Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-10-13 / 596. szám
németség nem is követelt több jogot a maga számára, mint amennyivel a magyarok bírtak. N ÉMETORSZÁG császári családjának a Hohenzollern családnak mai nagy hatalma Budán gyökeredzik, mert itt kelt 1411-ben az az okmány, mely Hohenzollern Frigyes nürnbergi vár-' grófot brandenburgi választófejedelemmé teszi, és Zsigmond ezzef megvetette — ennek az uralkodó családnak mai mesés hatalmának alapját. Ezt hálálta meg II. Vilmos császár, amikor Magyarország fennállásának ezredéves ünnepén a b.udai várban azt a felköszöntőt mondotta, melyet oly kitörő lelkesedéssel fogadott a nemzet. Z SIDÓVÁROSNAK nevezték I. Ferdinánd és Zápolya János ellenkirályok idején, a mohácsi vész után — a mai Vízivárost, azért mert nagyrészben zsidók lakták. 1529-ben Budát Ferdinánd bírta és Szolimán szultán néhány százezernyi hadsereggel jött hive I. János király érdekében Budát ostromolni. Pest négy órai ostrom után elesett. Ekkor Budára került a sor s ott is először a Zsidóvárost fogták ostrom alá a törökök. Elkeseredett küzdelem után tudták csak elfoglalni, mert negyedfélezer zsidó oly hősiesen védelmezte, hogy csak húszán maradtak közülök életben. 3000-nél több zsidó vitéz holttestén át jutott a török Buda birtokába. K ÜLÖNÖS szabadság volt, mely a budai polgárság egyik kiváltságos jogát képezte a mohácsi vész előtt: — a szabad biróválasztás. Minden szabad polgár részt vehetett benne. De amíg máskor fegyvert viseltek a budai polgárok, a választáskor fegyver nélkül kellett megjelenniük. Aki fegyvert próbált hozni magával, annak levágták a kezét, — aki pártos- kodott, civakodott és ellentmondott, annak leütötték a fejét. Az ilyen „szabad“ választás aztán úgy ment mint a karikacsapás. Az lett a biró — közfelkiáltással — akit ajánlottak. Ilyen volt a mi hires szabadságunk. B UDA MÁR EGYSZER ellátta uj nevekkel hegyvidéke történelmi nevezetességű részeit, még pedig 1847-ben, amikor Buda tanácsa erre Döbrentey Gábort, a a magyar tudós társaság tagját kérte fel. — A Hűvösvölgy elejét, a régebben Disznórétnek nevezett mocsaras területet azóta nevezik Pasarétnek. — A Kuruclesi-ut onnan kapta nevét, hogy II. Rákóczi Ferenc egyik kuruccsapata 1705-ben itt rejtődzött, hogy a budai várat megostromolja, — de a kuruc legénység kedvetlenül fogott a várviváshoz és hamar el is vonult. — A Fácánvendéglő onnan kapta nevét, hogy ezen a helyen volt Mátyás király fácános kertje és az őrház. — A Normafa elnevezésnek különös története van. A nemzeti színház művészei a múlt század közepén az úgynevezett norma-napokon, amikor nem volt se próba se előadás, ide szoktak volt kirándulni. Egy ilyen kirándulás alkalmával Benza Ida az akkor hírneves operaénekesnő e fa alatt énekelte el a Norma nevű opera nagy áriáját. — A Jánoshegyet hivatalosan pozsonyi hegynek nevezik, mert állítólag, szép időben ellátni róla Pozsonyig. Nem is oly régen még Szent János szobra állott a hegyen, de még régebben az volt a hit, hogy Hunyady János után nevezték Jánoshegynek. Lehet azonban, hogy Henck János budai biró után nevezik igy, akinek birtokában volt s ő adományozta utóbb a Pálosok rendjének. Ezeknek kolostora a Szép Juhászáé helyén állott, építészeti műremek volt és 1381-ben Nagy Lajos itt helyezte el Remete Szent Pál holttestét, melyet a velencei köztársaság küldött a királynak ajándékba. A mohácsi vesztett csata után a törökök földig lerombolták a kolostort. — A Szép Ilona vendéglő helyén évszázadok