Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-05-18 / 576. szám
— fi [ \ XI? évi Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. 576. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 , fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Borszzam. utca 24. szám. Felelős szerkesztő: J. VIRAÁO BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter 19Í8. magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Minden további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. EElájlIS Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a meg- . _ réndeléskor előre fizetendő. lo. A Vérmező. Irta: Dr. Lendl Adolf Hogy kié a Vérmező ? efölött még nem döntöttfa biróság végérvényesen; lehet, hogy a katonai kincstárnak, de lehet, hogy a székesfőváros közönségének a javára dönti el a port. Eszerint tulajdonképen problematikus minden tervezésünk, amit ehhez a szépfekvésü, 2672 kát. holdnyi, sik területhez füzünk; azonban előbb- utóbb mégis csak kell, hogy rendezés alá kerüljön és ha másképen nem, hát vétel utján, vagy Ő Felségének, a királynak kegye révén a főváros használatába fog szállni s ekkor valóra válik talán az előre készített terv. Háztelkeknek parcellázni, pedig vétek volna, mert egy-két évszázadra szóló, beépíthető házhely van még elég köröskörül ezen a vidéken. Szinte magától adódik tehát, hogy előkelő, bár nyilvános közkertnek és országos közintézményeknek szánjuk ezt a területet. Régebben több Ízben irtain már erről a tárgyról a napilapokban és ajánlottam a Botanikus Kert idetelepítését, meg a már nagyon kívánt új Természetrajzi és Néprajzi Muzeum idehelyezését; szóval kértem, hogy a tudomány kertjét rezdezzük be ezen a helyen. Mások a Vérmezőre nemzetközi és országos olympiai játékok rendezését, a Magyar Stadion (sokféle sport bemutatására szánt, óriás verseny- pálya) építését javasolták; újabban a Hősök Ligete helyéül ajánlották ezt a terjedelmes mezőt. Az utóbbit helyeslem, mert egybekapcsolható magával a botanikus kert kérdésével; ellenben a Stadiont az úgynevezett Drasche-íéle telekre tervezném a Pasaréten ; erről még bővebben irok egy későbbi alkalommal. A Botanikus Kert áttelepítése már régóta úgynevezett elodázhatatlan szükségesség; mégis évek során halasztódik mindig újból és újból, noha az egyetemi oktatás feltétlenül megkívánná ennek az ügynek végleges rendezését; mert ilyen kert, vagyis az élő növényfajok gyűjteménye nélkül, hiányos a botanika tanitása. Milyen más képet nyerne a Vérmező, ha a kisült rét helyén ott volna a kegyeletes gondolatból eredő Hősök-ligete, vagy a szép Botanikus Kert! Egyik legkedveltebb és érdemes kiránduló helye volna a városi közönségnek, ha ott nyilnék meg a legélénkebb közlekedés forgalmában. És a közepén, vagy elkülönített részében, esetleg a közelében a Krisztina-köruton emelkednék az Egyetem Botanikai Intézetén felül az új Természetrajzi és Néprajzi Muzeum, amely beleillenék, sőt részben területileg hozzátartoznék. Nagy arányokban volna kifejleszthető ez a két intézmény is a neki legmegfelelőbb helyen. A képtárt, szintúgy a növénytárt és a néprajzi osztályt úgyis kiköltöztették a múzeumból. Most még az állattár és az ásványtár kitelepítésére kerülne a sor; ha a Magyar Nemzeti Muzeum hanyatlását nem akarjuk bevárni, ez minél előbb feltétlenül szükségessé válik. Más elfogadható megoldás nincs. Az ujonan építendő Természetrajzi Muzeum népszerűsítő osztályában nem fogadom tehát a közönséget üvegszekrényekbe állított kitömött állatokkal, vagy papiroslapokon fekvő préselt növényekkel, hanem elsőj sorban a látogatók szemei elé állítom magát az egész földet, lehetőleg érdekesen és tanulságosan, olyan módon, mint ahogyan másutt még nem láthatta senki és ahogyan a figyelmet feltétlenül magára vonja. Az első, nagy terembe lépő közönség itt találja az első megragadó nagy tárgyat: a terem közepén, szabadon a levegőben lóg a Föld óriás glóbusza! Átmérője körülbelül 8—10 méter. A terem maga kissé sötéíes, de a földgömb sajátságosán meg van világítva olyformán, ahogyan a valóságban: az egyik oldalról rávetheti, enyhe fényárban úszik. Az egyik oldala világos, a másik oldalára árnyék borul. A glóbusz tengelye az északi sarkcsillag fix pontja felé irányul. A gömb forog, belső óraműtől hajtva a tengelye körül. Budapest, mint pont, belülről észrevehetően külön meg van világítva — és ez a pont mozog, mert forog a Föld ; a világos oldalról Kelet felé, az árnyékos oldal felé fordul, 24 óra alatt egyszer köröskörül; ilyen méretű gömbön lassan bár, de szemmel követhető folytonosságban. Szóval látjuk a Földnek az arcát, úgy ahogyan van és ahogyan ilyen mértékben részletes tagoltságban, váltakozó természetszerű színezésben, elég élénken be lehet mutatni. Megtudja ebből a néző laikus az állatok és növények elterjedésének, területi elosztásának, a fauna és flóra jelenlegi tagoltságának legfőbb földrajzi okait. Az