Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)

1917-12-25 / 102. (570.) szám

BUDAI NAPLÓ 3 egyszerűen félre fordulnak, a 48-as eszmék radikális megoldását idő­szerűtlennek mondják és a 48-as forradalmi eszméktől — egészen nyíltan is — teljesen távol állnak. Radikális szempontból különben is egészen mindegy, akár 48-as, akár 67-es, akár hogy hívják a mai par­lamenti pártok vezéreit, mert ezek a jelszavak és ezek a nevek eddig egyforma cél, egyforma érdek és teljesen egyforma korszellem szol­gálatában állottak. Az uj és radikális áramlat célja igen egyszerűen fejezhető ki: úgy, ahogy eddig volt, tovább nem me­het! Ez a rendszer a lehető leg­rosszabbnak bizonyult, kulturális és gazdasági szempontból egy­aránt. Reánk vár az a magasztos fel­adat, hogy harcot indítsunk a kor­rupció és a tudatlanság ellen, a fia­tal, tiszta jellemű tehetségek érde­kében és hogy a háborúból — min­den jel szerint nemsokára — haza­térő polgártársaink milliói oly esz­méket és oly előkészített lehetősé­geket találjanak, amelyek a nép életfeltételeit itt e hazában, kiván­dorlás nélkül egyedül biztosíthat­ják. Ezt pedig csak radikális esz­közökkel lehet elérni, csakis bátor fellépéssel és merész reformokkal lehet ezt a régi, korhadt rendszert megdöníeni. Ma már nem arról van szó, vájjon Szigeti János, vagy Supka Géza a kerület képviselője. E két név két ellentétes fogalmat jelent; előbbi a csökönyös konzer­vativizmus', utóbbi az uj kor forra­dalmi szelleme. *Vége az „1848“ jelszavával való alakoskodásnak! itt az 1918 radikalizmusa! Scfoey Ernő. KARÁCSONY! . . . Valahol távol, a titokzatos fenyőerdő sötét mélyéből, mintha jönne felénk fehér köntösben, glória-ővezte fővel a gyermek, kezében pislogó gyertyavilággal. Apró tenyerével takargatja a láng­ját. A béke kicsiny mécsvilá­gát. Az erdőn át még mindig zi­vataros szelek zugnak, de mintha már nem tudnák eloltani azt a pici lángot, amely lassan, csen­desen jön elénk, mint a meg­váltó béke ! . . . . . . Jézus ! segits ! Az. ideiglenes városi tisztviselők fize­tésrendezését tette szóvá a legutóbbi közgyűlésén Perczel Béla, sürgetve H-z elintézést. A legerősebben ez a 8—90Ü ember sínyli ezeket az irtóztató, nélkü­lözésekkel teli állapotokat és méltányos volna végre is rendezni ezt a hosszasan vajudó ügyet. Csak 3 napig nem volt gáz és rögtön mindenki tisztában volt vele, hogy mit érne Budapestnek a — földgáz. Kevés politikusnak adta meg a sors oly rövid Időn belül az elégtételt, mint Becsey Antalnak, aki a magyar gazdasági kérdé­sek egyik legalaposal>b ismerője és élet­halál harcot folytatott annak idején a földgáznak idegen kézre való áten­gedése ellen. Hiába érvelt azzal, hogy az ország gazdasági függetlenitésének egyik alapja a földgáz. Az ország iparát a szénszükséglet irányítja s amig azt a külföld adja, függ tőle iparunk. A szenet pótolja a földgáz és ezzel független urai lettünk iparunk fejlesztésének és irányí­tásának. Akkor süket füleknek beszélt, de egyszeribe visszaemlékezett Becsey szavaira mindenki, amikor 3 napig nem volt gáz Budapesten. A földgáz kemen­céi nem dugulhatnak el a rossz széntől. És ma már mérvadó helyeken is teljes igazságot szolgáltatnak