Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-06-07 / 23. szám

*

Megjelenik: hetenkint kétszer. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Attila-nyomda 1., Szt. János-tér 1/a.

Értekezni lehet d. u. 2—3 óráig. „ATTILA“ könyvnyomtató műintézet.

Minden levél a szerkesztőségnek címzendő. Telefon: 108—29.

Előfizetése:

Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor.

Egyes szám ára:

....................10 fül.

19

14. junius 7. 23. szám.

X. évfolyam.

Hirdetések ára :

Egy hasáb széles, egy centiméter magas terület egyszeri közlésnél . 2 K Minden további centiméter ... 1 „

Negyedéves hirdetőknek 5°/o kedvezmény.

Nyílttéri közlés dija soronkint . . 1 kor

Szöveg közötti közlés ,, . . 2 „

Kis hirdetések ára:

Minden szó......................................6 fill.

Vas

tag betűvel.................................11» ..

A hirdetések dija előre fizetendő.

Erről-űiről.

Ellenséges indulattal jön ismét Buda felé Windischgrätz Ottó herceg, az osztrák olympiai egyesület elnöke. Először is mindenképen lehetetlenné akarta tenni, hogy a budapesti olympiád előzze meg a bécsit. Ez nem sikerült és most nagyon udvariasan parancsokat osztogat, hogy a stadiont hová építsük. Hát csak természetes, hogy az osztrákok az egész magyar olympiádot szeretnék bele fullasztani a — futó homokba. Valami okos ember egyszer azt mondotta, hogy nekünk magyaroknak mindig az ellenkezőjét kell tennünk annak, amit Bécs tanácsol s akkor jól járunk. Mert a repülőtérnek is az a futó homok volt a veszte és az uj lóversenytér megépítése előtt ez volt a legsúlyosabb aggály. Ez a futó homok majd eltemetheti az egész hírünket a sport terén, pedig nehezen szereztük. Ennél szerencsétlenebb ideát még akarva sem lehetne kigondolni. Ilyen csak osztrák agyban születhetett a mi megrontásunkra.

*

Csodálatosan tudnak izgatni hivatalos helyen is. Itt van ez a bosz- szantóan bárgyú Mechwart ügy. Ez a „csakazértis,“ ugrálás. Komédia! mondja az egyik újság. Ostobaság ! mondjuk mi. De ami a legfurcsább az egésznél, hogy épen Budapest hazafias tanácsa esett bele ebbe a germán verembe. Mert a tanácsot mindenféle gáncs érhette, csak épen a hazafiatlanság vádja soha. Ez az egész Mechwart-kultusz pedig hazafiatlan és nemzetellenes. Ennek az ügyét a tanács soha sem teheti magáévá, de még a közmunkák tanácsa sem, mert ott komolyan mérlegelik, hogy ki az a nagyság, aki méltó arra, hogy nevét tér örökítse meg. Igazán komédiává lett ez az egész Mechwart-ügy, amely már felborit minden jó Ízlést, kellemetlen tolakodásával.

*

Nagy arany szöggel kell leszögeznünk Bárczy István polgármester egy kiváló mondását. Amikor az uj fővárosi könyvtár elhelyezéséről folyt a vita és azt valami eldugottabb helyre szerették volna tenni, a mi zseniális polgármesterünk kifejtette, hogy ez nem .olyan, mint a kártyabarlang, amit fölkeresnek bárhová tegyék, hanem úgy kell elhelyezni, mint a jó vermet, hogy akaratlanul is beleesen minden ember. A közgyűlésen annak az ideának van nagy pártja, hogy bontsák le a városháza Károly-köruti szárnyát és annak egy részére, mint az uj városháza kiegészítő részét építsék föl monumentálisán a fővárosi könyvtárt.

Hagy füttye!

indult meg most másfél éve az inkvizíció a Sárosfürdő tulköltsége ügyében és most — valami olyan különös csend van e kérdés körül. Az igazság rettenetes lándzsáit forgatták akkor a jó vitézek, hogy megöljék vele a milliókat faló szörnyeteget. Egy budai szobrász már plaketteket is mintázott a Szentgyörgy-tallér mintájára — Szentgellért tallért, annak tiszteletére, aki a Gellértfürdő pénzszivó sárkányát megöli.

