Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-12-29 / 606. szám
háromnegyedét megszállva tartják az annektálásra kész szomszédaink. Nehéz ezt a kérdést jól megoldani s erre vonatkozólag kapjuk az alábbi levelet: Táncoljunk úgy, ahogy az antant akarja. Húzzuk ki ellenségeink törekvéseinek a méregfogáí. Ha forradalmi kormánnyal nem áll szóba, ezen is lehetne segíteni. Akármilyen antipatikus legyen is előttünk a gondolat, meg lehetne adni a formáját a külföld előtt. Polgári pártok, szociálisták, fogjunk kezet; együttes akarattal hívjuk össze újra a régi parlamentet, választassuk meg vele Károlyi Mihályt kormányzónak. Adassuk meg ezzel a régi parlamenttel az eddigi intézkedések számára a szankciót. Ha a forradalmi kormány szétkergette a régi parlamentet, ugyanolyan joggal össze is hívhatja. Ne féljünk feltámasztani még egyszer. Nem fog, nem merészkedik szembehelyezkedni a Nemzeti Tanács akaratával. Ha megtenné, a kormányzó aznap szétkergeti. Formaság az egész. De a külföld előtt olyan bizonyítékát szolgáltatná a magyar nép politikai érettségének, ami okvetlenül célt érne. S ami a fő, ezt a parlamentet rögtön s az. egész országból össze lehetne hívni. Ha valaki nem jön el, az az ő baja, meg a kerületéé. Az így alakított uj kormány külügyminiszterének azután elhinné az antant, hogy nem lesz jó Magyarországot újra belekergetni a német szövetségbe, vagy a bolsevizmusba! Ujj Gyula. Nagy horderejű ülésük voltak folyó hó 20-án délután a kereskedelemügyi minisztériumban, Méhely Kálmán államtitkár elnöklete alatt. Az egyik ülés tárgya a budapesti kereskedelmi és ipari kikötő építésének ügye. Erre nézve elvi megállapodás történt oly irányban, hogy ezt a kikötőt a székesfőváros és a kormány paritásos alapon építi meg; és hogy a munkálatokat egyfelől munkaalkalmak biztosítása, másfelől a viziforgalom fejlesztése érdekében legsürgősebben megindítják. A munkák teljhatalmú vezetésére egy 30 tagú nagybizottság delegál- taínék; amely egyharmad részben a kormány, egyharmad részben a város és egyharmad részben az érdekelt képviseletek kiküldötteiből alakul. — A másik ankét azzal a nagy horderejű tervezettel foglalkozott, amelyet a Ganz-gyár két igazgatója: Fehér és Seidler dr. készítettek; s amely a fővárosi szétszórt villamos áramfejlesztő ösz- szes telepek kooperációját kívánja megoldani. Az egész terv körülbelül 40 — 50 millió korona beruházást igényelne; de óriási gazdasági eredményeket biztosítana. Budapest összes évi ipari szénszükséglete kereken kilenc millió métermázsa, amelyből a tervezett racionális üzem mintegy öt millió métermázsa megtakarítást ígér. A szakértőkből alakult nagybizottság aként határozott, hoey bevárja a fővárosnak, mint az öt legnagyobb elektromos mű tulajdonosának állás- foglalását, amelynek 14 nap alatt meg kell történnie ; s annak eredményéhez képest teszi meg egy szükebb körű szakbizottság utján a további lépéseket. — E gazdasági szempontból nagy horderejű tárgyalásokon az állam részéről Kvassay Jenő, Hollós József, Beke József, Garády, Dubszky Alfréd, Józsa László miniszteri tanácsosok, illetőleg műszaki főtanácsosok vettek részt; a főváros képviseletében Déri Ferenc dr. alpolgármester, Harrer Ferenc dr., Fock Ede, Bu- záth János dr., Vita Emil, Becsey Antal, Forbáth Imre és Lukács Jenő jelentek meg. Ezen kívül a műszaki világ és közélet számos kitűnősége vett részt a nagyjelentőségű eszmecserében. Lemaradtunk megint, mint rendesen, abban a városfejlesztő versenyben, mely most a kis lakások és bérházak építési terve alkalmából egészen mellőzte Budát. A Tabánt lebontották botorul, de nem gondoskodtak szegény népe számára megfelelő uj telep létesítéséről. Pedig a téli kikötő mellett alkalmas, megélhetést nyújtó hely önként ajánlkozott. Az építési akció öt telepet létesít a fővárosban. Az egyik telep Újpest vidékén, három telep lesz Kőbánya környékén, végül pedig egy telep épül az Erzsébet királyné-uton is. A főváros a lakások építéséhez szükséges területeket ötven évre díjmentesen adta bérbe az államnak, mely 125 millió koronát engedélyezett e célra. 