Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-11-24 / 601. szám
3 BUDAI NAPLÓ 3 Csurog a havasié a lakók nyaka közé — kilyukadt az esőcsatorna csöve, beszakadt a háztető. Panaszhegyek halmozódnak az elöljáróságok műszaki osztályánál e sérelmekkel kapcsolatban s a legszomorubb, hogy egyelőre nem tudnak a panaszokon segíteni. A háztulajdonosok az anyag és munkáshiányra hivatkozva nem csináltatnak semmit — a lakók pedig áznak a saját lakásaikban tovább. A budai elöljáróságokon erősen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy saját kezelésükbe veszik ezeket a javításokat. Anyagot, munkást hamarabb kapnak és az elöljáróságok műszaki osztályával elvégeztetik a munkálatokat — az önköltségi árat felszámítva a háztulajdonosnak. Eziránt a szerelő és bádogos iparíestiilettel óhajtanak megállapodásra jutni. A Má vány-íerem, mely a Szent Gelíértfürdő egyik legdíszesebb helyisége és, eddig az étkező helyiség kevésbbé használt része volt, ezentúl kávéház lesz. Reggelit, ebédutáni és esti kávét szolgáltatnak, délután pedig theát 5—7 óráig, amikor Sillving Bertalan szalon- quartetje adja a zenét. Este az öreg Balogh Károly zenekara muzsikál, akinek bandáját újjászervezte öccse Lajos, a hires csellista aki 11 évig volt az orosz cár zenésze. Kitűnő gondolat, hogy ezt a pompás termet kávéháznak rendezik be. Ablakaiból pompás kilátás nyílik. Csendes, jól fütött, szellőztetett helyiség. Főbejárata a Kielenhegyi útról van a fürdő főkapuján át, de á szálloda főbejárata felől is jöhet a közönség. Öreg budai patrícius család kezébe került az étterem és étkező: Fren/eisz István szépapja jómódú pékmester volt Budán s annak fia mint orvos nagy érdemeket szerzett az 1836-iki kolerajárvány idején. Utódai elszármaztak Győrbe, ott szállodát bírtak s az unoka ismét visszakerült Buda leggyönyörűbb Restaurant-jába, a világszép Szent Gellért-fürdőbe. Gerö Sándor, a budai kiskereskedők és kisiparosok szövetségének elnöke megbetegedett s igy az e hétre összehívott értekezletet elhalasztották. A budai gimnazisták szüleit érdekli, hogy a Plattschläger Mihály János-féle iskolai alapítványnál üresedésben levő egy 300 koronás ösztöndíjas helyre a budai összes gimnáziumok első osztályába járó, budai születésű, budapesti illetőségű, bármely vallásu szegény tanulók pályázhatnak, ennélfogva felkérte a tanács Hipfner Béla, Szölgyény Ferenc, dr. Pokorny Emánuel és dr. Morvay Győző igazgatókat, hogy az I. osztálynak tanulói előtt azonnal hirdessék ki és a pályázati kérvényeket november 30-ig a székesfőváros tanácsához küldjék be. Nász. Zsadányi Matild és dr. Müller Ottó e hó 26-án d. u. 4 órakor tartják esküvőjüket az 1. kerüteti tabáni Katalin- hemplomban. Szinielöadást rendez a „Budai Katholikus Legényegyesület“ december 1-én, délután Va6 órakor (11., Toldy Ferenc-utca 30.) és ez alkalommal a háborúból hazatért tagokat ünnepélyesen fogadja. Színre kerül: A harang, színmű 3 felvonásban. Irta : Kazalicky Antal. Ruhatári dij 2 korona. Gyász. Timkó Blanka az I. kér. Koronaőr- utcai polgári leányiskola nyelv- és történetszakos tanítónője folyó évi november 8-án, tizenkilenc évi szolgálat után, negyvenegy éves korában meghalt. Cigánycsere történt és ezentúl a budai közönség kedvelt prímása Balogh Karcsi a „Batthyány-kávéházban“ muzsikál. téli kertjében vasárnapon- kint délelőtt 10- Val-ig a BUDAPESTI HANGVERSENY ZENEKAR TÁRSASÁG szimfonikus sétahangversenyt rendez SILLING BERTALAN karmester vezetése alatt. kor. Ferencz kárpitos eed II., Fő-utca 57 megbízható régi mester. Nincs fa és szén! Tüzelőfa egy- ' általán nincs Budán, de a szénnel is rengeteg baj van, mert a három •csuzda közül csak kettő kap szenet, de ezek a 130 budai kiskereskedőt, akik hivatvák a szenet árusítani, nem képesek ellátni. Fuvar sincsen, hacsak a harctérről felszabadult kQCsikat nem rendeli ki a város. A 3 szobás lakások sem jutnak a mai rendszer szerint szénhez s ezeken is segítene, ha dupla utalványt kapnának a kiskereskedőkhöz, mert most csak rendkívüli áron kapnak ezek szenet a nagy kereskedőtől. Nagyon sürgős itt a segítés! Gyönge lábon állítat a közbiztonság — minden szépitgetés dacára — a Zugligetben, ha Alszeghy ezredes városparancsnok kénytelen voit utasítani, hogy a katonai rendőrség egy különítményt helyezzen el a Zugligetben. Ez a különítmény Buda- ,gyöngyében székel és múlt héten kezdte meg a működését. Kend az az Alvinczy? A halottak ünnepét ez évben elmosta a forradalmi láz. Pedig lett volna elmondani valónk, mert a budai temetőkben sok elfeledett halottunk, van. Even többek között a hires Alvinczy tábornok sírja. Szinte sértés számba ment a múlt század első felében, ha azt kérdezték valakitől: — Kend az az Alvinczy ? — Mert hires lovasgenerális volt a napóleoni hadjáratok idején báró Alvinczy, aki a magyar nemesi fölkelést is vezérelte, az úgynevezett insurrec- íiót, amelynek azonban valami ócska, kova nélküli kováspuskákat osztott szét a bölcs hadügyi tanács. Lőni nem igen lehetett vele és egy ilyen puskát vitt a generális elé az egyik nemesi fölkelő és megkérdezte, hogy — Kend az az Alvinczy ? stb. . . . ahogy ezt mindenki tudja. Különben bátor és vitéz katona volt a báró és örök álmát a budakeszi-ut elején elterülő katonai temetőben nyugossza 1810 óta. — Fölemlítjük ezt, mert a szomszédos vízivárosi temetőben van eltemetve egy másik tábornok, Mayer Ferenc, akinek emlékét és nevét őrzi az általa ség is. 4 A ma használt ics-vics végzésü nevek régebben nem ilyen •szerb módon ejtettek, hanem a mai cs betű ty-nek hangzott. A magyarországi bunyevácok ma is így használják. Az a sok, tönkrement apró nép, mely Bosznia területén élt, folyton ki volt téve a római légiók támadásainak és a nagy szorongatások idején Delmium városában szövetkeztek s a rómaiak ezért nevezték őket delmatáknak. Oktavianus ellen négy évig küzdötték függetlenségi harcukat Bató vezér alatt és végre elpusztultak. Ezek volnának a dalmaták ősei. Bosznia is hercegség volt eleinte és IV. Béla alatt az esztergomi országgyülésfiát,Lászlót teszi Bosznia hercegévé. A magyar király kormányzói, a bánok sokszor igyekeztek magukat függetleníteni, királyoknak is nevezték magukat, de tulajdonképen csak Tomasevics István volt Bosznia királya, az első és az utolsó. Őt Jajczában koronázták meg 1461- ben II. Pius koronájával, ami miatt Mátyás király rettenetes haragra is gerjedt, mert amikor koronát kért a pápától Tomasevics István s a pápa fogadta követeit, Mátyás szemrehányó levelet irt a pápának, alapított Mayer árvaház a Csaba- utca és Városmajor-utca sarkán. — De ott nyugszik a jeles poéta Verseghy Ferenc is, akinek csak azért nem jár ki a kegyeletes ünneplés, mert budai temető takarja. Ha Pesten pihenne, ünnepelnék. De Budán . . . Veres Mihály lapszerkesztőt, a Budai Hírlap volt szerkesztőjét nevezte ki a kormány a telefon kormánybiztosává és mi — árva budaiak — arra kérjük, mint régi jóakarónkat, hogy segítsen a mi nagy bajunkon. Oly mostohán kezel minket a két központ, hogy hajunkat tépjük és rongyá lesz az idegzetünk. Teremtsen nekünk rendét! és ültesse el annak a tudatnak a magvát, hogy Budának külön központ kell 1 Valamikor régesrég^n ... amikor még a városházán bizottságok üléseztek, tizennégy nappal vagy három héttel ezelőtt a köztemetői bizottság ülésén dr. Csupor József tanácsnok mint elnök felpanaszolta, hogy 1882 óta nem volt annyi temetés, mint most és különösen a farkasréti temetőt keresik, még a pesti.halottak is. Hja! Klimatikus temető, gyönyörű kilátással, — no meg olcsóbb is, mint a pestiek. Ott tette szóvá Sagmiiller József óbudai apátplébános, hogy azért lassú a temetés, mert a sirásók ott ácsorognak az uj sir körül, amig a