Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-05-03 / 18. szám

2 BUDAI NAPLÓ 18. szám. •• imh.. ................... i 99 W­SÍRKÖVEK LOWY-néí BUDÁN, II. her., Fő-utca 88. Telefon 19B-99. : Saját ház. fl budai művészek vázlatkiállitást rendeztek — Pesten. Sajnos Pesten és nem Budán, bár a budai müértő közönség rajongó kí­váncsisággal lesi a körötte élő mű­vészek alkotását a fejlődés nagy­szerűségében. A vázlatkiáliiíáson be­pillanthat a mester szentélyébe, meg­ismerheti agyának pillanatszülte tüz- virágait s a hideg anyag lelket lehelő melegséggel hatja át szivét. Nem a kidolgozott remekek plasztikus ereje az, ami szemünkbe tűnik; hanem a lélek melegsége, mely kisugárzik a terrakotta üde formáin. A lélek oda- rögzitése a fő — a kidolgozás hát­térbe szorul és igy a művészi forma nem szembetűnő, mert a lelki kivi- lágosodás nagyobb erejénél fogva, sokkal megkapóbb. A művész érzései itt jobban érvényre jutnak, mint a kidolgozott müvek plasztikus idomain. Innen következik, hogy e becses váz­latok plasztikai része kevésbé van igénybe véve. A fejlődés legkülöm- bözőbb stádiumaiban láthatók e váz­latok ; attól a perctől fogva, midőn a művész az alkotás bűzétől serkentve, tettre hívja kezét — a befejezett munka formaiasságáig. Hatalmas eszmék, lelket forgató tragédiák, történeti grandiózok a fejlődés nagy­szerű magaslatának lépcsőjén! A művész kezének kevés simítása, agyá­nak még egy szikrázó gondolata : s ott áll előttünk a gyermekből lett férfi, ereje fenségében. A vázlatok nagyszerűsége az, hova belépünk, a mesterek meleg kezétől megformált anyagok hazája. Kerecseny János tol­lából az alábbi érdekes ismertetést adjuk a művészek alkotásairól: Mintha agyának szikrázó ötleteit tenné ki a közönség csodálatára, úgy sorakoznak egymás mellé Istók János egyszerű eszmehadának, fényes kato­nái. Egy egész terem csupán Istók szobor. A mult, a jelen és a jövő hősei vannak itt képviselve, mint egy történeti forrás a maga nagyszerű rendezetlenségében. Az ajtón belépő­nek a pogány kor Bachansnője mu­tatja fedetlen bájait. Kéjtől mámoros arcán a bornak a gőze . . . Vele szemben egy acélos erejű férfi, test­súlyánál legalább négyszerte nagyobb követ emel : a letiport munkás, a kőemelő. A terem közepén fenséges nyugalommal ül egy görög széken Erzsébet királyné. Jobbról szent Mar­git áll, őrködve a felséges asszony élettelen életén. Balról a „Szeretet“ van szimbolizálva, mintegy mutatva Erzsébet királynőnek Hazánk iiánt tanúsított igaz szeretetét, mellyel oly sokszor kiengesztelte felséges férje előtt nemzetét. A „Kőemelő“ mellett az ó-kor emberi tragédiája — az első dráma —- a „halál“ kezének isteni szinjátéka: “Az első halott“. Ádám és Éva megtalálja a Káintól agyonvert Ábelt. Tűnődve nézik a nem ismert jelenséget; az égtől kérnek tanácsot, az őshim vizsgálja a mozdulatlan testet. Balra a legújabb kor nemzettragédiájának egyes kép­viselői. A „Szózat“ költője, a leg­nemesebb gond redőivel az arcán . . . Kossuth Lajos háborúra serkenti a tétova magyart. S mintha szavának sikere lenne, a honvéd fanatikus dühvei rohan előre, balján a lobogó, — Kossuth lobogója — jobbján a villogó penge . . . Szinte átfut a \ szomorúság: Istenem be kár, hogy csak szobor! Odébb megint egy honvéd ; — háborúban