Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-10-11 / 41. szám
3 3 BUDAI NAPLÓ Dr. Platthy György egészségi állapotát általános érdeklődés kiséri. Hónapok óta kiizd vesekőképződéssel s a betegség végre is ágyba döntötte. Orvosai bíznak mielőbbi teljes fölépülésében. Egyszerűen, mint a többi budai uriasszony jelent meg Gróf Tisza istvánné a kelenföldi közgyámkörzet legutóbbi értekezletén. Nem fogadták semmiféle előre kitervezett, színpadi hatású ovácziókkal, de annál melegebben üdvözölte — mint egyik legszorgalmasabb közgyámot — az elnöklő Becsei Antal, a hósz- szab betegség után ismét megjelenő grófnőt. A legnehezebb körzetek egyikét, a hengermalom környékét kereste ki a maga számára a miniszterelnök neje, mely terület erős, szociális munkát igényel és tisztjét nagy odaadással töltötte be. Betegsége alatt Bittner Mária óvónő helyettesítette, de még akkor is a legintenzivebben érdeklődött minden csekélynek látszó részlet iránt. A grófnőt nagy tisztelettel és szeretettel vették körül a jelenvoltak : — Arányi Jenő, Badál Ede h. el ül járó, Becsey Adtaíné, Biehn Jánosné, özv. Cserháti Sándorné, dr. Czobor Gyula, Endrei Ákos, Fodor Viktorin, Gerster Kálmán, Halmos Gyula titkár, Halmos Gyuláné, dr. Hanauer István, Hoepf- ner Guidó, Kálnay József, Kelló Vilmos, Ölveczky Pál, Raksányi Anna, Városi Jánosné, Schey Ernő, Sebestyén Arthur, özv. dr, Weiszber- ger Miklósné, Zsadányi Ferenc, Zwack Lajosné közgyámok. Komjáthy János aki mint igazgató is kiváló színművész maradt, legközelebb föllép a Magyar Nábob folytatásaképen Hevesi Sándor átdolgozásában sziure kerülő Kárp.ithy Zoltán színműben, Szentirmay Rudolf szerepében. Különösen Budán nagy az érdeklődés e vendégszereplés iránt. Ivócsarnokot terveznek a Döbrentei-tér parkjába, de sietünk kijelenteni, hogy nem olcsó és jó budai bort mérnek ott, hanem — vizet. Különféle ásványvizet, elsősorban pedig a Hungária forrás gyógyvizét és a főváros különböző ásványvizeit. Minden világvárosnak van ilyen gyógyvíz telepe, ahol poharankint, hidegen-meiegen illatja ásványvizét a beteg polgárság. Az uj ivó- csarnok harmonikusan illeszkedik majd az Erzsébet hídfő folytatásaképen épült és a park szélén elvesző építészeti részhez. A legszörnyiibb kérdés az élelmezés kérdése egyedül talán Kelenfölden van egészségesen szervezve, ahol azt közvetlenül a háború kitörése után a vezető társadalom vette erélyesen a kezébe. Becsey Antal mérnök, a kerület egyik vezető embere, aki fegyelmezett aggyal mélyebbre lát, némi kanapépörök elintézése után megszervezte a Kelenföldi Népsegitő Szövetséfet, amelynek elnöke boldog emlékezetű Szebeny Antal volt, a végrehajtó bizottság elnöke pedig Poinpéry Elemér min. tanácsos. Talán az egyetlen eset Budán, hogy a külömböző pártok ebben a kérdésben összeforrtak s így vált lehetségessé, hogy a végrehajtó bizottság munkájából erősen kiveszi részét Timon kkos dr.egyetemi tanár, Juhász Andor dr. a törvényszék elnöke, dr. Platthy György orsz. képviselő, Báthory Károly tkp. igazgató, Fischer József épitész, Révai Mór és dr. Hanauer István a Szent Imre collegium igazgatója, belevonva e szociális munkába’ a Kelenföld egész intelligenciáját. 