Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)

1916-05-25 / 7-8. szám

a BUDAI NAPLÓ aki rettenetesen küzd a drágasággal — az érceshangu Róna Rezső, aki attól fél, hogy a hangját elrekvirálják és — Sebestyén Jenő a direktor — öccse, aki pompás humora és tánca mellett még 30 pár cipő boldog tulajdonosa. Uj ember Horty Sándor aki egy epizód szereppel meghódította Budát és Kertész Vilmos, akinek milliókat érő gyémántok vannak a torkában és ott köszörüli őket néha Czakó Gyula rendez, Simándy József dirigál, Sebestyén Géza igazgat és mindezt a titkot őrzi Róna Valér, hol dalba karolva, hol karba dalolva. Az óbuda-ujlaki mészégető és tég­lagyárról mesterségesen terjesztett hírek, melyek a háborús évek üzemcsökkenésével kapcsolatos ter­vekről, továbbá a pénzügyi műve­leteinek más pénzintézetre való átru­házásáról szárnyra keltek, — ahogy illetékes helyen értesültünk — még túlkoraiak és önkényes kombinációk. A Svábhegy ostroma. Mint zivatar után a levert lomb, tépett virág, útilapu — úgy keveredett össze a világ fent a Svábhegyen, A dolog, hogy tiszta képet adjunk róla, úgy történt, hogy egri Varga István is­kolaigazgató nedves törlő rongyát kifogásolta az iskolaszék főfelügye­lője Ripka Ede és emiatt lemondott Buda vezérigazgatója dr. Egan Ferenc, amit rossz néven vett dr. Badál István főpolgármester helyettes és elakarta csapni Percei Ede gázgyári elnököt, de akkor sarkantyúsan meg­jelent nála dr. Wagner Árpád min. tan. ismert irodalmi nagyság és kijelen­tette, hogy sem ö, sem társai zó­lyomi Bérezik Géza udvari tanácsos, | nem engednek. Emiatt felelőségre vonták az iskolaszék főfelügyelőjét, a budai rend lovagját, aki viszont hivatkozva Varga Ignácra, a Ferenc József rend elnökére, minden felelős­séget Pyber Ferencre Buda vezér- igazgatójára hárított, aki önkényesen járt el, amikor Tóth Antal ref. lel­késznek felmondotta a lakást, mert a gázgyár lelkésze, amikor az iskola­szék lovagjával vagyis, — hogy tisztán értsük — amikor az iskolaszék vezérigazgatója, a református rend elnökét — (már magam is megzava­rodom ebbe a chaoszba), melynek tisztázására egy rendkívüli iskolaszéki közgyűlést hívnak össze, hogy a gázszakértők állapítsák meg a kazán vizsgálók rendjét, amikor az iskolá­kat nedves ronggyal törülgethetik. — Egy kissé kuszáit dolog kedves olvasóm, de vigasztaljon az a tudat, hogy az sem érti, aki csinálta, sem az, aki ezt nekünk megírta, svábhegyi levelezőnk: — dr. Gale Mathiász úr. A csúszó hegy, ahogy most bátran nevezhetjük a Remetehegyet, állandó gondot okoz a városházán. Legutóbb is bizottság járt kint, hogy a Fényes Elek-utca beomlott úttestének uj helyet keressen. Az utat az újlaki téglagyár terhére építik, mely önkéntelen hozzájárult az ut beomlásához azzal, hogy annak mentén csaknem függé­lyesen 10 méter mélyre bányászott a négyméteres padkák helyett. A bánya feletti utat is hátrább teszik, ha ott sikerül a telektulajdonosokkal megállapodni. Igaz, hogy ez is csak ideiglenes segítség, mert a hegynek ez a része könyörtelenül le fog csúszni és bele fog omlani a hegybe vájt rettenetes gödörbe. Szomorú sorsa ez a hegyen fekvő telkeknek, de annál kedvesebb a téglagyárnak, piely Így a legjobb uj anyaghoz jut 3 ismét. Az ügy most jó kezekben van, mert Farkas Árpád műszaki tanácsos alapos tanulmány tárgyává tette és ma már a városházán azzal a tervvel foglalkoznak, hogy az egész hegyet kisajátítsák és téglává fel­dolgoztassák. A hegyen levő telek és háztulajdonosok ügyét el kell intézni, — tégla fog kelleni, — a hegy csúszik s igy ez volna az egyetlen elintézés, — vagy pedig egészen be kell ott szüntetni a bányászatot. Dr. Hennyey Vilmos postaíőigazgató rend­kívül érdekes tanulmányt irt a világháború gazdasági okairól, melyet a „Magyar figyelő“ közölt, de mint külön füzet is megjelent. Ebben az autarhizmus uj eszméjét fejtegeti és ismerteti nagy tudással, amit gazdag adatgyűjteménnyel támogat. A gazdasági uralmi körzet biztosítására