Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-06-16 / 580. szám

4 BUDAI NAPLÓ 4 A kanyaró járvány enyhülését jelenti a tiszti főorvoshivatal, mely május utolsó hetében csaknem a felényire csökkent Budán, ahol nagyobb arányokban jelent­kezett mint Pesten. Az első kerületben 90, a ll.-ikban 34 és a Ill.-ikban 27 eset volt. — A Vízivárosban nagyob volt a szamár- hurotos betegek száma, mint előző héten. Néha rébuszokat ad fel megfejtésre a magánépitési albizottság az ő je­lentéseiben, a melyekben felsorolja az építési engedélyeket. így a junius 3-án tartott ülésen engedélyt adott építkezésre a Köszénybányá és tégla­gyár r,-t.~nak a II. kerületi Julia- utcában. Ezt az utcát, mely az uj Szt. János-kórházon túl az első vil­lamos megállóhelytől, a hídon át a Pasaréti-utig vezet, egyik oldalán a téglagyár fenyves erdeje szegélyezi. A téglagyárat lebontották, az üze­met beszüntették s így nagyon érde­kelné a közönséget, hogy a rész­vénytársaság mit építhet ott. Ezt a jelentésből nem lehet kivenni. Átiandó bajok vannak a külső Átlós úttal. A Sasad-vidéki vizek futnak le ide és gyakran elöntik az Átlós-ut keresztezését. Ezt a munkát házilag szeretnék elintézni a városházán, mivel a mai drágaság mellett vállalatba adni aligha lehet. A terv az, hogy mielőtt ezek a Sasad-vidéki vizek a völgybe lejönnek, azokat az Őrmezőn át levezetik a Határárokba. így i3 jó lesz. Szárazra tette Zsilinszky Mihály tanár, mint a dada a gyereket, az Alagutat. Egészen száraz. Most már csak a pótmunkákat kell megcsinálni. Ezekre a viztelenitési pótmunkákra még 300.000 korona van előirá­nyozva. A város most azt kívánja a kormánytól, hogy vagy csinálja meg ezeket a pótlásokat, vagy adják át a 300,000 koronát és majd elintézi ezt a város. Végül maradna az Alagút tisztogatása és díszítése. Van olyan terv is, mely a két oldalfalára másfél ölnyi széles csíkban az ezer év elmúlt tiz századát szeretné rá­festetni frescoszerüen. Kezdve Árpá­don és végezve most uralkodó Ká­roly királyon.* Ez megkívánná, hogy az Alagutat erősen világítsák nappal is. — Egy másik terv úgy véli, hogy képes hirdetésekkel volna jó tarkí­tani a kopár falak egyhangúságát. Elkésve jön a tűzoltóság kimutatása a főváros területén volt tüzekről s ma csak az április havi statisztika fekszik előttünk, mely szerint április havában Budán 11 tüzeset volt, azok között is 3 kéménytiiz és 3 szoba tűz. A többi öt is jelentéktelen. „Bőr és cipő“ sokat jelentő két szó, mely után buzgó fohász kél százezrek ajakán. Ezt a két szót cipőiparosaink szives figyelmébe ajánljuk, mert kiváló árut kapnak. Ez a „Bőr és Cipő“ se nem bőr, se nem cipő, hanem papiros, a ci­pésziparosok jól szerkesztett, tartal­mas, minden kérdést felölelő szak­lapja, amit az is rokonszenvessé tesz, hogy a ki szerkeszti: Veress Mihály, a háború tartamára szüne­telő Budai Hírlap-nak volt a szer­kesztője és a Pester Lloyd munka­társa. Hajózás A Magy. Kir. Folyam és Ten­gerhajózási R. T. közhírré teszi, hogy Kalocsa Foktőn a teheráru forgalom szá­mára rzndszeres hajóállomást létesített, mely junius 15-én nyilik meg. Kiadó: Viraág és társa. Sebestyén Géza a budai színkör igazgatója Szeoeny emlékünnep al­kalmából a következő levelet intézte Dr. Ripka Ferenchez a Krisztina­városi Kaszinó elnökéhez: „Szebeny Antal lélekemelő emlékének hódolni kíván _ a Budai 'Színház is. E mély és bensőséges hódolat sze­rény külső jeléül bátorko­dom idecsatoltan, — s jelen minőségemben minden eszten­dőben Antal-napján 500 azaz ötszáz koronát a Krisztinavá­rosi Kaszinó rendelkezésére bocsájtani azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy elhunyt elnöke nemes lelkének megfelelő ne­mes célra juttatni kegyesked­jék. A Krisztinavárosi Kaszinó választ- mányy a legközelebbi ülésen