Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)
1914-05-03 / 18. szám
2 BUDAI NAPLÓ 18. szám. •• imh.. ................... i 99 WSÍRKÖVEK LOWY-néí BUDÁN, II. her., Fő-utca 88. Telefon 19B-99. : Saját ház. fl budai művészek vázlatkiállitást rendeztek — Pesten. Sajnos Pesten és nem Budán, bár a budai müértő közönség rajongó kíváncsisággal lesi a körötte élő művészek alkotását a fejlődés nagyszerűségében. A vázlatkiáliiíáson bepillanthat a mester szentélyébe, megismerheti agyának pillanatszülte tüz- virágait s a hideg anyag lelket lehelő melegséggel hatja át szivét. Nem a kidolgozott remekek plasztikus ereje az, ami szemünkbe tűnik; hanem a lélek melegsége, mely kisugárzik a terrakotta üde formáin. A lélek oda- rögzitése a fő — a kidolgozás háttérbe szorul és igy a művészi forma nem szembetűnő, mert a lelki kivi- lágosodás nagyobb erejénél fogva, sokkal megkapóbb. A művész érzései itt jobban érvényre jutnak, mint a kidolgozott müvek plasztikus idomain. Innen következik, hogy e becses vázlatok plasztikai része kevésbé van igénybe véve. A fejlődés legkülöm- bözőbb stádiumaiban láthatók e vázlatok ; attól a perctől fogva, midőn a művész az alkotás bűzétől serkentve, tettre hívja kezét — a befejezett munka formaiasságáig. Hatalmas eszmék, lelket forgató tragédiák, történeti grandiózok a fejlődés nagyszerű magaslatának lépcsőjén! A művész kezének kevés simítása, agyának még egy szikrázó gondolata : s ott áll előttünk a gyermekből lett férfi, ereje fenségében. A vázlatok nagyszerűsége az, hova belépünk, a mesterek meleg kezétől megformált anyagok hazája. Kerecseny János tollából az alábbi érdekes ismertetést adjuk a művészek alkotásairól: Mintha agyának szikrázó ötleteit tenné ki a közönség csodálatára, úgy sorakoznak egymás mellé Istók János egyszerű eszmehadának, fényes katonái. Egy egész terem csupán Istók szobor. A mult, a jelen és a jövő hősei vannak itt képviselve, mint egy történeti forrás a maga nagyszerű rendezetlenségében. Az ajtón belépőnek a pogány kor Bachansnője mutatja fedetlen bájait. Kéjtől mámoros arcán a bornak a gőze . . . Vele szemben egy acélos erejű férfi, testsúlyánál legalább négyszerte nagyobb követ emel : a letiport munkás, a kőemelő. A terem közepén fenséges nyugalommal ül egy görög széken Erzsébet királyné. Jobbról szent Margit áll, őrködve a felséges asszony élettelen életén. Balról a „Szeretet“ van szimbolizálva, mintegy mutatva Erzsébet királynőnek Hazánk iiánt tanúsított igaz szeretetét, mellyel oly sokszor kiengesztelte felséges férje előtt nemzetét. A „Kőemelő“ mellett az ó-kor emberi tragédiája — az első dráma —- a „halál“ kezének isteni szinjátéka: “Az első halott“. Ádám és Éva megtalálja a Káintól agyonvert Ábelt. Tűnődve nézik a nem ismert jelenséget; az égtől kérnek tanácsot, az őshim vizsgálja a mozdulatlan testet. Balra a legújabb kor nemzettragédiájának egyes képviselői. A „Szózat“ költője, a legnemesebb gond redőivel az arcán . . . Kossuth Lajos háborúra serkenti a tétova magyart. S mintha szavának sikere lenne, a honvéd fanatikus dühvei rohan előre, balján a lobogó, — Kossuth lobogója — jobbján a villogó penge . . . Szinte átfut a \ szomorúság: Istenem be kár, hogy csak szobor! Odébb megint egy