Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-07-28 / 585. szám
/ XV. évi. 585. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: I., Borsutca 24. szám. J Felelős szerkesztő: . VIRAÁG BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minden további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1918. jnlius 28. nemzetközi fürdőközpont. — Buda az idegenforgalomban. — Irta: dr. Lendl Adolf. Budapest mint fürdőváros jelentékeny bár, de vidéki látogatottsága hazánk megyéiből sem elég tekintélyes, a külföldi vendégek pedig úgyszólván hiányoznak még; éppen ezeket kellene idehozni, idecsalogatni. Az idegenforgalomnak egyik legértékesebb istápolója a nagy fürdőváros világra menő hire. A fürdők fejlesztésén felül, ezek nagyarányú hirdetése a messze külföldön -üdvösen szolgálná tehát a célt. Eddig elégtelenül és rendszertelen módon folyt a fürdőink ismertetése a külföldön. Pedig érdekében áll a fővárosnak, hogy a városi fürdők egymás után következő kiépítését kövesse a terjedelmes ismertetése e vállalatainak. Ez okból ajánlatos volna üzleti szellemben vezetett fürdőhivatalt, mondjuk Fürdő-Központot létesíteni, amely az összeköttetéseket az egész országgal, de főként a külfölddel keresné és fentartaná. Életre való tervet hallottam erre vonatkozólag, amely az idegeneknek előkelő kaszinót szán internationális jelleggel. Ennek tagjai volnának a külföldi fürdővendégek, a külföldi államok és érdekeltségek képviselői, természetesen hivatalos és nem hivatalos magyar előkelőségek és a magától jövő mindazok az érdekeltek, akik a külföldiek között akár üzleti, akár más ismeretségeket és érintkezést keresnek. Fényes berendezésű palota álljon a rendelkezésükre, ahol nemcsak megfelelő társaságban időzhetnek, hanem sokoldalú kényelmet találnak. Tájékoztatók, idegenvezetők, fogatok; termek, kisebb helyiségek, kellemes berendezések, sőt hangversenyek az étkezőben stb. Terjedelmes városi szálló lehetne ez a palota, amely éppen a külföldi vendégek s illetőleg a budapesti fürdők kedvéért épülne. Kétségtelennek tartom, hogy ennek legmegfelelőbb helye a budai oldalon volna; a Döbrentei-tér közelében, esetleg a Rudas-fürdővel kapcsolatban a Dunaparton, ahol a legforgalmasabb közlekedés közepette mégis a fürdőváros csöndje és minden kellemetessége megtalálható. Ennek a Fürdő-Központnak (vagy más néven is nevezhetjük) — ha egyáltalán sikeres fürdőpolitikát akarunk követni — nagy hivatást tulajdonítok. Fognak jönni idegenek kétségtelenül évről-évre nagyobb számban, Nyugat és Kelet felől; az a kérdés azonban, hogy miért és miképen vonulnak át hazánk székesfővárosán? Megállapodnak-e majd körülnézni, érdemeset látni; üzletet kötni, idetelepedni, vagy vendégekként itt maradnak-e egy ideig? És ha ez a céljuk, megismernek-e bennünket oly módon, ahogyan ez hasznunkra válik azután ? Ez az, amire törekednünk kell. Ez az, amit csak úgy érhetünk el, ha első sorban fejlődő székesfővárosunkat való értéke szerint és teljes szépségében bemutatjuk az ideérkezőknek; ha itt marasztaljuk őket, hogy érdekeiken felül, jó módban, modern kényelemben élve, minden szépet és érdemeset meg is nézzenek; ha itt újat, magyarosan eredetit tényleg láthatnak, élvezhetnek. Erre pedig kiválóan sok alkalmat nyújt éppen a Duna budai oldala, ha — amint leírtam az előzőkben — fejlesztjük és nem hanyagoljuk el, mint eddig. Főként ez okból kívánatos volna nehány előkelőbb szálló építése például a fürdők közelében; kisebb- nagyobb kirándulások szervezése a látnivalók rendszeres bemutatása céljából ; ki a zöld Zugligetbe és bent a városban magában, kezdve a Gel- lért-hegytől Aquinkumig. És ezenfelül, amiről eddig nem szóltam, noha ez is egyik legkellemesebb és meglepően szép kirándulási programpontja lehetne az idegenforgalom szervezőinek: mutassuk be magát a Dunát, illetőleg a Dunáról a parti várost nagyjában. | Nem kell egyéb, mint egyes al- j kalmi társaságo/rnak való, fürgén járó, bárhol megállapodó, apróbb motorcsónakok kellenek, amelyek szabadon futkosnak a vizen ide-oda és kikötnek bárhol, kötelező menetrend nélkül, úgy, ahogyan a vendégek kivánják. Nyolc-tiz ember ül benne s a csónak kapitánya, kormányosa, meg matróza egy szeméiy. Olcsó, szerény, kis jármüvek ezek, de kedvébe járnak az utasoknak, akár csak Hamburgban látnok ezeket az Alster-Strandon. A Duna, a mi szép fővárosunknak egyik legkiválóbb dísze — mintha nem léteznék — sok átutazó idegen vendégünk nem is látja, mert mi magunk sem kultiváljuk. Pedig a nagy viz látása mindenütt kedvező hatással van az emberre. Este a Dunán hajózni, a fényesen kivilágított pesti oldalt és a budai Várhegy sötét körvonalait az elhalványodó nyugati égen látni, — alig képzelhető ennél gyönyörűbb és varázslatosabb kép. Uj tervek készülnek a városházán a hősök temetője számára. Sokan vannak ők szegények, sok hely kell nekik. Mindig több hely. A köz- ! temetői bizottság ülésén Kozma Jenő | dr. azt a szép ideát vetette föl, hogy | az egyes sirhelytáblákat kapcsolatba [ kellene hozni a harcterekkel, művészi | kivitelű síremlékeken, allegorikus ki- | vitelben. Vegyék igénybe a társada- ’ lom áldozatkészségét, mert csakigy | lehet majd vonzó érdekesség azok j számára is, akiknek nincs hozzátar- | tozójuk a hősök temetőjében. — Mi \ azt hisszük, hogy ezt az egész rosszul j tervezett, elhanyagolt temetőrészt át ; kell helyezni a budai hegyek közé ; és ligetszerüen kiépítve, örök időkre nemzeti szent helylyé tenni, nemzeti parkká, allegorikus síremlékekkel, szobrokkal, kapukkal s fent a hegyen valami óriási méretű emlékkel. A Gellért-hegy közlekedését igyekszik megoldani az a régi terv, melyet még Knutzen Frigyes elhunyt mérnök igyekezett megértetni az emberekkel, s mely liftet szánt a Gellért-hegynek. Most, hogy Zse- linszki Szilárd tanár alagut-terve élénk érdeklődést váltott ki, megoldva a Ferenc József-hidról lekanyarodó közúti vasút nagy nyikorgással járd éles fordulóját s rövid alagútba viszi nagy hajlással a vén Gellért csücske alatt, ismét fölmerült a terv. hogy ebből az alagútból vigyen lift föl a hegyre. De sok ember várja ezt a megoldást! A protekciónélküli tanítókon segítene némiképen Szigeti János indítványa, amit a közoktatásügyi bizottság ülésén tett, szóvá téve a jelölési kimutatás rendszerét. Eddig ugyanis a jelöltek névsora ABC sorrendben kerül a bizottság elé. Ez rendkívül kényelmes annak, aki valakinek a neve után érdeklődik, de egyáltalán nem helyes abból a szempontból, hogy a bizottság tisztán lássa azt, hogy a jelöltek közül ki mennyi szolgálati idővel rendelkezik, kinek mi a minősítése, életkora stb. Elismeri, hogy a jelölő listának ily értelemben való összeállítása nagy munkát igényel, de feltétlenül szükséges ez a munka, mert a bizottság dolgát meg kell könnyíteni és sok fölösleges kilincselésnek venné ez elejét. Talán jut egy főiskola Budának, amelyről kimondották a sürgősséget a városházán. Ez a világkereskedelmi főiskola, ahol a szakiskolát — ipariskolát vagy műegyetemet — végzett iparosok — Ripka Ferenc fejtegetései szerint — ugyanazt megtanulhatják itthon, amiért Bécsbe, Berlinbe, Párisba vagy Zürichbe mennek. A kereskedelmi oktatás terén vannak középfokú kereskedelmi iskolák, ennél magasabb fokú kereskedelmi akadémiák, a világkereskedelmi főiskola pedig a legmagasabb fokon a legszélesebb körben fogja azt az oktatást végezni, amelynek nagyon lényeges és fontos részét képezi a mi ipari termékeinknek forgalomba hozatala. A bizottság ülésén rajta kívül dr. Havass Rezső is melegen pártolta az eszmét kifejtve, hogy a világkereskedelmi főiskolát, amelynek célja, hogy a magyar export számára készítsen elő embereket, az ősszel okvellenül meg kell nyitni, PénzMIdeménseh kizárólag az Egsesfllí Budapesti Fővárosi Takarékpénztár Fehéríáli i narapa az üTTIM-liVDUIOil H-T. vagy BUDAI NAPLÓ folyószámláján küldendői! be. — Postataharékpénztéri befizetési lapokat kívánatra készséggel hűidül
