Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)

1916-09-23 / 40. szám

4 BUDÁI NAPLÓ 4 Másodvirágzás. Későn mentek a fecskék, hosszú meleg ősz lesz, — másodszor virágzik a vadgesztenye. A sárgás-barnára aszalt gesztenye­fasorok között minden harmadik­negyedik fán üde, zöld, tavaszi lomb igerkedik, hogy a kikeletre emlékez­tessen. S a friss lomb közül mint a fehér sütemény emelkedik ki a gesztenyefa szép virága. Nem egy, nem kettő, ahogy őszkor látni néha, hanem sűrűn, épen úgy, mint tavasz­kor. Szirmait leveri az őszi eső és nehezen szárítja a szeptemberi nap­sugár. Színe, illata is van a virág­jának, csak gyümölcse nem lesz, — akár csak az öreg ember szerel­mének. Felemás Alagút. Ma már nem szégyen a foltozott cipő és a divat is kezd tótágast állani. Lesz nemsokára, hogy a fekete cipőt szép sárga bőrrel fejelik meg s igy igazán ne csodálkozzék senki, hogy az állam is takarékoskodik és — sárga kaplit tesz a fekete cipőre. A hasonlat sántít ugyan, mert nehéz az Alagút nyugati arab kapuját cipőhöz hasonlítani, de mert meg­fejelték ezt is, mégis talál. Hosszú ideig faalkotmány állott az Alagút kapuja előtt és Makoszky Ferenc építészre volt bízva, hogy a cliiledező felsőrészt, melyet eső, fagy megrongált, — stylszerüen fejelje meg. Most, hogy az állványt lebontották, ott áll a piszkos, kormos öreg kapu, mint egy kopott fekete cipő, amelyre rátették a szép sárga kaplit. — Belöl is tisztogatják az Alagutat, de nem látszik meg rajta. Oly régi benne a piszok, hogy azt az első tisztogatásra le sem lehet tisztogatni. Tűz­oltólétrán tolják föl az embert, aki keféli az Alagút boltozatát és bizonyára nem is fél, pedig először kefél — Alagutat. A budai kertekben sok a vadgesz­tenye és ezekre fáj most az állatkerti szarvasok, zsiráfok, antilopok és bölények foga. Négyszázan vannak és vadgesztenyét kérnek! Az összes kéredző vadállatok — eltérően a házi állatoktól — szívesebben eszik a friss fűvet, fagalyakat, vadgesz­tenyét és a makkot, mint a száraz szénát és egyéb takarmányt s ezt a jó tulajdonságukat kihasználja az állatkert igazgatósága és az egyéb­ként kárba vesző vadgesztenyével eteti őket egész télen át. Ez okból kéri az állatkert igazgatója különösen a budai villatulajdonosokat, hogy a vadgesztenyét gyűjtsék e szép állatok részére. A nyáron indított hangya­tojás gyűjtés szép sikerre vezetett, mert eddig már sokan küldtek az egész országból szárított hangya­tojást az állatkerti madaraknak, úgy hogy a kis szárnyasok élete tavaszig biztosítva van. Elestünk egy kedves hír közlésétől melyet lapunk egyik jó embere irt meg nekünk. A hir igy szól ; „— Nem söprik már évek óta a mi utcánkat. Csupa szemét, lim-lom s abban játszik minden utca gyerek. Ez az utca végifi sáros, mert nincs kikövezve, se asz­faltozva és utca hosszául hosszú vizmosta árkok húzódnak. A gyalogjárón fekete salakpor, mely piszkol és fullaszt és muskátli nem nyílik az ablakokban, mert ide még a nap se süt. Ez a valóságos népdal utca, mert ami rosszat tud a népdal valami utcáról az itt mind meg van és Buda legcsúfabb utcája a magyar széptan az esztétika legjobb növelőjének a nevét viseli. Ez az utca a — Gref/ws-utca.“ Elestünk a közléstől, mert az utcát most kövezik, most rendezik és irigy­kedve jár ide a Ráth György-utca népe, mely most is olyan, amilyen a Greguss-utca — volt. De ni! Még sem estünk el a hírtől, mert leg­közelebb átírjuk az egészet a Ráth György-utcára és igy megmarad a nóta, csak a szövege változik. KÖZGAZDASÁG 250 millió névértékű pénztárjegy kicserélése. A magyar királyi pénz­ügyminiszter az 1916. évi október elsején lejáró, 1913. évi kibocsátású 4 Va százalékos pénztárjegyek kicse­rélésére, uj kibocsátású, 5 x/a száza­lékos pénztárjegyet ajánl fel 9740 százalék árfolyammal. A beszolgál­tatott régi állami pénztárjegyek név- értéke és az uj kibocsátású pénz­tárjegyek ára közötti különbözeiét: 2-60 