Budai Napló, 1917 (14. évfolyam, 96/564-102/570. szám)

1917-11-00 / 100. szám

3

BUDAI NAPLÓ

3

számú rendeletével a Neptun Részv. Társaságot bizta meg ezzel. E cég kicseréli a Magyarország egész területén levő fa- vagy széntüzelésű hengereket, mely a háztulajdonosokra nézve teljesen díjtalan. A kicserélést megelőzőleg az illető háztulajdonosok házfelügyelőjük utján 8 nappal előbb értesítést kapnak. A kicserélést kizárólag oly szerelők végzik, akik arcképpel ellátott és a fővárosi vízmüvek igazgatósága által is ellenjegyzett igazolványokkal bírnak és a háztulajdonosoknak érdekében áll azokat igazolásra felszólítani és az arcképes igazolvány elő- mutatása mellett személyazonosságukat igazoltatni minden visszaélés elkerülése végett. A kályhahengerek gyártásának ellenőrzésére a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium egy műszaki vegyes bizottságot küldött ki. Ebben a saját megbizottain kívül a belügyminisztérium és a székes- fővárosi vízművek, valamint a Szerelő Ipartestület és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének kiküldöttei is képviselve vannak. A helyszínén való felszerelés munkálatait pedig a székesfővárosi vízművek közegei ellenőrzik. Bármiféle reklamáció vagy panasz esetén legcélszerűbb közvetlenül a Neptun r.-t.-hoz fordulni telefonon is : 129—64 szám.

Titokzatos karók élesztették egyideig a Vérmező mentén sétáló közönség fantáziáját. Valamikor, nyár elején a Vérmező egy részét elrekesztették. A felső csücskét. Szép, fehér, karcsú karokat vertek sorjába és fehér fonállal átfüzték. A sétálók tűnődtek, találgatták, hogy mi lehet. Azután csendes napok következtek. Lovak legeltek a karókon innen és a karókon túl. Bosnyákok heverésztek a fűben, itt is, ott is. Ezeknek tiltva volt a legelés. Csak a tűnődők száma szaporodott. És mi tör- történt ? . . . Ósz elején, az első borús, ködös reggelen a karókat gondosan kihuz- gálták, a fehér fonalat, felgöngyölítették. Szomorúan nézték ezt a r é z s ü k é k és Buda egy titokzatos rejtéllyel ismét szegényebb lett.

Ezerötszáz ebédet fog főzni naponkint ezentúl az I. kerületi közjótékonysági egyesület, mely az ilyen intézmények között mintául szolgálhat. Az élén tudvalevőleg gróf Apponyi Albertné és Becsey Antalné állanak, de melegen érdeklődik iránta Izabella főhercegasszony is. Az Attila-köruti helyiség konyháit a város modernül átalakította és ott a szegény népen kívül az értelmi osztály is kap ezentúl 3 tálból álló jó ebédet 1 kor. 20 fillérért. A népkonyha 2 tál ételt 30 fillérért ad és a hiányt a közélelmezési hivatal pótolja. Mindennap a kerület két úrnője tart inspekciót. A Kelenföldön most keresnek megfelelő helyiséget, ahol azonban csak ételkiosztás lesz azok számára, akik elvitetik.

Szekula Gyulát, a budai társaság e közbecsülésben álló vezéremberét, a kassa-oderbergi vasút volt igazgatóját, az ismert nevű publicistát, aki hervadhatlan érdemeket szerzett a Rózsadomb fejlesztésével, a királyi kegy azzal tüntette ki, hogy neki és utódainak a magyar nemességet b á c s k u 1 a i előnévvel adományozta.

Jó ruhát és cipőt most kaptak a budai kerületek a kereskedelmi minisztérium utján a gyermek felruházás céljaira. Nagy és jó anyagból készült posztót rekvirált a minisztérium és ebből engedett át e humánus célra megfelelő mennyiséget. A kelenföldi népszövetség műhelyében már varrják a lányocskák ruháit és a népjóléti központtól most várják a fiuk számára kiutalt posztót. A cipők Svájcból jönnek. A gyermekfelruházó osztálynak Vá- zsonyi Vilmosné elnöktete alatt tartott legutóbbi ülésén Hantos Elemér államtitkár is részt vett.

