Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)

1918-11-10 / 599. szám

3 3 fl demokrata pártok oszlása. — Túlélték magokat. — A demokratikus elvek teljes érvé­nyesülése feleslegessé tette a de­mokrácia érdekében alakított szer­vezeteket s igy a budai demokrata pártokat is. Az 1. kerületben, a Kelenföldem volt erősebb demokrata pártkör Lisser Emil dr. elnöklése alatt. A forradalom után az elnök lemon­dott és kilépett a pártból, mely a napokban gyűlésre jön össze és kimondja a feloszlást. Az II. kerületi demokrati párt dr. Hermann Gyula vezetése alatt e -héten tartott ülésen bizotságot küldött ki, mely tájékozódni volt hivatva aziránt, hogy mely párttal karöltve folytassa működését. Nov. 13-ára ismét gyűlésre hívták a párt ■300 tagját s valószínű, hogy ki­mondják a párt fúzióját a II. kerü­let radikális pártjával. Kudarc érte az óbudai demo­kratakört: erősen plakatirozott nép- gyülést hivott össze, melynek ke­retében köztársasági párttá akart alakulni. Az ujrakeresztelő ünnepet a kerület képviselője Pető Sándor vezette be a múlt hibáinak bűn­bánóbeismeréseivel. Kifejtette, hogy ezentúl csak a köztársasági párt­ban alkothatnak hasznosat, nagyot. Beszédét a zsúfolt terem nagyobb része nem hallgatta rokonszenvvel. Utána dr. Fekete a központi, Trenkó József pedig a III. kerületi köz- társasági párt nevében tiltakoztak a demokraták átvedlése ellen és azt a nézetüket fejtették ki, hogy a III. kerületi demokrata körnek nincs joga kibontani a köztársasági lobogót, azt a lobogót, amit be­mocskolva már egyszer eldobtak. Szilágyi Károly a demokrata kör elnöke és a köztársasági eszmének e körben talán a legrégibb és Benedek Jánossal együtt igaz har­cosa — a testvériességet hangsú­lyozta. Tóth Mihály szociáldemokrata hajlandó nekik megbocsájtani, ha a demokraták elvi csatlakozása őszintén és minden fenntartás nél­kül történik. Óbuda munkáskerület és ott csak szociáldemokrata lehet képviselő. Polányi Adolf radikális párti éles argumentumokkal bővelkedő be­szédben mutat rá, hogy hatalmi okokból ment tönkre a vezér és párt politikai erkölcsé és ezért fel kell oszlatni ezt a demokrata kört is. A munkásoknak a szociáldemo­krata-pártban, a polgárságnak a radikálisok táborában, a történelmi osztálynak a Károlyi-pártban a he­lye. Percekig tartó helyeslés és él­jenzés adott a / szónoknak igazat. Utána Schrött Adám óbudai mun­kás beszélt az átvedlés ellen, végül arra kérte a nagy tömegben meg­jelent munkásokat, hogy a rend fenntartására minden erejükkel tö­rekedjenek — és a demokraták által összehívott „értekezletet“ — ő zárta be. HÁZILAG “oS MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MEL­LETT AJÁNL PREISflCH 3ÓZSE7 BUDAPEST, I. KÉR., HRI5ZTIRÜ-TÉR 3, BUDAI mmmmmmmm am Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5—7. Telefonszám 24—77. A „BUDAI NAPLÓ“ szer­kesztősége tisztelettel és haza­fias lelkesedéssel hódol meg a MAGYAR NEMZETI TANÁCS előtt és üdvözli a népkonnányt! A vagyon és személybiztonság érdekében Budán kifejtett nagy munka s az ezzel járó plaká­tok és körlevelek nyomása elfoglalta az Attila könyv­nyomda r.-t. müintézetét, hogy éjt napot állandóan munkában töltött s ez késleltette a Budai Napló megjelenését. E nagy horderejű, nagyfontosságü kér­désnek rendeltük alá ami ma­gánérdekünket és kérjük olva­sóink szives elnézését. Meghódoit a Nemzeti Tanács-nak Buda polgársága is és csaknem minden társaskör és testület be­jelentette már csatlakozását. A Krisztinavárosi kaszinó helyiségei­ben okt. 31-én este volt választ­mányi ülés, melyen dr. Ripka Ferenc emlékezett meg e nap nagy fon­tosságáról és kimondotta a kaszinó csatlakozását, mely ünnepi kijelen­tést a kaszinó