Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-09-15 / 592. szám
TT 3 BUDAI NAPLÓ 3 (rector utr.usque rei publicae) diplomáciai küldetésben 1605-ben Pest- Budán jártában elszörnyüködik, hogy az omladék templomok barmok istállójául szolgálnak, a márványemlékek a temetőkből utcák szögletére kerülnek padokul, a házak és utcák füsttel, piszokkal boritvák, a dögök szanaszét hevernek. Pestet inkább Pestisnek nevezné, hol a kevés lakó csak söpredék és a nép alja. Más írók is megállapítják, hogy csak gyalázatos vityillók és rongyos házak vannak Pesten, utcái sárosak és elhanyagoltak, mint „egész Törökországban". A többszörös ádáz harcok, melyeket Pest birtoka miatt vívtak, csak ronthatott ezen a szomorú állapoton. Az ostromokon kívül a német hadsereg is — hogy a töröknek menhelyet ne nyújthasson — a visszaszerzés küszöbén maga is erőszakosan pusztította. Mikor azután a felszabadítás napján ötödször cserélt gazdát a város, csak szánalmas kőhalom került az örömmámorban ujjongó győzők kezébe. Középkori és XV—XVI. századbeli kútfők, követek, utazók Írásai bő adatokkal szolgálnak a Budapest területén állott három városnak korábbi képéről. Kivált a Mátyás korabeli magasztaló leírások és egyes középkori eredetű templomaink külföldi írásokban található dicsérő emlegetése jogosítanak fel arra a feltevésre, hogy kivált Buda-vára vetekedhetett a középkori nyugati városokkal. A FERENCHALMI TEMPLOM — ahogy Lechner Jenő írja — most 100 éve épült 1908-ban. Ferenc király tiszteletére Kalmárffy Ignác budai biró építtette II. Ulászló hajdani nyaralójának helyén. Az épület a biedermeier kor romantikájának hódol naiv gótizáló ízlésével, épp úgy, mint az ugyanaz időkből való Hermina-kápolna a Városligetben. A nagynevű nádor korából való bájos dór-tornácos épületek a Szép-Juhászáé-, a Szép-Ilona- és a Fácán-vendéglők a budai hegyekben és a már elbontott régi Wampetics- vendéglő a Városligetben, a dór fa- tornácos krisztinavárosi nyári színház (1843) stb.; melyek a mindinkább fellendülő társadalmi élet szükségleteit szolgálja. A nyári színházról ma alig fogják elhinni, hogy annakidejében oly nagyszerűnek találták, hogy „csak a francia fővárosban létezik mása". Állítólag Ságody József kir. orsz. felügyelő müve. Szinterét hátul meg lehetett nyitni, mire „mintegy varázserő által feltűnt a háttérben a Gellérthegy csillagász épületével s az oldalán fekvő Rácváros kies házsoraival, gyönyörű alkonyi tájképpé alakulva". Akkor épültek ki a fürdük is, mint az Erzsébet-sósfürdő, a terézvárosi Vasfürdő, a Császár- (1848), Rudas- (1831), Király (1826) és Sárosfürdők, melyek közül a még fennállóknak már azóta átalakított épületein is még felismerhető ama kor neog- J rék ízlése. Végül a temetőkben számos — még ma is fennálló — szebbnél szebb ampir síremlék tanúja a város „tsinosodásának". ——«———aawn mii mimi«m—— Szentté avatás történt a tanács e heti ülésén, ahol a Budai Napló által szóvá tett, elsikkasztott szentet helyezték vissza régi jogaiba a Gel- lért elé s a Gellért fürdőből a történelemhez és hagyományhoz hűen ismét szent Gellért lett. Az építés vezetősége és a fürdő igazgatósága ennek annyira megörült, hogy nyomban reá próbavilágitást rendeztek, mely pompásan bevált. Hanauer István dr. a budai szent Imre collegium igazgatója e hó elsején elköltözött Budáról, ahol nagy szeretettel és tisztelettel környezték. Szülök öröme az a vívmány, melyet Bátori Károly és Becsey Antal kelenföldi biz. tágok szereztek a tanácstól, és sok iskolás gyermeket kiméinek meg vele az életveszélyes tolakodástól a mai közúti közlekedés mellett. Értesülésünk szerint a Biczó Dániel igazgatása alatt álló Fehérvári-uti iskolában 3 éves tanfolyamit felső kereskedelmi iskolát nyitnak még most őszkor, ahová már e héten lehet beiratkozni. Előnyben részesülnek az I. kerületbeliek. A tanács méltányolja az eljáró bizottsági tagok előterjesztésének azt a részét, hogy a Mester-utcai felső- kereskedetmi iskolába, több mint 60, a