Budai Napló, 1916 (12. évfolyam, 1-44. szám)

1916-04-22 / 5-6. szám

5—6 szám BUDAI NAPLÓ 3 itt ostornyéllel a szentekhez fohász­kodó kocsisok és sikondó kofák tojásos kosarain robognak a tülkölő autók. Óh itt különösen változatos az élet. Lehet már járni a Greguss-utcában is, ahol eddig csak gólyalábon, vagy hord- széken tudtuk elkerülni a nyakigém sarat. Házak alján, csúszva-mászva, remegő inak­kal járt erre bakugrásokkal az, akit gonosz sorsa arra kárhoztatott, hogy itt vezekelje le bűneit. Mert kocsi ide nem jöhet, még ha akarna is. De nem is akar. Most azon­ban megváltozott a dolog és néhány szekér salakkal kitörölték a szemünket. Már azért, mert ezzel évekre elintézték a Grcguss- ufca rendezését. Most már gyönyörűség ill az élet, mert a polgármester úr itt teker- vényes utakat épit szerpetinszeriien, a sar- hegyekrö! a mocsárvölgyekbe és ha jó idő van, szárazon haza is tudunk jutni. Eltűnt kultúrintézmény. Volt egy rokonszenves egyesület Budán, mely évek óta serényen azon dolgozott, hogy a kereskedő és iparos ifjúságot egyesítse kulturális célok szolgálatára. Az volt az eszme is: Kereskedő és ipa rosjfj a k köz in íi velőd és i egyes ü lete. Felolvasások, dilietáns szinielőadá- sok és vitaesték voltak állandóan programmou és mindig egyik tekin­télyes budai iparos állott az élén. A háború előtt Wukorits István el­nöklete alatt még a kormány is érdeklődött a mind nagyobb ará­nyokban fejlődő egyesület iránt és egyes előadásain megjelent Illosvay Lajos államtitkár is. Anyagi zavarok kisérték folyton az egyesület műkö­dését, de az állam és a város segít­sége ezt a bajt is elhárította volna, ha nem azzal kezdik, hogy hatósági biztost küldenek az egyesület nyakára Fi immel János iskolaigazgató sze­mélyében, aki bizonyára jóhiszeműen, de * oly módon járt el, hogy az egyesület ma,.tulajdonképen nincsen. Volt. virágzott, nincs. Feloszlatták-e az egyesületet a hatósági biztos jelentése alapján, vagy még nem döntött a hatóság, azt nem sikerült megtudnunk. Azt sem, hogy hova lett az egyesület vagyona, felszere­lése, melyet évek során át gyűjtött áldozatkész polgárok segítségével. Csak azt tudjuk, hogy az egyesület dilietáns művészgárdája más budai egyesületek sikereit gyarapítja. Hegyvásárló uraságok külön osz­tálya fog kialakulni Budán. Saxlehner megvette a Sashegyet s legújabban Schmidt Miksa bécsi butorgyáros a kisczelli hegyet igyekszik megszerezni. Valami különös protekció utján elő­ször a régi kolostor épületét vette meg potom 75,000 forintért, amely régi épület és átépített templom testvérek között is megér egy ne­gyed milliót forintokban. Annak idején sok szó esett a sajtóban e különös kastélyról, amikor „mágnás“ Elza meggyilkolása tartotta izgalom­ban Budapest népét. Azóta folyton vásárolta a szomszédos' telkeket Schmidt s már a kisczelli hegy tekintélyes részét bírja is. Állítólag nagy parkot tervez ide s abljan mauzóleumot állít, ahová áthelyezi meggyilkolt szerelmese holttestét. De annak is hírre jött, hogy az utóbbi hetekben megnősült a bécsi gyáros s igy e terven alighanem változás esik, mert a fiatal asszony talán nem látná szívesen az elhunyt ba­rátnő emlékének e túlzott kultuszát. JEGYEZZÜNK ÉS JEGYEZ­TESSÜNK HADlKÖLCSONT Érmet kap, aki 500 drb. használt bélyeget küld a Hadsegélyző Hiva­talnak (V., Akadémia-utca 17. sz.) Minden bélyeg alkalmas, de külö­nösen a postai hadisegély-bélyeg. A tanuló ifjúság igy juthat hadi emlék éremhez. Ügeíőverseny. Sajnálatos, hogy minden lóverseny pálya a pesti oldalon épült, pe­dig Budán volna alkalmas hely a Kelen- föídön is, a Római fürdő vidékén is. A budai kerületek városatyáinak mindent el kellene követnie, hogy ha majd uj pálvát épit az ügetőverseny egyesület, az uj pálya Budán épüljön. Az ügetőverseny különben Is a lóversenyek között a legpraktikusabb, mert a gyorsan járó lónak még sokáig nagy értéke lesz. — A budapesti ügető­verseny egyesület az idén egész nagy | programmját készül lebonyolítani és az j idei versenydijakat 800,000 koronában álla- j pitotta meg. Az ügetősport nagy fejlődését I igazol ja ez a nagy összeg. A tavaszi meeting I április hó 23 án kezdődik és 7 napos. Összesen 33 