honvéd ; — háborúban megedzetí arcán hideg nyugodtság — igy néz az ellen szemébe — és szuronyos fegyverével vért keres a szív táján! Egy kis emelvényen áll Munkácsy, kezében az ecset és a paletta. Arcában a megfeszített energia munkája - szemében az isteni erő parázsa Egyenesen — szoborhoz illően — néz végig a termen Rudolf, egy ország letűnt szemefénye. Kidüllesztett mellel áll, pökhendi arccal, a felfuvalkodott atléta, az ókor gigásza: Góliát. Kardja jobbmarkolatára támaszkodik, bizva kötélszerü izomrostozatában. És most egy kedves jelenet tűnik elénk. Birkái mögött jő a juhász és köszönti a kelő napot. Fürtös hajával játszik a reggeli szellő — hatalmas botját szilárd karja fogja. A jobb sarokban egy öreg honvéd; szemére húzott sipkája alól — a letűnt jobb idők szomorú tanújaként — homályosodó szeme és deres bajusza pislog elő. A nagy mester legszembetűnőbb dolgai ezek —; egy valóságos kis történelem, a szin- j pad elevenségével, a művész alkotó zsenijével felruházva. A legtermészetesebb élet megnyilvánulásai: hús és vér lüktet bennük. A következő termet a többi művészek foglalták el. Berán Lajos plakettjai, Damkó József hatalmas kompozíciói, Füredi Richárd az őserő pregnánsán megnyilvánuló uj stilusa és naturalizmusa, Bori Jenőnek plasztikája, Beszédes László és Lukácsy Lajos szobrai minden elismerést és dicséretet érdemelnek. A teremben vannak még a finom szinérzékü Ungvári Sándor festőművész vázlatai is. Mennyi sok zsibongó eszme ! mennyi fényes gondolat! És fájdalom, vázlatként fog maradni még hosszú időn át, talán örökké. Hiányzik a pénz. Sietnie kellene az államnak, pénzt a művészek rendelkezésére bocsájtani, hogy megkezdett munkáikat befejezvén, diadalra juttassák eszméiket a művészet göröngyös utján. Hegedűi; tárogatói, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magyarország legnagyobb hangszergyára ST01í?fíSSER3. cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiai, :: színházak és a hadsereg szállítója, :: :: :: a Rákóczi-tárogató feltalálója. :: :: Budapest, II.,Láncfiiá~n. 5, féyár; Öntőfráz~utcű 8. sz. Régi hangszerek javítása, vétele és becserélése. Árjegyzék minden hangszerről külön. Hírek. Autoiaxi van? — nincs? Látjuk itt-ott őket száguldozva, de a „géperejű bérkocsi állomáson“ soha sem látni egyet sem. Igaz, hogy ilyen állomást is ritkán látni, mert csak három van Budán : a Krisztina-téren, a Lánchidnál és a .Margithidnál három-három kocsival. A jói bevált taxik még sem szaporodnak Budán, bár a Széna-téren és az óbudai főtéren a tervezet szerint már államok kellene és nagy szükséget pótolnának. A Budapest székesfőváros vakbél szervének, a közlekedési rendőrségnek munkája igazán dicséretre- méltó. Csak egy baj van, nem láttuk és látjuk soha a munkáját. Egyházi zene. A budai kapucinus templomban április 29-én fényes zenés litániával kezdődtek a májusi ájtatosságok, melynek zenei részét művészi ízléssel Mály József karnagy rendezte, A szóló részeket Batári Dezsőné, Nansen Mihályné, Vakots Margit, Sallay Luncika és Mály József énekelték. Kalina Erzsiké gyönyörű szép hegedű szólójával emelte az ájtatos hangulatot. Az orgonán lovag dr. Dobrznieczky Árpád cs. és kir. törzsorvos, orgonamüvész rendkívüli pedálgyakorlattal