Jurányi-utcaiba, pedig több mint 50 I. kerületi gyermek iratkozott be, ezen pedig segíteni kell. Tekintve a Kelenföld fejlődési viszonyait s azt, hogy a Fehérvári-uti iskolában helyet is lehetett szorítani e célra, Bódy polgármester sietett a fölvetett eszmét megvalósítani a szülők és a gyermekek örömére. Sántha Dénes főjegyzőt a III. kerüiet vezetése körül történt nagy elfoglaltsága miatt az anyakönyvvezetése alól felmentette a belügyminiszter. Jár a baba, jár, — talpra állította Szekula bácsi, és most már jár és megindul e. héten a Lövőház utcai omnibusz. Nagy dolog volt ezt kipréselni ott, ahol most félnek minden költségtől. Szekula Gyula fáradhatatlan kapacitálásának mégis meg volt az az eredménye, hogy a városnál elejtették a finánciális aggályokat és csak a forgalmi szempontot tartják szem előtt. Ha lesz utas — jár az omniládika, ha nincs — nem jár. A városi autó ügyében, amellyel legutóbbi számunk szerkesztői üzenete foglalkozott, illetékes helyről helyreigazító felvilágosítást kaptunk, amelyet kötelességszerüen közlünk. — Egy olvasónk hozzánk küldött levelében azt a véleményét fejezte ki, hogy a rendkívül költséges városi autók és fogátok használata nem történik helyesen, s főleg nem mindig a város érdekében. Példaképen hivatkozott arra, hogy a fürdőből hazaérkező Feleki Béla dr. bizottsági tagot a város automobilja várta a vasúton. Amint most velünk közük, a dolog ebben az esetben nem volt helyeden beállítva. Tény az, hogy egyik alpolgármesterünk a nyugati pályaudvaron várta ontos közérdekű ügyben a hazaérkező Feleki bizottsági tagot, de az is tény, hogy Felekit saját kocsija is várta; s végül a kérdéses esetben éppen Feleki vitte az ő kocsiján az alpolgármestert, nem pedig fordítva, bár az adott körülmények között ebben sem lehetett volna kifogásolni valót találni. A magunk részéről nem is tulajdonítottunk jelentőséget az egész ügynek ; azonban nehogy félreértessünk, tartozunk ezzel a kis rektifikációval úgy az ügynek mint Feleki Béla dr.-nak is, akiről közismert dolog,“hogy a székesfőváros ügyeinek egyik legbuzgóbb és legönzetlenebb harcosa. Végre egy nyaraló is épül Budán még pedig a Kelenhegyi-uton, ahol Goldfinger Oszkár nevében Ágoston Emil kapott engedélyt nyaraló építésére. — Lehet, hogy nyaraló lesz a Keller Sándor földszintes háza is, melynek építésére a Narsisz-utcá- ban szintén most kapott engedélyt. Túlzsúfolt az uj Szent János kórház elmebajos osztálya, — mondja jelentésében a tiszti főorvos — és oda csak kínnal lehet köz- és önveszélyes elmebeteget elhelyezni. A világ felfordulása sok embert megzavart s ezt elsősorban ezek az elmegyógyintézetek érzik. A baj az, hogy, az állam későn és lassan veszi át azokat az elmebetegeket, akiknek további elhelyezése az állam feladata. Segíteni kell a bajon, mert nagyon elszaporodnak a szabadon járó — őrültek. Különös véletlen, vagy talán van benne valami maliciózus számítás is, hogy a főváros minden élelmiszer bódét az illemhelyek mellé épit. Ez történt a Döbrentei- téren, igy járt a Széna-tér és megismételték ezt a szagos tréfát az óbudai Flórián- téren is, ahol igazán egymás hátára építették ezt az ellenkező célokat szolgáló két bódét. Tréfának izetlen, valóságnak ostobaság de mindkét esetben undorító. Pilisi Lajost e kiváló hírlapírót temettük el e napokban. A Világ munkatársa volt és dr. Supka Géza jelölésekor ismertük meg itt Budán ezt a szellemes, jóízű szónokot, akinek nagy része volt abban, hogy Supkát oly tekintélyes párt kisérte az urnához, alig két heti korteskedés után. , Az óbudai kersszt, melyet Sag- miiller József apátplébános sürgetett legutóbb a bizottság ülésén az óbudai temető számára, a Budai Napió közleménye révén mégis közelebb jutott a megvalósuláshoz. Csupor tanácsnok lelkes megértő szándékkal vette kezébe a kegyelet e szimbólumának ügyét és Fadrusz gyönyörű Krisztusát óhajtja az óbudai temetőnek megszerezni, ha — az örökösöktől megszerezhető. Ha nem, körülnéz a budai műtermekben, a hol sokat foglalkoztak- a temető művészetével és a hol Istók János-nak, e kiváló szobrásznak is van csodálatos szépen faragott Krisztus szobra a keresztfán. Némi világot vöt a budai népesedési viszonyokra a anyakönyvi hivatalok jelentése juhus hónapról. E szerint a születési és halálesetek, valamint a házasságkötések kerületenkint a következőkép osztottak meg: Az I. kerületben volt 118 születés, 234 haláleset, 50 házasságkötés; a II. kerületben volt 32 születés, 84 haláleset, 39 házasságkötés és a III. kerületben 75 születés, 91 haláleset, 35 házasságkötés volt. „Dalos huszár.