Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)
1916-06-17 / 38. (9-10.) szám
XII. évf. 38. szám. (9-10) Hetilap. Megjelenik Budapesten hetenkint: vasárnap Várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1. Greguss-utca 10. A'linden levél a szerkesztőségnek cimzendő. Előfizetése egy évre 12 korona. Egyes szám ára 20 fillér. FELELŐS SZERKESZTŐ: i. VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles és egy centiméter magas terület egyszeri közlésénél 2 korona. Minden további centiméter 1 korona. Negyedéves hirdetőknek kedvezmény. Nyilttér sora 2 K. Szöveg között 3 K. A hirdetések dija a megrendeléskor előre fizetendő. 1916. junius 17. Lassan járunk, de — tovább nem érünk. Nálunk itt Budán még a közmondás is fordítva áll és nem krajcárból lesz a forint, hanem a forintból lesz a krajcár. Pesten gomba módon termi a milliomosokat a háború és Budán árvíz módjára nő a nyomor. A tiz számolhatja össze mindenki a _«n lakó hadseregszállitókat. Ide csak látogatóba surran át néha egy autó, amelyben kellőképen még ülni sem tud az uj milliomos és a ve- ^ szettül öltözött — hölgye. Mi csak szomorú hírből ismerjük azokat a tivornyákat, ahol a már majdnem úrrá lett liferánsok kétes értékű aranyai ülnek mocskos nászt az utcai rimából vedlett metresszek idétlenül viselt gyémántos kössön- tyiiivel. Ahol félerkölcsii dévaj leányok locsolják^egymást pezsgővel és az orfeum színpadáról is kitiltott, a zárt szeparéba vonult, trágár dalokhoz berúgva muzsikál a cigány. Budán ezt csak hírből ismerjük, merthogy Budán — nincsenek orfeumok. Mi nem tudunk gyönyörködni a fékevesztett indulatok szenvedélyes táncában, amikor félmeztelen ném- berek, akiknek erkölcsi érzékét végképen kidörzsölték a mindennapos tivornyák és tágra nyílt szemmel szájjal falják őket az élet efféle örömeit eddig keserűen nélkülözött milliomossá vedlett éhénkórászok. És hajrá! repül a bankó, melyet a mezítláb járó katona bakkancsának talpából hasított az élelmes vállalkozó. Hej, nem láthatjuk mi ezt sem mert Budán — nincsenek tánctermek, nincsenek télikertek, baárok és kristálypaloták. Nincs itt semmi! Se jó, se rósz. Falu vagyunk, ahol az emberek születnek, szaporodnak és sietnek meghalni, hogy kijussanak a farkasréti gyógytemetőbe. Nekünk nincsenek ambícióink, se vágyaink. Nincs is aki valóra váltsa. Legjobbjainkat elmarjuk magunk mellöl s a kis intrikusok majmolják a nagy vezéreket. Ami mégis megvalósul, azt lassan építik azok, akik nem hajszolják a népszerűséget. Ha mégis jutunk valamihez, az olyan véletlenül átgurult morzsa a pesti közgyűlés dús asztaláról. A pestiek jobban látják a mi bajainkat, mint mi budaiak. Azt mondja Havas Rezső, hogy a Hungária-forrás vize valóságos emberáldás és literjét mérik egy krajcárért. Mi azt sem tudjuk, hogy hol van. Gálos Kálmán azt mondja, hogy'’ Budára nem visz bérkocsi, — de autóbuszt még sem járat ide a város. Mindenki sajnál minket, de senki sem segít rajtunk s mi önmagunk segíteni képtelenek vagyunk. Még Óbuda jár majd legjobban, ott most fölépül az uj hid s a hídfő környékén megindul majd az építkezés. Lehet, hogy a világvároshoz méltón oldják meg a szabályozás kérdését, de lehetséges, hogy csak á la Óbuda és végre is a város nyakába csúszik a Remetehegy és Táborhegy. Máskülönben Budán minden oly csöndes, mint a halál. A lerombolt Tabánnal lecsapolták még a Krisztinaváros életnedvét is, — s a Víziváros csak olyan kasírozott Pest. Aki e színfalak mögé tekj^t, csak azt latja, hogy a jóiét itteiT nem egyéb, mint a látszat lécéhez szögezett papírmasé. Az Országút viskóiban teng az élet, akár csak Újlakon s Lágymányos mesterséges föllendülését követte az elkerülhetetlen összeroppanás. Azt mondják, hogy a pénzintézetek a gazdasági jólét tükrei. A mi tükreink összetörtek. Hat budai pénzintézet jutott csődbe három év alatt. Ma már csak a pesti nagy pénzintézetek fiókjai állanak itt, mint ahogy állanak más, tengődő vidéki városkákban. Buda, junius 15. A budai utca nem jól épül. A városnak van kész utcatipusa és erre a mintára építenek nálunk minden utcát akár szükséges, akár nem. Mert egészen más a pesti utca, mint a budai. Pesten minden utcának van forgalma, de nálunk Budán vannak utcák, ahol sohasem jár se kocsi, se szekér, legkevésbbé autó. Pesten minden utca sik, nálunk a legtöbbje hegyre mászik. Minek ezeknek a széles kocsiút, szűk gyalogjáró, fa nélkül. Elég volna kocsiutnak annyi, ahol elfér egymás mellett két kocsi. A többi legyen gyalogjáróké, két oldalt fásitva, gyepesítve, díszcserjével szegélyezve, itt-ottpaddal. Ahol pedig forgalom van, azt épitsék sablonos mintára. Ne forgassuk föl egészen a történelmi* rendet, mert néha