Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-08-25 / 589. szám
2 BUDAI NAPLÓ 2 a gyermekét féltő anya bátorsága. Még látszott a Duna ezüst csikja, a ködbe vesző város tornyai s azok felett a királyi palota a magyar királyok ősi dicsősségét hirdette. Ezt a várat nem a szuronyok őrzik, - ezt ennek a nemzetnek a szeretete védi áttörhetlen páncéllal. A csendesen haladó nő mégegyszer megállt, még- egyszer körülnézett itt, az idegenben és borongó sejtelmeit valami uj érzések váltották föl. Meleg, bizalomkeltő érzések. Ha valóra is válnék a gonosz sejtelem, — ha lesújt a végzet, — fölemel e nép. A gyermekkacagás közelebbről hallatszott, a Kochmeister-villa ajtaja feltárult, két apró baba, egy fiúcska és egy nagyobb leánybaba futott az érkező elé, aki eléjük guggolt és két kitárt karjába zárta. A villa kapujában mereven állott az aranysujtásos inas, távolabb — az útról, fák mögül — kirándulók nézték megilletődve, hogy öleli magához édes szeretettel gyermekeit — Magyarországnak akkor még koronázatlan királynője. Budán sokan emlékeznek még erre. — 1866. május havában az udvar Budára küldötte Erzsébet királyasszonyt Rudolf trónörökös és Gizella főhercegnővel, ahol a Svábhegyen a Hochmeister villában béreltek egyszerű lakást. — Julius 3-án volt a szerencsétlen königrätzi csata. K ossuth lajos, az 0 izgalmas leikével, napközben nem kereste a poetikus helyeket, hanem ott állott meg beszélgetni azokkal, akiket keresett, ahol éppen találta őket. 1848. augusztus 15-én V. Ferdinánd király még teljesen igazat adott a nemzetnek és kilátásba helyezte, hogy az országgyűlés minden kívánságát teljesiti. A leirat megérkezése után Kossuth kereste a képviselőház vezérembereit, hogy a fontos javaslatok elkészítését megsürgesse. Nem bízott az ígéretekben. A jezsuita-lépcső alján találkozott Deák Ferenccel és rögtön szenvedélyesen kapacitálni kezdte, hogy a költségvetést és a magyar ezredek számára szükséges 40.000 gyalogost és 4000 lovast ajánló javaslatot még az éjjel meg kell csinálni és másnap a ház elé vinni. A magyar állam akkori budgetje 26 és fél millió forint bevétel és 91 millió forint kiadás volt (ma egy milliárd). Deák csitította Kossuthot és hivatkozott a leiratra, amely mindent megígért. Kossuth erre kivette Deák kezéből a botot, egy nagy csizmát rajzolt a porba és elmagyarázta az olaszosztrák hadak elhelyezését. „HaRa- deczky győz, mi elvesztünk!“ — mondotta. Deák mosolygott és nyugodtan tovább ment. Kossuth idegesen sietett tovább. A javaslatok pedig lassan készültek és néhány nap múlva megjött az osztrák diadal hire Itáliából. Másnap a kamariIla minden császári ígéretet visszavont és kényszeritette a nemzetet, hogy jogait fegyverrel vívja ki. Családi kertek. — Óbuda mint gyógyhely. — Irta: Tömör Ernő dr. a-z óbudai tüdőbeteggondozó főorvosa. A tuberkulózis elleni küzdelem a háború negyedik évében súlyos helyzetbe jutott. A betegek száma sokszorosan megszaporodott és ezzel szemben a védekezés lehetőségei csökkentek. A tulzsiifolt lakásokban való otthoni ápolás sem a beteg, sem a veszélyeztetett környezet szempontjából nem járhat kellő eredménnyel és ott a czélszerü táplálkozás, a kellő szellőztetés lehetőségei is majdnem kizártak. A pillanat parancsoló szükséglete átmeneti intézkedéseket kiván, s ezek