“ Szeptember 8-án az Óbudai kath. Legényegyesület helységében bemutató ejőadás volt. Színre került egy fiatal szerző uj darabja „Dalos huszár“ cimü Operette 2 felvonásban, prológgal. Szövegét Tcssely Károly, zenéjét ifjabb Cathry Szaléc irta. Elég ügyes a meséje. Érdekes volt, hogy a Dalos huszár szerepet maga a szerző játszotta. A kis operett zenéje eléggé dallamos. Egypár dala hamar otthonos lesz az óbudai leányszobákban. Mindkettőjük jutalma a sok taps volt, sokszor hívták őket a lámpák elé. Partnere a szerzőnek Szobihard Micike mint grófnő kedves, bájos volt és sok-sok virágot kapott. Nagyon tetszettek Kalocsai Ilonka, Szondy Jenő, Tíllinger Béla és Stier Annus. A kis premier sikere jövőt jósol a két szerzőnek s úgy tudjuk, hogy a fiatal Tesselynek Szabadkán kerül bemutatásra egy újabb darabja. Szerző most 20 éves. Szeptember hó 29-én megismétlik a „Dalos huszár" előadását Óbudán. Rósz szokás, hogy uton-utfélén hirdetjük Budának német mivoltát, úgy állítjuk be, mint ősnémet várost, ahol csak most kezd gyökeret verni a magyar szó. Ez a szólásmondás némi alapot nyert abban, hogy Budának mindig volt erős pártot alkotó, német polgársága, mely szívósan tudta a jogait érvényesíteni a rácokkal, sőt még a magyarokkal szemben is. Ezt elősegítette az osztrák udvar oly annyira, hogy a magyaroknak néha csak véres utcai harcok után sikerült az egyeduralmat a németek kezéből kicsikarni es magok számára egyenlő jogokat biztosítani. A közelmúltban volt a németség a legerősebb, de abból az időből is van magyar dokumentum. A Fő-utca 43. szám alatt van a „Szent Erzsébet“ apácarend női kórházának temploma és menháza, amelynek kapuja felett vörös márványlapon olvasható a következő fölirás : AZ GYÁMOLTALAN BETFGEKNEK MENEDÉK HELYÜL 1805 Tehát még sem lehetett oly nagyon német ez a Buda száz év előtt, ha ilyen feliratot tettek a házakra. Szüret! Hát ez is szüret? Hol durrog a mozsár és hol szól a zene, mint hajdan ? Hát van még szüret Budán ? Itt-ott az udvarokon elgémberedett venyige kúszik a háztetőre. Néhol a kertekben dajkálnak néhány tőke csemegeszőlőt. A napos domboldalakon látszik néhol egy zöldessárga esik és csak találgatjuk messziről, hogy szőlő-e vagy kukorica ! A hires budai szőlők elpusztultak és újfajta csak ritkán került a helyébe. Régi szép szokás, vagy hogy talán nagyzolás, a mikor a város kihirdeti, hogy a szüret a III-ik kerületben szeptember 22-én kezdődik. Csendes szüret lesz ez! Óbuda átka a hegyi és helyi vizeknek zabolétlansága, a megfelelő korlátokba való be nem fékezettsége. Ezek akasztják meg a külső területek fejlődését, ezekre hivatkoznak örökösen, mint istentől rendelt gátló-okra, ha a kerület szivéig megy a rendezetlenség, ha nincs csatornázás, ha miazmák ezrei fertőzik a levegőt. A Bécsi- ut a Zsigmond-tértöl kezdve a legszebb, legtisztább, legegészségesebb útvonala, fő útvonala lehetne Óbudának, ha törődne vele valaki. Szegénynek nincs protektora, az óbueai városatyák messze elkerülik, mert bűzös árokban folyik ott a szennyvíz, és néha vízözön borítja el. Ezért nem lehet ott a hegy felöli oldalon villasor, ezért jár arra undorral ember és állat. Budai cukrász! Petneházy László kelt a kiscukrászok védelmére az e hó 4-én tartott cukrász-nagygyűlésen. Mint az országos cukrászegyesület alelnöke, rámutatott arra a méltánytalanságra, ahogy az árvizsgáló bizottság osztályozta a cukrá-
