Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)

1917-03-18 / 97. szám

BUDAI NAPLÓ 3 Szives figyelmébe j ajánljuk, hogy előfizetése B g j lejárt ■ ■ nácsa bocsátott rendelkezésükre telkeket a várhegy oldalán. A megvalósitás előtt áll az a monu­mentális terve, melyet egy nagy pénzintézet financiroz, hogy koro­názási emlék-otthon címen 4—500 szobás otthont létesít a hadban el­hunyt hősök hozzátartozói szá­mára, holtig való ellátással, igé­nyek szerint való befizetéssel. Egy alapítványi hely 10,000 ko­rona. Komjáthy János a volt budai szinigaz- ga'tó, aki eddig a Magyar Színházban vendégszerepelt nagy sikerrel, most a „frontmögötti“ színházak szervezését és vezetését vette át felsőbb helyről történt meghívásra. Tüzpróba címén jelent meg ez év ele­jén Drasch e-L á z á r Alfréd nagysi­kerű regénye és máris elérte második ki­adását. A közönség példátlan érdeklődés­sel fogadta a kitűnő regényt, melynek má­sodik kiadása 6 koronáért megrendelhető mindem könyvkereskedőnél. Nem maradt ki Buda sem abból a kulturfejleS'Ztő programmból, amit Wildner Ödön dr., a közok­tatásügynek tanácsnoka lelkesen propagál. A polgári leányiskolák­hoz újabban előkészítő tanfolyä- mot csatol, mely arra képesít, hogy gimnáziumba léphessen át a tovább tanulni óhajtó növendék. Budán, az öt polgári leányiskola részére a Batthyány-utcában ál­lítják fel e tanfolyamot, módot nyújtva a leányoknak, hogy hely­ben, költséget és fáradtságot ki­méivé, tanulhassanak. Meghívó. A Kelenföldi Helyi Segítő Bizottság közgyámi testü­leté ési a Kelenföldi Népsegitő Szö­vetség végrehajtó bizottsága e hó 24-én, szombaton délután 5 órakor 2l Fehérvári-út 25. szám alatti is­kolában együttes értekezletet tart, ■amelynek fontos tárgyai: 1. A nép­jóléti központ és a segítő szervezet njabb organizációjának ismerte­tése. 2. A Kelenföldön létesítendő ■csecsemőgondozó-intézet ügye. Azonkívül folyó ügyeket intéz­nek el.. Valamikor... régesrégen, ami­kor az én első verseskötetem meg­jelent, kiadót kerestem rá, de nem találtam. Nem kellett a kezdő iró. Azután nyomdát kerestem, amely hitelbe kinyomatná. így jutottam az akkor nagyhírű Buschmann- ■nyomdába. Ott szóba álltak ve­lem és Buschmann Ferenc, aki már akkor is ősz ember volt, meg­kérdezte boldogult Silberstein-Eöt- vös Adolfot, Bartók Lajost és Sza­bó Endrét, hogy van-e jövője en­nek a kezdő Írónak? Jó emberem volt mindahárom és jó választ is adhattak, mert a nyomda kinyo­matta a verskötetet — élclapokban megjelent szatirikus versek vol­tak — és kiadóm is akadt a Révai Testvérek cégben. Az igaz, hogy a legtöbb példányt Ruzsitska, az an­tikvárius, adta el. Mert bizony a könyv nem ment. Balázs Ignác a Budapesti Hírlap törvényszéki rovatának szerkesztője és boldo­gult Barna Dóri azután úgy segí­tettek a bajon, hogy a kőnyoma­tos utján azt a hirt helyezték el a lapoknál, hogy az osztrák kor­mány — Ausztriaellenes tenden­ciája miatt — kitiltotta onnan a könyvemet. Jött azután előfizetés szépen, mert ez kellett a magyar­nak, — és jött Ruzsitska. Akkor még nem volt meg az Otthon-kör és a Fiume-kávéházba járt az iró- világ. Ott vett tőlem Ruzsitska naponkint 20—30 példányt, amig aztán Kozma Andor a „Nemzet“ könyvszemléjében meg nem irta, hogy az egész csak ügyes fogás volt. De már akkorára elfogyott a könyv . . . Elmondottam ezt a his­tóriát azért, mert azt olvasom, hogy az öreg Buschmann Ferenc 80 éves korában elhunyt. Általá­nosan becsült, derék, okos ember volt az én első pátrónusom, akivel nem találkoztam azóta, hogy Bu­dán szerkesztek lapot. Fogadják őt szívesen Szent Péter, Guten- berg és a betűszedő-angyalkák az égben. Korteseszköznek sem lesz utolsó a leg" közelebbi városi választásoknál a — gáz­óra. Mert a gázóra — ügyesen kezelve — nagyon jó eszköz az emberek puhitá- sára. Ölyara modern spanyolcsizma. Kü­lön pénzt is lehet belőle csinálni. Az élet­tel nehéz harcokat vívó polgárhoz be­tesznek egy