Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-08-04 / 586. szám

XV. évi. 586. szám.

Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Borsutca 24. szám.

J

Felelős szerkesztő:

. VIRAÁG BÉLA.

Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minden további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő.

1918.

(ragasztás

4.

flz a] városház- és Buda.

— Goreczky elöljáró véleménye. —

Nagy hullámokat vert fel városházi körökben Fábián Gáspár felolvasása, melyet az uj városház elhelyezéséről tartott volt a Mérnökegyesületben. Tudósításunk nyomán ismerték meg sokan ezt a monumentális tervet és mi az ügy érdekében megkerestük a IV. kerület kiváló elöljáróját, Goreczky Zsig- mondot, aki nemcsak hivatalból szereti a Belvárost, de annak már 30 éve lakója. Összeforrtak.

Azzal kezdte, hogy nem szeretheti Budapestet az, aki ezt a szép tervet ellenezné. A Belváros tradíciói megkövetelik, hogy a városház a Belvárosban maradjon.

Az egész kérdés csak a precisz számítások kérdése. Nem is kell ezen nyernie a fővárosnak, csak elfogadható cserét csináljon. Takarékossági szempontból szívesen veszi, ha fölépítik a mai központi városház monumentális frontját a Károly király utján, mert a városház utcai frontja egyenesen hivatalok számára épült. A mai modern középületek, mint például a főposta, csak sötétséget termelnek, viszont ez a régi kaszárnya úszik a világosságban.

Kedvesebb neki a Fábián Gáspár megoldása, mely az uj központot az Erzsébet- és Ferenc József-hid közé, a parlament pándánjául tervezi, de nem a partig, mint a parlament, amelynek lábát a Duna mossa, hanem hátrább, hogy előtte széles ut legyen.

Szerinte más helyre kell építeni az uj városházát már azért, mert az épités tartamára nem lehet szétszórni a hivatalokat, hanem a régiből a kész újba kell átköltöztetni.

Világraszóló megoldás volna a dunaparti, mely mint talapzat is különb a parlamentinél. Ez ős-part, az pedig töltés, homok és kavics.

Ez a városrész nagyon csendes, elhanyagolt a nyílt piac elhelyezése óta. Ezelőtt sem volt kellemes, mert cserzővargák lakták s a cserzés bűze tette kellemetlenné. Nem tudott divatba jönni. Azért ma még sok ott a lebontásra érett ház. Szerencséje a tervnek, hogy a 30 éves adómentességet megakasztotta a háború, mert e négy év alatt erősen épült volna s

ez már lehetetlenné tette volna a kisajátítást.

A Belvárost már deformálta az Erzsébet-hid és az ezzel járó szabályozás, a tradíciókat ezeken a romokon nem érdemes fentartani s ha már újjá lesz, legyen széppé, egészen modern várossá.

Budának is kedves lehet ez a megoldás. Könnyen hozzáférhető villamossal és hajóval. Kedves, monumentális kép lesz Budáról nézve. A két hid budai hídfőjétől ide közlekedő propeller két erős szállal kötné Budához.

így gondolja ezt Goreczky Zsig- mond, a Belváros érdemes elöljárója.

Budapest költségvetése a folyó esztendőre a következő: — kiadása : 148 millió 346,689 korona, —• bevétele pedig: 119 millió 369,080 korona. Ötven év előtt a magyar államnak sem volt nagyob költségvetése.

Féltjük Budát és a budai gyermekeket azoktól a borzalmas számoktól, amelyekkel az iskolás gyermekek züllését világította meg Becsey Antal a közgyűlésen tett indítványában. Budapesten az 1916. évben összesen 14,286 elzüllött gyermek került a büntető bíróság elé, mig Angliának 17 nagyvárosában, beleértve a 7 milliós Londont is, összesen 14,400 volt az ilyen esetek száma. Rettenetes ! Becseyt a fajszeretet, a szociális érzés és a józan ész arra késztette, hogy sürgős segítséget kérjen a várostól. Rámutatott a gyermek- halandóság elrettentő számára, mely csaknem 50°/o Magyarországon. Mindezek oly borzalmas számok, hogy a különben indolens közgyűlés der- medten hallgatta azokat és lelkesen mondotta ki a sürgősséget, amikor kijelentette, hogy a székesfővárosnak iskoláit kell pedagógiai háborús célok szolgálatába beállítani, a fővárosnak van körülbelül 370 elemi iskolája és óvodája, ebbe a 370 iskolába összesen körülbelül 3000 tanterem van és összesen 110—120,000 elemi iskolába és óvodába járó gyermek van a fővárosban. Azt kérdem, hogy micsoda ártalmára volna a pedagógiai szempontoknak az, hogyha ebből a a 3000 tanteremből 30—40, esetleg

