Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-07-07 / 582. szám
XI? évi * Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- ***• '1 sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. 582. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 , fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: í., BorsSZŰIH. | utca 24. szám. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter Felelős szerkesztő: magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minn. ir oüí a den további centiméter3 korona. Nyilttér sora 10 K. VIkAAu otlLA. Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. Í9S8. 7. Az építendő uj városháza elhelyezéséről értekezett a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben Fábián Gáspár műépítész és felolvasása keretében oly senzációs adatokat sorolt fei, oly nagyszabású megoldást mutatott be, a fővárosnak oly órtási hasznot helyezett kilátásba, hogy e terv elől nem zárkózhatik el a közgyűlés. Tudósítónk a következőkben számol be e.felolvasásról: A „Budai Napló“ hasábjain ismertetett kérdésnek, a budapesti Duna- partok építőművészet! jelentőségének problémáját vizsgálva, t.rra az eredményre jutott Fábián Gáspár műépítész, hogy a székesfőváros legelső középületének, a közel jövőben megépítendő uj városházának leg- méltőbb helye csakis és kizárólag a Duna parton lehet. Rossz íerveft. A Magyar Mérnök- és Építész- Egyletben tartott előadásában előkelő és nagyszámú műszaki közönség lelkes és egyhangú tetszése mellett rámutatott arra, hogy a jelenleg tervbe vett helyekre a városháza nem kerülhet, hacsak a városépítő tudományt és művészetet a legdurvább, legelemibb módon sutba nem vetjük. A Károlykaszárnya helye, az ottani zsibvásár közepette, méltatlan az ország fővárosának első representatiós épülete számára és az ott kifejlődött hatalmas üzleti életet is tönkre tenné, nagy park- és utcakihasitásoknak szükségessége folytán. A Vilmos cs-ászár-ufnak az Andrássy-ut torkolatával szemben fekvő része egyrészt ferde elhelyezést nyújtana a hatalmas középületnek, másrészt oly csekély terület áll itt rendelkezésre, hogy akár azonnal egy másik városháza építendő a szükséglet kielégítésére. Végül a 3-dik közismert terv az Erzsébeí-íér beépítése az uj városházával a Iegbrutálisabb merénylet a főváros egyetlen szép belső parkja ellen, mely egyedül szolgál légreservoir gyanánt a zsúfolt Belváros területén. Ezekkel a kísérletekkel szemben rámutatott Fábián Gáspár egy oly megoldás lehetőségére, mely "nemcsak hogy előbb említettek feleit álló, de egyéb rendkívül kedvező előnyöket is bőven nyújt. Ez a megoldási lehetőség pedig a Dunaparfnak az Erzsébet- és Ferenc József-hidak között fekvő része. Ennek a választásnak a következő nagy előnyeit mutatta ki: Magyarország fővárosának a Dunapart a kirakata. Itt kell megmutatni tehát a világnakj^ggy Budapest világváros. Már épüiaxÜuna- Majna-csatorna, mely összeköti a Keleti-tengert a Fekete-tengerre!. Ez európai fő belvízi útvonal centrumában fekszik Budapest. Kelet és nyugat népei itt haladnak át a duna- paríi kirakat előtt. A nyugatról jövőt megállítja és megdöbbenti a Parlamentünk fenséges fekvése, ugyanily épület kell hogy fogadja a keletről jövőt a Gellért-hegy melletti fürdő városrésszel szemben. Ez csakis a városháza lehet. Geográfiai súlypontja a fővárosnak itt van. Itt kell állnia tehát első középületének is. Euúa érdeke. De követeli a kettős város közön- j sége is e helyet S Mert nemcsak Pest- j nek, de Budának is köze van a főváros székházához. A Gellért-hegy által elválasztott két hatalmas budai szárny, ha már magáénak nem vallhatja, legalább látni akarja a főváros székházát. Ezért is a Dunapartra kell állnia annak, hogy legközelebb essék Budához, hogy legalább Buda is gyönyörködhessék benne. Itt minden budai polgárnak talpra kell állnia és legalább ezt megkövetelni a fővárostól S A főváros székházának legméltóbb, legszükségszerübb, leggyönyörűbb fekvésű helyét itt megjelölvén, az a kérdés merül fel, lehetséges-e a kivitel e helyen ? E kérdésra Fábián Gáspár direkt szenzációs eredményeknek egész sorozatát soroija fel, melyek magukban véve is követelik, hogy csakis e hely választassék a városháza részére, ha az igazságnak és okosságnak eleget óhajtunk tenni. Mindenekelőtt megállapítható az, hogy a Belvárosnak az Erzsébet- és Ferenc józsef-hidak közötti része a főváros legelhagyatottabb, legrendezetlenebb, levegőtlenebb, legzsúfoltabb része, mely nem a Cytinek, de a külvárosnak is szégyene lenne. Ez a jelen állapot úgyis gyökeresen megszüntetendő a háború után és pedig bő terek és utcák nyitásával, ami a mai apró-cseprő öreg bérházak teljes elbontását vonja maga után. Szóval