Becsey akkori fejtegetéseinek. Csakhogy a földgáz kér­dése nem szűnt még meg és az a cso­dás műszer, melyet Eötvös-féle ungának nevez ,a> világ, B ö c k Hugó min. taná­csos számításai szerint Kecskeméten is jelez földgázt és Becs ey Antalt kérték föl, hogy vetített képekkel kisért elő­adás keretében ismertesse ott ezt a kér­dést. Becsey a kormány Ígéretét is ma- , gával vitte Kecskemétre, hogy tavasz­kor 3 helyen kezdik meg a fúrást s ha nem kálisó. nem petróleum, hanem földgáz van Kecskemét alatt, akkor elő­reláthatólag nem borul többet sötétség Budapestre, ahol csak 3 napig nem volt gáz és ma már minden ember tisztában van a földgáz jelentőségével. Lakáshoz jut vég re az isten­hegyi katolikus lelkész is, akinek paplakot állít a főváros és e célból megszerezte a Dianna-uton lévő Hindy István tulajdonát képező telket. Hátra van niág az átalakítás, meiynek 20.000 korona költségét is megszavazta már a közgyűlés. A titokzatos tó az Átlós-ut és a Villányi-ut közölt, a Gellérthegy al­ján ismét aktuálissá leit azzal, hogy a Villányi-ut rendezése a befejezé­séhez közeledik. Sok legenda, mese és monda jár felőle, eredetéről, fene­ketlen mélységéről. A történeti szá ráz tények egészen egyszerűnek tud­ják mindezt. A múlt század derekán itt egy nagy téglavető állott óriási telken. Pusztaság lévén a környék, senki sem törődik vele, legkevésbé a város. Az agyagot úgy bányász- ták, ahogy jól esett és bizony jó mélyen lementek a földbe, mint ahogy megtörtént a Pasaréíi-ut men­tén is, ahol szintén szédületes mély s gödröt ásott ki a téglagyár. A gödör j fenekén berendezkedtek a téglagyár \ akkori tulajdonosai, ott állították föl a gépeket is, mert jól ment az üzlet. A hatvanas évek közepén aztán meg­történt azaz egyszerű eset, hogy a Duna vize a kavicsos rétegeken át szivárgott és egy nagyobb vízállás idején elöntötte az egész gödröt. A viz fenekén maradtak a gépek is, a | gépházak is. Ebbe aztán tönkre ment a téglagyár és az egész területet potom áron megvette a Mész és Beimel cég, mely a régi téglaszáritó és égető kemencéket átalakította tö- j meglakásokká, valóságos csibész­fészket telepiíve ezzel Budára. A j környék szabályozásával ez meg-1 szűnt. — Uj életet teremt e vidéken a Villányi-ut, mely az idén elkészült a Szüret-utcáig, de munkálatok már ki vannak adva a Déli-vasuí alól- járójáig, melyet 34 méter szélesre építenek át. Ilyen széles a Villányi- ut is. A Déli-vasuttől a Budaörsi útig 43 méter szélesre épül az ut, villaszerű házakkal, az ut egyik ol­dalán parkírozva. Az egészen uj út­típus Rumbach Dezső műszaki ta­nácsos elismerésre méltó tervei sze­rint épült, középen parkos sétautta! és villamos közlekedéssel. A kocsiút két oldalt a gyalogjárda melleit lesz. — -A tó sorsa még nem dőlt el. Lehet, hogy egészen feltöltik. Kár volna érte, mert sekélyebb vízzel a park közepén disze volna a vi­déknek. Jő cigány, jó kávé, a Batthyányiban! Hiába vakaródzik a tek. Tanács, ami­kor egy darabka póttámialért, amivel a Palota-ut düledezö támfalát meg kellett támasztani, —. 