1914. augusztus havában alakult meg a négsegitö szövetség, hogy a társadalom segítő kezével gyógyítsa a háború áltál ütött sebeket. A programm egyszerű volt: — munkára s igy keresetre adni alkalmat, élelmet adni és élelmet termelni, A szövetség rögtön népkonyhát állított és alaptőkéül 12 ezer koronát gyűjtött az alapítók között. A pénzt hasznosan értékesítették. Amellet, hogy állandóan élelmezték és segítették a munkaképteleneket, aggokat és gyermekeket, — a munkaképes gyermekek s a felnőttek számára foglalkoztató műhelyt állítottak a műegyetem néhány termében, ahol a hadsereg számára nagyszabású varróm ühelyt állítottak 100 varógéppcl, elektromos üzemmel. Itt mindennemű katonai felszerelés készül : szörmebélésü keztyü, ruha, fehérnemű s hogy az arányokat is megvilágítsuk : — szállított a műhely eddig százezer háti-zsákot. Az igy elért forgalom meghaadta a 350 ezer koronát s ennek 80 százaléka munkabér. Még a svábhegyi körzetet is ellátta munkával a szövetség, mintegy 3-400 családnak juttatva igy keresetet. A műhelyt László Jenő mérnök önfeláldozó szorgalommal vezeti. A népnek nyújtott kereseten kívül élelmiszerről is gondoskodnia kellett s a csekély alaptőke dacára nagyarányú mezőgazdasági tevékenységet fejtett ki a szövetség. Bérbe vett a Kelenfölden parlagon heverő vagy a bolgároktól elhagyott területeket, tavaly 90, ez idén 100 holdnál többet s azt részben feles művelésre mintegy 200 családnak adta ki 300 négyszögöles parcellákban, — részben a szövetség maga műveltette, főleg burgonyát, paradicsomot és hüvelyes veteményeset termelve. A mezőgazdasági telep a Budaíoki-ut végén, az elárusító üzem kicsiben a Fehérvári-ut 27. alatt van, ahol a szövetség irodát is tart. A termény- üzem Halmos Gyula titkár gondjaira van bizva, akit előnyösen ismer a budai közönség mint kiváló színészt, aki jelentékeny sikereket ért el Krecsányi társulatánál. Az üzemek hasznot hajtottak s ez tette lehetővé hogy a két év alatt 40 ezer korona készpénzsegélyt tudott a szövetség szétosztani, — felruházva a szegény iskolás gyermekeket, támogatva a rosszsorsu műegyetemi hallgatókat, népkonyhát tartva fenn, sőt a gondokkal megküzdeni nem tudó intelligens családoknak is tudott megfelelő ételt nyújtani. Még a művészetről sem feledkezett meg ez a kiváló szociális alkotás és a múlt évben 50—60 Budán lakó festő és szobrász közreműködésével anyagilag is rendkívül sikerült kiállítást rendezett. Mindemellett még tőkét is gyűjtött, mely meghaladja a 25 ezer koronát, ami sertésekben, lovakban, gépekben és különféle gazdasági felszerelésekben áll a szövetség rendelkezésére. Ezt a tőkét a háborúból hazatérők fölsegitésére szánták. Az abrakhiányból származó lómizériának mi budaiak isszuk meg a levét. Elsősorban bennünket sújt, ha beszüntetik az omnibusz-közlekedést. A lónak zab kell s most mióta a zabhegyezés és a zabszem oly nagy szerepet játszik a város adminisztrációjában, — kevés a zab és az omnibusz lovak műzabot kapnak, — igy teszik lóvá a lovat — nagyon lassan döcög az omniláda, aminek föltétlenül vagy omnibusz-halál, vagy — egy újabb „székesfővárosi zab- rnüüzem“ fölállítása lesz a vége. Pedig ezen a bajon egyszerűen lehetne segíteni, csak a pesti oidal luxus-közledesét kellene hasznossá tenni. Ma az Eskü-térről autóbusz közlekedik a városligetig, ahová a pesti ember eljutt a városi, a közúti és a földalalii vasúton, és az autóbusz