Badál Ede... A hir élére tettük ezt a nevet, mely ma a háborús jótékonyság terén — Budán, az I. kerületben — valóságos fogalom. Egy köztisztviselő neve, aki az aktáit nemcsak észszel, de a szivével is intézi. Ma az I. kerületi elöljáróság vezetője és legközelebb betöltés alá kerül az elöljárói szék. Komolyan más, mint Badál Ede számításba sem jöhet, ha a városházán csak egy parányi jogosultsága van a kerület közóhajának! A Badál iránti szeretet akkor nyilvánult meg nagy arányokban, amikor hire terjedt, hogy egész csendben megnősült és oltárhoz vezette Bader- 1 i t c a Ida urleányt. Elhalmozták szerencsekiváriatokkal. A kerület óhajtását híven visszatükrözi a főv. biz. tagok kerületi értekezletének döntését, melyet körlevélben tudattak a többi kerülettel, kérve a biz. tagokat, hogy támogassák, mint a kerület egyhangú kívánságát, Badál Ede megválasztását, Különös érdemeket szerzett a szegényügy mintaszerű szervezésével s a kerület széthúzó társadalmának e téren együttes működésre vonatkozó sikeres eljárásával. Mintaszerű hivatalnok, aki a pártkereteken felül, nappal a hivatalának él és szabad óráit a nép- segités nagy ügyének szenteli. Munkabírása csodás. — A hivatalos séma szerint is soron van, szolgá- tati idő, tudás és képességek tekin- letében. Nagy csorba esnék a háborús jótékonyság ügyén az I. kerületben, ha Badált most mellőzni találná a kilincselésszülte protekció, vagy alantas kortesfogás.

Maga harangozik a pap sok plébánián, már ha nem is a szószerinti értelemben. Mert a hívők a harctéren vannak, házasság, keresztelő alig van, csak temetés, de ott sincs mindig, aki megfizesse. Ezt a helyzetet méltányolta a város, amikor a Margit-köruti Szent Ferenc- rend és a budai Kapucinus-rendnek ezer-ezer korona drágasági pótlékot szavazott meg, Raditzky Sándor tabáni segédlelkésznek pedig fölemelte a lakásbér járulékát.

Az elzülléstől kell megmenteni a 12—14 év közötti gyermekeket, amikor iskolába már nem járnak, munkába még nem járnak. Ez irányban Budapesten az első lépést a Kelen f ö 1 d teszi, ahol a fiatalkorúak bíróságának nagy pedagógiai látókörrel biró agilis tagja dr. Kármán Elemér fáradozása révén e hó 18-án alakul meg a fiatalkorúak bíróságának gyermekjóléti szövetsége. Az alakuló ülés, melyen részt vesz G r e c s á k Károly igazságügyminiszter és Kun Béla államtitkár is, az újvárosházán lesz. Ez uj szociális szervezetnek különös súlyt ad, hogy a gyermek- bíróság oltalma és ellenőrzése mellett kiván működni.

Szóvá tette a bizottság ülésén Baranyay Sándor, hogy nem helyes és nem célszerű az uj autotaxi állomások beosztása. A hat állomás közül kettő jut Budának, még pedig egy a Margithidfőnél, egy a Lánchídfőnél, ahol van más közlekedés is. Azt követelte, hogy a Lánchídfőét tegyék át a Krisztinavárosba, ahol már volt ilyen állomás és ahol nagyobb szükség is van rá. Csakhogy ott nincs autotaxi telefon. Ha lesz, áthelyezik.

Festetics Géza gróf, elhunyt alpolgármesternek gyönyörű emlékoszlopot állított Bárczy polgármester búcsúztató beszéde egyetlen mondásával: — „Mert ő jólelkű volt: szerény, odaadó, meleglelkü,

nyiltszivü és mindenekfelett hűséges mind a halálig.“ — Mi még hozzátesszük, hogy becsületes kulturember volt ez a magyar mágnás és nagy rést hagy maga után a városházán. A budai „Puskás-szobor“ bizottság egyik lelkes tagját vesztette el benne.