borravalójukat megkapják, — mire Szilágyi Károly megjegyezte, hogy a főváros nyomorultan fizeti őket s igy rá vannak utalva a borravalóra. Nem tréfál a gázgyár és a gázhasználásra vonatkozó tilalmat szigorú büntetéshez fűzi. Aki a tilalmat megszegi 6 hónapig terjedhető elzárással és 2000 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; gáz- vagy villanyórája pedig már az első kihágás esetén a vezetékből azonnal ki fog kapcsoltatni. Budai háziasszonyok ! ezt jó lesz megszivelni. Változások történtek a budai városi hivatalos teendők intézői körében. így a II. kér. lakáshivatal jegyzői tennivalóinak ellátásával dr. Zilahi-Kiss Jenő fogalmazót bízták meg. — Raskó Pál ideiglenes hivatalnokot az I. ügyosztálytól a II. kér.'elöljárósághoz helyezték át. aki erre levélben biztosította a magyar királyt, hogy „ . . . a boszniai királyok koronát sokszor kértek, de sohasem kaptak s ha egyszer mégis megadná nekik, azt csak Mátyás tudtával tenné, mert tudja, hogy Boszniára jogot és igényt tart . . .“ Tisztán csak a bogumil szekta kiirtása miatt kapta Tomasevics a bosnyák koronát. De hogy ő is a magyar király kreatúrája volt, bizonyítja az a tény, hogy atyját Mátyás tette meg szerb despotá- nak és Szendrőt jejölte ki székhelyéül, ott pedig mint magyar betolakodót gyűlölték s a polgárság inkább a török kezére játszotta Szendrőt, csakhogy a magyartól szabaduljon. így került Boszniába és cifra komédia lett a fia megkoronázíatásából. Hogy Mátyás haragját csiliapitsa a pápa, engesztelő levelet irt neki, Zrednay Vitéz János püspök folyton békéltette Mátyást, akit a volt budai nuncius St. Angelo bíboros is levélben informált és kérlelt, az újdonsült bosnyák király pedig kegyelemért könyörgött. Ez tehát mind meghódolt, kapcsolt része volt a magyar birodalomnak, épen úgy mint Ráma, amelynek történelme még várja hivatott megiróját. A magyar királyok együtt használják e címet: Bosznia és Ráma királya, csakhogy Rámának külön címere van : — páncélos kar vörös mezőben fehér kardot tart. Már 1103-ban használja a Ráma királya cimet Kálmán király és II. Béla óta állandóan használják a magyar királyok. Nevezetes momentum Ráma alig ismert történetében, hogy III. István királyunk, amikor Emanuel bizánci császárral 1166-ban békét kötött, lemondott Rámáról a görög udvarnál élő Béla herceg javára, aki „Béla, Ráma királya“ fölirattal pénzt is veretett Bizáncban, de további szerepléséről e címen nincsen még adatunk. A délszláv történetírók nem szívesen foglalkoznak ezzel a témával, mert számukra nem rokonszenves. Ráma közvetlenül a magyar királyok fenhatósága alatt állott, de gyakran kormányozták a bosnyák bánok. 1712-ben jelent meg Boszniáról egy történelmi munka Nagyszombatban, Ritter ViteroVics Pál irta és fölhívja Rámára Keglevich Péter horvát bán figyelmét, mint a ki I. József koronázásakor vitte Ráma zászlaját. Sürgette Ráma visszacsatolását Magyarországhoz. A Habsburgok igyekeztek is visszavivni a töröktől ezt a félezer éven át birt területünket, Laudon 1790-ben el is foglalta, de a szisz- tovai békekötés meghagyta török uralom alatt. Szerbia csak a 19-ik 'században és azt megelőzőleg mint szerb pasalik ér lei a Dunáig, azelőtt csak a Moraváig ért. A Nis feletti rész volt évszázadokig a Túlsó Szerémség és Nándorfehérvárból kormányozták a kapitányok, mintegy a macsói hercegség kiegészítő részét. Nemzeti nagylétünk idején vármegyék helyeit itt zsupánságok (ispánságok) voliak : a krucsói, branicsevói, sói (íuziai), szreber- niki, szabácsi, jajezai és nándorfehérvári. E közigazgatási részek főispánjai: a bánok. Zéta, Hum, Ráma, Macsó királyságok, fejedelemségek és hercegségek. Nisszavár (Nis), Macsó (Valjevo), Ráma, Zéía, Rásza, Besze, Zana, Orbász, Ozora — magyar történelmi nevek, melyek mint magyar keretek kiválóan szolgálták a régi magyar imperiumot. Viraág Béla.
