Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)
1917-01-00 / 96 (1.) szám
Becsey Antalné úrnőt, aki oly buzgó tevékenységet fejt ki az I. kér. katona-otthon körül, meghívták a bolgár-vöröskereszt egylet hölgybizottságába, amelynek élén gróf Apponyi Albertné áll. A legsürgősebb, legfontosabb most a háború ütötte sebek gyógyítása, a melyet célül tűzött ki maga elé a kelenföldi népsegiiő szövetség, mely e napokban tartotta ez évben első ülését. Timon Ákos udv. tan. egyetemi tanár elnökölt és a jegyző könyvet, Schev Ernő vezette. Megjelentek többek között: dr. Juhász Andor az Ítélőtábla elnöke, Bieber Gyula udv. tan. máv. igazgató, Révai Mór, Bartus Gyula a mezőgazdák bizt. int. igazgatója, Gerster Kálmán műépítész, Baltion Károly tkp. igazg. szfv. biz. tag, dr. Kováts Elemér ügyvéd, Badal Ede helyettes elöljáró, aki 25 éves szolgálati jubileuma alkalmából üdvözölt az elnök. — Kimaradásukat, kimentették: Platfhy György, Hoepfner Guidó és Arányni Jenő, aki beteg. Az elnök meleg szavakkal parentáita el Rock Istvánt, akinek emlékét a jegyzőkönyvben megörökitették. Becsey Antal az ügyvezető elnök bemutatta jelentése kapcsán Zsadányi Ferenc igazgatónak a kelenföldi községi iskola egész tantestülete által aláirt levelét, melyben megköszönték, hogy az iskola napközi otthonát, melyet a hadbavonultak gyermekei számára állítottak, — a szövetség nagy áldozattal a múlt évben is fenntartotta, — továbbá Perényi Lajos igazgató levelét, melyben megköszönte a szegény polgári iskolai tanulók számára adott 300 koronát. László Jenő mérnök a foglalkoztató műhely üzeméről, Halmos Gyula titkár a mezőgazdasági üzemről tettek jelentést, melynek érdekes részleteit a legközelebbi számban ismertetjük. Nem alszik a kultúra .nemtője még Budán sem. Mindig vannak lelkes papjai, akik önfeláldozóan a saját vérükkel táplálják a mécsest, akiknek szent meggyőződése, hogy addig él ez a nemzet, amíg ennek a mécsesnek a lángja lobog. A háború ugyan megakasztott minden kultur- törekvést itt Budán, de vannak lelkes apostolai, akik a maguk körében most is rendületlenül haladnak tovább a kitűzött utón. Óbudán Beké Mózes isk. igazgató, akinek hűséges társa Szilágyi Károly, mindketten a Szabad Lyceum óbuda-ujlaki osztályának vezetői. A Demokrata Kör nagytermében január 14-től kezdve március 18-ig minden vasárnap délután 5 órakor előadást rendeznek melyet zene és irodalom kisér. Eddig Pcihó Sándor, dr. Gaáv Vilmos, Sajó Sándor, dr. Benedek János és Germanus Gyula előadásaiban gyönyörködött Óbuda és Újlak közönsége és minden előadást kedves zenei számok kísérték. Február hó 11-én Kiss J. Jenő: Gazdasági kérdések a háború után, — Peterdy Sándor, aki egy novelláját olvassa föl. A további programm a következő: Február 18-án • zilágyi Dezső: Gorkij, — február 25-én dr. Semayer Vüibald: Balkán népei (vetített képekkel) szlávok, — március 4-én ugyanaz (nem szlávok), — március 11-én dr. Kovács Jenő: a Duna, mint a középhatalmak ütőere, — március 18-án dr. Kiss Arnold budai főrabbi: Háború és vallás. -— Az 1. kerületi Virányos-úti községi gazdasági népiskola tanító testületé Oláh Dezső igazgató vezetése mellett ismeretterjesztő előadásokat rendez január 7-ikétől március 11-ig minden vasárnap délután. Az előadások sorrendjén eddig előadtak: Oláh Dezső: - A házinyultenyésztésről, (vetített képekkel) továbbá a hűn és magyar mondákról (vetített képekkel) — Treitz Péter: A termőtalajról. — Lázár Ferenc: A konyhakertészetről. — Dr. Barbie Lajos: Az ősember életéről — Vámos Samu: A hasznos madarakról. A további programm : Február 18-án 5 órakor Oláh Dezső A szőlőművelésről (vetített képekkel) — Február 25-én 3 órakor Binder Iván: A méhészetről. — Március 4-én dr. Biichler orvos: Az alkoholról. Március 11-én 3 órakor Binder Iván: A magyar szabadság- harcról. — Az előadásokat kiváló zeneszámok követik. Szigeti