Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-05-18 / 576. szám

— fi [ \ XI? évi Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár- sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. 576. Előfizetése egy évre 24 korona. Egy szám: 50 , fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1., Bors­zzam. utca 24. szám. Felelős szerkesztő: J. VIRAÁO BÉLA. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter 19Í8. magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. Min­den további centiméter 3 korona. Nyilttér sora 10 K. EElájlIS Szöveg között 5 korona. A hirdetések dija a meg- . _ réndeléskor előre fizetendő. lo. A Vérmező. Irta: Dr. Lendl Adolf Hogy kié a Vérmező ? efölött még nem döntöttfa biróság végérvényesen; lehet, hogy a katonai kincstárnak, de lehet, hogy a székesfőváros kö­zönségének a javára dönti el a port. Eszerint tulajdonképen problema­tikus minden tervezésünk, amit ehhez a szépfekvésü, 2672 kát. holdnyi, sik területhez füzünk; azonban előbb- utóbb mégis csak kell, hogy rende­zés alá kerüljön és ha másképen nem, hát vétel utján, vagy Ő Felségének, a királynak kegye révén a főváros használatába fog szállni s ekkor va­lóra válik talán az előre készített terv. Háztelkeknek parcellázni, pedig vétek volna, mert egy-két évszázadra szóló, beépíthető házhely van még elég köröskörül ezen a vidéken. Szinte magától adódik tehát, hogy előkelő, bár nyilvános közkertnek és országos közintézményeknek szánjuk ezt a területet. Régebben több Ízben irtain már erről a tárgyról a napilapokban és ajánlottam a Botanikus Kert idetele­pítését, meg a már nagyon kívánt új Természetrajzi és Néprajzi Muzeum idehelyezését; szóval kértem, hogy a tudomány kertjét rezdezzük be ezen a helyen. Mások a Vérmezőre nemzetközi és országos olympiai játékok rendezé­sét, a Magyar Stadion (sokféle sport bemutatására szánt, óriás verseny- pálya) építését javasolták; újabban a Hősök Ligete helyéül ajánlották ezt a terjedelmes mezőt. Az utóbbit helyeslem, mert egybekapcsolható magával a botanikus kert kérdésével; ellenben a Stadiont az úgynevezett Drasche-íéle telekre tervezném a Pasaréten ; erről még bővebben irok egy későbbi alkalommal. A Botanikus Kert áttelepítése már régóta úgynevezett elodázhatatlan szükségesség; mégis évek során halasztódik mindig újból és újból, noha az egyetemi oktatás feltétlenül megkívánná ennek az ügynek vég­leges rendezését; mert ilyen kert, vagyis az élő növényfajok gyűjte­ménye nélkül, hiányos a botanika tanitása. Milyen más képet nyerne a Vér­mező, ha a kisült rét helyén ott volna a kegyeletes gondolatból eredő Hősök-ligete, vagy a szép Botanikus Kert! Egyik legkedveltebb és érde­mes kiránduló helye volna a városi közönségnek, ha ott nyilnék meg a legélénkebb közlekedés forgalmában. És a közepén, vagy elkülönített részében, esetleg a közelében a Krisztina-köruton emelkednék az Egyetem Botanikai Intézetén felül az új Természetrajzi és Néprajzi Mu­zeum, amely beleillenék, sőt részben területileg hozzátartoznék. Nagy ará­nyokban volna kifejleszthető ez a két intézmény is a neki legmegfelelőbb helyen. A képtárt, szintúgy a növénytárt és a néprajzi osztályt úgyis kiköl­töztették a múzeumból. Most még az állattár és az ásványtár ki­telepítésére kerülne a sor; ha a Magyar Nemzeti Muzeum hanyatlását