210 ezer koronát fiz-et, mert dőlni fog az a fal tovább is, nem lévén becsületes fundamentuma és mire idővel végig alátámasztják, alighanem még egy nullát kell a 210.000-hez ra­gasztani. Végül mégis csak a polgárság fog vakaródzni. Várszínházban, ahol hónapok óta se­rényen dolgoznak a színpad és a nézőtér átalakításán, február elején esetleg már meg is lehet kezdeni az előadásokat. Ha a Várszínházát csakugyan meg lehet nyitni februárban, az első színmű, ame­lyet a Nemzeti Színház művészei a Vár­színházban fognak bemutatni, „Az erő­sebb" ciinii dráma lesz. melyet gróf B á n f f y Miklós irt, a „Nagyút" szer­zője. Óbuda szenzációja, amit súgva már hetekkel egy esti lap cik­ke előtt nyújtogattak egymásnak az emberek — elsimul. A tragikus sorsú iskolaigazgató és társai az igazságszolgáltatás nehéz útját jár­ják. A Mikíós-téri kisegítő iskola igazgatásától természetesen el­mozdították a magáról megfeled­kezett igazgatót s helyére Beke Mózes igazgatót küldte ki a ta­nács, aki széles pedagógiai tudásá­val, igazságossággal párosult eré- lyével, rokonszenves modorával és becsületességével bizonyára kitünően tölti be uj pozícióját. Az ő helyére H r i v n y á k János ke­rült. A Mintaiskolának volt nagy- tehetségű fejlesztője s legutóbb a Hunor-utcai iskola igazgatója. Gazdát cserélt az I., DonátL-utca 1. és 3. számú ház, amennyiben megvette azt 160.000 koronáért a bácskai rác nábob Dungyerszky Lázár. — Érdekes vétel az is, hogy az Ilona lépcső 3. számú há­zát 135.000 koronáért Csók István festő­művész vásárolta meg, Kultur esték rendezését kezdi meg Óbudán 1918 jan. első vasár­napján a Szabad Líceum. Tudomá­nyos előadások, fűszerezve kiváló színészek, énekesnők, humoristák, hegedű és zongora virtuózok pom­pás közreműködésével szerepelnek a műsoron. Minden vasárnap lesz ilyen tanulságos és szórakoztató est a Ili. kér., Demokrata körben. A sikert agilis munkával a helyi osztály igaz­gatója Beize Mózes és Szilágyi Károly főv. bizottsági tag, mint el­nök biztosítják. Már csak a farka csörög a tabáni kisajátítások tengeri kígyójának. Nem volt közgyűlés, hogy egy pár tabáni há­zikó kisajátításáról ne referáltak volna. Most egyszeribe 17 ingatlant szerzett meg a város, még pedig a következő tu­lajdonosokét: Ballon 68.693 K-ért, Bo- gisch 40.086 K-ért, Bresl 14.557 K-ért, Csikán 21.707 K-ért, Dőltei 11.000 K-ért Emmer 25.679 K-ért, Farbinger 23.459 K-ért, Fritz 41.750 K-ért, Gamauf 99.259 K-ért Hauser 95.343 K-ért, Illos 47.409 K- ért, Leffíer 36.211 K-ért, Nagy 13.373 K- ért Oberschall 14.649 K-ért Schmidt 17.400 K-ért, Strebek 24.149 K-ért, Szikossy 16.598 K-ért. összesen 561.322 koronáért. Rossz az orgona a budai evangélikus templomban és az egyház kebelében mű­ködő ifjúsági egylet mozgalmat indított meg annak helyreállítására. Az a tervük, hogy az orgonát renoválják, hogy mire eljön a békének sovárogva várt napja a régi orgona megifjodva csengő tiszta hangon zengje nemzeti imádságunkat: „Isten áldd meg a magyart!" Az orgona egy emberöltőn át szolgálta a templom­járó hiveket, mint Budapest székesfővá­ros ajándéka. De az idő nyomot hagyott rajta, és sürgős javításra szorul. Azért ■BasaaasneEiiHQBBeBaHSSBBBBaeaBH Házilag KÉSZÍTETT NŐI, FÉRFI ÉS GYER­MEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MEL­LETT rendkívül jutányos Aa­"*“■ PREISflCH