való törekvés tette szükségessé Szerbia meghódítását. Szerbia az orosz gazdasági körzethez tar­tozik s igy állandóan veszélyeztette volna a Berlin—Bagdad és a Berlin—Szaloniki vonalakat. Ez a forgalom Magyarországon vonul át s emelni fogja Magyarország jelentőségét és politikai súlyát a készülő középeurópai világimperium keretében. Budai diákok a kárpáti falvakért! Az oroszok dúlta kárpáti falvak fel­építésének országos mozgalmába egy kellemes művészi emlék gondolatá­val kapcsolódik bele az a szép sikerű ifjúsági előadás, amelyet a budai diákok „Gaál-utcai Barátok Köre“ nevű egyesülete április 30-án a budai katholikus körben rendezett. A gazdag műsor változatos számai közül kiemeljük: Bajza László he­gedűművész előadását, akit Bán Jenő zongorán kisért. — Festői kép volt a Himfy Nelli, Medvecky Gizi, Vimnier Lívia, Witkowszky Etelka, Vimnier László, Pfeiffer Zoltán, Witkowszky Sándor és Benedek Béla táncoscsoportja, akiket Bentun Ig- nácné polgári leányiskolái tanárnő szakértői gondos betanítása mellett magyar, svéd és tiroli néptán­cokat léjtettek. — Winternitz Károly, aki Simay Viktor zongora- kísérete mellett Flerodek : „A magyar dal“ nevű melodrámáját szavalta el. — Medvecky Klárika szép ének­előadása. — Bernátsky Emma és Witkowszky Etelka Heckl Jenő zon- gorakisérete mellett egy-egy hegedű poémát adtak elő. — Tetszett Bán Jenő művészi zongorajátéka. — Agfalvy Ipoly, Vimmei Lívia, Vimmer László és Medvecky Gizi egy francia egyfelvonásos vígjátékot, — Wit­kowszky Etelka, Darvas Károly, Witkowszky Sándor és Puchász Tibor Farkas Imre egy rövid operettjét játszották el ügyesen. A rendezést dr. Vimnier Károlyné úrnő és Darvas Károly látták el, tetemesen gyara­pítva ezzel a Diákfalva fölépítésére szánt összeget. A színkörben is bajt okozott a háború. Nincs diszletmunkás és ezért oly hosszúak a felvonás közök. Sebestyén Géza igazgató jó előre gondját viselte és már Temesváron öt orosz hadifoglyot taníttatott be e munkára. Azokat el is hozta, de itt a kultúra főmestere, a tűzoltóparancs­nok eltiltotta őket a munkától. — Érdekes újdonság lesz a Mazzantini mester vezetése alatt fellépő első magyar Ballettársaság mely külön­böző táncokat mutat be. Szélfogókat épít ismét a város ott, ahol bokrokat ültet. Azt hittük, hogy a tapasz­talat már régen kioktatta a kertészeti hi­vatalt, hogy a világváros dísze a szépen ápolt gyep, ^ fa és a ritkán álló díszcserje, mert a hozót, a sűrű bokor csak az el­használt villamosjegyek gyűjtőhelye, ahol táncot jár mindenféle maszatos, elhasznált papirossal. Feltűnő, hogy a lánchídfő melletti apró parkokat ismét a régi bokros rendszer szerint díszítik, mely mindenre szolgál, csak diszül nem. Deutsch és Glasz. Két régi ismert cég egyesülését jelenti e hírünk címe, akik külön-külön is a legjobb hírnévnek örvend­tek itt Budán. Most, hogy a múlt évben fölépült a Krisztina-kőruton a monumentális Deutsch-palota, a két cég egyesült s a palota egész földszinti helyiségében oly modern nagyszabású üzletet nyitottak, mely díszére válnék Pestnek is és dicséri Buda szerény, de szorgalmas kereskedőit, akik igénytelen kis boltokban gyűjtötték a va­gyont, de tudnak elég modernek lenni, ahogy ezt legjobban bizonyítja a Krisztina- körut uj impozáns üzlete. Egyletek párbaja dúl a végeken. Keresztény, intézmények néznek farkas szemet, dühös grimásszal fintorognak egymásra, hazárdul halmozzák a látszat sikereket és ... és az egyik a májusi házbért nem tudja kifizetni, a másik nem is erőlködik még helyi­ség szerzésre sem. Igaz, hogy igy az utóbbi a szolidabb. Szebb is a progrommja és szerényen, néha szor- dinos vigasággal illeszkedik tevé­kenységével a társadalomba. De ha meglebben a vörös kendő: a másik neve, akkor a leleplezések árja zúdul bősz haraggal az ajkakról. S „nem zörög a haraszt, ha nein fuj a szél!