és finom regisztrálással játszott. Elhanyagolt Dunapart. Az óbudai rakpart tűrhetetlen világítását és rendezetlenségét csak most veszik észre a kerület bizottsági tagjai. Jajongó lelkesedéssel, hogy sikerült végre feltedezni egy közérdekű sérelmet interpellálnak. Pedig a Budai Napló múlt évi junius 20-iki számában már a következőket irta: Az óbudairakparton levő szép park hivatva volna egv kis üdülést nyújtani a környék lakóinak, csakhogy majdnem teljesen hozzáférhetetlen. Este amikor a legkellemesebb lenne, nem mehet az ember le, mert oly sötét, hogy egyenesen csak szerelmesek búvóhelye lehet. Nappal meredek és járatlan lejtőn kell lekalimpálni és pihenésre alkalmas hely csak azért nem található, mert a szép parkban nincs ülőhely. Akad ugyan néhány földbevert oszlop, otromba, durva és összetört padlódeszkával, ez azonban nem alkalmas arra, hogy azon bárki helyet foglaljon. Miért nem adja ki a város az ülőhelyek kezelését valami vállalkozónak, aki más parkok kimustrált székeit itt elhelyezné s ezzel ideiglenesen segítenének a bajon. A lejáratot pedig hozzák rendbe. — Majdnem egy évnek kellett elmúlnia, hogy a törvényhatóság is tudomást szerezzen erről. Vagy talán az óbudai bizottsági tagok felesküdtek a duna- parti szerelmesek patronusainak és ezért volt eddig a némaság? Gyémánt ünnepét üli a krisztinavárosi „aréna“ és majdnem huszas évfordulóját Krecsányi itteni igazgatásának . A csütörtöki megnyitó előadás a jubileumok meleg hangulatának jegyében folyt le. Végtelen kedves ovációval üdvözölte a zsúfolásig megtelt nézőtér az újra és utoljára visszatért kedvenceit. Megható volt, milyen szeretettel játszottak a színpadon és tapsoltak a nézők a megnyitó és egyúttal premiere előadásul kitűzött Cigányprímásnál. Tíizveszéiyes egy iskola a hatóság hanyagsága folytán. Az Istenhegyi elemi iskolában rendezi a népművelési egyesület előadás-sorozatait, amik legtöbbnyire mozgóképekkel is vannak illusztrálva. Ä nagy tornateremben, — ahol 500—600 ember szokott lenni egy-egy előadáson — köröskörül villamos vezeték van, amely külső, lámpazsinoros. Ennél a vezetéknél a legkönnyebben megesik, hogy egy szigetelő lepattan, minek eredménye a legnagyobb tűzvész. De fokozza a veszedelmet még az is, hogy ennek a teremnek összesen csak egy kijárata van, az is lépcsős és keskeny, labirint folyosókba vezet. Oly gondos emberpusztitásra van tervezve ez a hely, hogy onnan pánik alkalmával élőn nem menekül senki, mert vagy elég, vagy agyontiporják. A régi módi, tűzveszélyes mozgógép, fakamrájával pedig hatványozottan növeli az életkockáztatást. Tüzvizs- gáló-bizottság, tanügyi osztály és a többi illetékes tényezők hol késnek az éji homályban ? Rendszabályt, orvoslást követel a szabad prédára odavetett, a sok ott megforduló emberélet.. Tegyenek valamit. De hamar! Korona isÉMz és VENDÉGLŐ, a III. kerület legszolidabb és legmodernebb ÉTKEZŐ és SZÓRAKOZÓ helye. Naponta friss ZÓNAREGGELI, étlapszerinti ebéd s vacsora. A kávéházban a kerület LEGELSŐ PRÍMÁSA DOMBI GYULA teljeszenekarával muzsikál. Pontos és szolid kiszolgálást biztosit tisztelettel VÁRLAKY ALBERT. HL, Rorona-fér 8. sz. TELEFON : 3—46. válogatott munkái 3 H-ás havi részletre kaphatok a szerkesztőségben.