JÓZSEF BUDAPEST. KRISZTIN A-TÉR 3. az ifjúsági egylet októberben a budai Vi­gadó nagytermében már rendezett egy hangversenyt fényes sikerrel, egyet pe­dig decemberben a Koronaőr-utcai pol­gári iskola termében, teaestély kereté­ben, melyen mintegy 400 vendég vett részt és 1200 korona volt a jövedelem. Ebből a harctéren lévő katonáknak is jut. A hangverseny kimagasló pontja Kalmárné Meiszner Alice éneke volt. De nagy sikert arattak: Horváth Elemérné, Lénárd Erzsébet, Szabó Bet- tus, Körner Mária és Seh,aider Vilma. A mozgalom élén dr. Varsányi Mátyás lelkész és Kai m á r Ede gázgyári tiszt­viselő állanak. — Sajnos még mindig 2800 korona hiányzik az orgonajavitás- hoz. Ezt a jobbmódu hívőknek kellene bepótolni és hozzájárulhatna a főváros is. Ha már adta az orgonát, szóljon to­vábbra is. Megszülte Buda méhe és a vérzivata­ros világháború a Buda Na pl ó test­vérkéjét a Budai U j s á g-ot. Üdvözöl­jük. Végtelenül kedves nekünk az, hogy a „vérbeli“ újságírók csinálják. Bizonyára a fiatalabb generáció, mert mi, akik 1885. óta, tehát 32 éve szakadatlanul és kizá­rólag az irodalomnak és újságírásnak él­tünk, lassan ki vénülünk a sorból. Dr. P1 a 11 h y György és Szigeti János zsurnalisztikái tevékenységét régen is­merjük, még a „S z a b a d p o 1 g á r" ha­sábjairól. Az uj felelős szerkesztő: D r o z d y Győző, az újságírók javából való, egyúttal pedagógus. Az első szá­moknál — természetesen — vissza kel­lett nyúlnia erősen a múltba, hogy bele- kapcsclódhassék a jelenbe. — Rokon- szenvvel nézünk az uj lap működése elé. mert hisz oly sok kérdés — mindegyike Buda vitális kérdése — vár megoldásra, több oldalról való megvilágításra, meg­vitatásra, hogy Buda érdekeinek psak hasznára lehet az eszmék ilyen cseréje. Razziát követel a polgári erkölcs egész Budán. A szégyen vörösség bo­rítja az emberek arcát, ha estefelé akár a Krisztina-körutnak templom előtti, akár a Margit-körutnak a Török-utcától a Margit-hidig terjedő korzóján végig­mennek. Fiatal, 14—15 éves diákleány­kák, hivatalnokmédik, tulmerész viselke­déssel „fognak" maguknak udvarlót, vagy ketíesével-hármasával hangos ri- valgással járják végig, — magukat kel­letve — az utcát. S közéjük, szinte sze­rény viselkedéssel ai szerelem pénzelt cselédei vegyülnek — legtöbbnyire iga­zolványnélküliek, egyenes veszélyére a nagyon könnyen reagáló, nagyon fiatal férfi-ifjúságnak. Némelyik leány csak mint esti mellékfoglalkozást és mellékke­resetet űzi ezt és napközben Hivatalba jár. És ha már a szülök nem eléggé ébe­rek, akkor a rendőrség tegyen meg min­dent a mindinkább terjedő ocsmány bal ellen. Mindent leír! Kozma-féle Gépíró és Sokszorosító intézel II. kerület, Fő-utca 19. szám. Leírás. írógépbe diktálás Stenogra- fálás. Gyors, pontos és megbízható munka. — Igazgató : Kozma Bernáí, felső keresk. iskolai gyorsíró tanár. Telefon: 174—04. F cikkek, katonai slsóru- kázaiok nagy választéka reisach József I, írisztina-tér3. HassnáiS plant» íkai vagy zeneórákat rá­fs~e?éss®3 kieseré­lem, vassy legmaga­safeb áron kész­pénzért megveszem. REISZMANN J. zongoragyáros Budapest, II., Zsipond-u. l.sz. Telefon I04-92. — ...... Telefon I04-92

Next

/
Thumbnails
Contents