ilyen glóbusz akár egy napra- való, derült tanulmányt nyújt bárkinek. Minderről még irok. Ha ég a ház egész teteje — egy kanna viz csak lángot táplál, — irja nekünk Potay Sándor uiy lapunk kedves olvasója. A tény az, — mondja, hogy számok ismerete nélkül is ismerten fenyegető, szétrobbantásig feszült erők hömpölyögnek a jövőből elő. Ezt akarják barakokba levezetni? A munkát kereső iparoshad, a munkások ezrei, az állásnélkül maradt lateiner tömeg, az elhelyezést kereső összehalmozott vagyon, a dolgozni, keresni, érvényesülni vágyó energiák világvárosi arányokat követelnek! A város pedig barakkokat épit és Kispesten lakásokat tervez. Pedig oly kézenfekvőnek látszik a megoldás, hogy félek egyszerűsége miatt nem találják kielégítőnek. Hüvösvölgy- től-Óbuda felé 100.000 hold föld fekszik, parlagon, elhagyottan, használatidul ; az újlaki templomtól a város határáig 4 kilóméternyi uttalan ut mellett 1000 és 1000 üres telek vár beépítésre. Egy ut kell egyelőre, — fel a végső dűlőkig — onnan be Óbuda felé és uj város kel életre. 100—200.000 ember jut olcsó lakhelyhez, — a kihelyezett kórházakkal, üdülőkkel 1000 és 1000 beteg nyeri vissza egészségét, — tereivel, erdei iskoláival vértelen gyerekek hadseregének nyújt levegőt, erőt, vért. Kőbányák tömege kínálkozik önként az ut mellett; a kötött talaj vályogot ád, az építkezési anyag kéznél van, — jutna belőle az ördögároknál ártalmasabb árkok rendezésére is. Azzal az erővel, — amit barakokba ölnek és Kispestre hordanak — megteremhetnék az uj Budapestet, amilyen nincs több sehol a földkerekén. A budai vizmizériák a folyó nyáron minden emberi számítás szerint meg fognak szűnni. — Ez a biztató kilátás nyílt meg számunkra abból a tüzetes jelentésből, amelyet Kájlinger Mihály, a vízmüvek vezér- igazgatója a f. hó 8-án Bődy polgármester elnöklete alatt tartott vegyes bizottsági ülésen terjesztett elő. — A széleskörű és igen értékes fejtegetéseket tartalmazó jelentésből bennünket budaikat különösen azok az intézkedések érdekelnek, amelyek a tavalyi szinte tűrhetetlen viszonyokon lesznek hivatva segíteni. A házi vezetékek éjjeli elzárása továbbra is teljes szigorral érvényben marad, mert az eddigi 4 havi próbaidő eredményei fényesen igazolták ez elzárás szükségét és eredményét; ameny- nyiben az eddig teljesen üres budai vízmedencék ezen intézkedés élet- beléptetés óta reggelenként félig- meddig megtelnek, s igy a magasabb emeleteken és dombokon lakók legalább is a délutáni órákig mindenütt kaphatnak vizet. Az újabb intézkedések közül meg kell említenünk azt, hogy a budai mélyebben fekvő és ennélfogva túlságos nagy viznyomás alatt álló hálózat csomópontjaiba nyomáscsökkentő szelepek alkalmaztattak, amelyek a nagy nyomással járó folytonos csőtöréseket és igy a vízpazarlást is lényegesen korlátozták. — A kertek locsolása csakis öntöző kanákkal engedhető meg; locsólócsővel öntözni egyáltalában nem szabad. Mindezeken kívül a természet is már enyhít a vízvezeték nehézségein, amennyiben a tavaszi, 25 év alatt példátlanul alacsony Duna-vizállás lényegesen javult és igy a káposztásmegyeri és újlaki vízmüvek teljesítő képessége is napról-napra fokozódik. A sok hibás házi berendezés javítására pedig — ahogy azt a múlt számban megírtuk — a vizműigazgatóság a Szerelő Ipartestülettel megállapodást létesít, mely segít e bajon. — Hogy ezek a javítások mennyire sürgősek, azt a Vizműigazgatóság abbeli, szinte szenzációs közlése igazolja, hogy az éjjeli zárások életbeléptetése előtt az éjszakai, tehát vizfogyasztást nem igénylő órákban is ugyanannyi viz fogyott el, mint a nappali legforgalmasabb időben, — A bizottság, amelyben a belügyminisztérium részéről Farkas Kálmán min. tanácsos, Hoffman Károly min. osztálytanácsos, a Közmunkák Tanácsa részéről Bakos János min. tanácsos és Jász Dezső osztálytanácsos, ezenfelül a törvényhatósági bizottság tagjai közül számosán vettek részt, nagy megnyugvással vette tudomásul a Vizműigazgatóság jelentését. A közös érdek politikáját sürgeti a három budai kerület jelenleg teljesen mereven elfalazoít belélete. Rovancsolást kell végezni az egymáshoz való viszonyban és össze- munkálkodással budai programmot adni — ez lenne Buda fejlődésének egészséges alapja. Hogy az egyes városrész fejlesztő intézményeket ne cipeljék el erről az általános Ígéret földjéről a megvalósítás homok tengerébe : Pestre. Karavánná verődjön össze egész Buda, ha egy fontos érdekéről van szó. Ennek a célnek az érdekében lassan, lépesek is történtek már és a budai részek érdekeit szolgáló együtt működés acélos abroncsát, dr. Orova Zsigmond kovácsolja. Az árvizsgáló bizottság iparrendészeti osztálya május 16-án uj irány elveket állapított meg, a régi helyzet erős szigoritásával az áruüzletek, a közszükségleti cikkek árusításának hatósági engedélyezése ügyében. Az I. kerület kereskedőinek érdekeit Badál Ede elöljáró képviselte hathatósan.