épenséggel káros konkurenciát csinál a városi üzemben levő földalattinak. Ha a pestiek részben lemondanak erről a negyedik közlekedési módról s az autóbusz a Krisztina-térről az Andrássy-ut sarkáig járna — végig a jól burkolt utcákon — a budai oldal egyik élet szükségletének tenne végre eleget a város. Hősök Falva címen dr. Lendl Andor felel egy vaskos füzetben arra a kérdésre, hogy mi történjék a háború után a megrokkant hősökkel, a hadi özvegyekkel, árvákkal, a háború miatt állástalanokká váltakkal, a munkakeresőkkel? Lendl Adolf dr. aki már egyszer az európai hirü állat-és növénykert létesítésével megmutatta alkotó erejét, ötletességét, szakértelmét egy olyan tervezettel oldja meg a kérdést egyelőre Budapestre vonatkozóan, hogy abból nemcsak uj polgári terhek nem következnek, hanem például Budapest köz- élelmezési kérdése egyenesen szenzációs módon megjavul és a befektetett milliók és visszatérülnek haszonnal. 178 földműves családot ültetne egy uj faluba, a Hősök Falvába, mindegyiket egy-egy jól ellátott, boldog fészekbe, ugyanannyi egy, két vagy három holdas belsőségbe és az egész falu a fővárosnak termelne. A könyv megrendelhető a Haclsegélyző Hivatalnál V. Akadémia-utca 17. Ára 3 korona, II. kér. Iparoskor e hó 19-én este választmányi ülést tart. Üres a fészek, nincs lakója már. A Philadelphia volt a fészek. Oda jártak a horváth-kerti művész-kalitka éneklő, csicsergő madarai. De ott nincs már semmi ujj, nincs aki előkelő gesztussal keverje a kártyát hat játszma pikéhez és kibicnek még valami kristály palotába költözött heicegh sem akad. A biíliárd asztal körül sem lehet már zajonghni, mert megroppantak a kávéház bordái és most már bordás-talanui áll. Kerény most már kerény-jegy ellenében sem látható. (Sajtóhiba, olvasd: kenyér!) Kong a kávéház és minden hangos szó, mint a tihanyi viszhang verődik vissza falain. A kávéház bársony padjain hercegnék nem ülnek többet, nem torkos-kodnak s nem játszanak filipchent (magyarul: fülöp-két) A német hadseregből sem téved ide kedvükért nyalka tiszt, sem porosz, sem pajor. Hogy ettől a mi szivünk sebes — tény / Ezt rettegi, mert ez szivünkbe vág — óh né! — nemcsak a szivünkbe, hanem a lelkünbe is! Hisz még a Duna is másképen szól a budai parton : Pesten azt locsogja: — talatta, talatía! itt Budán azt, hogy : — galetta, galetta! A siralomtól selypítve mondjuk a cigánynak: — Étsy! — amikor a legszebb bihari dal sem ömlik simán, di-csőn, a pityókos vendég már horly-og s a sarokban bánatosan ott ri Girgucz a szomjas bunyó, aki bacsány-aáoí kér, hogy él és azon tűnődik, hogy ha van Adony, miért nincs Bodony is. A közönség is csendes. Selymes szóval nem hizelgi őket körül és nem tapsol mencsik-offloan, ha hűvös az est. Temesvárra ment el a színházunk és vele ment a sok kedves művész, akiket oly igen megszerettünk itt Budán. Busan intenek utánuk Buda hegyei, halmai, virágos kertjei, és mert nincs kertész, aki gondozná, kóróvá lesz a fészek szélére hullott — viraág. Régen volt, pedig a Borsszem Jankó csak most vette észre, hogy egy budai vendéglőben „ ... Nabonda frizs bókátza van ... “ Hol van már a friss pogácsa ! Még hetente sincs, nemhogy naponta. Itt Budán, ahol a legtöbb trafikban: — „Zigareíta nintsch!