nem akarjuk bevárni, ez minél előbb feltétlenül szükségessé válik. Más elfogadható megoldás nincs. Az ujonan építendő Természet­rajzi Muzeum népszerűsítő osztályá­ban nem fogadom tehát a közönséget üvegszekrényekbe állított kitömött állatokkal, vagy papiroslapokon fekvő préselt növényekkel, hanem elsőj sorban a látogatók szemei elé állítom magát az egész földet, lehetőleg érdekesen és tanulságosan, olyan módon, mint ahogyan másutt még nem láthatta senki és ahogyan a figyelmet feltétlenül magára vonja. Az első, nagy terembe lépő kö­zönség itt találja az első megragadó nagy tárgyat: a terem közepén, sza­badon a levegőben lóg a Föld óriás glóbusza! Átmérője körülbelül 8—10 méter. A terem maga kissé sötéíes, de a földgömb sajátságosán meg van világítva olyformán, ahogyan a valóságban: az egyik oldalról rá­vetheti, enyhe fényárban úszik. Az egyik oldala világos, a másik olda­lára árnyék borul. A glóbusz ten­gelye az északi sarkcsillag fix pontja felé irányul. A gömb forog, belső óraműtől hajtva a tengelye körül. Budapest, mint pont, belülről észre­vehetően külön meg van világítva — és ez a pont mozog, mert forog a Föld ; a világos oldalról Kelet felé, az árnyékos oldal felé fordul, 24 óra alatt egyszer köröskörül; ilyen mé­retű gömbön lassan bár, de szemmel követhető folytonosságban. Szóval látjuk a Földnek az arcát, úgy ahogyan van és ahogyan ilyen mértékben részletes tagoltságban, váltakozó természetszerű színezésben, elég élénken be lehet mutatni. Meg­tudja ebből a néző laikus az állatok és növények elterjedésének, területi elosztásának, a fauna és flóra jelen­legi tagoltságának legfőbb földrajzi okait. Az ilyen glóbusz akár egy napra- való, derült tanulmányt nyújt bár­kinek. Minderről még irok. Ha ég a ház egész teteje — egy kanna viz csak lángot táplál, — irja nekünk Potay Sándor uiy lapunk ked­ves olvasója. A tény az, — mondja, hogy számok ismerete nélkül is is­merten fenyegető, szétrobbantásig feszült erők hömpölyögnek a jövőből elő. Ezt akarják barakokba levezetni? A munkát kereső iparoshad, a mun­kások ezrei, az állásnélkül maradt lateiner tömeg, az elhelyezést kereső összehalmozott vagyon, a dolgozni, keresni, érvényesülni vágyó energiák világvárosi arányokat követelnek! A város pedig barakkokat épit és Kis­pesten lakásokat tervez. Pedig oly kézenfekvőnek látszik a megoldás, hogy félek egyszerűsége miatt nem találják kielégítőnek. Hüvösvölgy- től-Óbuda felé 100.000 hold föld fekszik, parlagon, elhagyottan, hasz­nálatidul ; az újlaki templomtól a város határáig 4 kilóméternyi uttalan ut mellett 1000 és 1000 üres telek vár beépítésre. Egy ut kell egyelőre, — fel a végső dűlőkig — onnan be Óbuda felé és uj város kel életre. 100—200.000 ember jut olcsó lak­helyhez, — a kihelyezett kórházakkal, üdülőkkel 1000 és 1000 beteg nyeri vissza egészségét, — tereivel, erdei iskoláival vértelen gyerekek hadsere­gének nyújt levegőt, erőt, vért. Kő­bányák tömege kínálkozik önként az ut mellett; a kötött talaj vályogot ád, az építkezési anyag kéznél van, — jutna belőle az ördögároknál ártalmasabb árkok rendezésére is. Azzal az erővel, — amit barakokba ölnek és Kispestre hordanak — meg­teremhetnék az uj Budapestet, amilyen nincs több sehol a földkerekén. A budai vizmizériák a folyó nyáron minden emberi számítás sze­rint meg fognak szűnni. — Ez a biztató kilátás nyílt meg számunkra abból a tüzetes jelentésből, amelyet Kájlinger Mihály, a vízmüvek vezér- igazgatója a f. hó 8-án Bődy pol­gármester elnöklete alatt tartott ve­gyes bizottsági ülésen terjesztett elő. — A széleskörű és igen értékes fejtegetéseket tartalmazó jelentésből bennünket budaikat különösen azok az intézkedések érdekelnek, amelyek a tavalyi szinte tűrhetetlen viszonyokon lesznek hivatva segíteni. A házi ve­zetékek éjjeli elzárása továbbra is teljes szigorral érvényben marad, mert az eddigi 4 havi próbaidő eredményei fényesen igazolták ez el­zárás szükségét és eredményét; ameny- nyiben az eddig teljesen üres budai vízmedencék ezen intézkedés élet- beléptetés óta reggelenként félig- meddig megtelnek, s igy a maga­sabb emeleteken és dombokon lakók legalább is a délutáni órákig min­denütt kaphatnak vizet. Az újabb intézkedések közül meg kell emlí­tenünk azt, hogy a budai mélyebben fekvő és ennélfogva túlságos nagy viznyomás alatt álló hálózat csomó­pontjaiba nyomáscsökkentő szelepek alkalmaztattak, amelyek a nagy nyo­mással járó folytonos csőtöréseket és igy a vízpazarlást is lényegesen korlátozták. — A kertek locsolása csakis öntöző kanákkal engedhető meg; locsólócsővel öntözni egyál­talában nem szabad. Mindezeken kívül a természet is már enyhít a vízvezeték nehézségein, amennyiben a tavaszi, 25 év alatt példátlanul alacsony Duna-vizállás lényegesen javult és igy a káposztásmegyeri és újlaki vízmüvek teljesítő képessége is napról-napra fokozódik. A sok hibás házi berendezés javítására pedig — ahogy azt a múlt számban meg­írtuk — a vizműigazgatóság a Sze­relő Ipartestülettel megállapodást létesít, mely segít e bajon. — Hogy ezek a javítások mennyire sürgősek, azt a Vizműigazgatóság abbeli, szinte szenzációs közlése igazolja, hogy az éjjeli zárások élet­beléptetése előtt az éjszakai, tehát vizfogyasztást nem igénylő órákban is ugyanannyi viz fogyott el, mint a nappali legforgalmasabb időben, — A bizottság, amelyben a belügymi­nisztérium részéről Farkas Kálmán min. tanácsos, Hoffman Károly min. osztálytanácsos, a Közmunkák Ta­nácsa részéről Bakos János min. tanácsos és Jász Dezső osztályta­nácsos, ezenfelül a törvényhatósági bizottság tagjai közül számosán vettek részt, nagy megnyugvással vette tudomásul a Vizműigazgatóság jelentését. A közös érdek politikáját sürgeti a három budai kerület jelenleg tel­jesen mereven elfalazoít belélete. Rovancsolást kell végezni az egy­máshoz való viszonyban és össze- munkálkodással budai programmot adni — ez lenne Buda fejlődésének egészséges alapja. Hogy az egyes városrész fejlesztő intézményeket ne cipeljék el erről az általános Ígéret földjéről a megvalósítás homok ten­gerébe : Pestre. Karavánná verődjön össze egész Buda, ha egy fontos érdekéről van szó. Ennek a célnek az érdekében lassan, lépesek is tör­téntek már és a budai részek érde­keit szolgáló együtt működés acélos abroncsát, dr. Orova Zsigmond ko­vácsolja. Az árvizsgáló bizottság ipar­rendészeti osztálya május 16-án uj irány elveket állapított meg, a régi helyzet erős szigoritásával az áru­üzletek, a közszükségleti cikkek áru­sításának hatósági engedélyezése ügyében. Az I. kerület kereskedőinek érdekeit Badál Ede elöljáró képvi­selte hathatósan.

Next

/
Thumbnails
Contents