Ha nem volna unalmas, hát ide nyomtatnánk azt a cikkelyt, melyet annak idején közöltünk volt „Sáros“ címen s amelyben elmondottuk, hogy a másként nem is jöhetett. Az uj fürdő terve még akkor fogant meg, amikor a városházán azon vitatkoztak, hogy a III-ik ügyosztály 7 vagy 9 gyertyát kap-e naponkint, — hogy városi kocsi csak a főpolgármesternek jár-e, vagy kaphat-e a polgár- mester is egyet. És belefogtak az építésbe akkor, amikor a főváros megváltotta a gázmüveket, villanytelepet épit és húsz autó áll a városi urak rendelkezésére. Kezdték egy 700.000 koronás eszmei pályázaton és végzik 13 millión.

A kérdés az volt, hogy ki a hibás hát? Nem az egyes emberek, hanem a kor, amelyben siheder kamaszból erőteljes ifjúvá fejlődött ami Budapestünk. Rettenetes baj volna, ha az a hétszáz ezer korona is nem nőtte volna ki magát hét millióra, aminél sokkal kisebb baj, hogy kétszer akkorára nőtt. Budapest jövője felett kétségbe kellene esnie mindenkinek, ha a közfelfogás és a lehetőség ma is csak a hétszázezer korona körül volna.

Az inkvizíció megindult és —valami különös csend van e kérdés körül. Mint amikor itt valaki blamálta volna magát. Mintha valami csúf pletykának nyomára jön a rágalmazott, de a rosszhiszemű rágalmazók társadalmi állása miatt nehéz az ügyet kellő effectussal elintézni.

Nem ismerjük azokat a jegyzőkönyveket, amiket az ellenőrző, vizsgáló, ad hoc, stb. bizottságok fölvettek s mint kedves szatírát, csak azt említjük föl, hogy szabálytalanságot nem találtak ugyan, de — a földszinti vendéglő helyiség söntésé- ben a kimérő pultot egy méterrel hátrább kell tolni.

A városi bizottság egyik szavahihető tagja mondotta el ezt a homéri esetet s ez - jellemzi nálunk az egész várospolitikát.

Kitűnt, hogy minden ami történt valamelyes fórum: — közgyűlés, tanács, építészeti bizottság, vagy más ilyen határozott utasítására, annak tudtával és engedélyével történt.

Még a munka közt összetört téglák is megvannak.

Ott tervszerűen akarták összetörni néhány ember becsületét. Szerencséjükre ez a becsület szilárdabb a téglánál és nem törött össze s most azért van oly mélységes, különös csend e kérdés körül.

Budo, Jíin. 7.

Örvendetes híreket közölhetünk a Sáros-fürdő — pardon! — Gellért fürdő tájékáról. így első sorban azt, hogy a környék villatulajdonosai megszabadultak a kazánház várható füstjétől, Budapest látképe pedig egy füstokádó magas kéménytől. A fürdő kazánházát ugyanis az Orlay-utcában építik föl, de a Gellérttel versenyező nagy kéményt és a füstjét megfelle- bezte a szomszédos érdekeltség a kormányhoz, ahol úgy döntöttek, hogy a kazánházat Generátor-gázzal kell fűteni (barnaszénből előállított füstnélküli gáz) s ez fölöslegessé teszi a magas kéményt. A kazánházat esetleg fölépítik még ez idén s akkor télen át is dolgozhatnak a főépület belsejében, mely 1915. végére igy is elkészülhet. A főépület külsejéről már kezdik lebontani az állványokat, és belöl is serényen készül: diszvakolat, csöfek- tetés — és más egyéb.

„Sáros“ No. II. Mi vagyunk a meglepetések városa s a színhely mindig Buda. Ilyen csekélyke kis meglepetés volt a Sáros-fürdő költségtöbblete. Rongyos egy pár millió. Most újabb meglepetés jön. Az uj villanygyár a Lágymányoson. Még rongyosabb egy pár millió.

