Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-05-04 / 574. szám

5 BUDAI NAPLÓ 5 Piros mezőkön ... a vérvirágos országutak gazdag lelkű, meleg szivü, fogékony szem­léletű poétája, Kerecseny János ilyen címen gyűjtötte egybe magyarságtól izzó költe­ményeit. Ezeknek különös zománcot a harc­téri átélés ad, mely ügyes verselő művé­szettel illeszkedik az új magyar lírába. A komor színek, a felfokozott érzés kirobba­nások kellemes, élvezetes harmóniába tö­mörülnek a szerelmi versek lágy muzsiká­jával. Az ízléses kiállítású könyvet, melynek címlapját merész, de annál kifejezőbb egy­szerűséggel Unghváry Sándor jeles festő­művész tervezte. — meg lehet rendelni a szerzőnél: II., Hunfalvy-utca 9. — A Tár­cában mutatványt közlünk a kötetből. A pesti majmok is szerephez ju­tottak a világháború folyamán. A hadügyi kormány kísérleteket foly­tatott valami uj robbanó anyaggal és az ott kifejlődő gázok hatását ta­nulmányozta az emberi szervezetre. A kísérleteket a budapesti műegye­tem vegyészeti osztályán történtek s az ember helyettesítésére majmokat kértek az állatkerttől. Lendl Adolf­nak minden haja szála az égnek állt. Ő, aki apai szeretettel csüng a majmain, dehogy adott volna közü­lök akár egyet is. Hanem adott he­lyettük egy jó tanácsot. Tegyenek közzé egy kis hirdetést a bécsi la­pokban s a közönség, mely nehe­zen tudja a majmait táplálni, szive­den fölajánlja azokat. így is történt s igy került a kísérletekhez a bécsi amajom. Monstre konczert, volt katonazenekarral, pompásan összeválogatott énekkarral, ha­talmas lendületű és biztos intonálásu szóló betétekkel a budai vigadóban április 22-én. ■Clauser Mihály, a Budai Zeneakadémia igazgatója vállalkozott nagy agilitással, izmos rendezői és karnagyi tehetséggel Bruch Miksa nagy Odysseus-ának előa­dására. A magánrészeket csupa előnyösen ismert, értékké emelkedett név énekelte. Különösen kiemelendő a Vigadó intim nagytermében kiválóan érvényesült Kiss Sándor, Cs. Gellért Ilona, Clauser Mihályné, Körner Mária, Mály József, Scheu Károly. A közönség sokat és szívesen tapsolt a különleges műélvezetért. Csepp hijján nekünk is jutott volna most egy fiókállatkert, de a város urai ismét elütötték ettől szegény mostoha Budát. Az állatkert kiváló tudásu igazgatója dr. Lendl Adolf tervezetet nyújtott be a tanácshoz, amely egy gazdasági állatkertre vo­natkozik. E terv szerint ebben az állatkerben csakis gazdaságilag fel­használható állatokat találna a gaz­dálkodó közönség, ami feltétlenül nagy előnyére válnék gazdasági éle­tünknek és hathatósan szolgálná a háború után tervezett gazdasági fel­lendülést. A hegyvidéken tenyész­tésre alkalmas állatokat Budán, a régi állatkert helyén a Hűvösvölgy végén létesített állatkertben mutat­ták volna be, ide hozva a világ minden tenyésztésre alkalmas állat­ját, — mig a síkságok faunáját a pesti oldalon mutatták volna be. A tanács úgy határozott, hogy első sorban a pestit létesíti és majd — idővel — talán — a budait is. A jégbehütött villamos jegyek szép ideje köszönt ránk ismét, amikor langyos eső hulldogál, langyos szellő fujdogál. Cég­táblák sarkán hangosan csiripel a veréb és fészket rakni kergeti párját utca hosszant 1 a galamb. Mindez azt jelenti, hogy : tavasz És ekkor jutnak jogosultsághoz azok a kis táblák a különféle utcai bódékon a Krisztina körút mentén, ahol . . . málnaszörp, szoda és villamos jegyek eladását hirdetik Jégbe hütve“. Ez a jégbehütés valószínűleg nem csak a villamos jegyekre vonatkozik. Az utcai reklámoknak ez a logikája meg­engedhető Budán, ahol a Retek-utcában azt hirdeti egy tábla, hogy „hideg felvá­gottak és épületvasalások“ kaphatók. A főváros mint munkaadó. A leg­nagyobb nyomor kisért azoknál a nagyszámú családoknál, amelyek anyagi ellátásukat a fővárosnál keres­ték. Egy fővárosi