vezetése alatt Bátori Károly, Becsey Antal, Gerster Kálmán, Herglotz István dr. és Kálnai József iskolaszéki tagokból álló küldöttség utján tolmácsolja. Menhelyek és tömeges éjjeli szállók elégtelen voltát hangsúlyozta a tiszti főorvos, mert az egyre gyakrabban fellépő súlyos fertőző kóroknak (himlő, kiütéses hagymáz, kolera és vérhas) behurcolása ezt, kivált a háború nehéz viszonyai között különösen fontossá teszi. Ez főleg Budának szól, ahol ilyen intézmények egyáltalán nincsenek, eltekintve attól a kicsinyes épülettől, mely mint a hajléktalanok menhelye fedezi kis részben Budának ezt a hiányát. Panaszkodnak az elemi iskolák igazgatói, hogy egyre jobban kiszorítják tanulóikat helyiségeikből egyes pedagógiai intézmények, nevezetesen polgári iskolák, kereskedelmi- és háztartási tanfolyamok, stb. Pedig a beiratkozások statisztikai anyaga szerint az elemi iskolák irányában a szülők részéről támasztott igények kevés kivétellel állandóan és jelentékeny százalékkal emelkednek: úgy, hogy egyes osztályok annyira túlzsúfoltak, hogy ebből kifolyólag úgy a pedagógiai, mint az egészségügyi érdekek komoly veszedelméről kell már szólanunk. Vannak pl. osztályok nagy számban, amelyekben 50—60 gyermeknek kell szorongania. Legközelebb statisztikai adatokkal számolunk be ebbeli állításunk alaposságáról, addig is igyekezni fogunk a túlzsúfoltság speciális okait is meganalizálni. Varázsütésre nagyobb részt forrás fakad még a sziklából is, — szerencsétlen Budán fordítva áll: — forrás bedugul. Legutóbb megírtuk volt, hogy az uj vizmüüzem csendesen megállt az „Arany Bárány“ átépítése után. Rákosi Jenő mondotta a SzentGellért fürdő megnyitása napján, hegy a sajtó az a korbács, mely haladásra készti az elmaradókat. A mi közleményünknek is az volt a célja, hogy mozduljon ez a jó ügy is és — meg is mozdult. Már e hét elején lezárták a Hungária-forrást, azzal a megokolással, hogy napokon át zárva lesz, mert vizét a vizmüüzem helyiségeibe vezetik? Tehát kezdődik a dugaszolás! — a Hungária forrást már bedugaszolták. A rendőrségnél most lépett elő dr. Szilárd Rezső valóságos kapitánnyá és dr Bedé József valóságos .ogalmazóvá. Mindkettő óbudai és legtehetségesebb tagjai az államrendőrségnek, A budai iparosokhoz is szól a Haditermény Részvénytársaság igazgatósága a Budapesti Közlönyben megjelent árlejtési hirdetményével, hogy a Budapest V, Szalay-utcában levő kincstári terüleren építendő hat emeletes székházához szükséges föld, kőműves és elhelyező, vasbeton, elszigetelő és tetőfedő, bádogos és felvonó munkákra ajánlataikat 1918 okt. 1. d. e. 12 óráig a Haditermény R-t. igazgatóságához Budapest, V, Nádor-u. 9. nyújtsák. A szeretet vezényli a sziveket a budai katholikus templomok ajtajába tett perse- "■ lyek elé szeptember utolsó vasárnapján. 5 A Keresztény Gyermekvédelem nemes ? munkájának előmozdításáért lesz a gyüj- ? tés, melynek sikeréhez Óbudán a következők járulnak hathatós tevékenységgel: Terletter Olga, Mödlinger Neszi és Adi. Bartók Lucy, Krén Rózsi, Weichardt Zelma, Dobay Erzsi. Waschütl -Fány, Ströcker Kató, Tanúk Annus és dr. Labuda Ferenc, mint a helyi bizottság elnöke. Több szülő fordult hozzánk azzal a kétségtelenül jogosult panasszal, hogy egyes budai polgári iskolákban annyi a nem budapesti illetőségű bejáró, környékbeli tanuló, hogy az már a székesfővárosi érdekek határozott rovására esik. Egyebek közt állítólag a Fehérsas-téri polgári iskola nagyarányú látogatottsága is nagyrészben abból ered, hogy a budafoki gyermekek jelentékeny és évről-évre emelkedő számban iratkoznak be. Nem állott módunkban ezen állítás helyességét ellenőrizni; azonban kétségtelen, hogy amennyiben ez igaz, úgy a székesfővárosi érdekek egész sorának sérelméről van szó. Helytelen dolog egyfelől közegészségügyi szempontból, mert a környékbeli egészségügyi rendészet fogyatékossága folytán ragályok könnyen behurcolhatok a székesfőváros