hatá­roz Sebestyén Géza nagylelkű ado­mánya felől. Üßyes ötletet közöl velünk az építendő ó-budai hídfő partrészleté­nek kiépítésére Mottl János mérnök. A hidfő mellett jobbról és balról al­kossanak két parkszigetet, árkádozva, megfelelő tovább folytatandó kiépí­téssel és ezekben a parkokban he­lyezzenek el egy-egy csinos, a hely­hez szorosan kapcsolt stilusu, nem tulnagy paviliont, melyekben valami különlegességet,' pl. fajgyümölcsöt, fajborokat árulnak, ami nagy kö­zönséget vonzana ide s ezzel a hid a környékének idegenforgalmát nagy mértékben emelnék. — Lapunk egy másik kedves barátja S. D. pedig azt javasolja, hogy a híd mellett a Dunán, a Margitszigethez kapcsoltan tutajvendéglőt építtessen a főváros, ózondus levegőben, remek kilátással a budai hegyekre. A Budai Színkör e heti műsora: Hétfő: Bobherceg (Albert Erzsivel). Kedd.- Ará­nyos. Szerda : Venyerkák. Csütörtök : Lakmé. Péntek: Mozitündér. Szombat d. u.: Táncos grófné, este: Carmen, Albert Erzsivel. Vasárnap d. u.: Csókon szerzett vőlegény, este: Mozitündér. Zsirárusitás. A községi élelmiszer- árusitó-üzem a községi lóhusüzem eláruaitó helyein kívül — a zsirje- gyek a következő henteseknél is be­válthatók lesznek : /. kerület: Farkas Sándor Fehérvári-ut 44. Frank Ru­dolf Kereszt-utca 6. Özv. Horváth Lajosné Fehérvári-ut 8. Macskási Gyula. Táltos-utca 7—9. Pursch Ist­ván Márvány-utca 40. Rutényi Kál­mán Szarvas-tér 6. Szeuszinszky Alfréd Fehérvári-ut 56. Tímár Sán­dor Krisztina-körut 8. Tomasovich Rezső Döbrentei-utca 16. Vermes Mátyás Pálya-utca 7. II. kerület. Al­földi Ferenc Széna-tér 1. Bpesti hús­kereskedelmi R.-T. a csarnokban, II. kér. Fő-utca 77. Frech Ferenc Irma- tér 1. Gombarovits Lajos Fő-utca 25. Gürtelschmied N. Ganz-utca 5. Mészáros János Lövőház-utca 9. Nagy Józsefné Batthyány-téri vásár- csarnok. Ökányi Imre Retek-utca 3. Turbéky Károlyné Batthyány-téri vá­sárcsarnok. III. kerület: Bertók Ödön Bécsi-ut 171. Kánási Lajos Zsig- mond-utca 34. Kóber Rezső és Nagy I. Bécsi-ut 34. Molnár Bálintné Szentendrei-ut 21. Pavlik József Szentendrei-ut 22. Rábi Józsefné Kolossy-tér 7. Ruzicska Józ*ef Szení- endrei-ut 26. Vaszlavszky József Vörösvári-ut 138. Virág János Zsíg- mond-utca 43. 0 yill-tk hadSköícsöig. — Kibocsatára és feltételei. — A pénzügyi kormány nem uj bankokat nyomat, a mi a pénzt értek- 1 telenitené, hanem a meglévőt for­gatja. Saját vagyonát, pénzének érté­két emeli áz, a ki hadikölcsön jegyez. Magyarország pénzügyi erőfeszítése ismét demonstrálni fogja az egész világ előtt, hogy itt egy életre való nemzet küzd a létért, amely nem­zettel, mint Közép-Europa fontos tényezőjével mindenkor számolni kell. A nyolcadik magyar hadikölcön kibocsátásokon csak egyféle papír kerül kibocsájtásra és pedig 572°/o- os adómentes állami járadékkölcsön, mely azonban a befektetett tökének még mindig 6°/o-os kamatozását biztosítja. Az uj hadikölcsön szintén alkalmas a gyámoltak és gond­nokoltak pénzének elhelyezésére. A nyolcadik hadiköicsönből 50, 100, 1000, 5000 és 10.000 koronás kötvényeket bocsájtanak ki, amelyek szelvényei szeptember és március elsején esedékesek. A pénzügyi kormány garantálja azt, hogy a kölcsönt 1925. szep­tember 1-ig fel nem mondja. Az aláírás junius 12-én kezdődik és egy teljes hónapig tart, úgy, hogy az utolsó jegyési nap julius 11. A részletekben való lefizetés ked­vezményét is nyújtja a nyolcadik hadikölcsön olyképen, hogy a jegy­zés alkalmával a jegyzett összegnek csak 10%-a fizetendő le. Ebben az esetben a jegyzési árfolyam 92.50 k., amely összeg négy egyenlő részlet­ben fizetendő le és pedig augusztus 5-ig, augusztus 24-ig, szeptember 10-ig, illetve az utolsó részlet szep­tember 23-ig. Ez a kedvezmény azonban csak 100 koronát meghaladó jegyzésnél vehető igénybe. Az 