tisztviselő Írja ne­künk : Négy éve várom, hogy a főváros bevá­lasszon a számtiszti létszámba. Fele­ségem és két gyermekem van és összes havi fizetésem 187, írva és olvasva egyszáz- nyolcvanhét korona. Az egyik kerületi elöl­járóságon a számvevőség dolgát, három ember munkáját végzem. Mellékfoglalkozást túlfeszített idegzetemmel, de fizikai idő hiányában is nem válalhatok. Lakbérem nincs és két szobás lakásban kell élnem De miből ? Mikor 100% drágaság van és hárman kapunk 187 koronát. Eddig még tiszteséges vagyok. De meddig ? A kezem üres, de már keresi a revolvert, hogy vagy mást, vagy magamat pusztítsam el. Ilyen és hasonló tragikus komor- ságu levél mind gyakrabban érkezik. Egy tanító a következőt Írja: Ökölbe szorult kézzel figyeljük sokan a zsíros állások gyors betöltését. Három éve várok a beválasztásra — hiába. Még a pályázatokat sem írták ki és megtörtén­hetik, hogy a terrorral dolgozó protekciós rendszer újból kibuktat. A fizetésem napi 6 korona természetesen csak akkor, amikor tanitok. Ha nem tanítok, a sok vasár és ünnepnap és más kényszerű szünetekkor ne egyek — bár nem is ehetek, mert nincs mit. Most meg 100 korona háborús segélyt kapunk, tehát összesen átlag 9 koronát egy napra. Velünk szemben az utcaseprők kilenc koronát, cipőt és ruhát kapnak; a fővárosi fűtők ugyancsak kilenc koronát, ruhát és lakást kapnak. Mi diplomával a a kezünkben, a gyermeki lélek formálásának nehéz művészetét gyakoroljuk; amazok a söprűvel az utca piszkát és a lapáttal a kokszdarabokat juttatják rendeltetéséhez. Ugylátszik,és mi, különösen tanítók érezzük is, hogy a főváros kulturális és szociális érzéke az utóbbiakat tartja fontosabbnak. Kicsiny árvák, szegény kis hadiáivák, a világháború legnyomorultabbjai nehezen tudnak elhelyezkedni az önzőjvilágrendbe. Nekünk itt Budán a Kisczelli utón van egy kis árvaotthonunk. Szent Alajosról nevezték el és Fischer Ágoston plébános gondozza atyai szeretettel. Eddig 16 árva talált ott új otthont. A fenntartás gonddal jár és egyik jövedelme azokból a művészi estékből jön, melyet jószivü művészek rendeznek egyszer-másszor. E hó elején a budai ka­tolikus körben rendezett ilyet Kalmár Ede, ahol részvett énekművésznő neje Kalmárné Meiszner Alice, Hene Anna éne­kesnő, Szabó Bettus cimbalom művésznő, Würzler Béla a kiváló hegedűművész és Unger Károly operaénekes. A rendkívül szépen sikerült hangversenyestét Arányi Vilmos orvos lelkes, meleg prológja ve­zette be. i töltsünk | < óllatWi bérletjegyet! ! Van már zőJdsóg miniszterelnök­ségen — a szegény tisztviselők ré­szére. Óbudáról kapják, ahol a köz­munkatanács 60 holdas telkét bérbe­vette a Margitszigeti üdülőtelep r.-t. konyhakertészete és hatalmas belter­jes gazdálkodással összekapcsolt méhészetet, tehenészetet és kertgaz­daságot folytat. Katonák dolgozzák meg szakszerűen a földet, mintagaz­dasággá emelve a jótétemény számba menő vállalkozást. — íme, egy jó példa, amit a főváros ismét nem lát meg. A gyásznak, mely sötét kísérője a világháborúnak, — enyhítésére a budai iparos és kereskedők körökben vigalmi bizottságok alakultak, melyek csekély dij mellett kedves estéket rendeztek az egyes körök közönsé­gének. A II. kér. Iparoskör példájára, most a budai Iparos és Kereskedő Ifjak alakították ily műkedvelő-gárdát, mely első kedélyes estéjét a III. kér. Demokrata körben rendezte. E kedves kulturális mozgalom élén Weisz Lajos isk. igazgató áll mint védnök, a bizottság elnöke,pedig Pichy István. A táncot Nagy Árpád rendezi a pénzt Bartoli János kezeli. Ami ügyes mű­kedvelő van Budán: Kőszegi J. Schö­berl Ferenc, Petrovics József, Király István, Tóth Imre, Bayer Béla azt mint összegyűjtötték és nagy tetszést arattak a hölgyek: Harrer Magda és Wimmer Etuska. Néha jó budainak lenni. Nem min­dig, de néha — jó. Mondjuk