között a Schreber-kertek intézménye a legjelentősebb és már az összes kulturállamokban elterjedt. A lényege ez intézménynek, hogy magukban a városokban, valamint a közvetlen körzetükben lévő beépítetlen telkek aránytalanul csekély összegért bérbe adatnak, azzal a kikötéssel, hogy azon a bérlő kertészkedni tartozik. A műhelyben eltöltött nap után a szabad levegőn való foglalkozás jelentékenyen ellensúlyozza a gyári munka rossz hatásait, visszaállítja a szervezett ellenálló képességét az ipari ártalmakkal szemben. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodásnak, a leghatékonyabb gyógymód a már kifejlődött betegség gyógyításában és igy nyilvánvaló, hogy még több eredménnyel kell kecsegtetnie a baj megelőzésében. A betegeknek öt-hat hónapon át a szabadban való tartózkodása, ha nem is éri el a klimatikus helyen végzett kúra gyógyeredményét, sok esetben kiegészíti, pótolja azt. A beteg otthona közelében, hozzátartozói, foglalkozása körében marad és tud egyet-mást intézkedni ügyei érdekében. Még fokozattabb jelentőséget nyer azonban részére a családi kert, ha betegsége annyira megállapodik, hogy néhány órát dolgozni is tud, mert igy szabad idejét, főképp az éjjelt nem a túlzsúfolt munkáslakásban, hanem a szabadban tölti. A családi kertek sikeres létesülésének kulcsa, hogy a szóbajövő területek a beteg munkás lakó- vagy munkahelyének közelében legyenek, hogy igy megmaradjon kapcsolata az eredeti foglalkozásával, amelytől őt eltéríteni a legtöbbször nem lehet. Eltekintve attól, hogy felnőtt korban nehéz beletanulni valami uj termelési ágba, főleg a kereseti viszonyok közti nagy különbség az, ami az ipari munkást a mezőgazdasági foglalkozástól visszatartja. Az ipari munkás aránytalanul nagyobb jövedelme, egész évi elfoglaltsága és magasabb kulturigényei mellett nehezen tud már visszatérni a földmi- ves nívójára. Ezért szükséges, hogy az eredeti hivatás megváltoztatása nélkül tegyük lehetővé a szabadban való foglalkozást a gümőkóros munkásnak. De nemcsak a betegnek magának jelenti a relativ nagyobb gyógyítást a családi kert, hanem a veszélyeztetett környezet részére pozitív föltételeit a baj ellen való védekezésre. Ennek az első követelménye a szabad levegőn való tartózkodásnak bőséges lehetősége. A nagyvárosok csodálatos mérvű fejlődése, a sok föl- becsülhetetlen előny mellett egy ál- talánosao elismert kárt is okozott: eltávolította lakosait a természettől. Ezt a {hibát kiküszöbölni törekszik a kert-város mozgalom, de amig a mai városok a higiéné követelményeinek megfelelően átformálódhatnak, addig csupán egyetlen átmeneti intézkedés lehetséges: a családi kertek intézménye. | A jó táplálkozásnak lehetővé tételére is fölbecsülhetetien jelentőséggel bir a családi kert, mert általa a sok orvosi jó tanács Írott malasztból reális valósággá válik. Főzelék- és gyümölcstermesztés mellett főképp az apró állatok tartása (kecsketej, tojás) jöhet figyelembe, mint amelyek tápláló értéke jelentékenyen alátámasztja a szabad levegő jó hatásait a beteg szervezetében. Ha valaha, úgy ma bir a termelés igazi vonzó erővel, amikor az azzal járó munka nem jelent sokkal több fáradságot, mint a kész czikkek- ért való ácsorgás. Bécsi lapok híradása szerint Károly király elrendelte, hogy a katonai gyakorló-terek nagy