helyiségekben jelen­levők lelkesen fogadták és eskü gyanánt elénekelték a hymnust. — A Buda hegyvidéki társaskörben nov. 3-án Perczel Béla lelkes beszéde után csatlakoztak a Nemzeti Tanács­hoz és éltették a népkormányt. Nász. Ünneplő díszbe öltözött nagykö­zönség töltötte meg múlt hó 26-án este a tabáni templomot, a mikor lászlófalvi Eördögh Ákos vezette oltárhoz Becsey- Ostian Babyt. Orgonaszó és a Repülőgép- gyár dalárdája fogadta a nászmenetet. Elől jött mint koszoruleány Ostian Lili Rauch Iván karján és velük jött a vőlegény, utánuk Hanzély Nusi és ifj. kutassi Bründl János és hosszú sorban egymás után Ostian Gina Eördögh Miklóssal, a két násznagy: kutassi Bründl János és Pilch Andor, Hanzély Manczi és Ürményi Anti, Pilch Andorne és Eördögh Árpád, Eördögh Árpádné és Kármán Norbert, Ostian An- talné és id. Eördögh Virgil, Kármán Nor- bertné és dr. Natzler Ervin, Becsey An- talné és Ostian Antal, Eördögh Virgilné és Becsey Antal, végül a mennyasszorpt ve­zette be ifj. Eördögh Virgil. Szép és lel­kes beszéd kíséretében eskette meg őket Angyal plébános. Délelőtt pedig Bódy Tivadar alpolgármester, aki különös ün­neppé avatta ezt a polgári esküvőt. A templomból Becsey Antal lakására vonult a menet autQkon és fogatokon, a hol már várta Frenreisz István, a Gellértfürdő ven­déglőse által rendkívül Ízléssel terített nászlakoma. A vendégek hajnalig voltak együtt Radics Béla zenéje mellett. Ötven hadiárvá kap most sürgős segélyt, melyet a Dávid-gyár 5000 koronás alapítványa juttat nekik. Az elosztás ügyében Budái Ede előljá­NAPLÓ rónál értekezlet volt, melyen mint a kerületi segítő bizottságok elnökei résztvettek dr. Ripka Ferenc, Hosszú István és a Dávid-gyár igazgatója Winkler Nándor A felső- és alsó- krisztinaváros 25—25 hadiárvája kap most gyors segélyt. Összetört bilincs ma már az a kicsinyes vámszedés, mely elválasz­totta egymástól Pestet és Budát és sarcot vetett a siető emberekre. Mert a dolguk után siető emberek és fuvarosok számára épült az Ala­gút és a két testvérváros össze­kapcsolását szolgálták a hidak, ahol vámot szedett a múlt idők szűkkeblű rendszere. A hid és ala- guti vám a szegény emberek adója volt, akik gyalog járnak azért, hogy a villamos vasút költségeit meg­takarítsák. Az ő szegénységüket sarcolták meg kétszer is olyan rövid utón, mint aminő a krisztina- térről a Ferencz József-térig ter­jedő útvonal. Alig egy kilométer. E vám eltörlésére ugyan még nincs kormányrendelet, de a polgárság elementáris erővel követeli és mi­niszteri nyilatkozat garantálja. Spanyol-nyaralásra gyűlt egybe a Sváb­hegyre a téli lakásokba már visszaköltö­zött nyári üdülősereg. A Svábhegy kiimája nem lehet rokonszenves a spanyol beteg­ség bacilusainak, mert bár a városból majd minden házba becipelték a járványt, az esetek mind könnyű lefolyásuak voltak. Haláleset egyáltalán nem fordult elő. A tiszta, ózondus levegő enyhitőleg, sőt dezinficiálólag hatott, bár sokan arra es­küsznek, hogy Cippra mester kitűnő bo­rában rejtőzködik a Svábhegy mentő­angyala. Sötét Óbuda — panaszolja egy olvasónk levele — sok utcában, a beltelken még ma is petroleum lámpa ég, illetve csak égne, ha a lámpával együtt a petróleumot is el nem lopnák. Bizottsági tagjaink, amikor lehetett volna, nem forszí­rozták a kerület világításának fej­lesztését, ami ma közrendészet i; tekintetében is érezhető. A kül- | telken, ahol régen villanyvilágítás i lehetne — egyenesen életveszélyes | a járás. I Andor József síremlékére gyűjt s az „Élet“ szerkesztősége és szives J készséggel támogatjuk mi is ezt a mozgalmat. Egész életében maga volt az egyszerűség, becsület, sze­rénység, gondunknak kell lenni rá, hogy halála után magasra legyen