Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-12-08 / 603. szám
2 budai napló 2 már meglevő pártba, aki pedig nem találná megy ilyen módon a maga helyét, az ne szerepeljen a kerületben. Végül Weimess és Lendl indítványára kiküldtek egy bizottságot, amelynek feladata a mostani szociális alakulatok figyelembe vételével egy kerületfejlesztő és gazgazdasági irányú program megszerkesztése, minden politikai színezet nélkül. Nagy elégtételt szolgáltatott nekünk budaiaknak a kormány azzal, j hogy a székesfőváros közgyűlését j helyettesitő ellenőrzőbizottságba, melybe a három kormányzópárt mindegyike 3 tagot jelölt, a Károlyipárt a maga részéről jelölte Becsey Antalt, akinek nagy közgazdasági tudása, a városi administrá- ciónak alapos ismerete, és a világ város szükségleteinek magasabb szempontból való áttekintése, — nemcsak azt a megnyugvást kelti, hogy a magyar főváros ügye van a legjobb kezekbe letéve, de azt is, hogy Buda érdekei méltányos elbírálás alá kerülnek. Pdrímozgalmak. Alakulások. — Jelölések. Az országos politikai irány helyes és okos megválasztásán kívül, mi budaiak a jelöltjeinktől speciális budai programmot kérünk. Erre nézve az alábbi sorokat kaptuk: Budán általában helyi jelöltek pályáznak a mandátumokra, akik apróra ismerik a budai polgárság óhajtásait és az itteni viszonyokat. A budai kerületek az utolsó évtizedekben határozottan elmaradtak a főváros életében a pestiek mellől. Mindannyian súlyosan érezzük ezt a visszásságot. Minden képviselőnktől elvárhaljuk tehát, hogy különös gondot fordítson a nagy politikai kérdéseken felül a budaiak különös javainak előmozdítására. Nagy kérdések ezek is, amelyek többnyire nem csak a városi hatóságok, hanem a parlament elé is tartoznak; például a budai belső rész történelmi stílusban való kiépítése, a három uj dunai hid (az óbudai, a Boráros-téri, a Batthyányién) ; ilyen a Vérmező eldöntendő ügye, esetleg a Botanikus kert és az építendő Természetrajzi Muzeum idetelepítésével; a Tabán és a Víziváros kiépítése, ami összefüggésben áll a nagy lakásínség enyhítésével; munkástelepek építése a lágymányosi gyárváros mellett, az összes budai fürdők kiemelése mostani állapotukból, mert ez a Duna jobboldalnak s igy az egész fővárosnak fényes jövőt Ígérne; a budai, hegyvidék további fejlesztése, az Állandó kiállítási terület kialakítása a Lágymányoson stb. stb. mindezek teljesen érett budai problémák, amelyek a technikai kivitelt várják. A kormány nagy közmüvek megkezdését helyezte kilátásba a legközelebbi időkben. A nép, a munkások és iparosok, a vállalkozók és tervezők, meg más szellemi munkások foglalkoztatására törekszik ily módon. Itt belekapcsolódhatnék tehát a mi leendő képviselőinknek helyi működése a kor- mányprogrammba és nem okoz nekik nehézséget a budai problémák helyes megoldása! Dr. Lendl Adolf. * A budán élő tisztviselők között ferde nézetek alakultak ki azzal, hogy nagy tömegben léptek be az ! „Állami alkalmazottak szövetségébe“ mely a munkásokhoz hasonló szervezettel, a bizalmiférfi rendszer alapján alakult meg a szövetségi tagok gazdasági érdekeinek megvédésére. Ez azt a téves hitet keltette sok tagban, de a közönség körében is, hogy beléptek a szociáldemokrata pártba. Csakhogy a tisztviselők vezéremberei, akiknél tömegesen gyűltek össze a bejelentő ivek, kérdést intéztek a szövetség vezetőségéhez, hogy tulajdonképen mi a szövetség- célja, mire a szövetség elnöksége a következő hivatalos választ adta: Szives kérdésükre van szerencsénk értesíteni, hogy a szövetség