tün­tetések idején. Itt nincsenek tünte­tések. Pesten pedig betörik a kirakó­ablakokat és sok más kárt okoz a csőcselék. Egy éve, hogy szintén ilyen zuzva-törve járták be Pest utcait és akkor polgármester, minisz­ter megígérte a károk megtérítését. Sírva panaszolta a pénzügyi bizottság ülésén Ehrlich G. Gusztáv, hogy ezeket a károkat a sok ígéret dacára még ma sem fizették ki. Hiába van a kormányban Vázsonyi, akit ő vakon követ, és az emberek még sem kap­nak pénzt. Azt ő nem érti. Ez nem járja. Ha már Vázsonyi sem fizet! . . .! Mmboh ! A Budai Zenede, mely Cecelits Benő áll. képesített oki. zenetanár vezetése alatt áll április hó 9-én rendezte növendékeivel III. nyilvános hangversenyét a budai katholi- kus kör dísztermében nagy és előkelő közönség előtt, minden számmal tetszést aratva. A műsoron szerepeltek: Kövesy Ilona, Grün Szerén, Radely Kamilla, Max Margit, Weisz Irén, Felsner Hädy, Kertész Kata, Némethy Rózsi, Frimmél Ilonka Schenker Teréz, Svéd Irén, Nedelkovics Nusi, Gerő Mariska, Ringeisen Irén, Ned­ved Béla, Vince Sándor, Szonnauer Péter, Gerő István, Pollák Imre és Haass Lajos. A közönség elismerő ovációban részesí­tette a dobogón megjelent tanárokat is Biró Ilonát, Szterszky Melittát, Cecelits Benőnét, Schwenk Ludovikát és Mádai Istvánt. A vice-basák, a fővárosi iskola- igazgatók erősebben kezdenek most eldübörögni a közélet mezején. Az első számú, a „svábhegyi polgár- mester“. Másképen a világitó fény­szórója és apostola a Svábhegynek. Folytonosan kellemetlenkedik, fúr, farag, rágcsál más emberek becsű- | létében, pedig vannak emberek, | akik éppen ő vele nem fognak kezet. I Különösen az alárendeltjei érzik ha­talma teljes súlyát. Főképen a véd­telen nők, akiket folytonosan fegyel­mikkel — teljesen oktalanul és rósz hiszemüen — molesztál és amikor ezek nem sikerülnek, feltűnő, utcai csődületek elidézője — megint csak oktalan kellemetlenkedésekkel riaszt meg és megzavarja a lelki nyugal­mukat. Amikor ők a jogos tulajdo­nukat, kertészeti szerszámokat vitet­nek a földjükre náluk alkalmazásban álló bosnyák katonákkal — rájuk zúdítja a rendőrséget, összefogatja a katonákat, hogy ellopták a főváros tulajdonát. De egyidőben végtelen jószívűséget is tud tanúsítani egy másik alárendeltjével, egy tanítónővel, aki a vezetése alatt álló iskola kapus szobájában kis gyermekével együtt nyolc hónapig lakott. Furcsa, nagyon furcsa! (Bár igaz az is, hogy egy fővárosi tanítónőnek nem tellik egy rendes lakásra!) Úgy hisszük, hogy egy iskolaigazgatónak az iskolát kell igazgatni, nem embereket felizgatni. — No. 2. Már csendesebb valamivel, bár sok emberrel veszett össze ön­kényeskedő s néha több mint ildom­talan eljárása miatt. Róla beszélik most széliében, hosszában Óbudán, hogy egy excollegája bűnvádi elbí­rálás alatt lévő babérjait irigyelte meg. Sok tanító és tanítónő kéjjel pertraktálja és színezi a részleteket — azok, akik szívig sebezve érezték nagyképűsködését, üldözését, kimaró erejét. Bucsánszkyfőjegyző, a fegyelmi ügyek intézője ám a legmesszebbmenő megnyugtatást adta: a tanuk mind a feljelentő ellen vallottak, nem tör­tént semmi szabálytalanság és igy a széna rendbe van! Egészségesebb szellemet és választást kíván a taní­tóság a protegáló városatyáktól az igazgató kinevezések alkalmával. Hogy legalább ezek az újak állásuk ma­gaslatán, a hivatásuknak éljenek! SzL~Luftács gyógyfürdő. Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngvölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyintézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Ráoium-Emanatorium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfiirdö igazg. Budán. OPTIKUS SZEMÜVEGEK ÉS OPTIKAI LENCSÉK SYáHTÚJfl. K Alapittatoít 1845. K TELEFON: 11Z-Z6. BUDAPEST, II., FD-UTCfl V. SZ.

Next

/
Thumbnails
Contents