84 építész teivezi a kislakásokat. — Kárpótlásul Budára a Műegyetem környékére tervezik az öt diákszálló építését. Kathoiikus hitközségek szervezése Budán. Megindult Budán is a kathoiikus hitközségek szervezésének munkája, és már minden plébánia területén megtörtént az intézkedés, hogy a hívek maguk vegyék kezükbe a hitközségek létesítését és szervezését. Az első értekezlet Újlakon történt, ahol már e hó 15-én meg is alakították az újlaki kathoiikus hitközséget. 50 képviselőt és három tanácstagot válastottak Ott Ádám esperes-plébános^ prelátus egyházi elnök és Knotz Ágoston világi elnök mellé Debreczeny Józsa, Boh- randt Zoltán és Láng Linót személyében. * Díszes társaság gyűlt össze a várbeli autonómiai értekezleten, mely december 22-én folyt le. Ott voltak : Wekerle Sándor, Apponyi Albert gróf, Széchenyi Emil gróf, Zichy Rafael gróf, Pejachevich Márk gróf, Apponyi Albertné grófné, Pallavicini Edéné grófné, Orosz Szerafin bárónő, Zichy Rafael grófné, Hohenlohe Sarolta hercegnő és még számosán. Az ülésen Nemes Antal dr. c. püspök plébános elnökölt, akinek javaslatára elhatározták az autonóm hitközség megalakítását. December 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor az 1. kerületi elöljáróságon, a budai régi városházán nyilvános népgyülést tart, a melyre meghívják a kerület 3000 hívőjét. Elnökké Széchenyi Emil grófot, társelnökké Tory Gusztáv volt igazságügyminisztert és Palla- vicini Edéné őrgrófnét jelölték. * A Krisztinavárosban Zeliger Vilmos plébános hívta össze e hó 15-én délutánra, a plébánia nagytermébe, ahol a társadalom minden rétege képviselve volt. Elhatározták, hogy 22-én nagygyűlésre hívják meg a hitközség tagjait, amikor igazi demokratikus társaság gyűlt egybe a Koronaőr utcai iskola tornatermében. Nők és férfiak vegyesen. Zeliger Vilmos apátplébános, mint a hitközség lelkipásztora nyitotta meg lelkes szavakkal a népgyülést. Utána Rottenbiller Fülöp igazságügyminiszteri tanácsos a kathoiikus autonómia lényegét fejtegette és felhívta a megjelenteket, hogy a krisztinavárosi rom. kath. hitközség megalakulását mondják ki, amit a népgyülés dr. Baranski Gyula, Árki József és Salomváry Jenő hozzászólása után egyhangúlag elfogadott. Farkas Edith, Andor Endre lelkes felszólása után dr. Baranski Gyula indítványára a megalakult hitközség első határozatképen kimondotta, hogy zz iskolákban a vallásion tanítását megtartani kivánja. Ezután megválasztották a 100 tagból álló szervezetbizottságot és a nyolc tagból álló ideiglenes autonómiai képviselőket, névszerinti dr Baranski Gyula ügyvéd, Berényi Józsefné házmesternő, Ekamp Nándor tisztviselő, Farkas Edith alapítványi hölgy, Ripka Ferenc gázgyári vezérigazgató, Rottenbiller Fülöp min. tanácsos, Taborossy János hivatalszolga. A sociális misszió társulat tagjainak vezetése alatt száz nő házról-házra fog járni, hogy minden egyes családnak személyi adatait följegyezzék. * A vízivárosi (Anna templom) plébánia körzet december 14-én alakította meg egyhangúlag a kerület minden rétegének részvéte mellett a kath. hitközséget. Molnár László adminisztrátor ismertette az összehívás célját, fontosságát s világi elnöknek Simonyi-Semadam Sándort, titkárnak Juhász Sándort ajánlotta. 