“ — A másik már rikítóbb. Túl­zásba vitt, zagyván összekombinált életműködése és ennek kifejezői már sok embert megharagitottak. Való­színűleg azt a jezsuitát is, aki mint ünnepi szónok az erkölcsről, por- cellán-pouderről s hasonlókról beszélt és utána zöld selyemben mélyen dekoltálva egy szininövendék szavalt. A páter szégyenkezve sütötte le a szemét. — Az egyik helyen is, a másik helyen is urileányok adják a tagok zömé. A duellum első vágása — érvágás akar lenni a tagok lis­táján. Folyik az átcsábítás, eddig ellenőrizhetetlen eredménnyel. A szín­hely különben Óbuda, ahol csendes részvétet kérnek. Paloíay Ödön vezérigazgató hazafias el­járását köszönték meg meleghangú elismerő [evelekben Frigyes és Ferenc SzalváLor főhercegek, l'isza István gróf és Csekonics Endre gróf, mert a haderő sebesültjei és betegeinek felgyógyulása körül rendkívüli érdemeket szerzett dr. Palotay Andor ezredorvossal együtt. Erős akciót indított meg a „Budai Kereskedelmi Társulat“ legutóbbi közgyűlésén, amikor elhatározta egy 3 éves női felső kereskedelmi iskola felállítását. Kér'ielhetlen statisztikai adatok sürgetik ennek mielőbbi megnyitását, mert a folyó tanévben 130 budai leány jár át Pestre női felső kereskedelmi iskolálába: — 106 a Mester-utcába, — 24 pedig az irányi-utcába. Júniusban Budán 660 leány fogja elvégezni az itteni 6 polgári leányiskola és várbeli fel­sőbb leányiskola IV-ik osztályát és ezeknek körülbelül 25 százaléka, tehát 165 leány fog felső kereske­delmi iskolába beiratkozni. Másfél száznál több budai leányt fog tan­évenként megkímélni a budai felső kereskedelmi iskola a Pestre való járás idő és pénzáldozataitól no meg a veszedelmeitől. A felállítandó is­kolába június 4-ig lehet jelentkezni II. Szilágyi Dezsö-tér 5. I. emelet naponkint d. e. 10—12-ig. (Dr.Sz B) Hangversenyek az állatkertben. Mint minden nyáron, úgy az idén is megkezdődnek június elsején az állatkerti szimfonikus hangversenyek. Hetenkint négyszer klasszi­kus, a többi napokon pedig népszerű estély lesz. Az állatkerti zenekarnak az idén is Szikla Adolf, a m. kir. Operaház kitűnő karnagya és Rieger Alfréd zeneszerző a dirigense. NYILTTÉR (Ezen rovatban közöltekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.) A III. kér. takarékpénztár- nál érdekeltek figyelmébe! A budapesti kir. törvényszéktől. Ke. 30042.-1004. 1916. Hirdetmény. A budapesti királyi törvényszék közhírré teszi, hogy az adós Buda­pest ll!-ik kerületi Takarékpénztár felszámolás alatt a csődön kiviili kényszeregyességi ügyében a foly­tatólagos egyességi tárgyalásra ha­tárnapul I9i6. évi iunius hó 14-ik napjának délutáni 3 óráját a köz­ponti kir. járásbíróság csarnokába V. Markó-utca 25. kitűzte és arra az érdekelteket megidézi azzal, hogy a hitelezők váltóikat, betét­könyveiket vagy egyéb okirataikat hozzák magukkal. Az adós intézet módosított aján­latában a követeléseknek az 1914. június 30-ig számított kamatnak és a perköltségeknek 10 százalékát egy év alatt, 20 százalékát két év alatt és 30 százalékát három év alatt készpénzben kívánja kielé­gítésül fizetni. Budapest. 1916. május 15. Emmer kir. törvényszéki bíró. A kiadmány hiteteléül: Simon Pál kezelő. Pecsét: Budapesti kir. törvényszék Budapesten. Szt. Lukács %!§# gyógyfürdő Téli és nyári gyógyhely csúz, köszvény, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngyölések, kő- és kádfürdők, vizgyógyir.tézetek, gőzfürdők és gyógyvizuszodák. Radium-Emanatórium. Thermopenetratio. Nagy gyógyszálloda és Thermal-gyógyszálloda. Kimerítő prospek­tust küld a Szt.-Lukácsfiirdö igazg. Budán. Hegedűt, tárogatót, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magvarország legnagyobb hangszergyára STOWASSERJ cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiák, színházak és a hadsereg szállítója, a Rákóczi-tárogató feltalálója. Budapest, !L, Lánehid-iitca 5. Gyár: öntőház-uíca 3. szám. Régi hangszerek javítása, vétele és becserélése. Árjegyzék min­den hangszerről külön. KATONAI cikkek, katonai alsó ru­házatok nagyváiasztéka Preisach József, I, Krisztinádéi* 3.

Next

/
Thumbnails
Contents