100 tantermet kisajátítanánk a háborús pedagógiai célokra? Ezekben a helyiségekben, amelyeket a pedagógia szorosan vett céljaitól elveszünk, de az igazi háborús pedagógia szolgálatába állítunk, 30—40 férőhellyel ilyen háborús internátust rendezhetük be, ahol a gyermekek egyfelől állandó felügyelet alatt állanak, higiénikus felügyeletben, teljes ellátásban részesülnek, emellett az iskolai mulasztások tekintetében gátat tudunk vetni annak a sok panasznak, amely ezen a téren állandóan felmerül. Végül benyújtotta indítványát, melyben azt kéri, hogy mondja ki a közgyűlés, hogy ideiglenes jellegű internátusokat kíván a székes- fővárosi elemi- és polgári iskolákban létesíteni, amiket már a legközelebbi tanévben igénybe vehetünk a másként el nem helyezhető árva- és félárva gyermekek teljes ellátása és gondozása céljából. A tanács keresse meg az illetékes katonai hatóságot, a Vörös-kereszt Egyletet és az Országos Hadigondozó Hivatalt, hogy e gyermekotthonok részére szükséges felszereléseket sürgősen bocsássa rendelkezésre.

Túlköltekezés nélkül nincs a városnál építkezés. A Szent Gellért- fürdő arányait igyekszik elérni az uj szent János-kórház területén épülő tüdőbeteg-osztály építkezése, amelyre eleinte 2.500,000 koronát szavazott meg a közgyűlés, s most 8.500,000 koronát kér, mint várható költség- többletre. Csekély hat millió korona a különbség. Sokat megmagyaráz az a körülmény is, hogy az építkezést a háború alatt is folytatták, mert a befejezetlen épület sokat romlik, — de szükség is van erre az osztályra is, s igy a város a kormányt kerese meg, hogy ...ezt a többköltséget az állami kincstár vállalja át. - Oda jutottunk, hogy Hungária nagynéninek kell kifizetni a tékozló fiú adóságait.

Kevés közünk van a Városligeti Szinház-hoz és közömbös ránk nézve, hogy Feld papának megszavaznak-e szubvenciót, amiből viszont a fia, Feld Mátyás szubvenciálja a lótenyésztést, — de amikor minden színháznak jut, még Feldéknek is, miért nem jut akkor valami az állandó Budai Szinház-nak is? Ha évenkint csak 25 ezer koronát szavazott volna meg a közgyűlés e célra, most a háborús évek alatt már százezer koronánk volna, ami alapnak már is pénz. Dehát ki törődik Budával — Pesten ? Állandóan pirt kerget az arcunkba ez a budai kulturális szégyenfolt, hogy itt 200 ezer ember színház nélkül áll télen, — a Várszínház külön családi színháza a várnak — s a 15 év előtt elhatározott szinház- épités-ügyben még egy lépést sem tettek a városházán!

A diákváros szépen összeegyeztethető a fürdővárossal és mindenki előtt tiszán áll a tény, hogy diákság számára sokkal alkalmatosabb hely Buda mint Pest. Belátta a város ezt akkor, amikor a hűvösvölgyi diáktelepet létesítette. A csendesebb, szolidabb diákélet minden feltétele meg van Budán. A levegőn kezdve minden életkérdésen keresztül. S a mi fő, meg van hozzá a diákság is, a műegyetemi hallgatókban. Idővel okvetlenül ide kerül a tudomány-egyetem minden fakultása, kivéve az orvosit, melyet a kórházak kötnek Pesthez. Maga a tanács mond lesújtó Ítéletet Pest felett e téren, amikor előterjesztésében azt mondja, hogy: „A lakás- viszonyok fokozatos megromlásával az albérleti viszonyok is nagy mértékben alkalmatlanná váltak arra, hogy a vidékről felkerülő férfi és egyre több női főiskolai hallgató, anyagi viszonyainak megfelelő és e mellett testi-lelki érdekeit sem sértő módon jussanak albérletben lakáshoz. Az idevonatkozó felvételek igazolták, hogy a diákság egyike ama lakórétegeknek, amely szerény anyagi helyzeténél fogva a legegészségtelenebb lakásalkalmatosságokat is ki- bérli és gyakran többedmagával olyan zsúfoltságban és illetve olyan erkölcsi környezetben is él, amelyet a nemzet jövendő vezető rétegének fejlődése szempontjából egyenesen veszedelmesnek kell mondani.“ — Budán ma még lehetne öntudatosan megfelelő diákvárost létesíteni egyetemmel akár a Vízivárosban is. De elő kellene segíteni azzal is, hogy a közelben építendő házakban minden lakáshoz külön bejáratú szobák is épüljenek, akár a diákok, akár a szegényebb fürdővendégek számára.

Különös világításba tudja helyezni a városi gazdálkodást Perczel Béla, mint ahogy a pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén is a konyhákért gazdasági kérdését világította meg. 210 holdat szántak erre, s abból alig a fele művelhető. A többi sasos, vadvizes hely, ahol még jó széna sem nő, — vagy pedig'oly kopár, szikkes száraz rész, ahol még fü sem nő és kutat hiába fúrnak, mert egy szomszédos gyár még 200 méter mélységben sem talált vizet. — Pedig volna a városnak elég arra való területe itt a budai részen, csak körül kellene jobban nézni.

Szerecsenmosdatást végeznek a városatyák, amikor a „közútit“ szapulják. Ott olyan nagyfokú az