“ — és a régi jó kis korcsmákban a vendég „Retteg vajai“ cimü ételt hiába keresi ma n ár az étlapon. — De elég ebből ennyi, Mert kár kicsufolni a budaiakat hibás magyarságukért, hisz aligha van város, mely oly gyorsan megmagyarosodott volna, mint Buda. Az öregek még nem tudtak más nyelven, csak németül s az ifjúság nem beszél másként, csak magyarul. Nekünk őrölnünk kell, hogy ezek az izig-vérig magyar érzésű, de németajkú öreg budai polgárok jól-rosszul, de kiírják magyarul, hogy : bókátza van : Jobb igy, mint svábul, Kiveszi részét Buda is az erdély menekültek vendéglátásából és min-í den kerület közgyám-intézménye melegen fölkarolta szerencsétlen honfitársaink ügyét. Az egyes körzetek elnökei vállalták a pénz és más adományok gyűjtését és az ellátást. A főváros a népszállóban főzet számukra és teherautókban termoíorokban szállítják az ételt a központokba. Az 1. kerületben a kelenföldi kaszinó ily étkező helyiség, ahol Becsey Antalné, azonkívül a felsőkrisztinavárosi kaszinó, ahol Ripka Ferencné intézik lelkesen a buzgolkodó hölgy- bizottság élén az ellátást. A második kerületben dr. Eckermann Ede a szegényház u. 41. sz. a. szervezett a menekültek számára 40 embert befogadó lakást és ellátást. — A budai kultur egyesület kezdeményezésére egész Budán kiterjedő mozgalom indult meg egy monstre hanghangverseny rendezése ügyében, amelyben eddig részt vesz a közm. kör, a budai poJg. kaszinó, Szabad Líceum budai osztáya, 11., kér. iparoskor, budai Katii, kör, Polgári lövészegylet, Krisztinavárosi kaszinó, 1., kér. Iparoskor, Óbudai kath. kör cs a József főherceg szanatórium. A Vigadóban levő budai polg. kör társalgójában volt a szervezkedő értekezlet, a melyen Schmidt Lajos elnök távollétében dr. Hennyey Vilmos elnökölt és részt vettek a felsorolt egyesületek kiküldöttei. Az egyesületek fedezik a rendezés költségét s igy a 2 és 3 koronás jegyekből befolyó jövedelem egészben jut az erdélyi menekülteknek. Zavar.Társaságban, amelyben részt vett az egyik alpolgármester is, szó volt a műszerüzemről. Az volt a kérdés, hogy mi mindent szállít ez üzem. Többek közt — elemeket is. Az egyik úr azt kérdi, hogy: — Miféle elem az, amit a műszer- üzem szállít ? Tréfásan jegyzi meg más valaki: — Műszer-elem. Az alpolgármester zavarba jön: — Miféle mű-szerelem? Mire fölvilágosítják, hogy rosszul köti a szót: — Nem mű-szerelem, hanem műszer-elem. Azután diskréten mosolyogtak. A Sárosfiirdö mint impozáns középület bontakozott ki állványburkolatából és rohamosan halad a befejezéséhez. Előtte most rendezik a teret. Belölről hordják ki az építéssel járó törmeléket. Csodálatos, hogy mennyi piszok kerül ki egy ilyen nagy középületből! A belső helyiségek kezdenek kialakulni és az összes nagy reprezentáló helyiségek már kellően áttekinthetők. A szükséges berendezések és bútorok munkában vannak a főváros legelőkelőbb cégeinél, ami egyúttal garanciát nyújt, hogy a terveknek megfelelő szép kivitelben ez év végére szállítják is. A múlt napokban három óra bosszant részletesen nézett meg mindent Bárczy István polgármester Hegedűs Ármin műszaki tanácsos kalauzolása mellett. Segíthet mindenki azokon a munkát kereső, de nem találó, szegény nőkön, ha sürgősen a kelenföldi népsegiíő szövetség műhelyébe: — cikkek, katonai alsó ruházatok nagyválasztéka Preisach Józsefi., Kriszíina-tér3,
