Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-04-19 / 16. szám

MegjeltTiik : hetenkint kétszer. Szerfcesztöség : II., Krisztina-krt. 33. Értekezni lehet d. u. 2—3 óráig. Kiadóhivatal: I., Szent János-tér 1/a. „ATTILA“ könyvnyonitató műintézet. Minden levél a szerkesztőségnek címzendő. Telefon : 108—29. 1914. április 19. Előfizetése: Egy évre 8 kor. Félévre Egyes szám ára : .................... 16 . szám. X. évfolyam. Hirdetések ára : Egy hasáb széles, egy centiméter magas terület egyszeri közlésnél . 2 K Minden további centiméter ... 1 „ Negyedéves hirdetőknek 5% kedvezmény._________ Nv ilttéri közlés dija soronkint . . 1 kor Szöveg közötti közlés ,, . . 2 Kis hirdetések ára: Minden szó......................................6 fill. Va stag betűvel..................................10 „ A hirdetések dija előre fizetendő. Erröl-arról. Keztytis kézzel! ... Ez most a sajtó jelszava, mert aki erősebb ki­fejezést használ, pórul járhat az uj sajtótörvény alapján. Tehát keztyüs kézzel! . . . Egyik budai hirlaptár- sunk azt Írja az uj sajtótörvény életbe lépése alkalmából, hogy . . . „Bátran fogunk küzdeni kitűzött cél­jainkért ezután is.“ . . . Engedelmet kérünk, mert e kijelentéshez ez nem a kellő alkalom, amennyiben az uj törvény nem a célok ellen, hanem a modor ellen vált szükségessé. Ami pedig a kitűzött célokat illeti, az meg olyan ártatlan dicsekedés, mintha Isten tudja miféle nagy és misztikus célokat szolgálna laptársunk, amikért oly bátran kell síkra szállani. Pedig hát azok nem egyebek, mint párt­célok. „Le a régi városi párttal! Éljen az uj városi párt!“ De mél- tóztassék elhinni, hogy nem ilyen célok meggátolására hozták az uj ; sajtótörvényt. A többiekben mi is j azt valljuk, hogy „. . . álljon mel­lénk egész erejével az olvasók nagy tömege.“ Ez az ! és e cél érdekében mi csak azt fogjuk csinálni, mint eddig, hogy harcra kész, eleven, jó lapot szerkesztünk Budának, de — keztyüskézzel. * Hogy is lesz hát? * Mintha némi csekély szomorúsá­got tapasztalnánk a II. kerületi pol­gárság körében amiatt, hogy a Jókai szobra nem kerül a Szénatérre. A polgárság meg van szentül győződve, liogy a kerület orsz. képviselője, mint a Jókai szoborbizottság elnöke mindent elkövetett, hogy ezt a szob­rot Budának megszerezze s hogy ez nem sikerült, annak igazán csak a sóhivatal az oka, vagy a hogy a Lipót­városban mondják illetékes helyen szerzett információk alapján, hogy ez az egész csak egy rósz tőzsdei tréfa, azaz . . . e schlechter Berze- vicz! * Eleven nagyságokat ma bírálat tárgyává tenni tilos. Olyan szegény, idegenben elzüllött, régen elhantolt emberekről, mint Rákóczi Ferencről könyvszámra szabad leírni a meg­szégyenítő valótlanságokat. Ki törő­dik vele? Még az Akadémia elnöke sem mert miköze hozzá? Az Aka­démia pedig pártatlan, ha udvari alkalmazott ir könyvet és kiadja. A magyar nyelv azonban egy uj foga­lommal lett gazdagabbá. Ha az uj j sajtótörvény idején jelenik meg ilyen ; I munka, a sajtó majd csak annyit ir [ róla, hogy szegfii-szagu és minden becsületes magyar ember ért belőle. Így nem lesz belőle sajtóper. Mi is mély tisztelettel kérdjük a Ganzgyár r.