anachro- nizmusnak látszik még egy ártatlan utca elnevezés is. Hát még ha városi karakterről van szó, amit föltétlenül megad környezetének egy karcsú minaret. Pesten el is vész a síkon, a rengeteg háztömkelegben, de kedvesen emeli majd Buda látképét, akár a vároldalban, akár a Rózsadombon épül. vagy Tabánon. Azon igazán még vitatkozni sem lehet, hogy a tervbe vett török mecsetet, hol építsük föl. Mi már több Ízben megírtuk, hogy szinte hiányzik Budán a mecset karcsú tornya, amelynek félholdja másfélszáz évig ragyogott Budán. Mi a töröknek akkor is csak ellenfelei voltunk és nem ellenségei. — Úgy tudjuk, hogy a város már biztosította a jogát Gül-Baba sírjához és annak negyedik, ma még csonka tornyát építik fel minaretszerüen. Ennek méltó párja volna egy a vároldalban épült mecset. Pesten elvész, de Budát emeli. Aktuális ez most, amikor a Budai Napló több évi sürgetése ntán a Niedermayer-utcát elnevezték Gül-Baba-utcának és szintén a mi sürgetésünk alapján a mecsetépités ügyében a fővárosi tanács feliratot intéz a kormányhoz. Maholnap az egész Tabán a városé lesz. Legújabban ismét négy telket és apró házikát sajátítanak ki: a Brandits, Petkovics, Pollák és Kaletz féle ingatlanokat. A mélyfúrások az óbudai hid részére már elkészültek és az erre vonatkozó jelentések már az illetékes helyeken vannak. Ezzel megtörtént az első alapvető lépés, mely már a komoly megvalósításhoz vezet. Óbudára korszakalkotó fordulatot jelent az uj hid és előszeretettel regisztráljuk az erre vonatkozó híreket Plébános választás lesz a Ferencvárosban és itt igazán szolgálhatunk egy jó tanácsai a franzstädtlereknek. Ha jól akarják csinálni a választást, akkor jöjjenek át ide a Krisztinavárosba — tanulni. Mert hogy miképen kell papot választani, azt mi tndjuk legjobban. Nálunk az egyiket egyszerűen kinevezi a szükebb Krisztinaváros, a másikat jelöli a kerület és — harmadikat megválasztja a közgyűlés. Igenis. Ide jöjjön tanulni a Ferencváros ! — A budai káplánok közül Bargáv György krisztinavárosi és dr. Lalmda Ferenc óbudai hitoktató pályáznak. A tyúkszemére lépett Szigeti János a mi székesfővárosunknak, amikor rámutatott arra a furcsa körülményre, hogy a tanács mindig utólag hozza a közgyűlés elé a dolgokat, mint ahogy tette bérleti szerződések ügyében. A múlt évben lejárt bérletek megújítását ez évben hozta napirendre és igaza van Szigetinek, hogy a tanács Quantite negligable-nak tekinti a közgyűlést. Érdekes volt, amikor kijelentette, hogy most mindenki megokolatlanu! emeli az árakat, még a fakereskedők is s így ő nem hajlandó ezeknek a konjunktúra zsonglőröknek és akrobatáknak nemzeti ajándékot adni. A város azért mégis megadta. A hegyvásárlás külön divattá lett, valami különös mániává és ez közelről érint minket, budaiakat. Állandóan felszínen tartjuk a kérdést és elkeseredetten küzdünk a Saxlehnerek ellen, akik egész hegyekre ülnek rá, a Schinidtekre, akik Óbudán a történelmi nevezetességű kisczeíli hegyet igyekszenek birtokukba venni. S most újabban ismét Schmidt Miksa vásárolt a Gellérthegyen óriási komplexust, megvéve 525.000 koronáért üzv. gróf Batthyány Ferenc ottani ingatlanát. — Micsoda hegy éhség ez, meiy ily módon veti magát a közeli hegyekre s micsoda szegénységi bizonyítvány a tanács számára, mely nem igyekszik egészséges telek- politika céljából az ilyen telkeket megszerezni. EfifitBZitfSüüáí egyszerű 'gesztussá! Amikor a próbakemencéről volt szó, mely a szemétégetést végezné, Szoknia. Gyula megjegyezte, hogy 15 év előtt az Európát végigtanulmányozó kiküldött mérnök kész tervet dolgozott ki «Városmajorban felállítandó próba- kemence építésére, — mire a bizottság elnöke röviden kijelentette, hogy: — Ugyan ezt akarjuk most Szent- Lőrincen. Tehát nem Budán. Szerencsére a kérdés nem rokonszenves. Szemétről van szó. Pesti szemétről. Vigyék hát Lőrincre. Nyer Buda forgalomban és intézményben az uj csecsemőkórház révén, mely mint nagyfontosságu szociális intézmény a polgármester kiváló érzékét és hivatotíságát bizonyítja. Lelkesen üdvözölték ezért humánus emberbarátok, aggódó hazafiak és elkeseredett gyermekorvosok. — Az új korház a Városmajor-utca mellett fekvő Bánffy-utcában levő házban lesz a János szanatórium háta mögött a Píissvábhegy felé néző lejtőn, ahol a város a szomszédos telkeket is igyekszik megszerezni. — A második csecsemőkórházat Stern József biztosította Óbudának, ahol a iMargit- kórház kibővítése alkalmával létesítik azt. Óbudának fontos e kérdés, mert e kerületben nagy a gyermekhalandóság. KIVÁLÓ CIPŐK FÉRFI, NO ÉS GYERMEKEK SZÁMÁRA NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK BUDÁN I. KÉR. KRISZTINATÉR 3. SZ. PREISACH JÓZSEF -HÁZÁBAN
