Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-11-24 / 601. szám
m qvl 601. szám. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet, és sport terén szolgáló újság. Előfizetése egy évre 24 kor. Egy szám: 50 fill. Szerkesztőség és kiadóhivatal: i., Bors-utca 24. Telefon : 24—77. Hirdetés ára: Egy hasáb széles és egy centiméter Felelős szerkesztő: magas terület egyszeri közlésénél 5 korona. MinÁip »iái \ dén további centiméter3 korona. Nyilttér sora 10 K. VIKAAu uLLA. Szöveg között 15 korona. A hirdetések dija a megrendeléskor, előre fizetendő. 1918. november 24. Talpra Olaggar! Fegyverre magyar ifjúság ! Hi a haza ! Magyar anyák! Még egyszer küldjétek zászlók alá fiaitokat! Nem a halál mezejére mennek. Csak meg kell csillogtatni azt a régi dicső kardot, arhellyel ezt a hont szereztük, csak meg kell rázni azt a párducos bőrt, hogy mint az éiősdi férgek hulljanak le rólunk a rác, a móc, oláh és horvát, és mindazok, akik iránt jószivvel voltunk ezer éve, akiket vendégül láttunk, akiknek földet adtunk, akiket oly sokszor megvédtünk, — de hazug hálátlansággal fizettek érte. A béke asztalától minden nemzet azt hozza el, ami birtokában van. Mi csak a magunkét akarjuk, sohsem kellett a másé, de ezt az ezer éve vérrel szentelt földet nem adjuk másnak! Világdicsőség ! Magyar katonák ! még egyszer fegyverbe hiv szülőföldanyátok ! Honvédek, védjük meg e hont! Talpra magyar! fi polfdrsdglsoz! Ahhoz a polgársághoz, amely a régi rendszer lidércnyomása alól felszabadulva, tétován mereszti szemeit a bizonytalan, jövőbe, — van néhány szavam. Engels a kommunizmusról Írott könyvében azt mondja, hogy a kapitalista államrendnek csak két osztálya . van. Az egyik a burzsoá osztály, vagyis a nagytőkések osztálya, amely úgyszólván egymaga birtokolja az összes élelmiszereket, nyersanyagokat és eszközöket; a másik a proletariátus, vagyis a teljesen vagyontalanok osztálya, amely a burzsoának kénytelen eladni munkaerejét, hogy a fenntartássához szükséges élelmiszereket megkapja. A tömegnyomoruság, amelyet a társadalom e kettős tagozódása a dolgozó nincstelenekre zúdított, a nyomor hatalmas szervező erejével fogta össze a proletárok millióit, hogy az internamonále frontján sorakoztassa tagjait a kapitalista államrend ellen. Ám a burzsoá sem marad tétlen. Ha a túlsó fronton a nyomorúság szervezte meg a maga katonáit, — temitt az a tudat váltott ki nagyarányú szervezkedést, hogy sok a vesztem való. Megszervezkedet tehát a maga óriási érdekhálózatával a dolgozó tömegek pénzén fenntartott szuronyokra támaszkodva a másik tábor is: a kapitalizmus. A most lezajlott forradalom ennek a két szemben álló évszázados ősi ellenségnek hatalmas összecsapása és kétségtelenül a proletariátus egyik győzelmes fegyverténye volt. Ez a győzelem az eddigi kapitalista államrend uj és gyökeres átalakulását és az állam termelő erőinek jobb és igazságosabb elhelyezkedését vonja maga után. Azt kérdem én és velem együtt a dolgozó polgárság százezrei, hogy az átalakulások e nagy folyamatában mi sors vár reá, és hol találhat elhelyezkedést a harmadik társadalmi rend : a polgári elem. Mert hogy a társadalmi rendnek ez a harmadik dimenziója is megvan, sőt, hogy ez a mellőzött rend a maga gazdasági erejével, készültségével, intellektusával nagy szerepre van hivatva, azt eltagadni nem lehet. Azt a polgári rendet értem én, amely nem elég tőkés ahhoz, hogy burzsoá legyen, de amely nem is teljesen vagyontalan, hogy proletárnak legyen tekinthetőt Azt az osztályát a mi állam szervezetünknek, amelyről a Marx- Engels kommunista államelmélet nem szól ugyan, de amely ott őrlődött és őrlődik ma is a burzsoá és proletariátus malomkövei között. Azt a polgárságot, amelyet a maga osztályának öntudatától megfosztani és egy egységes államalkotó gondolat körül való szervezkedéstől távoltartani ugyanoly érdeke volt a kapitalista államrendnek, mint a szervezett proletárius letörése. Ennek az ugyancsak elnyomott, de immár szabadon fellélegző társadalmi rendnek megszervezése, öntudatossá tétele, szétszórt erőinek egységes nagy reformesznék körül való csoportosítása nemcsak ennek a rendnek osztályérdeke, hanem az új államrendnek is egyik döntő biztositéka. Bűne ennek az osztálynak és legfőkép volt vezetőinek, hogy a kapitalista érdekből nekik odadobott koncon rágódva egvedekre, vagy legalább is kisebb érdekközösségekre tagozódott. Ezek a kisebb társadalmi egységek saját apró cir- kulusaikbar# mozogva elvesztették azt a tehetséget, amely a társadalmakat mozgató nagy problémák meglátására képesít; és elvesztették azt a csoportérdekeken tulemelkedő átfogó erőt, amely minden öntudatos szerveskedésnek forrása. A magyar társadalom, sőt mondhatom egész Európa lezárt és be- mohosodott kapuit' az uj idők hatalmas problémái döngetik. Álljon sorompóba és szervezze meg a maga sorait a proletariátushoz