A Gellértfürdő patinája az építési technika legújabb vívmánya. A külföldiek sokszor megjegyezték, hogy Budapest szép város, de az a baja, hogy egészen uj város. Ami szép épülete van, az most épült. Uj probléma volt tehát, hogy az uj középületeket miképen lehetne régiekké tenni. Az első kísérlet a Gellért- fürdővel történt. Igen egyszerűen. A híddal szemben, a fürdő sarka mellé két gőzgépet állítottak és barna szénnel fütötték. A légáram a sűrű kormos füstöt egyenesen a fürdő épületnek vitte és két hét alatt gyönyörű barna patinát kapott. Ujjnyi vastag patinát. Persze füstölni kellett tovább is, nehogy csak a ház sarka bámuljon, hanem végig az egész homlokzat és füstöltek tovább, amig a Fehérvári-ut háztulajdonosai nem tiltakoztak a patinázás e különös módja ellen, mert ablakot se nyithattak a lakók és végre is nem minden háziúr kívánja a patinát. Most aztán az egyenlőtlenül lerakodott patinát részben le kell óvatosan vakargatni s azt hisszük egy-két százezer korona áru smirglipapirossal segíteni lehet ezen a bajon is.

Nagyon ráfért már a Krisztina-kör- uton is, a Fehérvári-uton is a kikopott kátrányos járdák tatarozása, amit a kelenföldieknek B á t o r i Károly, a Krisztina- belieknek W i 11 i n g e r Ferenc taposott ki az utépitő osztályból, ahol most rosz- szul állanak szakmunkások dolgában.

Tarka esték rendezését tervezik az óbudai úri leányok. A III. kerület társadalmi élete eléggé silány s ezt óhajtják megjavítani, fővárosi nívóra emelni nagy ambícióval, sok ötlettel és még több kedvességgel. Október havában nagysikerű teaestet rendeztek az óbudai katholikus körben, élvezetes hangversenyszámokkal a műsoron. Rózsa Lajos min. tan., Mödlinger Tessza zongoraművésznő, Bartók Lucy, Cris- tofoli Erna, a Kovacsics-énekkar, Gaup Nándor és Pécsi Gyula karnagy arattak zajos sikert pompás énekükkel, 111 et ve játékukkal. Az Óbuda kulturális életére is bizonyára nagy hatású mozgalom élén Labuda Ferenc dr. áll. ügyes segítőtársai: Schreiber Annus, Dobay Erzsiké, Reich Mariska, Jonák Ilonka, Reiss nővérek, Weichard Zelma, Schráder Margit, Kugelbauer nővérek, Bódé Olga, Tunák Annus, Lristofoli nővérek, Havas Stefi, Waschüttl Fány, Edelbacher Mica, Szirányi Lonczy, Terletter Olga, Gebhardt Irénke, Mödlinger nővérek, Bauhoffer Nándor, Rácz Ferenc, Eckhardt Béni, Jaczkó Ernő. — Novemberben ismét élvezetesnek Ígérkező ének- és zeneszámokkal fűszerezett vitaestét rendeznek a III. kér. Polgári körben a feminizmus érdekes témái körül.

Uj filmgyár épül Budán a Pasa- réti-ut 80. szám alatt, s a középitési bizottság az épületekre vonatkozó terveket jóváhagyta. Ezt a romantikus helyet a Star filmgyár r.-t. kereste ki magának a Hűvös- völgyben.

Sohse hitte volna senki, hogy az omnibusz-vállalat a három háborús év alatt egy milliónál több deficittel terheli a fővárost és szóba is került, hogy az egész üzemet be kell egyelőre szüntetni. Bódy Tivadar alpolgármesternek nagy küzdelmébe került, hogy a Víziváros e foltos közlekedési eszközét megmentse, amire épen a Víziváros szolgált rá legkevésbbé.

Áztak-fáztak főleg télen a Hidegkuton villamosra várakozó emberek, ahol erős állomás a hadapródiskola előtt levő. P e r c z e 1 Béla biz. tag közbenjárására most oda helyezik át a Rudasfürdőnél felszabadult várócsarnokot, s igy fedél alá jutnak a Pasarétiek esőben és hóban.

Uj sikló — a Rózsadombra — a Gül-Baba-utcán, nem is olyan szerencsétlen gondolat. Úgy tudjuk, hogy már előmunkálati engedélyi is kértek rá. Az utca épen alkalmas e célra, mert oly meredek, hogy kocsi- közlekedése nincs. A kiszélesített járdák pedig korláttal elzárva, megmaradnak a gyalogjárók számára. A Rózsadomb fejlődését erősen szolgálná ez uj sikló.

Nász. Kabakovics József dr. törvényszéki biró eljegyezte Wavrinecz Mór, a budavári templom elhunyt karnagyának és neves zeneszerzőnek Mártha leányát.

Legendás hősök, a szabadság- harc névtelen félisteneinek végleges elmúlását jelzik azok a mindinkább ritkuló sírok, ahol a temetéshez felvonul a múlt század magyar eposza. Most, hogy elkísértük utolsó útjára keresztszegi Csáky Gézát, ismét megelevenedik előttünk ez a mesés kor. Az ő 'személyéhez szorosan hozzáfüződik a szabadságharc, a szent korona bujdoklása és Buda- város története a múlt évszázad második felében. A piros arcú, csillogó szemű, fehér hajú öreg urat rendkívül sokan ismerték Budán szerették szerénységét, mely nem engedte, hogy a saját viselt dolgairól beszéljen. Pedig beszélhetett volna . . . 1833-ban született Budán és 14 éves korában már a bölcsészetet hallgatta. Királyi Pál volt a nevelője, aki a családnál lakott és ott szerkesztette a Pesti Hírlapot. 1848-ban mint gyermek, nemzetőrnek állt. Budavára bevétele után Királyi Pál őrnagy átvette a honvédséghez ahol megszerette Menyhért Antal ezredese is és magával vitte Szegedre, mint hadnagyot. 1849. julius havában ők hárman vitték a koronát Aradra parasztszekéren, ahol átadták Kossuthnak. Innen Menyhért ezredes Világosra ment a fegyverletételhez, őt pedig polgári ruhában haza küldte, hogy tovább tanuljon. Az üldözés elkerülése végett a postánál vállalt szolgálatot, ahol hamar kitűnő erőnek bizonyult és 1867-ben Gorove miniszter a budavári posta főnökévé nevezte ki. Érdekes, hogy rendkívüli szaktudása miatt hozzá osztották be Szalay Pétert, aki utóbb elnökigazgató lett, Petheő Jánost utóbb temesvári posta főigazgatót és Rácz József igazgatót. — Gyermekéveit Budán töltötte, ahol a legtöbb előkelő családdal rokonságban vagy ismeretségben volt szülei révén. Nagyon szerették Kegle- vich Gábor gr. házánál, iskolatársa volt boldogult József főhercegnek, aki mindig szívesen látta magánál fesztelen együtlétben az évfordulók alkalmából. Az akkor vezető szerepet vivő Ribáry családból nősült, feleségül vévé Ribáry Júliát, akinek négy nővére, Aranyossy Ágoston, Sárossy-Kapeller Ferenc, Lejtényi János és Ribáry Gáborhoz ment nőül. Két testvére volt, Ribáry József főrendiházi tag és Ribáry Sándor máv. elnökigazgatója.

Boldog családi életét megzavarta j az a csapás, hogy szeretett nejét egy műtét miatt vesztette el, — legidősebb fiát Gézát pedig, aki Szerencsen állomás-főnök volt orozva meggyilkolták. Második fia Csáky Elek, a Leszámítoló bank főtisztviselője és a budai társaság kedvelt tagja. Az öreg urat kedves ba-