számlát: — ennyi meg ennyi a gázgyár követelése. Ha 2—3 napon be­lül nem siet fizetni, beállít egy félelme­tes ember azzal, hogy — fizess vagy le­zárjuk a gázórát! Az asszony a piacon van. az ember a dolgai után szaladgál, a cselédnek pedig nincs pénze. Ripsz! a gáz­órát lezárják. Mire az asszony megjön a piacról, már a rezsó hideg, azon nem főz­het ebéde't és a gázkályha sem ad mele­get. De ha nem is zárják le az órát, akkor is k é t korona bírságot fizet a szegény bérlő. A mellett még szégyen is éri. Hiába mondták az inkasszánsnak, hogy délután kifizetik, — olyan nincs a gázgyári sifo- nérban. Szegény ember hiába tiltakozik ez ellen, nem is tehet, ellene és — ami fő — ezt megtehetik vele ahányan akarják. No hát nem jó tanácsot adunk a tanács­nak, ha ezt korteseszköznek ajánljuk? — Az elektromos müvek is azt Írja a szám­láján. hogy beszünteti az áramszolgálta­tást, ha a bérlő nem fizet, — de ott ok­vetlenül megjön egy levél, amelyben fi­gyelmeztetik a bérlőt hogy lezárják az óráját, ha a kitűzött határidőig nem ren­dezi a számláját. így érthető és méltá­nyos. Uj fiókjában, a Margit-köruton, melyet' a régi Polgári takarék- pénztár átalakított helyiségeiben nyitott a Magyar Bank és Keres- kedemi R.-T., elintéz minden a bankszakmába vágó pénzügyeket. A bankfiók élén Ehrlich Miksa, a budai társaságban ismert jeles szakember áll. Alkalmi szövetkezetek alakul­tak újabban csaknem minden na­gyobb testület és hivatal kebelében és céljuk az volt, hogy a testület tagjait élelmiszerekkel lássák el. Ez alkalmi szervezetek vezetői ki­sebb állami hivatalnokok, s ezek ellen több helyen vizsgálat indult meg, mivel valószínűvé vált az a panasz, hogy valami hiba lehet a kréta körül, mert azok a régebben még szegény tisztviselők, akik az­előtt egy pohár bort nem szántak maguknak, most vígan pezsgőz­nek és néha zajos tőlük Buda is. Minden harangot odaadtunk és most sor kerül azokra a kis ha­rangokra, amelyekkel oly kedves csörömpölést végeztek délelőttön- kint a konyhában, — azokat a sárga kis mozsarakat, amik nagy­anyáról maradtak az anyáinkra. Mert a döntő mérkőzéshez szük­sége van a hadseregnek nagy fémtartalékokra. A folyó szük­ségletet eddig kifogástalanul el­látta a jól megszervezett Fémköz­pont, a fémtartalékgyüjtésénél azonban nehezen tud megküzdeni a közönség csökönyös észjárásá­val. Pedig — hiába — oda kell adni ezeket a kedves mozsarakat, megszokott gyertyatartókat és más ilyen apró háziszerszámot. Sokan azt hiszik, hogy a visz- szatartott egy-egy tárgy úgy sem játszik szerepet abban a nagy tö­megben, amely az erős agitáció következtében összegyűlt és ezért minden skrupulus nélkül az ilyen tárgyakat visszatartják. Ez idő szerint — előreláthatólag rövid határideig — a fémtárgyak a fém- beváltók utján a Fémközpontnak még beszolgáltathatok készpénz- fizetés ellen, a tulajdonos teljes ellenértéket kap értük és ámbár már vétett a törvényerejű rende­letek ellen, amikor az illető tár­gyakat eddig is nem szolgáltatta be, minden büntetés alól mente­sül. Ha azonban a megállapítandó határidőig valaki fémtárgyait nem szolgáltatja be, azokért nemcsak semmi ellenszolgáltatást kapni nem fog, mert azokat elkoboz­zák, hanem súlyosan meg is bün­tetik. Az országban mindenütt el­lenőrző bizottságokat állítanak fel, amelyeket a legmesszebbme­nő jogokkal ruháznak fel, ezek házról-házra járva fogják ellen­őrizni az akármilyen félreeső he­lyen, akármilyen jól eldugott fém­tárgyakat és külön utasítás, eset­leg feljelentések adatai alapján fogják megvizsgálni, hogy min­denki beszolgáltatta-e a muníció- gyártás céljaira az erre rendelt fémkészletét. Akinél az önkéntes beszolgáltatásra adott végső ha­táridő után fémre bukkannak, azt elkobozzák, s az illetőt szigorúan megbüntetik. Érdekes kísérleteket végeztek az el­múlt télen a budapesti Állatkertben. A szénhiány mia'tt megkísértették egyes fa­joknak fiitetlen házakban való áttelelteté- sét. Legjobban sikerült ez az utóbbi kí­sérlet a keletafrikai és ausztráliai kazu­árokkal. A két óriás madár kitünően bírta a legnagyobb hideget. Nappal kün szalad­gált a hóban, azután ha már fázni kez­dett, bevonult a kunvhójába és az almon felmelegedett!. 