Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-07-14 / 583. szám

4 BUDAI NAPLÓ egy neki, hogy azt a gyárat Albert­falva határán építse föl. Okvetlenül ki kell füstölni a fürdővendégeket Budáról. Bekezarándoklatot rendez Csobánkára augusztus hó elején a kath. Népszövetség és a III. kerületi szervezet. A „BUBÁI NAPLÓ“ számára küldendő pénzeknél leg­célszerűbb cheque utján átutalni azt az Egyesült budapesti fővárosi tkpénztár fehérvári-uti fiókjába, ahol az Attila-nyomda R.-T. folyó számlát nyitott a „Budai Napló“ számára. Nász. A tabáni templomban vezette ol­tárhoz Huber Lajos esküdt és templomatya bájos leányát, Annuskát, Vellay István mű­építész, aki Gyöngyös rekonstrukciójában Harrer Ferenc alpolgármesternek és Lechner műépítész munkatársa. Mint tanuk szere­peltek : Gyarmathy Vince földbirtokos és Laurenszky Gusztáv hatszorosan kitünte­tett repülő főhadnagy. A rendkívül szépen diszitett templomban dr. Angyal Kálmán, a plébános adta össze az ifjú párt nagy | hatást keltő, magas szárnyalásu beszéd j kíséretében, mely mély benyomást tett a tereplomot megtöltő közönség körében. Nagyszerű eredményeket ért el a 33 Foot­ball Clubja, Budának ez a szimpatikus csapata az elmúlt tavaszi football szezon­ban. Működésűk terén legkiemelkedőbb esemény pünkösdi 2 napos túrájuk volt, mely alkalommal a monarchia legjobb csa­pata, a Deutscher Fussball Clubbal mérték össze erejüket sokat jelentő eredménnyel. Haladást és sikert jelent a Ferencvárosi Torna Club ellen kivívott 2: 1-es, úgyszin­tén a Kispesti Athlétikai Club ellen elért 2: 1-es győzelemé. A csapat a bajnoki küzdelmekben a hetedik helyre küzdötte fel magát, úgy hogy a budai polgárok nem­csak örömmel, hanem büszkeséggel is te­kinthetnek a háborúban megfogyatkozott fiaik dicsőséges szereplésére. Végül meg­említjük, hogy a Club elnöke, dr. Ripka Ferenc vezetése mellett erős akciót fejt ki régi óhajának, egy Budán létesítendő, min­den tekintetben modern sporttelep építése ügyében. Húszezer fiú látogatta meg eddig ez év­ben már az Állatkertet. Városy Gyula dr. tanácsnok szives engedélyével. A budai tanulóifjúság is úgy ezidén, mint a múltban tanítói vezetése alatt csoportosan látogatja az állatkertet, ahol a zoológia és botanika tanulmányozásán kivül ismeretterjesztő elő­adás hallgatásában is van részük. Az idén az előadást Loschdorfer János tartotta a „Légy“-röl Az Élet katholikus szépirodalmi folyó­irat legutóbbi számából kiemeljük Pro- hászka Ottokár, Bardócz Árpád, Tarczai György, Boros Ferenc és Lunn Jenő cikkeit és költeményeit. Az Élet igazán olcsó elő­fizetési ára a legkedveltebb szépirodalmi folyóirattá tették. Előfizetési ára egész évre 40 korona. Budapest, 1., Fehérvári-út 15. Asszony a ködben. Ez alatt a cim alatt Andriska Károlynak, Budán lakó, ismert fiatal Írónak újabb novellás könyve jelent meg, melyről részletes kritikát közlünk. A A novellákhoz Szalay Pál festőművész rajzolt eredeti képeket. A kötet művészi, négy színben nyomott címlapját Péczely Antal festőművész tervezte és rajzolta. Az ízléses kiállítású könyv az „Országos Iro­dalmi Részvénytársaság“ kiadásában jelent meg, ott megrendelhető. Ára 5 kor. (Bu­dapest, V, Hold-utca 7), de kapható minden köuvykereskedésben. Egekéi szó — a szülök iskolájáról. — Úgy látszik, hogy az emberiség haladását nagy világégésnek kell mindig megelőznie. A világhistória legalább is ezt igazolja. A világégés jellemrajzához tartozik mindig a tech­nika fejlődése, amely a terjedő nem­zeteket eddig mindig felrázta álmuk­ból. Üdvös