versenynap lesz ez évben, az utolsó október 29-én. A budai közönség szívesen látogatja az ügetőversenyeket, de szaporítani kellene ez alkalomra az omni­buszjáratokat. Visszafordult a világ rendje a II kér. iparoskörben, mert mint a hideg zuhany hatott a Budai Napló köz­leménye, hirtelen észbekaptak azok, akik épen a világháborut tartották alkalmas időnek személyes aspirációik kielégítésére. Ezek a jó urak azt hitték, hogy az újságíró tolla — pá- ! vatoll, mely egyedül az ő apró ! egyéni hiúságaik legyezésére van i hivatva s most ijedten azt tapasz- | talták, hogy ez a tol! néha boncoló ! kés, mely a nyilvánosság nagy asz­talán vág bele az eleven húsba egészen a kelevényig, mely a beteg- : séget okozza. A seb fáj, de a kele- vény kifakad s a szervezet meggyó­gyul. Mi eddig szívesen legyeztük ezeket ezeket az apró egyéni hiúsá­gokat, amikor ezzel a közügy terén további szereplésre tudtunk bírni tartalmasabb egyéniségeket, amikor ezzel erősíthettünk oly életrevaló és szükséges szervezetet, mint a lí-ik kér. iparoskor, mely kellő vezetés mellett egyik döntő tényezője lehet a Il-ik kerület közéletében, — de amikor egyesek beteges szereplési viszketege már magát az iparoskör létét tette kockára, nem állhattuk meg, hogy egy dézsa hideg vízzel ne térítsük észre a túlheviilt agyiiakat. Es hogy még jó időben szóltunk, bizonyítja, hogy a világ rendje ismét szépen visszafordult. Bennünket iga­zán nem érhet a vád, hogy nem a legmesszebbmenő előzékenységgel szolgáljuk a budai iparos osztály ér­dekeit. s igy föltétlenül jogosultnak is véljük a Budai Naplót arra, hogy a legszigorúbb kritikával kisérje a budai iparoskörök belső életét. — A 11. kér. iparoskor legutóbbi vá­lasztmányi ülésén úgy határozott, hogy az elnöki tisztségről lemondott Vali Gábort újból küldöttségileg felkérik, hogy az elnökséget vállalja továbbra is, amely kérelemnek a megbántott elnök szívesen eleget is tett. Iparostársaihoz körlevéllel fordult Váli Gábor, fölkérve őket, hogy a 10 éves szép múltra visszatekintő iparoskön, bár tagjainak harmad­része fegyver alatt áll, segítsenek fenntartani a háború alatt, nehogy az itthonmaradottaknak pirulniok kel­jen majd a hazatérő honvédő tag­társaik előtt, ha a kör támogatás hiányában esetleg megszűnne. E kör­levél nyomán erős mozgalom indult meg a második kerület iparosai között az iparoskor további fenn­tartása érdekében és azóta vasár- naponkint számosán keresik föl a kör helyiségét, Már az iskolában kellene az uj nemze- j déket arra nevelni, hogy a villamos vasut- ! ról és vasútra menetközben ne ugráljon, mert ebből származik a legtöbb baleset és szerencsétlenség. A felnőtteknek hiába I magyarázzuk, de a kicsinyekbe még talán ! beleoltható ez a tudat. Lapunk egyik peda­gógus előfizetője azt indítványozza, hogy reggel az első órában minden osztályban az illető tanító olvassa föl a napilapokban 1 megjelent efajta híreket, ami alig néhány j percet vonna el az oktatástól, de elejét j venné sok későbbi szerencsétlenségnek. A csodálat és elragadtatás őszinte ‘ hangján ir a Kópénhágában meg­jelenő „Politiken“ a budapesti állat- kertről. A cikk írója Anker Kirkeby, aki a semleges ujságirók Budapesten j lett látogatása alkalmával kereste ; föl az állatkertet s visszatérve hazá­jába. „A vendégszerető Budapest“ címmel irt igen érdekes és rendkívül jóindulatú cikket. Ez már azért is nevezetes, mert a Politiken cimü újság nem tartozik a jó barátaink közé. Budapestről igen melegen ir a dán újságíró, fölsorolja Buda szép­ségeit majd megemlíti, hogy elláto­gatott az állatkertbe is, amelynek rendkívüli szépsége nagyon meglep­te. Nagy elismeréssel ir arról a mű­vészetről, mely az állatkert legapróbb berendezési tárgyában is megnyilvá­nul, majd azt a meggyőződését fe­jezi ki, hogy „a budapesti állatkert fölülmúlja Hagenbeckét“. A tekinté­lyes dán újság elismerése már azért is fontos, mert igy a budapesti állatkert is nagy mértékben hozzá­járul ahhoz, hogy Budapestnek jő hire legyen a külföldön. Sült svábnak néz bennünket itt Budán minden sörgyár, mert más­képen el sem tudnánk képzelni, hogy mért éppen a budai vendéglősöknek és kávésoknak küld német körleve­let a karte! 