e terület úgyis tabula-rasa kel! hogy legyen előbb-utóbb; igy felhasználható úgy, amint csak egy világvárosi szempont azt kívánhatja. Másodszor: E városrész csendes, forgalomnélküli. Tehát itt egy nagy átalakítás, mely ide középületeket fog varázsolni, egyrészt nyugodt helyet talál, másrészt nem zavar üzleti életet, aminthogy a Károly-köruton ép ezt tenné tönkre a városháza. Szenzációs eredmény. De szenzációs pénzügyi eredményre jutunk, ha e helyet választjuk. Ugyanis a szakemberek egybehangzó véle- I inénye szerint a Molnár-utca és kör- J nyéke telekértékára csakis egy har- I mada a Károly-kaszárnya telekértékének. így ha a Károly-kaszárnya területe az üzleti életnek adatik át, úgy a nyert telekérték árából egy 1 ugyanoly nagyságú terület hasítható ki, mint a mai Károly-kaszárnya területe és azonkívül még ca. 40 millió korona plusz áll rendelkezésre, mely az uj városháza minél szebb, hatalmasabb megépítését lehetővé teszi. Ez nem valami káprázat, vagy túlzás, hanem a legtisztább, legkézzelfoghatóbb állapot és a gyűlésen jelen levő szakférfiak számadásai még ennél is többre becsülték az eredményt. Ha pedig ez igy van, úgy a fővárosnak kötelessége megragadni ezt az eszmét, mely nyomasztó financiális állapotain pompásan segítene. Telekspekulációk. Ezzel szemben az a nehézség áll feni — értesülésünk szerint — hogy a Károly-kaszárnya környékének telkei már benfentes spekulánsok kezében vannak, akik rut, önző érdeküket tekintve, mindent megfognak tenni, hogy a városháza az ő általuk leopcionált helyre kerüljön. Ámde itt a polgárságnak talpra kell állnia, hogy aljas érdekkörök fővárosunk legszentebb, legnagyobb- szerü, évszázadokra kiható ügyét ne használhassák ki önző céljaiknak és a fővárosra rá ne tukmáljanak egy simplex, rossz és drága megoldást, mikor kézenfekvő az egyedül helyes, jó és olcsó, amellett grandiózus lehetőség. yíMgpanorama. A nagyszerű pénzügyi és esztétikai előnyökön kívül nem utolsó érv az sem, hogy a Belváros e részén elhelyezett középületek, igy a fővám- palota, a Vásárcsarnok és az u. n. Uj-Városháza pompásan beleillenek a tervbe, sőt azt kiegészítik. Ugyanis itt egy hatalmas piacteret tervezett Fábián Gáspár, a régi tradíciók szerinti városház-teret, melyre minden körülmények között itt a fővámpalota előtt szükség van, hol ma egy nyomorúságos kis terecskén bonyolódik le az óriási forgalom. Már csak emiatt a hatalmas városháztér miatt is ide kívánkozik az uj Városháza. Ily teret másutt megteremteni képtelenség lenne, itt magától adódik az. E teret egyik oldalon az építendő városháza oldalhomlokzata, a másikon a fővámház és vásár- csarnok, a harmadikon építendő városi bérházak zárnák le, inig a negyediken a Duna, mely a forgalom elősegítésére szolgálna. Az egész világon nem lenne párja e térnek és íme, itt magától adódik és szükség van reá! KampaniHe. A városháza másik oldalán egy disz-tér állana egy fenséges városház- toronnyal, mely mint a Duna őre, megragadó képet nyújtana már mesz- sziről a nagy viz partján. Végre pompás útvonalak képezhetők ki, melyek a városból ide vezetik a,polgárt, pompás közterek: grandiózus, monumentális ott, hol ma a légiigyefogyottabb kisstílűség uralkodik. Mig a városháza egyik oldalán a szabadon álló városháztorony ékeskednék, a másik oldal kiegyensúlyozására Fábián Gáspár a Hősök emlékoszlopát javasolja felállítani, mert szerinte Budapestnek egyetlen és páratlan, szinte világcsodaszerii útvonala: a Dunapart van praedestináiva arra, hogy ott a Hősök emlékműve, eme hatalmas, monumentális, egy világ- küzdelmet kifejezésre juttató építmény — méltó helyet találjon. Itt a Dunaparton, egy világutvonal szivében kell hirdetni a főváros székházának, a magyar hősök emlékoszlopának a magyarság nagyságát és dicsőségét: messze tájakról jövő utasoknak, rokonnak, ellenségnek és minden magyarnak egyaránt. „Geográfiái világhelyzet, Budapest speciális dunaparti fekvése és kialakulása,' a kivitel reális lehetősége, anyagi és egyebütt elérhetetlen ily mérvű esztétikai előny, mind mind sorompóba állanak a hatalmas,, . uj és kézenfekvő eszme érdekében és ha minden sekélye- sitő melléktekintettől elfordulunk és csakis szeretett fővárosunk eljövendő nagyságát tartjuk szemeink előtt, úgy nagyszerűbb, jobb és praktikusabb megoldást ennél találni nem fogunk! így fejezte be előadását Fábián Gáspár a hallgatóság egyöntetű lelkes tetszésnyilvánítása mellett és mi csak azt óhajtjuk, hogy uj polgár- mesterünk, kinek van érzéke a nagyszerű és pénzügyileg is kiváló alkotások iránt, tegye magáévá az eszmét és tegye nagygyá polgármesterségét a főváros első épületének e terv szerint való megteremtésével! ár. Folly József. Ez uj városház és Buda.