lenne, ha most is igy történnék az. Nálunk azonban még hiányzik valami. És ez a valami minden és kell is, hogy minden legyen. Hiányoznak a gyakorlati élet em­berei. Hiányoznak?! Ha hiányoznak, nevelni kell ilyeneket. Indítsuk meg ezt a nagy munkát Budán mindjárt. Beszéljünk arról folyton, hogy ifjúságunkat a gyakor­lati pályákra neveljük. Budán is meg­kezdte az útját ennek az egész ma­gyarságra kiható nagy munkának a székesfőváros tanácsa. Az elmúlt is­kolai év végén majdnem minden iskolában összegyűlt a kerületek pol­gársága, hogy meghallgassa gyerme­kei nevelőinek véleményét a jövő élete kiépítése ügyében. Aki figye­lemmel kiséri ez emlitett szülői ér­tekezletek eredményét, az nyugodtan elmondhatja, hogy a székesfőváros nagyon nagy haszonnal értékesíthető eszmét vitt az iskolák falai közé. Az eszme győzött. Az összegyűlt szülők szívesen hallgatták a nevelők lelkes szózatát. A szülők megtalálták végre azt az iskolát, amelyet olyan régen vártak. A lefolyt iskolai év végén eddig nem tapasztalt számmal ment az ifjúság a gyakorlati pályákra. Leg­alább abban a kerületben, ahol e sorok írója mondotta el, a gyakor­lati életet megkedveltető előadást, — szokatlanul nagyszámú fiatal emberke ment a nagyobb kenyérdarabot nyújtó gyakorlati pályákra. Ez lehet a tapasztalata minden előadónak. Csak ki kellett nyitni — hogy populárisán mondjuk meg — a szülők szemét és meglett az eredmény. A munkát azonban folytatni kell iskolán kívül is. Vannak sokan olya­nok, akik alkalmasok, egyenesen praedestináltak arra, hogy megte­remtsék a szülök állandó iskoláját. Sok, nagyon sok gyakorlati embert ismerek az első kerületben az ipa­rosok, kereskedők és tudományos pályán működők között, akik meg­valósítják a szülök iskoláját. Valósít­sák meg minél hamarabb! Nem lesz nehéz a munkájuk. Egyéni tapasztalataikat haszonnal — természetesen erkölcsi, később anyagi haszonnal is — értékesíthetik. A szülők iskolája megalakitóinak már taposott utón lehet haladni. — Folyton csak azt kell prédikálníok, hogy a fiuksgyakorlati pályára men­jenek. — Meg kell világitaniok a kér­dést, hogy miért. Ez sem lesz nagy munka. És meg kell valósítani azt is, hogy az iparos „tanonc“ iskolában iparos mesterek is tanítsanak! Ha a szülök mindegyike tisztában lesz a dolog lényegével, egyszerre megszületik a magyar ipar és ke­reskedelem. — Rohamosan fog gaz­dagodni a nemzet, kiszorulnak az idegen művezetők, nem lesz szükség karlsbadi cipőkre, angol posztóra, francia szabókra és másfélékre, ha­nem magyar iparosok fogják készí­teni az angol divatu ruhákat férfiaink- nak, a francia szabásuakat — ha az lesz a divat — pedig nőinknek. Kell azt jellemezni, hogy mi lesz ennek a következménye?! Kell-e arról írni, hogy magyar ipar kiszorítja a talián kőmivest és a többi idegen munkást?! Kell-e arról Írni, hogy akkor nem lesz munkás kérdés?! Kell-e azt említeni, hogy a gyár, a nagy- és kisipar egymás mellett fej­lődik és a kereskedelem virágzik, a mezőgazdaság pedig — minthogy őstermelő állam vagyunk — a maga rendes utján halad és termel olcsób­ban és többet. Bokros Béla tanár. Égetően fontos kérdése Budának a lágymányosi állandó kiállítás elő­munkálatainak mielőbbi megindítása, a mit Becsey Antal törvényhatósági bizottsági tag, a székesfőváros köz- gazdasági bizottságának ülésén szor­galmazott. A felszólalást az a körül­mény tette aktuálissá, hogy augusztus hó 16.—-22.