hasonló öntudatossággal a dolgozó polgárság. Ossza meg a harc terheit és a siker diadalait is azokkal, akikkel a kapitalizmus ellen harcra kelni úgy neki, mint minden dolgozó társadalmi rendnek egyformán érdeke. Szervezkedjék, mert szervezkednie kell a polgári rendnek is. Becsey Antal. Poltíükai mozgolódás — Pártalakulások Budán. — Bizalmas megbeszélésre hívta össze a Kelenföld önálló és öntudatos polgárságát szerdán estére Becsey Antal és mintegy százan jelentek meg a Verpeléti-ut 4. sz. a. polgári konyha nagytermében, ahol dr. Timon Ákost választották meg elnöknek. Becsey megnyitó beszédében képet rajzolt a mai helyzetről, mely lehetővé teszi, hogy a polgárság a forradalomszülte keretek között legjobb meggyőződése szerint helyezkedjék el. Hangoztatta a polgárság tömörülésének szükségét és élesen megvilágította azokat az alapelveket, melyek közösek a polgárság és a proletárság között, de másfelől azokat is, melyek a kétféle rendet egymástól elhatárolják. A különféle pártokhoz és társaskörökhöz tartozó megjelentek között' igen élénk, de tartalmas vita keletkezett, amelyben részt vettek : dr. Jeszenszky Géza, Bar- tus Gyula, Fischer Adolf, Németh József, dr. Pruzsinszky Pál, Kramer Adolf, Schey Ernő, Fischhoff Oszkár, Ujj Gyula és az értekezlet jegyzője : dr Tóth Endre. Ä bizalmas értekezlet végül hatalmas manifesztációval végződött, és határozottan kimondották, hogy a függetlenségi 48-as Károlyipárthoz csatlakoznak, amit a megválasztott 50 tagú intézőbizottság hozott a párt tudomására. Elhatározták, hogy pártirodát állítanak és nagy propagandát fejtenek ki a polgárság tömörítésére, mely ezzel e kerületben a demokratikus és szociális haladás irányzata mellett, a nemzeti álláspontra helyezkedett. Az I. kerületi radikális párt 18-án értekezletre gyűlt az Erzsébethid- kávéházban, ahol a párt volt jelöltje dr. Supka Géza, legutóbb Prágában járt követünk, érdekes hosz- szabb beszédben fejtegette nézeteit, megrajzolva a magyar Svájc képét. Az értekezletet Nóti József nyitotta meg, Papp Sándor festőművész, Vámbéri Rusztem, Lóránt Jenő, Pályi Sándor, Glatz Ernő, Wuko- vics István és Schey Ernő nagyrészt a radikális és szociális program külömbséget magyaráztak. Elhatároztak a jövő hétre egy nagygyűlés összehívását és a párt erős megszervezését. A II. kerület polgársága lassan mozdul. Elsőnek a függetlenségi párt látott a szervezkedéshez és e hó 16-án tartott választmányi ülésén kiegészítette a központban, az országos pártnál működő kerületközi választmányát és az alábbi 13 tagot delegálta : Berzevicy Kristóf, Ghillány Miksa, dr. Jahl Rezső, dr. Kalmár Antal, dr. Németh Imre, Orbán Imre, Péter János, Pichler Károly, Szablya János, dr. Szalay Sándor, Szomjassy Géza, dr. Kozma Jenő, ifj. Eördögh András. Ezek és egy nagyobb intézőbizottság szervezik a kerületet is. Pártirodájuk egyelőre : II. Iskola-u. 33 alatt van. Nagygyűlést csak az országos pártprogramm elkészülte után hívnak össze. A Haypál Benő elnöklete alatt megalakult és erősen szervezkedő radikális párt irodáját egyelőre hétfőn, szerdán és pénteken este 6—8 óra között a II. kér. Iparoskörben rendezte be. Az iparosok, a II. kér. Iparoskor' 18-án tartott választmányi ülésének határozata alapján, a későbben tartott iparos-nagygyűlésen Németh János, Csefkó István, Halász József, Király Zsigmond és Tóth András hozzászólása után elhatározták, hogy csatlakoznak a szociáldemokrata párthoz és a választásoknál annak jelöltjét támogatják. A Budai Polgári Kör semleges területté lett és csak mint kaszinó véli hivatását betölthetni. Dr. Kollár Lajos, a kerület volt orsz. képviselője a napisajtó utján búcsúzott el választóitól s teljesen a kaszinó felvirágoztatásának szenteli életét. Reneszánsz elé viszik, a gyönyörű helyiségekkel rendelkező, központi fekvésű kaszinót,- uj tagokat toboroznak és erős társasélet alakítását tervezik. A III. kerületben a függetlenségi párt a forradalom után köztársasági párttá lett. A demokrata-párt vezetői közül Szilágyi Károly és Orova Zsigmond a radikális párthoz, Benedek János pedig a Károlyipárthoz csatlakozott. A Demokrata-kör helyiségeiben 21-én értekezletre gyűltek a szociáldemokrata-párthoz csatlakozni óhajtó szellemi munkások és munkásnők. Az első feladata az uj rendszernek az legyen, hogy a kaszárnyákat a humanizmus nemes céljainak bocsássa rendelkezésre s a háború áldozatai részére otthonokat teremtsen. A budai részen létesítsen például beteg, ápolásra szoruló rokkantaknak szanatóriumot, a Hadik kaszárnyából diákotthont, a bosnyák Szapáry kaszárnyából aggok otthonát, a Pálffy-téri kaszárnyából árvaházat, a tengerészek laktanyájából tanonc- otthont a Sasadi kaszárnyából pedig kórházat. A Ferdinánd kaszárnyát már régebben az állam nyomdának szántak. És mindezt uzsorás banktőke nélkül! Mily gyönyörű, elragadó képe a jövendő uj rendszernek. Schey Ernő