előtt kőpalota állott s itt nyaralt Hunyady János, a kormányzó, utóbb Ulászló a János lovagoknak adta a palotát, mig végre a török elpusztította. K ÜLÖNBÖZŐ népek lakták két ezer év óta Budát és mindegyik rányomta a bélyegét a városra, amit aztán generalizált a - római uralom és elpusztított a tatár és a török. Kronologikus sorrendben következnek először a kelták, akik mintegy 200 évig laktak e tájon Kr. u. 100-ig, azután jöttek a rómaiak 382-ig, akiket a hunok követtek 493-ig, hatvanhét évig a góthok uralkodtak itt, akik után az avarok vették birtokukba Óbudát és 800-ban adták át uralmukat a frankoknak, akik azonban csak néhány évig voltak itt, hogy helyet adjanak néhány átvonuló népnek, egyes ben- szüiött törzseknek, melyek egymást nyomták el s az elnyomottak örömmel fogadták a turáni eredetű hunkár vagy hun-ugor nemzetiség soha le nem győzött fejedelmi törzséi: — a magyart. ZiflNH ZONGORA TERME Sí, ZSÍGMOHD-UTEÍ! 1. 8Z. FhLFY-TÉH. Hires külföldi valamint saját gyártmányú zongorák és piani- nok nagy választékú raktára. Átjátszott zongorák becseréltetnek vagy legmagasabb ' árak mellett megvétetnék. javítások és hangolások kezesség mellett a legolcsóbban eszközöltetnek. Olcsó bérlet! SdrosFíirdo. — Kép a közel múltból. — A Sárosfürdő Buda'* múltjának egy darabja. Szívesen emlékeznek rá az öregek és megrajzoljuk még egyszer a képet az ifjak kedvéért. A mostani Gellért-tér helyén negyed század előtt a Gellért-hegy sziklás lejtője nyúlt le a Duna rendezetlen partjáig s a part közelében állott a hajdani Sáros-fürdő. A Rudas-fürdő medencéjéhez hasonló fürdőcsarnokát faragott kövekből a törökök építették fel és gömbölyű kupolája mellett igénytelen emeletes sárga ház húzódott meg; ebben primitiv, ó-divatu kádfürdők, lépcsőzetes kőfürdők voltak és vagy húsz egyszerű lakószoba, meg az elmaradhatatlan kis korcsma. Messze környékről jött kocsik és szekerek táboroztak a fürdőház körül, amelyből évszázadok óta legendás gyógyulással, épen és egyenesen távoztak el a maguk lábán azok, akiket betegen, sántán vagy bénán hozták el a csodás forráshoz gyógyulást keresni. A fürdőmedence alján, a sziklák közül j kibuggyanó meleg források vize a hegynek dolomitjából, amelyen keresztül szivárog, homokszerű váladékot hoz magával, amely a kénes, meszes viz természetes-vegyi utón előálló csapadékával együtt a régi medence fenekén és lépcsőin iszapként lerakodván, évtizedek alatt magas réteggé gyülemlett fel. Ebben az iszapban gázoltak a fürdő- zők és innét eredt a Sáros-fürdő neve. 1894. évben fogtak hozzá a Ferenc józsef- hid megépítéséhez és ezzel kapcsolatban a Gellért-rakpartnak és Gellért-térnek rendezéséhez. A Gellért-hegy szikláinak egy részét kirobbantották, hogy helyet teremtsenek a felső rakpart útvonalának, a teret feltöltötték, a régi Sáros-fürdő emeletes házát — sok más, a hegv aljában fészekként meghúzódó, kis házikóval együtt — lebontották. A kupolás medence- csarnok közepére, hogy a ránehezedő óriási terhelés ellen biztosítva legyen, a Közmunkák Tanácsa erős vasbeton pillért épített és újra boltozta a csarnokot, amely most 14 méter mélyen a Gellért-tér útteste alatt egy negyed évszázad óta nem szolgál már fürdőnek, hanem az alatta fakadó thermális források gyüjtőmedencéje lett. Az uj Gellért-fürdő építésének megkezdéséig ebbe a medencébe, a térnek fel nem töltött részéből lépcsős alagút jveze- tett és sok éven keresztül csak az alagút vasrácsos ajtóján kigőzölgö kénes illatú pára jelezte, hogy mélyen a