Budai Napló, 1918 (15. évfolyam, 571-606. szám)
1918-01-08 / 571. szám
BUD. API háromszori átszállással nagyon kényelmesnek tartja igy is a forgalmat. — A Tavasz-utcai uj vágány, mely hivatva volna az állandó összeütközés veszedelmét (rosszul fizetett váltógyerekek ritkán látható piros lámpája és zászlója most ez ellen a védelem) a Kórház-utcából elhárítani, előrelátható időn belül nem készül el. Még a szükséges házak sincsenek kisajátítva, pedig az Óbuda—Hun- gária-uti hid tengelye is tángál vele. A Bécsi-úti vonalmeghosz- szabitás az úgynevezett ürömi hí dig. mely az egészséges kifelé fejlődésnek lenne segítségére, szintén nem valósul meg. Itt meg a közúti biztosított bennünket arról, hogy ő mindenképen szeretné megcsinálni mind a két uj vonalat, de a közlekedési bizottságon múlik folyton a halasztás, mert ezek a kérdések ott ,.mindig tárgyalásr alatt vannak.“ Érdemes lenne és ha az ujságtechnika már odáig fejlődött volna, hogy meg lehetne tenni, a két intézmény egymást hibáztató nyilatkozatának steno- gramjába az ő különlegesen mosolygós, gúnyos hangsúlyukat belevinni. Azt a, gesztussal, mimikával, indulatszóval magukból kipréselt leintést, ahogyan egymást és a közönséget elintézik. Még a közmondást is meg kellene miattuk korrigálni: ők azok a ketten, akik veszekednek és a harmadik — a közönség — sir. Kolibri-kultura lézeng itt Budán. Kabaré-nivó, mozitechnika frissen mázolt külszin mindenfelé. A rozzant elemi iskoláktól a felsőbb kulturforrásokig agyagos, csatakos, eldugult utak vezetnek. Sehol egy tiszta, valódi igyekezet szi vb éli intelligenciával alátámasztva. Az í. kerületben a Sup- ka-párt propaganda-estjei mutattak egy komolyabb kezdetet. A választás elmúlt és az ottani társaskörök nem siettek a tudományt a szórakozással népszerűsíteni. A II. kerületben még gyatrább állapot uralkodik. Csak öreg méltósá- gosok és kegyelmesek ferenejó- zsefe libeg és autóbüze pöfög. No meg egy uj vegyes szellemi felvágott a Vigadóban, amelyik ám már nem élvezhető, mert — elfogyott. Még a III. kerületben van a legszebb bimbózásban a művészet és tudomány. Van egy színháza, egy kabaréja, Szabad Líceuma, gyermekvédő egyesülete, katho- likus népszövetsége, ahol irók, színészek, közgazdasági előkelőségek, képviselők, festők, papok, zeneművészek viszik közelebb az embereket a finomodáshoz, az Ízléshez, a tudáshoz. Az annyiszor leszólt Óbuda tehát vezet s megérjük még, hogy itt lesz a máshonnan száműzött kultúra menedékhelye. Jellemző epizódok teszik tarkává a képet a várospolitika elsötétített szobácskáiban. A legutóbbi pénzügyi bizottság ülésén foglalkoztak újra meddő szópazarlással Buda első kerületének e fontos érdekével: a Tabán szabályozásával. Beszéltek ide, dörögtek oda, ajánlottak, elvetettek eszméket, házakat a városatyák, akik között azonban egyetlenegy budai sem volt/ Tehát nem Buda diktál Budának, hanem idegen érdekek, idegen emberek. A régi kártyapakliból egy figura kiesik és mohó gyorsasággal jut be egy másik. A játék újra megindul és az ember azt hinné, hogy uj emberrel uj, szebb, szellemesebb keverés, osztás és licitálás lesz. És az első ütésnél ijedten veszik észre a partnerek, hogy a játékban két tökalsó van. Azután még egy. Egy negyedik. Egy ötödik. Egy sokadik. Csupa tökalsóval játszanak és vágják ki egymás ellen, mint adout. Persze, azok nem bántják egymást, csak a játékosok dühön- genek és keresik a sipistát, aki becsempészte őket. És igy lassan kisül, hogy minden játékos a maga tökalsóját tette a pakliba, hogy az- ú nyerhessen. Az igy nem tisz iává lett alsó uralja a felsőket, a tizeket, sőt még a királyt is. Csodálatos karrier, amiről már a budai polgárok, mint játékosok is gondolkodnak. Szegények kosztján. — A budai hadikonyhák. — Megtörtént, hogy egy élelmes magyar zsidó fölment Becsbe és azzal állított be