megedzetí arcán hideg nyugodtság — igy néz az ellen szemébe — és szuronyos fegyverével vért keres a szív táján! Egy kis emelvényen áll Munkácsy, kezében az ecset és a paletta. Arcá­ban a megfeszített energia munkája - szemében az isteni erő parázsa Egye­nesen — szoborhoz illően — néz végig a termen Rudolf, egy ország letűnt szemefénye. Kidüllesztett mellel áll, pökhendi arccal, a felfuvalkodott atléta, az ókor gigásza: Góliát. Kardja jobbmarkolatára támaszkodik, bizva kötélszerü izomrostozatában. És most egy kedves jelenet tűnik elénk. Birkái mögött jő a juhász és köszönti a kelő napot. Fürtös hajá­val játszik a reggeli szellő — hatal­mas botját szilárd karja fogja. A jobb sarokban egy öreg honvéd; szemére húzott sipkája alól — a le­tűnt jobb idők szomorú tanújaként — homályosodó szeme és deres bajusza pislog elő. A nagy mester legszembetűnőbb dolgai ezek —; egy valóságos kis történelem, a szin- j pad elevenségével, a művész alkotó zsenijével felruházva. A legtermésze­tesebb élet megnyilvánulásai: hús és vér lüktet bennük. A következő termet a többi mű­vészek foglalták el. Berán Lajos plakettjai, Damkó József hatalmas kompozíciói, Füredi Richárd az őserő pregnánsán meg­nyilvánuló uj stilusa és naturalizmusa, Bori Jenőnek plasztikája, Beszédes László és Lukácsy Lajos szobrai minden elismerést és dicséretet ér­demelnek. A teremben vannak még a finom szinérzékü Ungvári Sándor festőművész vázlatai is. Mennyi sok zsibongó eszme ! mennyi fényes gondolat! És fájdalom, vázlatként fog maradni még hosszú időn át, talán örökké. Hiányzik a pénz. Sietnie kellene az államnak, pénzt a művészek rendelkezésére bocsájtani, hogy megkezdett munkái­kat befejezvén, diadalra juttassák eszméiket a művészet göröngyös utján. Hegedűi; tárogatói, cimbalmot és a többi hangszereket általánosan elismerve LEGJOBBAN SZÁLLÍT Magyarország legnagyobb hangszergyára ST01í?fíSSER3. cs. és kir. udvari szállító, zeneakadémiai, :: színházak és a hadsereg szállítója, :: :: :: a Rákóczi-tárogató feltalálója. :: :: Budapest, II.,Láncfiiá~n. 5, féyár; Öntőfráz~utcű 8. sz. Régi hangszerek javítása, vétele és becserélése. Árjegyzék min­den hangszerről külön. Hírek. Autoiaxi van? — nincs? Látjuk itt-ott őket száguldozva, de a „gép­erejű bérkocsi állomáson“ soha sem látni egyet sem. Igaz, hogy ilyen állomást is ritkán látni, mert csak három van Budán : a Krisztina-téren, a Lánchidnál és a .Margithidnál három-három kocsival. A jói bevált taxik még sem szaporodnak Budán, bár a Széna-téren és az óbudai fő­téren a tervezet szerint már államok kellene és nagy szükséget pótolná­nak. A Budapest székesfőváros vak­bél szervének, a közlekedési rendőr­ségnek munkája igazán dicséretre- méltó. Csak egy baj van, nem láttuk és látjuk soha a munkáját. Egyházi zene. A budai kapucinus templomban április 29-én fényes zenés litániával kezdődtek a májusi ájtatosságok, melynek zenei részét művészi ízléssel Mály József karnagy rendezte, A szóló részeket Batári Dezsőné, Nansen Mihályné, Vakots Margit, Sallay Luncika és Mály József énekelték. Kalina Erzsiké gyönyörű szép hegedű szólójával emelte az ájtatos hangulatot. Az or­gonán lovag dr. Dobrznieczky Árpád cs. és kir. törzsorvos, orgonamüvész rendkívüli pedálgyakorlattal és finom