célja tagjai gazdasági érdekeinek megvédése, ennélfogva szövetségünk kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Szövetségünk mint az osztályharc alapján álló szervezet, részese a modern munkás mozgalomnak anélkül, hogy tagjainak egyéni politikai meggyőződését és pártállását bármilyen irányban is befolyásolná. Kelt i918. nov. 9. Ascher elnök. A kérdés ezzel tisztán áll. A tisztviselők is szervezkedtek anélkül, hogy a szociál-demokrata pártba való belépésre kényszeritenék ezzel, mintahogy a szellemi munkások szervezkedése Budán szintén küszöbön áll, de szintén nem a szociáldemokrata párt alapján. Ez a párt különben is nem lát szívesen tagjai között nem vérbeli proletárokat. * Buda Asszonyaihoz fordult legutóbb a kelenföld-Iágy- mányosi Károlyi-párt és lelkes szóval hívta föl őket a pártba való belépésre. Hasonló szózattal fordul a női választókhoz a krisztinavárosi I. választó kerület intézősége is, és szintén igy tervezi a Ill-ik választó kerület végrehajtó bizottsága is. A Vár és Krisztinaváros pártmozgalmai ma már erősebben lüktetnek, mint máskor közvetlenül a választások előtt. A Károlyi-párt alakulásáról vezérlő helyen közlünk cikket,, mely részletesen felöleli az egész pártkérdést. A Ill-ik választó kerületben, mely az I. kerület hegyvidékét öleli föí, látszólagos nyugalom van s a Károlyi-párt megalakulása eddig nem történt meg, mert az erre egyedül hivatott PerczelBéla még lábbadozó s igy esetleg nyolc-tíz napig még kénytelen a szobát őrizni. Semmi akadálya annak, hogy itt is impozáns módon meg ne alakuljon a párt. Ámbár sok keserűséget okoz a kerületben a korteskedésnek az a neme, mely sehogy sem méltó a szociáldemokrata párthoz. Más eszközük nincs, mint az, hogy Perczel a „régi rendszer embere“ s ezen a címen kell agyonütni. Perczel Béláról még ellenfelei is kénytelenek elismerni, hogy tiz év óta szakadatlan, erős közmunkát végez, elsősorban a legszegényebb néposztály érdekében. Szerepe volt a múltban is. de puritán, becsületes jelleme kizár azt, hogy bármely panamában rfr lett volna, sőt ellenkezőleg min ellenzéki volt és minden visszaé kíméletlenül ostorolt. Soha munkaadó nem volt s igy a munkások sem lehetnek ellenségei, sőt sok köztük a személyes hive, lekötelezettje. A kerületben a közelmúltban szervezték a 48-as alkotmány pártot s a 48-as érzelmű polgárság nem kell, hogy átfesse címerét, mert mint függetlenségi Károlyi-párt is48-as marad. A 300-íagu végrehajtó bizottságot most egészítik ki 150 női taggal. A központi Károlyi-pártot küldöt- ség kereste föl Merényi Richárd vezetésével, aki évek óta Károlyi-párti és ez bejelentette a kerület csatlakozását. * A kelenföld-lágymányosi Károlyipárt végrehajtó bizottsága e hó 5-én TÁRCA. Prágai emlékeimből. Katonai kiküldetésben töltött 1917-ban négy hónapot Prágában a tárca írója és alkalma nyílt az alábbi érdekes megfigyelésére. A szerk. Labdarugók érkeztek a száztornyu Prága városába 1917. nyarán. Elmentem, hogy megnézzem küzdelmüket. Pedig őszintén megvallom, hogy soha nem érdekelt ez a játék. Az én békés természetem nem szerette sohasem a háborús játékokat. De el kellett mennem a prágai matschre, mert magyar csapat, a III. kér. Torna és Vívó Egylet csapatja jött a cseh királyság fővárosába, hogy labdáját a cseh kapuba rúghassa. Érdeklődés nélkül járkáltam a mező szélén. Inkább a közönséget néztem, kevésbé a játékot. De nem tarthatott sokáig ez a gondtatanság, mert hirtelenül lekötötte figyelmemet egy fiatalember, Alborák-fejü, vékony termetű, beteges külsejű, sápadt