Jánost, a Kassa-oderbergi yasut főfelügyelét és az I. kerületi szabadpolgári párt alelnökét beválasztották a székesfőváros köz- igazgatási bizottságába. \ Weimess Márián városi bizottsági tagot súlyos családi gyász érte. Testvére László 39 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Kiterjedt előkelő rokonság és a család ismerőseinek nagy köre gyászolja. A Lyra hangversenyei iránt a budai közönség is nagy érdeklődést mutat, ezért közöljük, hogy : Harry Walden előadóestéje február 17-én lesz a Zeneakadémiában. — Lőwe-Busch- Griimer február 18-án kamarazene délutánt rendeznek a zeneakadémiában. — Eriké Marim a tízéves féltőmén február 26~án szerepe! a vigadóban jegyek az Andrássy-uti irodában kaphatók. Most nem helyes, ha a régi szokást követik és a választók névjegyzékét, mint más években tavaszkor kifüggesztik 14 napra azzal a meg- jegzzéssel, hogy 14 napon belöl mindenki felszólalhat, aki abból kimaradt. Ma a fiatal választók legnagyobb része a harctéren van s igy — igazán — más a gondja, mint a választói jogának biztosítása. Vagy nagyon hosszú időt kell kitűzni az ilyen felszólalásokra, vagy valami más praktikus módon kell elejét venni annak, hogy azok a hősök, akik a hazájukért véreznek és szenvednek, hálából még választói jogukat is elveszítsék. Tói az álíatkertben. A december nem hozta meg a várva-várt havat és jeget, az állatkert téli szezonja tehát nem kezdődhetett meg az elmúlt évben. Január első napjaiban vált csak annyira hideggé az idő, hogy megnyílhatott az állatkert korcsolyapályája és azon a néhány napon a régi vidám és élénk élet uralkodott az állatkertben. Remélhető, hogy a tél folyamán még sok jégnap lesz s akkor az állatkert közönsége kipótolja azt, amit eddig elvesztett. A hősök falva, ahogy azt dr. Lendl Adolf tervezte, ma mar a megvalósítás küszöbén áll. Ennek a szépen álgonvolt tervnek a leírását kiadta a Hadsegélyző hivatal és megküldötte mindenkinek, igy csinálva már a tervből is pénzt a rokkantak javára. A terv maga oly tetszetős, liogy a polgármester is magáévá tette, de érdeklődött iránta a külföld is A praktikus német tőke ezt hasznos befektetésnek találta és fölajánlotta a szükséges milliókat. Roppant kedves nekünk, hogy épen egy budai városatya tervezte ezt, magasztos eszmét állítva be okosan, ügyesen a gyakorlati élet szolgálatába. Legkedvesebb volna, ha valahol itt a budai oldalon épülne föl a „Hősök falva.“ Takaros kis lépcső épül a Ponty- utcában, a Szaiay-utcától kezdve. Itt régebben is volt lépcső, de még olyan török lépcső-fajta, hogy isten- kisértés volt a járás rajta. Csak az a baj, hogy nem épülhet most a kedves terv szerint, mert ócska vi- tyilók állják az útját. Mindenesetre szépül vele Buda és vár képe a Fő-utca felöl. ÁROS ZtWUacrX* v«K»J KÖZGAZDASÁG Szurday Róbert drt. a pamut- és selyem központ vezérigazgatóját hívták meg a most alakuló zsák központ élére, akit a kormány bizalma elismert szakképzettségének, tudásának és kiváló egyéniségének elismeréséül, ezzel a harmadik központ élére állított. Ugyiátszik itthon is követjük a német példát és nagy teret nyitunk a szakembereknek. Fellner Frigyes mint a Magyar Agrár- és Járadékbank vezérigazgatója sokoldalú munkásságot fejt ki, de emellett szakit időt magának a tudományos búváratokra és alig van esztendő hogy nagyobb munkálattal ne gazdagítsa a közgazdasági irodalmat. Elismerésül a magyar nemességet adományozta neki a kiiály. A Hazai Bank r. t. igazgatósága közzé teszi az 1916-iki ü/.letévről felállított mérleget, valamint nyereség- és veszteség-szám lát, amelynek adatait alább közüljük. A kimutatott tiszta nyereség összege 4,610.307.81 korona, az előző évben volt 4,135.669.73 korona, ffszerint az 1915-iki évhez viszonyítva 474.638. 