1914. augusztus 1-e előtt be­téti könyvek is felhasználhatók a nyolcadik hadikölcsön céljaira teljes öszegükben. A jegyzést megkönyiti, hogy az Osztrák Magyar Bank és a Hadi- kölcsönpénzfár a kötvénye névér­tékének 75 százalékáig terjedő lom­bard kölcsönt adnak a mindenkori hivatalos válíóleszámitolási kamat- láborp kívánatra azonban évi 5% lombard kamatlábot is garantálnak és pedig teljes hát évre, vagyis 1924. junius 30-ig. Ugyanilyen feltételek mellett lombardiroznak egyéb érték­papírokat is. A nyolcadik hadikölcsön birto­kosai azzal hadinyereségadót is fizet­hetnek, amely esetben a hadikölcsön- kötvények minden 100 kor. névértéke 92 koronával kerül elszámolásra. Ugyanilyen árfolyamon fogják el­fogadni fizetés gyanánt a nyolcadik hadikölcsön kötvényeit, a háború után a leszerelés folytán eladásra kerülő javak eladásánál, illetve el­árverezésénél. A leszerelési javak eladásánál általában előnyben fogják részesíteni azokat, akik igazolják, hegy saját jegyzésű hadikölcsön- kötvénvekkel fizetik ki a vételárat. Harmincz millió koronával ala­kult meg az ÉGISZ jobban mondva az Egyesült Gyógyfürdők, Ingatla­nok és Szállók Részvény-Társaság és nem — ahogy sajtóhibából ná­lunk megjelent — háromszázezer koronával, amit nem is kellett volna helyrergazitanunk, mert egyrészt utal­tunk erre a vezércikkben, másrészt mindenki tudja, hogy a Magyar Bank és kereskedelmi R. T. oly hatalmas pénzintézet, mely százezres alapítá­sokkal nem foglalkozik. Fflagyar Unió-Bank R.-T. cég alatt uj pénzintézet alakult ma 21 millió- korona befizetett alaptőkével. A rész­vénytársaság célja az alapítók által megnevezett különböző ipari és gaz­dasági vállalatok financirozása, fej­lesztése és vezetésének egységesí­tése, egyben mindennemű banksz«rü üzletág folytatása. Az igazgatóság tagjai: gróf Ráday Gedeon elnök, dr. Jankovich Béla, György Endre, báró Gilláayi Sáneor, Szsbó Lajos,. Weisz Jónás, Hentz Gyula, Szabó Ernő, Tibold Sándor és dr. Gerő Vilmos vazérigazgató. Az egyetlen külföldi biztositó tár­saság a Hollandi volt, mely a világ­háború folyamán bizonyította hoz­zánk való rokonszenvét és Magyar Hollandi-vá. lett. A Magyar Hollandi Biztositó r.-t., amely tudvalévőén kizárólag életbiztosítással foglalkozó társaság, most tartotta meg második évi rendes közgyűlését. Biztosításai­nak állománya 69.2 millió korona tőkére szóló 21.610 darab életbizto­sítás. Életjáradék 11.0i 3 K. Az egész évi díj és kamatbevétel 3.5 millió korona a tartalékok ellenértéke 14.9 millió, kizárólag magyar értékpapí­rokba fektetve. Múlt évi tiszta nye­reség 75.185 K, amelyből osztalékul öt százalék kerül kifizetésre. A mér­legben a nyugdíjalap 302.769 koro­nával szerepel. A Villamos Városi Vasút R. T. most közzétett mérlege 18,452.317 K összbevétel mellett mindössze 1,153,202 K nyereséggel zárult. A Társaság résvénytőkéje 27,250.000 K, beruházásai ' 47,713.298 K-val szerepelnek a mérlegben. Hitelezők­nek a vállalat több mint 17 és fél millió koronával tartozik. Szerkeszti: Holló Tiyadar és Réw Sándor. Só kézírással bíró kezdő Irodai kisasszonyt kerasünk. — Írásbeli ajánlatot fizetési' igény megjelölésével kérünk. Esetleg: félnapra. II., Fő-utca 7. szám alá a kiadóhivatali fiókba. Szép sárga him kanári mellé keresek fiatal sárga nőstényt. Költést megosztjuk. Érte­sítést kérek II., Fő-u. 7. kiadófiókba. Irodistát keres egy budai gépgyár. Ajánlatok sze­mélyes átadása kéretnek Budapest, 1. kér., Fehérvári-ut 110. szám alatt, a gyárgondnoknál. Földbirtok 25—50 holdnyi nagyságban, Buda közelében megvételre ke­restetik Ügynökök díjazva. Levél­beli ajánlatok e lap szerkesztő­ségének küldendők I. Bors-u. 24 Nyomatott az Attila kő- és könyvnyomdái müintézet r.-t.-nál 1. kér., Szt. {ános-tér 1/a.

Next

/
Thumbnails
Contents