-t. nagyságos Igazgató­ságát, hogy — látva azt a minden irányban megnyilatkozó óhajtást, mely Mechwart András ur néhai méltó­ságának bronzzal körözött márvány mellszobrát méltóbb helyen szeretné látni — hogy mikor szállítják el ezt | a nagy embert a kicsiny statisztikai parkból a megfelelő nagyságú Ganz- gyári udvarra? Szeretnők ezt köz­hírré tenni, hogy Buda derék pol- ; gársága, minél nagyobb számban vegyen részt e lélekemelő ünnepen. * Hálás köszönetét kell mondanunk nagys. Sándor Pál urnák, aki leg­utóbb kijelentette, hogy a közönség rögtön zúgolódik, ha 4—5 percig kell esetleg várnia a megállóhelyen. Köszönjük, hogy ezzel segít az amúgy is szegény magyar nyelvben egy újabb szólásformát forgalomba hoz­ni. Ha már uj kocsikat nem hoz forgalomba, legalább uj jó mondá­sok forogjanak közszájon. Mert ahogy Mátyás király révén híressé vált a cinkotai nagy itce, úgy most S. P. ur révén hamar közmondásossá lesz I a budai perc, esetleg közúti perc és : úgy szerepel majd a percek között, mint a cinkotai itce az itcék között. * Kellemetlen helyzetet teremtett talán akaratlanul a város Szebeny Antal­nak, az I. kerület orsz. képviselőjé­nek azzal a huza-vonával, amivel a Tabán rendezését kezeli. Legjobb választói szökdösnek meg egyenkint a Tabán pusztuló negyedéből és nincs mód, hogy itt fogják őket, hacsak gyorsan ki nem épül ez a telep a Német-völgyben, ahová mes­terségesen áttelepítenék azokat a tabáni polgárokat, akiknek feje fölül elbontják a házakat. Sürgős ez Buda érdekében is, mert őslakókat vészit ezzel Buda, akiket pótolni nehéz. * Mi lesz a várral ? Most elkerül onnan az elöljáróság, jövőre talán a belügyminisztérium s igy lassan ki­szorul a polgári elem. Mindig csen­desebb lesz. Az udvar nem sok zajt csinál s az ósdi mágnásházak körül is nagy a csend. A vár sorsával nem foglalkozik senki, pedig fontos kérdés volna megjelölni azt az irányt amelyben fejleszteni kellene törté­nelmi alapon a magyar király szék­helyét. Végre megmozdult a budai föld. Uj házak épülnek a Lágymányoson és a Né­metvölgyben. Szívesen olvastuk e hirt a napi sajtóban, még szíveseb­ben adjuk tovább. A Déli vasút túlsó oldalán az Alkotás-utca és Kékgolyó-utca végén amerikai stilü óriási városépitkezés folyik. Érdekes, hogy ezt az egész nagy építkezést egy kis városrész, egy kisebbszerü vállalkozónak energiája idézte fel. A Lágymányoson a Ver- peléti-uton, Bercsényi-utcában és a Fehérvári-uton is látható tömegesebb építkezés. Keressük az okát is. Né­hány biztató kijelentés illetékes he­lyen, néhány intézkedés a közeljö­vőben és már is szívesen fordul fe­lénk az óvatos tőke, hogy itt keressen biztos és gyümölcsöző elhelyezést. A villányi-uti vasút kiépítése, Kelen­föld s a Lágymányos csatornázása és az a nagyszabású városrendezés, mely a Gellérten túli városrészt ön­tudatos, egészséges várossá óhajtja tenni, — s mindennek komoly ki­nyilatkoztatása illetékes helyről, ott már megteremtette üdvös gyümöl­csét. Nem kell más mint a Boráros- téri hídépítése ügyében a kormány részéről történő s az építés idejét pontosan megjelölő nyilatkozat, hogy a Lágymányos szünetelő építkezése nagy arányokban meginduljon. Elő­segítené ezt a város intézkedése az ide tervezett állandó kiállítás terüle­tének rendezése és a Stadion helyé­nek