45 autonómiai képviselőt is választottak, melyek közül négy tagot: az elnököt, titkárt, Sziovacsek József festőt, Szily Rózsi tanítónőt a központba küldenek. December 29-én délután 5 órakor nagy propaganda gyűlés lesz II. Toldy Ferenc-utca 30. szám alatt. A Kelenföld-lágymányosi kath. hitközség december 15-én tartotta meg szervezkedő gyűlését s a Verpeléti-uti polgári étkezde helyiségében nagy számmal jelentek meg a hívők. A gyűlést Farkas Alberik helyi lelkész nyitotta meg, tartalmas, a részletekre is kiterjedő beszéddel. Az autonómia szervezetét főbb vonásokban ismertetve és az összeírást sürgetve, felolvasta az ideiglenes szervező bizottság névsorát Fábián Gáspár mérnök. Dr. Sigmund Elek műegyetemi tanár felterjesztését, melyben a vallás- és közoktatásügyi minisztert Kelenföld—Lágymányos 15,000 hivő kathoiikus nevében kéri, hogy a hitoktatást a jövőben is tartsa meg kötelezőnek az ország összes közép és alsófoku intézeteiben, a gyűlés egyhangúlag elfogadta. Dr. Benárd Ágost orvos, Forster Gyula és Dr. Dangelmayer mérnök felszólalása után az elnök az ideiglenes vezetőségnek névsorát terjesztette elő, mely szerint a gyűlés Forster Gyula műszaki főtanácsost világi elnöknek, Tóth Józsefet jegyzőnek, Zielinszky Ferenc pénzügyi tanácsost gondnoknak és Fábián Gáspár mérnököt templomatyának választotta meg. A gyűlés a központba is delegált férfi és női képviselőket, elhatározta a hívek összeírását egyes utcák és házcsoportok szerint, azután lelkes hangulatban oszlott szét. Óbudán szintén december 22-én alakult meg Sagmüller József apátplébános elnöklésével a kath. hitközség. Csáktornyái Lajos ismertette a kath. autón, mibenlétét, és rámutatott azokra a káros hatásokra, melyek a múltban a püspökök és plébánosok választása s egyéb kath. ügyek elintézésekor a más vallásnak közbeszólása okozott. Dr. Mészáros János érseki biztos a kath. érdekek megvédéséről s a gyermekek hitoktatásáról szólt — bejelentve, hogy a főváros jogait mint kegyúri jogokat érinteni nem akarják. .Sagmüller J. határozatot olvasott fel, melyben az óbudai szülők a kath. hittan eltörlése ellen állást foglalnak s ezt küldöttségileg terjesztik a vallás és közoktatásügyi miniszter elé. Egy ideiglenes és egy szükebb- körü bizottságot választottak meg, melyek a szervezést rendszeresítik. ülőhelyeket a művészeknek. — A kenyéradó mesterség. — A megélhetési mozgalmakba erősen belesodródtak a művészek is. kik a jövőben a legbizonytalanabb helyzet előtt állnak. Ámint a nagy pénzforgalom hullámai megűllepednek s a pénz általában megoszlik, eltűnnek a mecénások is, akik egyedül az olaj- festményt vették, sőt kutatták. A jövő szegényebb világában, ha már vásárol vagy rendel valaki, az majd valószínűleg inkább a í iparművészeti tárgyakat keresi; hangsúly, ha nem is lesz a mesL ségen, de az fontos szerepet visz- majd. Ezért már ma kell kérni, sürgetni műhelyeket a művészek számára. Az eddigi műterem-építési rendszer, csak műtermet és lakást ismert, holott égetően sürgős, hogy a művésztelepeken a műtermes lakások mellett műhelyek is épüljenek, hogy a művész ne csak tervezzen, hanem a mesterségi részét is maga végezze a munkának, mint minden kor igazi művészei tették, s csak a 19. század degeneráltsága szüntette ezt meg egy időre. Újra jelszó lesz, hogy a művész értse a mesterségét is és vegye tel újra ? kalapácsot. Legyen tehát a jövő művésztelepein faragó-műhely, égetőkemence, üvegfestő-műhely. — és mindaz, ami szükséges egy műtárgy végleges elkészítéséhez. Áz állam pedig ne engedje meg. hogy a gyárak nagy tömegekben gyárthassák a dísztárgyakat, — hisz mit sem veszítenek vele, ha ugyanazokat csak mint közönséges használati tárgyakat állítják elő. Ilyeneket a külföldről se engedjenek be. És ha lehet hamarosan műhelyeket építeni, — akkor még csak egyet! Áz építész ne a művészeket kérdezze meg, hogy milyenek legyenek ezek a műhelyek. Ne egy müvészbizottság vezesse az ügyet, mert akkor igen hosszú ideig nem fog semmi sem épülni s ha épül, az igen rossz lesz, — hanem bízzák teljesen a mesteremberekre, akik hasonló műhelyeket már építettek. Unghváry Sándor.