regisztrálással játszott. Elhanyagolt Dunapart. Az óbudai rakpart tűrhetetlen világítását és ren­dezetlenségét csak most veszik észre a kerület bizottsági tagjai. Jajongó lelkesedéssel, hogy sikerült végre feltedezni egy közérdekű sérelmet interpellálnak. Pedig a Budai Napló múlt évi junius 20-iki számában már a következőket irta: Az óbudai­rakparton levő szép park hivatva volna egv kis üdülést nyújtani a környék lakóinak, csakhogy majd­nem teljesen hozzáférhetetlen. Este amikor a legkellemesebb lenne, nem mehet az ember le, mert oly sötét, hogy egyenesen csak szerelmesek búvóhelye lehet. Nappal meredek és járatlan lejtőn kell lekalimpálni és pihenésre alkalmas hely csak azért nem található, mert a szép parkban nincs ülőhely. Akad ugyan néhány földbevert oszlop, otromba, durva és összetört padlódeszkával, ez azonban nem alkalmas arra, hogy azon bárki helyet foglaljon. Miért nem adja ki a város az ülőhelyek kezelését valami vállalkozónak, aki más parkok ki­mustrált székeit itt elhelyezné s ezzel ideiglenesen segítenének a bajon. A lejáratot pedig hozzák rendbe. — Majdnem egy évnek kellett elmúlnia, hogy a törvényhatóság is tudomást szerezzen erről. Vagy talán az óbudai bizottsági tagok felesküdtek a duna- parti szerelmesek patronusainak és ezért volt eddig a némaság? Gyémánt ünnepét üli a krisztina­városi „aréna“ és majdnem huszas évfordulóját Krecsányi itteni igaz­gatásának . A csütörtöki megnyitó előadás a jubileumok meleg hangu­latának jegyében folyt le. Végtelen kedves ovációval üdvözölte a zsúfo­lásig megtelt nézőtér az újra és utoljára visszatért kedvenceit. Meg­ható volt, milyen szeretettel játszottak a színpadon és tapsoltak a nézők a megnyitó és egyúttal premiere előadásul kitűzött Cigányprímásnál. Tíizveszéiyes egy iskola a hatóság hanyagsága folytán. Az Istenhegyi elemi iskolában rendezi a népműve­lési egyesület előadás-sorozatait, amik legtöbbnyire mozgóképekkel is van­nak illusztrálva. Ä nagy tornaterem­ben, — ahol 500—600 ember szokott lenni egy-egy előadáson — körös­körül villamos vezeték van, amely külső, lámpazsinoros. Ennél a veze­téknél a legkönnyebben megesik, hogy egy szigetelő lepattan, minek eredménye a legnagyobb tűzvész. De fokozza a veszedelmet még az is, hogy ennek a teremnek összesen csak egy kijárata van, az is lépcsős és keskeny, labirint folyosókba vezet. Oly gondos emberpusztitásra van tervezve ez a hely, hogy onnan pánik alkalmával élőn nem menekül senki, mert vagy elég, vagy agyontiporják. A régi módi, tűzveszélyes mozgógép, fakamrájával pedig hatványozottan növeli az életkockáztatást. Tüzvizs- gáló-bizottság, tanügyi osztály és a többi illetékes tényezők hol késnek az éji homályban ? Rendszabályt, orvos­lást követel a szabad prédára oda­vetett, a sok ott megforduló emberélet.. Tegyenek valamit. De hamar! Korona isÉMz és VENDÉGLŐ, a III. kerület legszolidabb és legmoder­nebb ÉTKEZŐ és SZÓRA­KOZÓ helye. Naponta friss ZÓNAREGGELI, étlapszerinti ebéd s vacsora. A kávéházban a kerület LEGELSŐ PRÍMÁSA DOMBI GYULA teljeszenekarával muzsikál. Pontos és szolid kiszolgá­lást biztosit tisztelettel VÁRLAKY ALBERT. HL, Rorona-fér 8. sz. TELEFON : 3—46. válogatott munkái 3 H-ás havi részletre kaphatok a szerkesztőségben.

Next

/
Thumbnails
Contents