-ig tartandó, s a Buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett Keleti Vásár céljaira a székesfőváros 25.000 K segélyt szavazott meg. — Ennek kapcsán felszólaló utalt az aukciókkal egybe­kötött állandó, vagy időszaki kiállí­tásoknak nagy jelentőségére. A világ­kereskedelemben az ilyen jellegű kiállítások ugyanazt jelentik, mint hajdanában az országos vásárok: megismertetik a keresletet az ipari termékek árumintáival, és azok ér­tékével ; a kereskedelemnek pedig módot nyújtanak arra, hogy állandó áttekintést nyerjen az ipari termelés fejlődéséről és arányairól, s igy könnyen és gyorsan belekapcsolja az uj és hasznos iparcikkeket az országos, vagy világgazdaságba. A Kelenföld szabályozási terve szerint az építendő Boráros-téri hídtól délre esne az állandó kiállítás helye. — Ezt a helyet a Dunához és a vasúti fővonalakhoz való relációja, nem­különben a létesítendő csepeli ke­reskedelmi kikötőhöz való közel­sége egye»esen predesztinálják oly kiállítási területnek, a mely nem csupán parádénak szolgál, hanem állandó vásár jellegénél fogva a Kelet és Nyugat közötti világfor­galomnak találkozó helye és köz­gazdaságunk szempontjából úgyszól­ván gazdasági szűrője volna. Ha ezt a célt tudatos és előrelátó gazdaság- politikával meg tudjuk valósítani, és elsőbbségünket viziut-rendszerünk és kikötőnk mielőbbi kiépítésével biz­tosítani tudjuk, akkor óriási gazda­sági perspektíva nyílik meg szá­munkra. Becsey erre a nagy jelen­tőségű jövendőre való figyelmezte­téssel hívta fel a közgazdasági bi­zottság figyelmét arra, hogy a lágy­mányosi állandó vásár gondolatát tűzze napirendre és megvalósítását tekintse a székesfőváros legsürgősebb teendői egyikének. A bizottság fel­ismerve az indítvány nagy horderejét, az elnöklő Déry alpolgármesterrel együtt egyhangúan magáévá tette a javaslatot, a mely legközelebb a tanács és a többi illetékes fórum elé kerül. B. U. Kedves szerkesztőm, most mit csináljunk ? Nem találta el, hogy ki küldötte be azt a anyilatkozatot, mert a ki küldte, az nem kártyázik. Az illető sokat dolgozik közügyekben, de nem szerepel — főleg az ismert budai recept szerint — nem. A tévedés onnan ered., hogy sokan akartak nyilatkozni ez ügyben és beszéltek is róla, de mi a sok közüli elegendőnek tartottuk ennek az egy, rövid nyilatkozatnak a közlését. De ne kavarjuk tovább ezt az — izét. Sz. K. — Óbuda. Hát végrehajtóval men­jünk azért a Cilikért ? Hát bicskával a kezünkben kell barátságot kezdenünk: — cikket vagy életet! Még egy hétig várunk és aztán hátulról a nyakába toljuk a Tábor­hegyet. Ez az a hegy, amelyik elmegy az óbudai Mohamedhez! — Toll, papiros és a szükséges felháborodást előidéző méreg- cseppek mellékelve. ■ ■ BB ■ B ■ a ■ a va Veszek aa 9B aa ar aa aa* ai aa ■ a mindenféle: a«* asv B«n aa aa aa régiséget ■ a aa» a a-. aa aa aa aranyat a«» ír ** aa aa ezüstöt t c aa aa aa drágakövet mm> mm aa porcellán B*n BB aa aa figurát a a. a a.' BBv ír mm aa szőnyeget a tu a ki BB.;­aa aa bútort • a »a aa aa ■ a zongorát a> a»-­aa BB zálogcédulát • B BB­aa a« mm bármiről Bft> PBs Bt) aa aa aa aa aa GELB Salamon ar rr*. Bt. BB’. ■ a ■ a aa aa aa l.v flttíla~a. 8. aa BB BB BB BB ■■ ■ IQ □BB.’ r-»a»■»•»»roo ama a mttmmmm ■ Rn' vjb ««*■«■*!>■«■» ■ «■•■■n**» «■■«*!* ••■■■■ mw e mindent leír! 0 0 Kozma-féle 0 • Gépiró és Sokszorosító intézet w 0 II., Fő-utcza 19. szám. 0 Leírás. Írógépekbe diktálás.Steno­0 grafálás. Gyors, pontos és meg­0 Bernát, felső keresk. iskolai. 0 gyorsíró tanár. Telefon: 174-04. 0' Szerkeszti: Holló Tivadar és Réw Sándor. Nyomatott az Attila kő- és könyvnyomdái műintézet r.-t.-nál I. kér., Szt.|ános-tér l a.

Next

/
Thumbnails
Contents