föld alatt kincset érő gyógyító viz áll használatlanul. A főváros a Sáros-fürdő forrását, valamint a hozzátartozó 4178 50 négyszögöl kiterjedésű területet az 1901. évi junius hó 21-én tartott közgyűlési határozattal 1,050.195 korona 23 fillérért vásárolta meg a m. kir. államkincstártól és ugyanazon évben elhatározta, hogy a források felhasználására gyógyfürdőt és gyógyszállódét épit. Tizenhét év múlva, most adták át rendeltetésének, de megváltoztatták régi nevét és ma Szent Gellert-fürdő. LIBitL BUDAPEST, II. HŐDDÉ OPTIKUS SZEMŰgEBEH ÉS OPTIilill LEME5ÉH S\S fflapittatott 1845. Sí TELEFON: 11Z-ZB. FÖ-UTCfl í 5Z. ¥1^—--------p Jl ieek. Telefonon értekezhetni a felelős szerkesztővel: d. e. 10—11, d. u. 5—7. Telefonszám ^24—77. Bezárulnak e hó 15-én a budai színkör kapui s az a váratlan eredmény, hogy Budán szászszor lehetet adni egymásután egy darabot, jogosulttá teszi, hogy rövid vázlatban adjuk a budai színészet történelmét a múlt század hatvanas éveitől kezdve, Krecsányi emlék iratai alappan. Akkor még Budán hallani sem akarták magyar színészről. Idegenkedtek tőle. Gyűlölték. S ha mindezek dacára egy társulatot balsorsa véletlenül idesodort, az rövid idő múlva tönkremenve, szézüllve menekült a szélrózsa minden irányába. A hatvanas évek végén Latabár Endre, akkor kassai színigazgató vonult ide jól szervezettrés fegyelmezett színtársulatával. Ö rendezett anyagi viszonyok között lévén, a nyár egy részét valahogy végigkin- lódta s tisztességgel vonult be téli állomására, Kassára. A rákövetkező nyáron Aradi Gerő próbált szerencsét. De az oly'nagyott bukott, hogy gróf Andrássy Gyula akkori miniszter- elnök müvészetpártolása és bőkezűsége expediálta őt társulatával együtt Karczagra. 1873. év tavaszán Fehér- váry Vilmos, kolozsvári színigazgató következett, nagy személyzettel és kitűnő zenekarral. Hat hét múlva nála is bekövetkezett a fizetésképtelenség. 1882-ben Bogyó Alajos színtársulata a rendszertelenségek, a botrányok sorozatát végleg betetőzte. Főleg az utolsó előadás koronázta be az évadot. Ugyanis abban az esztendőben volt • a hirhedt tisza- eszlári rituális gyilkossági komédia. Valami véka alá rejtett írói lángész kapott rajta, darabot tákolt belőle s benyújtotta a színigazgatónak. Ez pedig elfogadta. Bucsuelőadásul tehát: „Esztike és Móriczka“, vagy „A tiszaeszlári rituális gyilkosság“ vérdráma került színre. Átkozottul jó darab volt. A zsidó sakterek gyikol- ták benne a tizenkét-tizennégy éves ártatlan keresztény lányokat. De gyilkoltak abban mást is. Gyikolták a magyar színészet hitelet, tekintélyét és becsületét. A halatlan tömeg botokkal, seprűkkel kereste az igazgatót, hogy búcsúzóul jól eldöngesse. Ő is megbukott. Ekkor határozta el Krecsányi Ignác, hogy társulatával Budára jön. Szín- társulata a vidék legkiválóbb erőiből volt összeállítva. Németh József, Kiss Mihály, K. Hegyessy Mária, Ditrói Mór, Ditróiné-Ébenschűtz Mari, Zá- vodszky Teréz (most Komjáthyné), Halmayné - Székely Emma, Váczy Vilma, Siposné, Rónaszéki Gusztáv, Horváth Arnold, Borand Gyula, Fenyéri Mór, Pálffy György, Abonyi Gyula, Halmay Imre, Nyilassy Mátyás, mind olyan jeles tehetséges, melyek rövidebb-hoszabb idő múlva a Nemzeti és Népszínházhoz szerződtek. Ö megtörte a jeget s azóta virágzik a színművészet Budán. Krecsányit Komjáthy János követte és utána jött Sebestyén Géza. Kolár Nándor a budai lövészegylet elnöke és a Hadianyag értékesítő vállalat vezér- igazgatója néhány napon át betegeskedett, de már javulóban van.