A Népfürdő, az nem sürgős. Az úri fürdő drága lesz a Gellért-fürdőben, mert a sok milliónak kamatozni kell s igy aligha jut pénz az olcsó népfürdő kiépítésére. Éz egy T alakú telek volna, amelynek alsó szára a Fehérvári-utról nyílnék. Három apró ócska ház áll ott az Orlay-utca és Kemenes-u. között, amelyek közül a középsőt már megvette a város. Fönt a hegyoldalban a Mányoki-uttal és Fehérvári-uttal párhuzamosan már bírja a város a telkeket s oda tervezik a népfürdőt fönt, az olcsó népszállodát lent s középen az utat fel a fürdőhöz. Egy-két milliócskát ez is meg fog enni, ez akis szörnyeteg de — azt mondják illetékes körök —

ez már nem sürgős. Még előbb tapasztalatokat gyűjtünk a főépületben s aztán majd a közgyűlés dönt. Szóval, — ez ráér.

A városi vasut Budán. Memorandumot nyújtott be a székesfőváros tanácsához a II. kér. Iparoskor, amelyben autóbusz közlekedést kérnek a Marczibányi-téren át föl a Rózsadombra és ezzel kapcsolatosan a Városi villamos vasut vonalainak kiterjesztését Budára, de tiltakoznak a szakaszjegyek árának fölemelése ellen. A II. kér. Iparoskor mint nagy szociális egyesület, megtalálta ezzel a módját, hogy erkölcsi súlyát, minden várospolitikai. párt gyámkodása nélkül érvényesítse a városi közügyek terén.

Demokrata alakulás Újlakon. Hatalmas . számban gyülekeztek Újlak demokrata érzelmű polgárai junius 4-én a Császárfürdőben, hogy megalakítsák az újlaki demokrata kört. Az ünnepre Vázsonyi Vilmos, Pető Sándor, Benedek János, Bródy Ernő, országos képviselők társaságában jött el és fulmináns,.ötnegyed órás beszédben a vallás és hazának a demokratizmushoz való viszonyáról beszélt. Különösen a vallásnak a politikában való erőszakos behurcolása ellen kelt ki és azt mondotta, hogy az igazi demokrata nem a vallás, hanem a vallás meghamisítása ellen küzd. Minden igaz demokratának imádni kell az Istent és azt kívánni, hogy az isteni fogalomhoz méltó szabad és boldog Magyarország legyen. Szemrehányja az uralmon levő reakciós pártnak, hogy a vallást és annak megmentését programmjába felveszi, melyhez nincs joga, mert az igaz Isten nem a szolgák, hanem a szabad emberek gondviselője. A körülbelül négyszáz főnyi közönség frenetikus lelkesedéssel üdvözölte beszéde után Vázsonyit, aki után Benedek János, Szilágyi Károly és Kis J. Jenő beszélt. Az uj demokrata kör elnöke: Kis J. Jenő, ügyvezető elnökei: dr. Fülöp László, Bohrandt Zoltán, titkárok: Magyar Adolf és Kéméndy Ernő. Ezeken kívül választottak még egy negyven tagú választmányt.

Nagy felki ál tójelet kellene előre tennünk, hogy figyelmessé tegyük a budai bizottsági tagokat, mert a kereskedelmi kikötő ügye most van szőnyegen. Ma a soroksári dunaág- ról van szó csupán, de ez még nem minden, mert Budapestnek négy kikötő kell. Kettő északon, kettő délen. Ha predestinálva van kereskedelmi kikötőnek a soroksári dunaág, akkor még alkalmasabb az Óbuda—hajógyári dunaág és a szomszédos terület. Következnék az egyik építése után a második s az jusson Budának.

A Vérmező ügye úgy állhat, ahogy azt egy éve megírtuk, Kúriai ítélet szerint ez a kincstáré, mert a székes- főváros elmulasztotta annak idején a tulajdonjogát érvényesíteni. Most