Rothschild báróhoz, hogy ő tud neki olyat mutatni, amit ő ingyen megszerezhet akár naponkint, Rothschild pedig nem tudja megszerezni semmi pénzért és semmi szin alatt. A kiváncsi Rothschildnak azután bemutatott egy — szegénységi bizonyítványt. fiát ezt — igazán — nem tudja megszerezni a hadimilliomos. Mint ahogy ma sok szegény -t|ember van Budán, aki olyan ebé-, , uet tud szerezni 30 fillérért, ami» pőt más nem. Mert ahhoz is:'szegénységi bizonyítvány kell \ az elöljáróságok részéről, hogy *á*szegény ember 30 filléres ebedet' kapjon a hadikonyhán. Gróf 'Apponyi Albertné elnöksége alatt a'-j^zjóté- konysági egyesület már fiöfcszü * évek óta tart fenn népkonyháé JL Attila-körut 33. szám alatt és most' ezt a helyiséget bővítették ki hadÉ konyhává. Leves és .főzelék vagy tészta az ebéd és 60 fillérért megkaphatja mindenki, még a milliomos is, de 30 fillérért csak a valódi szegény, mert annak az ebédjéhez a közélelmezési minisztérium fizeti a másik 30 fillért. De nem holmi kotyvalékot, hanem ízletes jó ételt. Még a kegyelmes asszonyok is kóstolgatják: — Jaj de pompás! — Ugy-e jó? — biztattak engem is, amikor egy szombati napon Becsey Antalné elnöknő szives meghívására a konyhában egy ragyogó tisztára súrolt asztal mellé ültem, hogy közvetlen a forrásnál merítsek. Hát bizony jó, — és ha nem restellettem volna, még egyszer kértem volna abból a savanyu burgonyából, amelyről rám mosolygott a véres és májas hurka vegyesen. Aki ezt az ebédet megeszi, jóllakik. Két részből áll a hadikonyha: külön-külön az alsóbb néposztály és az intelligens egyének számára. Külön házban ís van. Az intelligens vendégek 1 korona 50 fillért fizetnek és három fogást kapnak: levest, főzeléket feltéttel és tésztát. Barátságos, világos tiszta szobában, fehérrel terített asztaloknál foglalnak helyet és az asztalokra még virágot is tesznek a szorgoskodó hölgyek. Fehér kötényes, ügyes szobalány hordja az ételt, de haza is vitetheti, aki jönni röstek A konyha — mintha katonai fegyelem alatt állana — oly káprázatosán tiszta. Szakácsnők, cselédek sürögnek benne szorgosan és kipirult arccal, hatalmas főzőkanállal a kezében rendelkezik arany szivii Becsey Antalné, nem röstelve semmiféle munkát, semmiféle fáradságot. Aki nem iátta, alig tudja elképzelni, hogy micsoda hatalmas gázüstökben főzik ott az ételt. Elférne benne akár 3 borjú is egyszeribe, csak volna, aki ajándékba küldené. Üt ilyen üst áll egymás mellett, telve levessel, főzelékkel, tésztával és fogy az étel, mint a gáztartályokban a gáz. Öt nagy gázgyors- íőző, 2 drb. kétemeletes gázsütő segíti az üstöket. Az egész berendezés dr. Ripka Ferencet dicséri, a gázgyár vezér igazgató j át. A főváros nem sajnálta a költséget, de van is látszatja. Az előcsarnokban Kállay Jenőné főtitkár, akit a szervezés és adminisztrálás terhe nyom — kora reggeltől éjfélig ír, számol, pénzt vesz át, jegyet ad és olyan rendet tart erős kézzel, de lágy szívvel, biztató szóval, hogy kaiaplevéve áll meg előtte a laikus. Nem csekély, dolog 500 embert rendesen ellátni, de elkészültek ezer emberre is. A polgári konyhának naponta szaporodik a látogatóinak száma. Igazán szájról- szájra jár a hire. A népkonyhát mint elnöknő most ís Radnay Árpádné vezeti, aki már egy évtizede áll nehéz helyén. A műveletlen szegény em- hep zsörtölődő, követelő, sokszor ’’(ffirya'a kiíakadásaiban, de Rad- nay’né* rnipdennek elejét veszi jó szóval, 'Kedvességgel. De nincs is senk-’- •q'ka, panaszra. A hölgyek min nfofmisban, /fehér nagyboté in yannak és a szegény mun íi,em is gyanítja, hogy akit ő sz lóriénak néz, aki eléje teszi -a pá jó levest, az a szelíd arcú, ;feáj tekintetű őszes nő —* őrgróf t-aflavicitii Edéné, vagy Miklós Dánielné. Az a rokkant katona nem is sejti, hogy elébe az ételt báró Hazai Sarnuné teszi vagy. pedig őfensége herceg Hohenlohe Clodvigné. Minden oly egyszerű, oly póz nélkül való. Derűt az egészbe az a 250 apró iskolásgyerek hoz, aki zsibongva jön meg délben a Fehérsas-utcai, a Czakó-utcai vagy az Attila- köruti' iskolából. Csöppnyi gyerekek, lányocskák, fiuk vegyesen tódulnak be az épület legnagyobb termébe, mely régebben tornaterem volt, amikor e házban még lelkileg táplálták a tabáni ifjúságot. A kanalát mindenki a kezében hozza és egykettőre körül ülik a hosszú asztalokat, külön a fiuk, külön a leányok. Hatalmas csajkákban hozzák nékik a levest, az ó patronájuk Greiner Terka úrnő, aki mindet ismeri és biztatja őket, hogy leves után mákos metélt lesz. A meleg leves kipiritja az arcukat és mire fordul a csajka a mákos metéltért, széles mosoly várja. Minden nap mások segédkeznek a vezetőknek, siető buzgalommal végezve a reájuk mért munkát. így hétfőn: Biehn Jánosné, özv. dr. Weiszberger Mikiósné; kedden: Gamauf Gyuláné, Greiner Terka, dr. Juhász Andorílé, dr. Tarnay Jánosné; szerdán: özv. Miklós Dánielné, üstián Antalné, Pallavi- cini Edéné őrgrófné, Szántó Jenőné; csütörtökön: Beck Károly- né. Kallós Edéné, Kalmár Edéné, / 2 Kvitten Erzsi, Sultzberger Józseí- né; pénteken: Erdélyi Zoltánné, báró Hazai Sarnuné, Karátson Lajcsiié, Pakányi Ferencné, Révay Mórrié, özv. dr. Weiszberger Mikiósné; szombaton: Greiner Terka Mayer ezredesné, özv. Miklós Dá- ruelné, dr. Tarnay Jánosné; vasárnap pedig dr. Papp Vilmosné es felváltva a többi hölgy. Még el kell mondanom, hogy nn volt a polgári konyha étlapja r-en, szombaton: zamatos árpakása-leves, savanyu burgonya főzelék, vegyesen májas és véres- uurkával és mákos metélt. Vasárnap pedig zöldségleves, borjusült káposztával és almáslepény. Es mindezt másfél koronáért. A^ gyermekeknek vasárnapra Bat hó István küldött 25 kiló húst, hogy a jó Isten áldja meg érte.- . • Pojánkaré ur, Aszkvit ur, nektek a nyálatok csordulna ki, csakhogy benneteket nem hív ide vendégül Becsey Antalné, de Badál Ede sem ad nektek szegénységi bizonyítványt! v. b. * Óbudán is megnyílott a hadikonyha hasonló körülmények mellett, mint az I. kerületben. Az alsó néposztály a Határ-utcában kap 60 fillérért, és a középosztály a polgári konyhában, a Korona-vigadó nagytermében, terített asztalok mellett egy korona 50 fillér ért három fogást. A konyhákat nagy agilitással, közvetlenséggel és sok szeretetreméltósággal dr. Stern Jó- zsefné vezeti. A II. kerületben Eckermann Ede ny. miniszteri tanácsos elnöklete alatt, egyelőre csak a -hadi népkonyha nyilt meg a szegényházban, Szalay Győző pénztárnok, a íáradhatlan, lelkes emberbarát sok utánjárására. A polgári konyha felállítása körül most buzgólkodnak és a hölgybizottság élére Bódy Tivadarnét szeretnék megnyerni. Jővöbetekintés. Irta: dr. Lendl Adott Európa térképe előtt állok és nézem . . . Budapest majdnem a közepén fekszik, a Nyugat felől jövő s a Keletbe torkoló, hatalmas Duna szélén, mint utolsó nagy állomás a Nyugat határán és mint kikerülhetetlen kapuja minden törekvésnek, amely a Kelet felé vezet. .. Budapest nagy várossá fejlődik rövidesen a háború után ... földrajzi fekvése kívánja, a Nyugat és Kelet újból kialakuló viszonya egymáshoz, magával hozza . . . óriás világvárossá fog megnőni hamarosan . . . a mégegyszer erősödő magyar nemzet szivén át lüktetni fog a túlzsúfolt Nyugat méretlen forgalma a beláthatlan Kelet álmatag országai felé, hogy ott el- széledjen, gyökeret verjen és merítsen a kimeríthetetlen örök bőségből . . . csak a mi jövőbeli fővárosunkon át vezethet az útja ... Budapest nagy város lesz! Magyarország újból virradó, fénybe emelkedő jövőjéről álmodhatunk már és álmunk valóra válik talán előbb, mint ahogyan hisz- szük. Szép hazánk gyarapodó, egységes nemzete újra éled, újra nő, mert a háborúban résztvett, támogatván a hatalma tetőpontjára lépő német nemzetet, főként keleti