koronát, készpénzben egyenlítik ki a becserélés alkalmával. Az ország kibérlése nem sikerült eddig senkinek s azt hisszük nem sikerül a Magyar Bank-nsk. sem. Egy negyedszázad előtt a Haas és Deutsch cég próbálta meg és már annyira volt, hogy a Pesti Hírlap annak idején igy címezte a róluk irt cikket: — „Haas és Deutsch“ azelőtt Magyarország ! De nem sike­rült s egy elkeseredett ember lelőtte Deutschot. — Azután Popper István mérnök próbálta meg és átvette a Haas és Deutsch örökét. Szerencsés kézzel indult és az Aszfalt-Popper egykor fogalom volt, és mégis csendes ember lett. Most a Magyar Bank kísér­letez az ország kibérlésével és már az idegenforgalmat is bérli, ami erősen emlékeztet az ismaeliták eljárására, akik Kun László idején az országos adószedést is bérelték. Csakhogy az ismaeliták is elpusztultak és félő, hogy a Magyar Bank bicskája is beletörik majd ebbe az ország fel- falásba. Az idegenforgalom nem lehet rideg üzlet és épen ezért bízzuk azt csak jó Zilahy Dezsőre, akit szeren­csés kézzel szemelt ki e célra Bárczy István. Zilahynak e téren nagy tu­dása, tapasztalata van és ahogy a legutóbbi Dunaconferenciának ren­dezése igazolja — ember a talpán. Minekünk föltétlenül szimpatikusabb mint a Magyar Bank. Hajózás. A Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási R. T. igazgatósága közhírré teszi, hogy a Budapest— Eötvös-térről délután 5 órakor és Döntősről délután 12 óra 45 perckor induló vegyes hajójáratot folyó évi szeptember 30-ig fenntartja. SZERKESZTŐI ÜZENETEK 1. Mélíóztassék megengedni, de rettenetes tévedés, ha valaki összetéveszti a pilótát a kémmel. Igaz, hogy a pilóta is végez földerítő szolgálatokat, csakhogy ez szörnyen távol esik a kémkedéstől. A kém rendesen ál­ruhában, sokszor becstelen eszközökkel, pénzért végzi szolgálatát és megveti az is aki fölbérelte — mig ellenben a pilóta nyíltan, bátran, becsületesen, az életét hősiesen kockáztatva indul a dicsőségért a harcba. Maga a repülőgép is bátorságot követel és ki van téve a golyónak, mint a madár. A kémet elitélik még siker esetén is, a pilóta előtt meghajlik az ellenség is. Csak fiskális okoskodással lehet ebből sértést kierőszakolni. Részünkről távol állott a szándék. Tizedes. A gázgyári községi üzem viselt dolgainak utána járunk és ha igazak az adatok, hamar kislaki lesz a mórból, ha nem tette meg a kötelességét. Csodálatos, hogy a főváros legcsekélyebb jelentőségű üzeménél is, ilyen panaszokra nyílik alkalom. Szerkesztik: HOLLÓ TIVADAR : R. RÉW SÁNDOR REISZMANN ZONGORA-TERME. II. KÉR., ZSIGMD-UTCA I. PÁLFFY-TÉR Híres kii Küldi valamint saját gyártmány n zon­gorák és piani- nót nagy válasz­tékú raktára. Átjátszott zon­gorák beosorél- t.o.tnek vagy ngmagasabb árak mellett mégvétetnek. JAVÍTÁSOK es hangolások kezesség mellett a legolcsóbban eszközöltetnek. OLCSÓ BÉRLET! Virág, koszorú egy félóra alatt kapható özv. Dominits Gyuláné virágüzletében II. CSALOGÁNY-UTCA 52. BENE és WEIN okleveles gépészmérnökök elektrotecnikai vállalata. KÉSZÍTENEK: Teljes világítási- és erőátviteli berendezéseket és telepeket, a legmodernebb és legmegbíz­hatóbb szakszerű kivitelben. Budapest, V Fáik Miksa-u 3 TELEFON: 119-91. ü’THOrií/ai irodabútorok, teljes fnfilsül 8*^1 iroda berendezések pénzintézetek, hatóságok stb részére Lingel bútorgyár. Budapest, VII., Rózsa-utca 4. sz. Árjegyzék díjtalan. CIMTÁBLAFESTÉSZETE ? Folt § volt! | Vegyileg mos, H fest, gj tisztit H Kehriing K. ff gözfestödéje és vegytisz- S§ fä titó intézete Budapest, $| H II!., Zsigmond-tér 10. ff Telefon 75—05. , Iskola utca ió v Tdefór, í>l§'.46. .> •' .A.'". .. . ..' RAKTÁRON LEVŐ LEVÉLPAPIROST MA IS MÉG A RÉGI ÁRON AJÁNL Ánáfeí! HERMANN KÖNYV- MÜMIfi ÉS PAPIROS ÜZLETE. I. KÉR., KRISZTINA-KÖRÚT 81. SZÁM NÉZZÜK MEG AZ ÁLLATKERTET! Nyomatott: özv. Goldstein Mórné könyvnyomdájában. Szentendre, Főtér 99. mi Kiadó: Viraág és társai.

Next

/
Thumbnails
Contents