része, valamint vadászterületeinek egy csoportja ilyen családi kertek céljaira becsáttassa- nak. A hires Schmelz, valamint a Lobau igy a néptáplálkozás és testi kultúra céljaira jut a szocziálisan gondolkodó uralkodó fejedelmi ténye folytán. Vájjon nem lehetne hasonló ajándékhoz juttatni Budapest nehezen küzdő lakosságát? Nálunk a Közegészségi Tanács már a háború előtt Liebermann Leó javaslatára beadvánnyal fordult a kormányhoz, fölhiva figyelmét a belső telepítésnek a tuberkulózis leküzdésében való nagy jelentőségére. Az ország fővárosában megteremtett minta azután csakhamar elterjedne országszerte. A helyi viszonyok erre Budapesten nagyon kedvezőek, mert óriási területek állnak beépítetlenül — főképpen a telekspekuláció jóvoltából. A rákosi gyakorlótér kiváló szolgálatot tenne a környező Józsefváros, Ferenczváros, Kőbánya lakosságának, a Vérmező az I. és II. kerület igényeit tudná ellátni. Az V. és VI. kerület az Angyalföld beépítetlen része, a VII. kerületieknek az alsó- rákosi rétek, a III. kerületben a rengetek beépítetlen telken aránylag nagyon könnyen megoldható volna az egész probléma. Megoldható volna akként, hogy nemcsak egykét tucat protekciós embernek jelentene segítséget, hanem kihatna tízezrek és százezrek sorsára, mert azáltal, hogy a fogyasztók egy része termelőkké válna, a beérkező áru a lakosság többi részének jutna. A dispensairenek föladata megállapítani, hogy melyik beteg milyen foglalkozásra alkalmas, mikor térhet vissza régi munkahelyére, vagy mikor követeli meg betegsége, hogy teljes idejét gyógyulásának szentelje, valamint a körfolyamatnak a szociális viszonyokkal való mindenkori egybevetése alapján lesz megállapítható az a ßok változat, amelyet a klinikai gyógyulástól, vagyis a teljes munka- képességtől a korházi elkülönítést és ápolást igénylő, fertőző állapotig a tuberkulózisnak. A tüdőbeteggondozó-intézet győzi meg a beteget, hogy a kert közepén álló — 40—40 koronába kerülő —_ kis fabódéban gyógyulásának föltételei sokkal inkább megvannak, mint a naptól, levegőtől elzárt lakásban, hogy a kertjében termelt növényi és állati tápanyagokkal szemben az alkohol értéktelen és káros, hogy a higiénikus tisztasággal nemcsak környezetét, de önmagát is óvja. A családi kert mint intézmény, rég kipróbált, bevált mindenütt, egészségi, erkölcsi és gazdasági előnyei nem szorulnak már bizonyításra. Létesítésük alig kiván beruházásokat, anyagszükségletük minimális, nagyobbszámu tanácskozást, hosszas tervezgetést, aggódó megfontolást nem kiván, az egész ügy annyira érett, hogy csupán egy hiányzik: megvalósítás. ooooooooöoooo IZ17EZETÉKI 3flvrrásoK POGflKY Budapest, VIII., Röfek Sziíárd-iiíca 30, Telefon: 3őzseí 1-48 0000003000000 SzL~Lukács HP gyógyfürdő. Téli és ugari gfóggfeely csúz, köszvény, ideg- és börbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Ráaium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospektust küld a Szt.-Lukácsfiirdő igazg. Budán. KflTORffl cikkek, katonai alsóruházatok nagyválasztéka Prsisacli 3ózsbí I., Hriszíina-íér 3. Előkelő Czukrdszszafon I. Kriszlina-köruí 77. Ravasz László Tanfolyam ASSZONYOK ÉS LEÁNYOK részére. I/A7M Ä -féle Bank- és Keres- JYvMIA kedeimi Tanfolyam, GYORSÍRÓ- ÉS GÉPÍRÓ-ISKOLA Budán, II., Iskoía-u, 27. (Aranyéremmel kitüntetve.)