végleges megállapításával. A kijelentéseknek ez adná meg a nagy súlyt, mely a gyakorlati életben rög­tön nagy akciókat vonzana maga után. A Tabán rendezésével járó mun­kálatok megkezdése ez év folyamán, föltétlenül nagy hatással lesz Buda gazdasági fejlődésére és évtizedekre menő munkát teremt Budán s ezzel karöltve jólétet. Nehezen várunk nagyobb sikert a Németvölgyben megindult építkezés­től, mert ott beteg az alap, mind­addig amig a déli vasút pályaudva­rát nem helyezik ki a Kelenföldre. Amig ez a rettenetes választó vonal teljesen elzárja e városrészt Budától és Pesttől, amig a zaj, a füst ott tűrhetetlenné teszi az életet és az egész közlekedés ahhoz az egy sínen járó közúti kocsiba van kapcsolva, addig azon a vidéken egészséges viszonyokról beszélni nem lehet. Nem segít e bajon még a villányi- uti vasúi kiépítése és az Alkotás­utcai vonalba való bekapcsolása sem, mert ez nagy idővesztességgel járó kerülő. A déli vasút át- és kihelyezésének kérdését sürgősen tisztáznia kellene a városnak s akkor fölszabadul a lidércnyomás alól egész dombos vi­dék, a Svábhegy alján és Budapest egyik legszebb és legegészségesebb vidéke lesz. Buda, ápr. 19. A szabadpolgárok szervezkedese. A választókerületek uj beosztása szervezkedésre sarkalja a különböző pártokat, hogy az uj kerületekben erős többségre számíthassanak a választásoknál. A városi politikában számottevő, a főváros és nem egyes kerületek érdekeit védő és szószóló pártok közül a demokraták erős munkával, vezéreiknek céltudatos irányításával az összes budai kerü­letekben megalakultak és organizál- zálják kerületi szervezetüket. A de­mokrata szervezkedés maga után vonta a többi városi párt és első­sorban Buda első kerületében domi­náló szabadpolgárok tömörülését és szélesebb alapon, a főváros összes kerületeiben való elhelyezkedést. Egy pozitív eredménye már van a szer­vezkedésnek: a II. kerület volt sza­badválasztók pártja a szabadpolgári pártba olvadt, s mint szabadpolgári párt már meg is kezdte működését a II. kerületben. Április 16-án a kerület iparos körében gyűltek össze programm megbeszélésére és újabb hívek szerzésére. Az agilis vezető­ség erős munkával terjeszti az uj párt elveit és máris biztató ered­ménnyel, mert a lateiner elem mellett különösen a 11. kerület iparosai csat­lakoznak nagy számmal és lelkesen a mozgalomhoz. A közeledő válasz­tásoknál is, bár a párt csak a köz­ségi politikát irta zászlójára,-számolni kell vele, mert az országos politika bizonyára nem fogja szerteforgácsolni az erős, nagyszámú uj pártot. Gyászfátyollal piperézett illúzió a Városi villamosnak Budára vezetése. Történik ugyan a közönség jogos érdekében és a Városi villamosnak az Erzsébet hidi vonal birtokába jutásáéit egy-két, a végső erők meg­feszítésével produkált erőlködés : az eredmény azonban csak közutiék gunykacaja. Az első kerületi bizott­sági tagok értekezlete követeli, kizá­rólag a Városi villamos részére az Erzsébet-hidi vonalat, ha a közúti a Budán vállalt kötelezettségének nem tenne eleget. Elsősorban a Villányi- uti villamos megépítésén kívül a farkasréti vonal második sínpárjának megépítését és meghosszabbítását egész a Svábhegyig, a jobb menet-

Next

/
Thumbnails
Contents