1 be állott öt sörgyár. A sörárak emelését bejelentő körlevélnek nem igen örültek meg, sem a közön­ség, sem a vendéglősök, sem a kávésok és többen fölhívták a fi­gyelmünket erre a Budapesten kelt német körlevélre, melyet „hochach­tungsvoll“ aláírtak: „Anton Dreher’s Brauerein A.-G.; — i Erste ungarische Actienbrauerei; — Hag- i genmacher Steinbrucher und Budafokéi" í Brauerein A.-G.; Steinbrucher Bürgerliche J Bierbauerei A.-G.; — Hauptstädtische Bier- j brauerei A.-G. Kőbánya. A liadbavonultak felsegélyezésére nagy sikerrel járt hangversenyt ren­dezett a m. kir. központi statisztikai hivatal kebelében alakult s a köz­hivatali kezelők és dijnokok országos | egyesületének szervét képező helyi- i csoport elnöksége április 15-én a J budai vigadó termében. A rendezőség j élén állottak: Violet Ottó elnök, Szelecsényi Ilonka és Gansler Vilmos társelnökök,Witkowszky Károly hang­versenyrendező, Wagner Rezső pénz­tárnok, Zsoldos Ignác ellenőr és a ! rendezők nagy bizottsága. Közremű­ködtek : a ,, \Vekeidet elepi dalkör‘ , Lantos Imre karnagy vezénylete mel­lett, Znirina Margit, Mály József I egyházi karnagy, akit zongorán ki- i sért C/nnser Mihály, Ktrtyán Etelka, : zongorán kisérte Gáti István, Tetley Emilné női énekkara, Bányay Zsig- mond színművész, Szász Istvánné, zongorán kisérte Clauser Mihály és Schwüler József zongoraművész. Újjá születik a rozoga színkör a Horváth-kertben. Mintegy 150,000 korona befektetéssel újjáalakítják, mely összeget Sebestyén Géza szín­igazgató ajánlotta föl e célra oly módon, hogy évi 14 ezer korona állami és városi szubvencióját köti le e befektetés törlesztésére. Már Komjáthy János igazgató is tervezett nagyobbszabásu átalakításokat és í újításokat e nagyon régi rendszerű [ színpadon és primitiv berendezésű j nézőtéren s azokat most dicséretes áldozatkészséggel végrehajtja utóda. — A magunk véleménye az, hogy ha a város és az állam ugyanily összeggel járulna hozza, egészen uj modern színkört lehetne fölépíteni, a réginek tatarozása helyett. Kusvéti meglepetés virág és disz ízléses olcsó kivitelben üzv. Dow huts Gyulánknál II., Csalogány-utca 50. kapható. A nagy titok-ról föllebent a fátyol, de szegény Mikszáth Kálmán ezt már nem élte meg. Ü, aki sokat megértett, aki csodálatos éleslátással fölismerte s stréberek titkos céljait, nagy politikusok rejtegetett terveit’, apró emberek törtetésének irányát, Sándor Pált nem tudta kiismerni. A szabadelvű clubról írott rajzában, mely a club bomlását mesteri jel­lemző vonásokkal állítja elénk, eze­ket irta: „Eközben megrebben ti szárnyát Sándor Pál is, és ezzel (mert rész­letekben pusztulunk) megszűnnek most már a felszólalások a klub- konferenciákon. Elmegy anélkül, hogy megtudtuk volna, mi volt a prog- raminja és mi lesz. Félek, hogy az emberiség örök homályban marad eziránt.“ Az örök homályra világosság de­rült. Sándor Pálnak az a hivatása, hogy a székesfővároson végezze azt a pénzügyi érvágást a közúti vasút községesitése által, amitől el is vé­gezhet ez a szegény főváros, de Sándor Pál megkapja az egy millió abferíigungot, azon a hasznon kívül, ami neki mint részvényesnek jár. Mikszáth tehát nyugodtan pihenhet sírjában. Az emberiség nem maradt örök homályban. Kellemes est lesz Óbudán április 29-én a „Keresztény Szeretet Gyermekvédő Müve“ rendezésében. Lesz monolog, zene, csoda­gyermek és színdarab előadás: „Egy aró- péjer házassága“. A teát Óbuda szépei szolgálják fel. A siker érdekében különösen dl- Labuda Ferenc helyi elnök, Edét shadier Miaca, Krén, Dvorzsák és Müdling'tr nővé­rek; Bauhofer Nándor és Huszár Ferenc buzgólkodnak. A fiatal egyesület szép tö­rekvését Óbuda intelligenciája méltóképen honorálja. KATONAI cikkek, katonai alsó ru­házatok nagyválasztéka Preisach József. I. Krisztina-tér3. csúz, köszvénv, ideg- és bőrbajok ellen. Természetes forró, meleg kénes források, rádium iszapfürdők, iszapgöngyölések, !<ő- j és kádfürdők, vizgyógyirtézetek^ aözfürdők.i és gyógyvizuszodák. Radium-Emarawulra,, Thermopenetratio. Nagy gyógyszállód'^ 'es* Thermal-gyógyszálloda. Kimentő -prospek^" , tust küld a Szt.-Lukácsiunk) igaifi. Budán.

Next

/
Thumbnails
Contents