dombolva a sirhalma. Az eddigi gyűjtés eredménye 2320 K. A pénz­küldeményeket legcélszerűbb köz­vetlenül I., Fehérvári-ut 15. sz. a. küldeni az „Élet“ címére. Változás történt budai laptársunk viszonyaiban, ahogy azt politikai hivatása megkövetelte. Élhagyta Budát és átment Peste. Az öreg, csendes Budáról átköltözött az ifjú, a forrongó Pestre. Nagy szerep vár még a Bizony-párttagjaira, akiknek hivatalos lapja a Budai Újság. Erős, forradalmi, köztársasági számot adtak uj formában. Lekerült a régi nehezen olvasható lapfej is. Még foglalkozik ugyan Budával, nagy vonásokban szóvá teszi egy s más fogyatkozásunkat, de temperamen­tumos szerkesztőségét már ragadja az uj idők forgatagos árja, ki — -a, nagy politika széles hullámzó vizeire. — A budai nyomdát is el­adták. Megvette az előző tulajdo­nosok társa Höflinger István, aki mint kiváló, szakképzett nyomdász vezeti tovább ezt a régi talán leg­régibb pesti nyomdát, a régi címen: Bagó Márton és fia könyvnyomdája. Trilby-t adta a budai Vas- és Fémmun­kások műkedvelő gárdája november 3-án a II., Margit-körut 6. szám alatti helyisé­gében. A pompás előadást zsúfolt terem hallgatta élvezettel, sokat tapsolva a cím­szereplőnek: Tolnay Mariskának és a Svengáli szerepében bravúros munkát végzett Schöberl Ferencnek. Gyász. Súlyos csapás érte a II. kerület köztiszteletben álló polgárát Goldmann Antal pék nestert, a kinek fia Goldmann Gyula október hó 17-én, életének 24-ik évében az olasz harctéren hősi halált halt. Lelki üdvéért az engesztelő szent mise­áldozat október hó 30-án volt az alsóvizi- városi Kapucinus plébánia-templomban. Hz Iparos-Tanács — megalakulása Budán. — Két erős társadalmi osztály él Budán : a tisztviselők és a kézmü iparosok. Csak természetes, hogy a nagy társadalmi átalakulás idején ez a két osztály is fölemelte szavát és követelte jogait. A tisztviselők a budai Vigadóban jöttek össze nagygyűlésre, ahol tanácskoztak jövendő maguktar- tása felett. A kézmü iparosság, mely a múlt hagyományai alapján talán épen Budán él megfelelő társadalmi éle­tet, méltósággal és nyugalommal vette kezébe saját sorsának inté­zését. Vasárnapra volt hirdetve úgy az I. mint a II. kerületi Iparoskörök nagygyűlése. Délután 3 órakor jöt­tek össze az I. kerületi Iparoskor tagjai Máthé István elnöklete alatt, aki komoly szavakban okolta meg az Iparosság állásfoglalását, mely szerint: megalkotják az Iparos-Tanácsot, csatlakoznak a Nemzeti Tanács­hoz, sürgősen szervezkednek, hogy pótolhassák az osztrák iparcikkeket, követelik, hogy a - hadianyag felosztásával a kor­mány az átalakítandó Iparos- Tanácsot bízza meg az erre ala­kult Részvénytársaság helyett, mert ez csak szakképzett iparo­sok oszthatják el azt a harcból visszatérő és a rászorult iparosok között. Kívánatosnak tartják, hogy a jövőben úgy a Nemzeti Tanács, mint a kormány iparosügyekben hallgassa meg az Iparos-Taná­csot. Ezt a határozatot lelkesen meg­szavazták és elhatározták, hogy csatlakozásra szólítják föl úgy Buda mint Pest rokontestületeit. Estére a II. kerületi Iparoskörben volt nagygyűlés, ahová bejelentet­ték részvételüket a IV-ik és IX. kerületek Iparoskörei s az Iparosok országos politikai pártja. Maga a II. kér. Iparoskor, mint a főváros egyik legnagyobb iparos egyesülése is számottevő iparos­tényező, amit értékeltek ' a pesti oldal nagyobb iparos körei s azért helyezték Budára az iparosság ala­kulásának terét. Zsúfolásig megtelt a kör nagyterme, ahol már előző­leg az I. kerület határozatának megfelelő indítványok tétettek és megbeszélések folytak. A gyűlés megnyitása s a vendé­gek üdvözlése után politikai alaku­lás felett folytatott vita befejeztével

Next

/
Thumbnails
Contents