08 korona nyereségtöbblet van kimutatva. Az igazgatóság a folyó évi február hó 17-ére egybehívott renues közgyűlésnek az 1916-iki üzletévben osztalékra jogosult 200 ezer darab részvény után az előző évi 7 százalékkal szemben ismét 8 százalék, vagyis részvényenként 16 korona osztaléknak kifizetést fogja javaslatba hozni és kerekszámban 750.000 korona nyílt tartalékolását fogja ajánlani. A IV’agyar-Gseh !p rbank részvény- társaság elhatározta a közgyűlésnek e hő 17-ére leendő egybehivását, hogy a 403.021 korona 81 fillér összegű tiszta nyereségnek felosztására vonatkozó javaslatait előterjeszthesse. Az Agrarbank és Teíepitöbank igazgatóságainak határozata szerint e két intézet összeolvad és az Agrarbank úgy tőkeerejében, mint üzletágainak nagyarányú kiszélesítésében megnövekedve fogja tevékenységét tovább folytatni. Á Magyar Agrár- és Járadékbankot több mint húsz esztendővel ezelőtt a mezőgazdasági hitel kielégítésére alapították s a szőlőfelujilási kötvénykölcsönök kibocsátásával az intézet speciális hivatást is teljesít. Banküzleteinek erőteljes művelésén kívül vasutépií- kezéseink terén is elsőrendű szerepe van. A Magyar Telepítő- és Parcellázó Bank Madarassy-Beck Gyula báró kezdeményezésére alakult mint a parcellázás hivatott szerve, szolgálva az erdélyrészi és főleg székely- földi bir tokpQlitíkát is, altruisztikus alapokon, beszegődve a többtermelés szolgálatába. Mezőgazdasági ipar- vállalatok alapítása, halgazdaságok létesitése és egyéb hasonló társaságok életrehivása jelzi ezt az irányt. Az intézet alapításánál a Magyar Jei- záloghitelbank és csoportja bírta a íészvények többségét. Részivelt még benne az Általános Takarékpénztár, a Trieszti Általános Biztositó Társaság és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank. Most, amikor a Telepitőbanknak az Agrárbankba való beolvadása által az Agrarbank uj fejlődést van hivatva venni, mikor a bankszerü üzletek intenzív kultiválását is egyik céljául tűzi ki: egy természetes inkompatibilitás keletkezett az utóbbi intézetre nézve az uj Agrarbank részvény érdekeltsége és képviselete tekintetében. Ebből kifolyólag Madarassy-Beck Gyula báró beadta lemondását az Általános Takarék- pénztárnál. Békés megegyezés alapján a Magyar Jelzáloghitelbank és csoportja átveszi a Leszámítoló Bank és Általános Takarékpénztárnak a Telepiíöbanknál bírt részvényérdekeltségét, s igy kerül a bécsi Union- . banknak eddigi döntő befolyása a Jelzáloghitelbank kezébe. — A Magyar Agrár- és Járadékbank Részvény- társaság igazgatósága által megállapított 1916. évi mérleg szerint a nyereség- és veszteségszámla az 1916. év végével 3 millió 249.452 52 korona tiszta nyereséggel zárul. Ebből kifizetnek részvényenkint 32 koronát azaz összegben 2,560.000 koronát, ami a részvénytőke 8 százalékos kamatozásának felel meg. — A Magyar Telepítő és Parcellázó Bank Részvénytársaság igazgatósága által megállapított 1916. évi zárszámadások adatai a következők: Vagyona összesen 62,889.362 K 83 f. Nyeresége az 1915. évről 86,067 K 2Ő f., ingatianeladási többlet és jutalékok 529.521 K 71 f., kamat- és haszonbárjövedelem 1,876.943 K 24 f., összesen 2,492,534 K 15 f. Az igazgatóság a f. évi február hó 21-éré egybehívott közgyűlésnek részvényenként 30 K. (15 százalék) osztalék kifizetését fogja javaslatba hozni. A fúzió ugytörténtj hogy a Magyar Agrár- és Járadekbank részvénytársaság felemeli alaptőkéjét 32 millió koronáról 48 millió koronára, átveszi a magyar Telepítő- és Parcellázó Bank részvénytársaság összes aktíváit és passzíváit. Madarassy-Beck Gyula báró és Barta Ödön lesznek az intézet alelnökei, vezérigazgatója Éber Antal dr., igazgató Lányi Mór. Nem jár hajó, — ahogy a magyar királyi folyam és tengerhajózási részvénytársaság jelenti, — a jégzajlás miatt sem Vukovár és Újvidék, — sem pedig Baja és Apatin között. Tessék állatkerti bérletjegyet váltani! Az évi bérletjegy ára felnőtteknek 10 K, gyermekeknek 5 K. Vizit- alakú fénykép kell a bérletjegyhez!