legény. A tekintete tüzes volt. Elébb azzal követte a labdaugrálásait, azután mikor hevesebbre fordult a játék és a szem nem volt elégségséges mozdulatai követelésére, ő is neki indult, beteg testével szaladt, ugrált a pálya szélén a labdával párhuzamosan és a szó való értelmében erkölcsileg támogatta a játékot, a csehek játékát. Fanatikus kibic volt ez a fiatal ember, egv parányi része a nacionalista cseh küzdésnek. Én meg vagyok róla győződve, hogy ez a fooíball-kibic most valahol Nagyszombat környékén járja a csehszlovákok agitátori útját. * Dr. Hobza Antal a prágai cseh egyetemen a nemzetközi jog tanára volt 1917-ben. A bécsi hadügyminisztérium nem engedélyezte ennek az európai hirü jogtudósnak a katonai szolgálat alól való felmentését. Mint katonai élelmezési tiszt teljesített szolgálatott n háború kitörése óta. De azért a nemzetközi jogi tanulmányait sem hanyagolta el. Olvasott, irt és tanított. Uniformisban tartotta előadásait a prágai egyetemen. Négy hónapi prágai tartózkodásom ideje alatt úgyszólván naponkint együtt voltam vele. Egyszer megkérdeztem, hogy miért nem mentik fel őt — a nagy tudós professort — a katonai szolgálat alól ? Dr. Hobza egy igazi cseh hazafi komolyságával felelt: — Nem lényeges a felmentés kérdése. A nemzetközi jog a háború alatt úgy is nyugszik — legalább nálunk itthon. Odakünn pedig olyanok csinálják, akik nem tartalékos élelmezésügyi tisztek. Hobza professornak igaza volt: Massaryk elvégezte a dolgát ezalatt. * Mikor Magyarország különböző katonai börtöneiből hazaérkeztek Kramarz, Klofác, Stanek és társaik, nekünk katonáknak nem volt szabad az utcára mennünk. Ezek a csehek fenségesen tudnak tüntetni és lelkesedni például a Szmeíana: „Eladott menyasszony“ cimü operájának muzsikája mellett. Persze ott voltunk mégis és láttuk azt a hatalmas erőt, ami a fogadásnál megnyilvánult. Arra az erőre alapítva lehetett és kellett függetlenités és elszakadás iránti politikai akciót indítani. De akkor a magyarok iránt meg szimpátiát mutatott a cseh nép. Sőt a Habsburgokról sem hallottunk a gyűlölet hangján beszélni. Ez a kettő —úgy látszik — egyszerre keletkezett. Természetes : mert a bécsi udvar módját ejtette annak, hogy a csehországi éhínségért Magyarországot okolják. * A Hradschin alatt vannak a régi várbörtön falai. A vén őr kezében reszket a kulcscsomó és a kísérteties mélységben csillogó szemekkel mesél az idegénnek egy daliás lovagról, Daliborról, aki összeesküvést szőtt, hogy a cseh nemzetet felszabadítsa Ulászló király kegyetlen járma alól. Láttam a kut- szerü börtönt és a vár udvart, hol porba hullott Dalibor szőkefürtü feje a kegyetlen Ulászló parancsára. Szmetana, a csehek nemzeti dalköltője operát irt Dalibor szomorú históriájából. Mily tűz ég a nézőtéren a szemekben ! Mint mikor Hunyadi Lászlónak históriáját vonultatják fel előttünk a magyar nemzet operaházában. * A prágai Hradschinban világraszóló látványosságokat nyújt mindenki számára a szent Vitus dómja. Ebben a gyönyörű templomban alusszák örök álmukat császárok, királyok, főpapok, főnemesek. Az egyik kis kápolnát Zsigmond-kápol- nának hívják, abban nyugszik Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme, aki Prágában az ottani udvarnál való látogatása alkalmából 1613-ban halt meg. A magyar fejedelem teste cseh földön porlad és talán már egybevegyült a cseh királyok testével. Örök béke honol a szent Vitus dómjában. Vajha megértenék végre az emberek, hogy egymást szeretve, egymást boldogítva boldogulhatna életébeu is az ember.