'Kifogástalan egészségben teleltek át. — Eddig szól a Lendl bácsi szép meséje, csakhogy bennünket budaia­kat nehéz beugratni. Még Óbudán is tud­ják, hogy a struc olyan, mint a fogas, aki fiatal korában süllő. Nohát a struc, ha kisebb, akkor kaszuár, ha egészen ki­csiny, akkor nálunk túzok. így hát ka­szuár tulajdonképen nincs is. vagy hacsak úgy mint a Sipulusz szójátékában Kaasz Ivor báróról, akitől szivart kért, de nem kapott, felsóhajtván: — Kaasz Ivor, Ka szivor, aber gar ka szivor És Lendl bácsi is úgy véli. hogy kaszuár, ka szuvar. aber gar kaszuvar! Téves diagnózis áldozata lett Miklós Aladár, a törekvő, derék bádogos mester, aki a harctéren szerezte betegségét és végbélgyul- ladás ellen megoperálták. Ekkor tűnt ki, hogy hashártyalobja van. Rövid, de nehéz szenvedés után, 34 éves korában elhunyt, özvegyet és árvát hagyva maga után. A farkasréti temetőben meleg, meg­ható szavakkal búcsúztatta el tag­társát Váli Qábor, a II. kér. Ipa­roskor elnöke. Hajózás. A Magyar Királyi Fo­lyam- és Tengerhajózási Rész­vénytársaság igazgatósága közli, hogy az árufelvételt Wien, Po­zsony, Qönyü, Győr és Budapest állomások egymásközti forgalmá­ban 1917. március hó 15-ével megnyitotta. Azonban vasúti állo­másokra rendelt küldeményeket további intézkedésig szállításra nem fogad el. Megnyitotta az át­kelési hajójáratokat Nagymaros és Visegrád között is március hó 5-én, 11-én pedig Belgrád és Zi- mony között. Az Esti Újság ma egyik legeleveneb­ben szerkesztett, korán megjelenő, jól értesült es'tilapunk. Már az ebédnél min­denki olvashatja. Minden rovata gondo­san van összeállítva, de főleg a társa­dalmi kérdések, az egyes osztályok szo­ciális érdekeinek szolgálata tették olva­sottá 'és elterjedtté. 3 KATONAI cikkek, katonai alsóru­házatok nagy választéka Preisach József I., Krisztina-tér 3. TESSÉK ÁLLATKERTI BÉRLETJEGYET VÁLTAK!! Az évi bérletjegy ára felnőtteknek 10 kor., gyermekeknek 5 korona. Vizitalaku fénykép kell a bérletjegyhez. EZERNÉL jwéw 1908. St.- több kiváló Louis, 1911. orvos és ta- Turin nár ajánlja. Grand Prix. A KRISTÁLY-FORRÁS ÁSVÁNYVÍZ Hasznos ital étvágyza­varoknál és emésztési nehézségeknél. Hatha- hatós szomjcsillapitó. Óvszer fertőző beteg­ségek ellen. KÖZGAZDASÁG A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága közli 1916. évi mér­legét, amely 16,431.203 korona tiszta nyereséget tüntet fel. Az igazgatóság a március 19-én tar­tandó közgyűlésen indítványozni fogja, hogy osztalékul negyven- nyolc korona fizettessék, egy mil­lió a rendes tartalékalap, egy mil­lió az ingatlanok tartalékalapjára fordittassék és 3,893.400 korona (tavaly 3,053.174 kor.) uj számlára vitessék át. A hadsegélyezési cé­lokra fordított összegek három millió koronára emelkedtek. A váltótárca 329 millióról 433 mil­lióra, az értékpapirállomány 35 millióról 56 millióra emelkedett. Az intézet összes saját tőkéje, az idei tőkeemeléssel együtt, 231 mil­lió korona fölé emelkedett. A sa­ját tőke az idegen tőkékkel együtt, bele nem számítva az uj részvé­nyekre befizetett 85 milliót, 342 millióval emelkedett és jelenleg 1252 millióra rúg. A betétek ösz- szege 340 millióval 1107 millióra szaporodott. A pénztári forgalom 7619 millióról 9268 millió koronára emelkedett. A Kartonnyomó Ipar r.-t., Buda egyik legjelentősebb iparvállalata, Klein Gyula elnöklete alatt tar­tott igazgatósági ülésen megálla­pította az 1915—16. üzletév mér­legét, mely 985.916 korona tiszta nyereséggel zárult. Az igazgató­ság a 26-iki közgyűlésnek java­solni fogja, hogy osztalék fejében részvényenként 20 koronát (10 százalék) fizessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents