Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-12-31 / 44. szám
XII. évf. Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáló újság. FELELŐS SZERKESZTŐ: Hirdetések ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 2 korona. Minden 1916. 44. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 11. Fő-utca 68. szám. Minden levél a szerkesztőségnek cimzendö. Előfizetése egv évre 12 korona. Egyes szám ára 20 fillér. J. VIRAÁti BÉLA további centiméter 1 korona. Negyedéves hirdetőknek kedvezmény. Nvilttér sora 2 K. Szöveg között 3 K. A hirdetések díja a megrendeléskor előre fizetendő. december 31. IV. Károly király, akit mi budaiak büszkén vallunk felséges polgártársunknak, aki itt lakik közöttünk, akinek puha ágyát melengeti a mi szerete- tíiuk, akinek kéményfüstje — ha magasabbról is kel — de együtt száll a mi kis kéményeink füstjével, akinek ablakából a nyíló viola át integet a mi muskátlis ablakainkba, — akinek felséges nejét úgy nézi a becsületes budai asszony, mint a polgári erények angyalát, — akinek gyermeke mindnyájunk szemefénye, — örömünk az öröme, — bánatunk a bánata — aki itt tartja a kardját, Szent István pallósát, jogarát, almáját, akinek itt van a pallástja, itt koronája, — a mi felséges királyunk éljen! Az új főpolgármester. — A döntés küszöbén. — A főpolgármesteri méltóság mielőbbi betöltése ma már befejezett tény és a jelölt személyében is megtörtént már a kölcsönös megállapodás. Mindenki belátta, hogy tarthatatlan az a mesterségesen terjesztett felfogás, hogy a Budapest fejlődésében csak gátul szolgál a főpolgármester s egyúttal az autonómia bizonyos korlátozását is jelenti. Ma már megérti mindenki azt az egyszerű paraszti mondást, hogy egészen másképen hajt a kocsis, ha a gazda a kocsiban 01, másképen bánik a lóval és kocsival. De véget is kell vetni annak a féknélküli száguldásnak, amit a gazdátlanul hajtó kocsis végzett, végiggázolva a közvagyonon, felborítva a város pénzügyi egyensúlyát, — egészen ötletszerűen szolgálva különféle modern áramlatokat, megvalósítva azokból itt-ott önkényesen egy-egy részt, kellő megalapozás nélkül, kockára téve a további kiépítést. Városi ügyekben, föltétlenül verzált embert kerestek az intéző körök, aki azonban puritán jellemével, egyéni súlyával, társadalmi állásával úrrá tud lenni minden helyzeten és — mint e követelményeknek minden tekintetben eleget tenni tudó, a közbizalmat minden oldalról biró egyéniségben Gaár Vilmos dr. kúriai biró, székesfővárosi bizottsági tag jelölésében állapodtak meg. A szürke kabát után jön a bírói tóga. Megelégedéssel vette tudomásul ezt mindenki. Gaár Vilmos dr. mint kiváló ügyvéd tűnt föl, aki a jogirodalom terén országos névre tett szert. Mint ilyent hívták meg a bírósághoz, ahol rövid időn belül nagy karriert csinált s rna a kir. Curia egyik bírája. Évek óta foglalkozik városi ügyekkel és élénk részt vesz a belváros közéletében. Így került a Saskör élére, mint elnök. 1862-ben született Győrszigeten. Buda, december 30. Milliós károk fenyegetik a fővárost a várhegy oldalain jelentkező földcsuszamlások révén, amelvek már két Ízben katasztrófáüs beomiást okoztak. A közönség még emlékszik az Albrecht-ut egyik támfalának a bedőlésére, mely csaknem életveszedelembe sodorta Tisza István grófot és amelynek restaurálása óriási összeget nyelt el. Ezt rövid idő múlva az Alagut-utca elején álló támfal be- omlása követte, ahol a bedölés veszedelme fenyegette a Logodi-uíca elején álló villát. Csakis a városi mérnöki hivatal gyors beavatkozása mentette meg a villát és az egész domboldal további omlását, amely magával rántotta volna a Palota-ut egy részét. A vasbetonból épült uj támfal építési költsége ma még vitás, de valószínűleg a város viseli. Ez a két csuszamlns és beomlás volt a szomorú kezdet, amelyhez méltón sorakozik a Palota-utnak a Zerge- lépcső melletti részének megromlása, amelyről már régebben adtunk jelentést. A Palota-utat tartó támfal kihajlott. Kinyomta az úttest, mely ott erős hajtásban fordul. Fock tanácsos megvizsgálta a bajt és mert az elhajlás már 30 centiméternyi volt, sürgősen intézkedett, megbízva a László és Ultim betonépítő vállalatot, hogy a falat erős vasbeton támoszlopokkal erősítse meg s a cég azonnal erős gerendázaltal megducolta a falat, mely ott egy villát és egy kerti lakot fenyegetett beomlása esetén. Csakhogy ez a falelhajlás arra késztette az illetékes faktorokat, hogy az egész Palota-ut mentén szigorúan vizsgálja meg az uttartó kőfalat és akkor arra az elszomorító eredményre jutott a vizsgálat, hogy a fal sok helyen kihajlik, legtöbb helyen már 15 centiméternyire s igy valóságos veszedelmet rejt magában. Télviz idején, a tavaszi esőzések után, ez a baj csak növekedhetik, amit a folyton cíuszó agyagréteg csak fokozhat. A támasztó falat annak idején az azóta megszűnt Holzspach cég építtette egyévi jótál Írással. A közmunka- tanács annak idején átvette a falat és 1906-ban viszont a főváros'vette át. Most derült ki, hogy gyöngék a dimenziók s a fal nem bírja a reá nehezedő úttestet. A veszedelmes helyet a Zerge-lépcsőnél most siirün látogatják: Garancsy Mihály, a Közmunkatanács alelnöke, Fock Ede tanácsnok, dr. Zielinszky Szilárd műegyetemi tanár és az érdeklődő mérnökök, de nagy kérdés, hogy a gyönge támasztófal okozta előrelátható nagy károktól képesek lesznek-e megmenteni a székesfővárost. Rüsz vért szült a budai polgárság körében, hogy éppen a gázon akarja behozni a székesfőváros fényűző közigazgatása deficitjét. A gázmüvek forgalmát óriási módon megnövelte a háború, oly mértékben, hogy uj jelentkezéseket már nem is képes elfogadni. A szegényebb osztályokat rendkívülien sújtja éppen az ipari gáz árának fölemelése, ami legke- vésbbé méltányos. A reklámcélokat . szolgáló világítás szintén luxiis&zerü s a kereskedők nagyobb része bírja még a fölemelt költséget is, de az ipari gáz drágítása szegény háztartásokat sújt, éppen azokat, akiknek helyzetét oly nehézzé tette a háború. Ezt a kérdést méltányosabban kellett volna megoldani. Az egész gázma- nipulációuak egyetlen jó oldala van s ez az, hogy az ipari gáznak a világitó gázzal egy árra való Fii- emelése révén fölszabadult haszon- halezer gázóra s igy a közönség ismét juthat gázórához, ami a mai szén — coksz — és fa mizériák mellett kedvező helyzet. 50 millió korona lesz a város deficitje a jövő költségvetésben, mondják azok, akik a város belső ügyeinek boszorkánykonyhájában csak az ajtónyillások repedésein át láthatják azokat a jelenségeket, melyek a nagyhorderejű kérdések életrehivását megelőzik. Érre vonatkozó érdekes adatokat sorolt föl Becsey Antal a legutóbbi tartott székesfővárosi közgyűlésen. 1915-ben 10 millió, 1916-ban 20 millió volt a deficit, s igy jövőre alighanem — ötven lesz. Ä házbéradó 1900 óta 3 millióról 6 millióra emelkedett, s megvan a szomorú valószínűség, hogy a háború után a házbérek nagyon emelkedni fognak, mert drágán fogunk építkezni s igy csak fölemelt házbérek mellett lesz jövedelmezőség elérhető. Kimutatta Becsey Antal, hogy a gáz és villany megadóztatása oly csekély jövedelmet ad, — alig 250,000 koronát — amiért uj adót behozni nem helyes. A gázüzem jövedelme régebben emelkedett, de ez utóbb 1914 és 15-ben megcsappant, — ellenben a másféléves elektromos müvek üzeme olv fejlődésképességet mutatott, mely biztató a főváros jövedelmeinek gyarapítására. Rámutatott arra a különös rendszerre, mely a kisiparos egységáramát 10 fillérrel emeli, a nagyiparosét pedig csak másfél százalékkal, holott ezek kerestek sokat a háború révén. Ezt a nemzeti ajándékot nem hajlandó megadni a nagy iparosoknak. De kérte egyúttal a fővárost, hogy ebből az uj adóból kapcsolják ki a három szobás lakással bírókat is, mint, ahogy a kisebb lakások bérlőivel tettek. A háromszobás lakásokat fixfizetéses nyomorgó tisztviselők lakják, akik ma ke- . vesebbet keresnek, mint a munkások. Egyáltalán nem tartja szerencsés gondolatnak a városiíott üzemek megadóztatását, mert ez megrendíti a közönség bizalmát a várositás politikája iiánt, s akkor a nagy kommunális feladatokat nem tudják majd megoldani. — Mégis vastag repedések lehetnek a város boszorkány- konyhájának ajtaján, hogy Becsey Antal ilyen jól, ilyen mélyen beláthatott oda. Az a balkéz mely Szebeny és Platthy után most titokban és titokzatosan intézni akarja a Krisztinaváros sorsát, megint balkéznek bizonyult. A vállveregető kinevezés óta, folyton kinevez, jelöl és jubiláltat, éppen az ellenkező hatásokat váltva ki, mint aminőkre számit. Ferde színbe hozza a jubilálót, akit különben mindenki rendkívülien tisztel és szeret, de az erőszakolt szokatlan jubileumot, — mint intrikus harcok béke — és szépség — flastromát — megmosolyogták. Egy bizottsági jelöléssel többet ártott a jelöltnek bent a pártban, mint amennyit használt neki kifelé. Erőszak nélkül szívesen fogadta volna a jelölést mindenki, igy pedig kanapépör lett belőle s a belső harcok révén meggyöngült szabad polgári párt még gyöngébbé lesz. Vagy talán ez a cél? A barehesz mint közgyűlési tantiém, csak a közútinál létezhet, amire általános derültség között mutatott rá Szilágyi Károly a legutóbbi közgyűlésen. ahol dr. Baransky Gyulával, mint két pöröly estek ‘ neki Sándor Pálnak, szemfényvesztésnek bélyegezve és meztelenre vetköztetve azt a rendszert, amely a közúti jövedelmét csaknem két millióval emelte, de nyomorogni engedi az agyoncsigázott asszony kalauzokat, kiszolgáltatva a közönség életbiztonságát és testi épségét a folyton fluktuáló kalauz-gárdának. Rabló- gazdálkodást üz a kocsiparkjával és kocsik helyett házakat épít és telkeket vásárol. Nem épiíi meg azokat a felül és alóljárókat a vasúti keresztezéseknél, amelyekre kötelezte TI \ y'TT A r* készített női, férfi ÉS GYERMEK FEHÉRNEMŰT KEZESSÉG MELLETT RENDKÍVÜL J|UT ÁNYOS ÁRBAN AJÁNL PREISACH JÓZSEF BUDAPEST, KRISZTINA-TÉH 3.