iskoláiba. Ez az újfajta berendezkedés ezenfelül súlyosan érinti a székesfőváros anyagi erejét is, mert az elemi- és polgári-iskolák , fenntartásának óriási teherviselése községi feladat, amely a székesfővárosnak évről-évre nagy arányokban emelkedő s ma már évi 15 millió koronát meghaladó tehertételt jelent. — Állítson fel az állam megfelelő iskolákat ott, ahoj arra szükség van, de ne zúdítsa saját mulasztásának terhét a 100 milliós deficittel küzdő székesfőváros nyakába. És végül nem közömbös ez a dolog a pedagógiai érdekek nézőpontjából sem : mert hiszen lapunk más helyén közöltük az elemi iskolai igazgatók abbéit panaszát, hogy tanítványaik régi helyiségeikből egyre jobban kiszorulnak, más, oda nem való in-, tézmények tultengése következtében. Kötelező népoktatás mellett kardoskodni, de ennek a nemzeti fejlüdést megalapozó kultúrának előfeltételeit könnyelműen megbénítani, — ez nem kultúrpolitika. Épül Buda. igaz, hogy lassan, de mégis. A magánépitési albizottság legutóbb építkezésre kiadta a következő engedélyeket: Fónagy. Aladár, II.. Retek-utca 4016. hrsz. emeletes épületre, — Balázs Antal, II., Ilona-utca, emelet ráépítés és átalakítás, — Erdélyi Mór nevében Faragó Sándor, I., Torbágyi-uton földszintes házra. — Épit a cs, és kir. déli vasat társaság is, még pedig az I. kér. pályaudvaron egy — ba- íakkot. Mit építhetne mást? Disz-út készítését ajánlja egyik olvasónk, M. J. a múlt számunkban ismertetett Zsigmond-utcai mizériák megszüntetésére. Ez az ut a Császár- és Lukácsfürdő parkján menne keresztül két kocsi szélességben — az elején s végén korláttal elzárva. Ez az aszfaltozott rész pompás korzó lenne. Ha most forgalomzavar van- a parallel haladó szűk, sikátorszerü Zsigmond-ufcában, csak a korlátokat kell levenni s a közlekedés zavartalanul helyeződhet ide át. Ez lenne az ideiglenes megoldás legideálisabb módja. Fertőz az Alagút! — ezt a szomorú tényt álapitotta meg több budai gyakorló orvos, most a spanyol nátha grasszálása alkalmából s ez igazolja azt a régi föltevést is, hogy minden olyan fertőző betegség, melynek a dohos, nyirkos, homályos helyek a tenyésztő fészkei, — pompás helyet talál a_z Alagutban. Mielőbb meg kellene súrolni, kaparni, csiszolni és — egyelőre — bemeszelni. Gesztenyét gyüjtsünk az Állatkertnek! A budai nyári színház műsora: Egész héten minden este és vasárnap délután is Túl a nagy Krivánon. Szombat délután: Gombaszögi Irén és Törzs Jenő a Magyar Színház tagjainak felléptével: Sárga liliom. Ä Szent Gellért-fürdő megnyitása alkalmából, amikor a közönség rendelkezésére bocsátották ezt az Európában páratlanul álló fürdőépületet, ahol a legelegánsabb és legkényelmesebb hotel kapcsolódik szenvesen a világ egyik legszebb fürdőjéhez, — nem lesz érdektelen a vezetőhelyen elmondottakon kívül felsorolni azokat, akik a fürdőt építették és vezetik. Tervezték és építették: Sterk Izidor, Sebestyén Arthur és Hegedűs Ármin. A gépészeti részt viszont: Zboray János, Schön Győző, Mihálykovics Miklós és Ebner József. A fürdő élén mint igazgató-főorvos dr. Bosányi Béla kir. tanácsos áll. Helyettese Bánlaky Géza székesfővárosi főmérnök, a gazdasági igazgató. Melléjük van beosztva Drago- nics Rezső főkönyvelő, Pajzs Antal felügyelő pénztáros, Kovács István felügyelő és Rózsa Piroska könyvelő. A szállodai részt vezeti: Kurz Béla mint szálloda vezető, hozzá van beosztva : özv. Steuer Sándorné és Lunzer Károly szobafőnükök, Weiler Erzsi és Kiss József könyvelők és Havy Lajosné levelező-pénztáros. A fürdő orvosi kara élén áll dr. Bosányi Béla igazgató-főorvos a termális osztály főorvosa, — dr. Schulhof Vilmos ezredorvos, a gépgyógyászati osztály főorvosa, — dr. Safranek János egy. m. tanár a be- lélegzési osztály főorvosa, — dr. Simonyi Béla ezredorvos a Röntgen- laboratorium vezetője — és mint segédorvosok: dr. Márk Dezső, dr. Maitinszky Sándor és Nagy-Győri Kata szigorló orvos.
