Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-04-05 / 14. szám

Megjelenik : hetenkint kétszer. Szerkesztőség : II., Krisztina-krt. 33.

Értekezni lehet d. u. 2—3 óráig. Kiadóhivatal: 1., Szent János-tér 1/a. „ATTILA“ könyvnyomtató nuíintézet.

Minden levél a szerkesztőségnek címzendo. Telefon : 108—29.

Előfizetése :

Egy évre 8 kor. Félévre 4 kor.

Egyes szám ára:

....................10 fill.

19

14. április 5.

14. szám.

X. évfolyam.

Hirdetések ára:

F.gy hasáb széles, egy centiméter magas, terület egyszeri közlésnél . 2 K Minden további centiméter ... 1 „

Negyedéves hirdetőknek 5°'o kedvezmény.

Nyílttéri közlés dija soronkint . • 1 kor Szöveg közötti közlés ,, . . 2 „

Kis hirdetések ára:

Minden szó..........................................6 fill.

Vastag betűvel.....................................10 „

A hirdetések dija előre fizetendő.

Erről-arróí.

fi vízből

Keztyiis kézzel nyúlt Szigeti János a Rákóczi ügyhöz és egy nagyszabású, hazafias indítvánnyal vélte megoldhatni ezt a kérdést, mely minden jobb érzést lángra lobbantott. Szigeti János egyenes magyar lelke, kényes úri természete bizonyára nem szívesen nyúl a piszokhoz és az a keztyü, amit felhúzott, megvédte azokat is, akik ebben a kérdésben elítélendő szerepet v/ttek. Csakhogy egyúttal baj is, mert a nemzetet ért a'rculcsapást, nem keztyüs gyöngédséggel, hanem a legdurvább ökölcsapással kellett volna viszonozni. Nagy köszönettel vettük volna itt Budán, ha Szigeti János az ö nagy tudásával és szónoki képességével megdöngette és sárba döntötte volna azt az egyik budai bálványt, mely mint a moloch még a Rákóczi világraszóló önzetlen hazafiságát és az azt kereső legendaszerii évszázados kegyeletet is— igyekszik elnyelni vagy legalább is undok nyálkával bemocskolni.

Ne mozogj Buda ! Nem szívesen látják a te mozgolódásodat. A meglévő pártok rossz néven veszik, hogy új pártok alakulnak. Az új pártok rósz néven veszik, hogy a régi pártok még állanak. A két párt harca arra birja a polgárság egy részét, hogy új pártot alkosson, mely a két előbbi párttal nincs megelégedve és azután kezdődik ez a furcsa háború elölről. • • • így *rja egyik olvasónk. . . Az egyik párt folyton tetteket követel a másiktól, a másik folyton azt bizonyítja, hogy ö tesz, az egyik viszont azt mondja hogy ez mind semmi, hanem ha ő tehetne, hát ő tenne is ... Ugyan kérjük szépen az urakat, beszéljenek tisztábban, mert mi már egyszer megírtuk magyarul, hogy nem lehet azt kívánni egyetlen egy városi párttól sem, hogy furkós botokat osszon szét a polgárok között, azután tömegesen felvonuljon a pénzügy- miniszter elé és megostromolva a palotát, a furkós bottal kényszerítse a minisztert, hogy törölje el a hid- és alagutvámot. Ha nem igy értik a „tetteket követelők“, hát akkor magyarázzák meg a budai közönségnek, hogy mit értenek tettek alatt? — Mert ilyen üres szólásformákat nem veszi be már a józan polgárság.

■Jf

Dafke! — mondja a budai zsidó bakfis, aki ezzel azt akarja mondani, hogy — csak azért is! És a közmunkatanács is azt mondja, hogy — dafke! és csak azért is Mechwart nevére keresztelte a Statisztika előtti teret. A Statisztikai hivatal most új bélyegzőt készíttet, hogy a nyomtatványait ezzel az új díszes firmával átbélyegezze, és ideje volna, hogy a nemzet rendeljen valahol tüzes vasból egy bélyegzőt, amit a homlokára kellene sütni azoknak, akik a magyar- gyűlöletet igy dicsőítik.

most már kint vagyunk. Hány kerülete is lesz Budának? Négy? öt? Nagyon fontos kérdés, mert hisz az ország sorsát mindig a budai képviselők döntötték el. Ezek a sziklaszilárd, hazafias érzelmű emberek, akik félretettek minden más érdeket, hogy az ország, a nemzet és a székesfőváros nemzeti nagy érdekeit szolgálják.

És mennyire szivükön viselték a kerületeik érdekeit! — azt lefesteni, nincs a nyelvben megfelelő szavunk. Ismerték a kerületek minden baját. Ott voltak a kis ember mellett és osztoztak nehéz küzdelmeiben a létért. A kisiparos csak ő bennük I látta az egyedüli reménységét. Az ő ! kezdeményezésükre indult meg a budai iparosok között, az a nagy horderejű mozgalom, mely az iparos- ; nyugdíj révén egészséges átalakulás elé viszi a magyar nemzetet. Lelkesen fölkarolták ezt az ügyet, mely ma már végig járt minden fórumot és legközelebb, mint önálló törvény- javaslat kerül a nemzet képviselete elé. Oh ezek. a derék urak föltétlenül számíthatnak a kisiparosok támogatására!

Nem múlt el egyetlen alkalom sem, hogy a budai kereskedők érdekeit ne karolták volna fel. A budai kereskedő ma tejben-vajban fürdik, vagyonosodik és — ezt mind a képviselőinek köszönheti. A kereskedőkre is föltétlenül számíthatnak a hon és a város e derék atyái.

A főváros érdekében alkotott bölcs törvények révén, ma nincs boldogabb ember a budai háztulajdonosnál és és föltétlenül boldog az, akinek itt egy kis telke van. S mert boldog a háziúr, akire szintén egészen, biztosan számíthatnak ezek az urak — hogyne volna boldog a lakó is.

És föltétlenül még boldogabb lesz mindenki, ha két ilyen emberrel több fogja viselni a gondját Budának.

Egészen mellékes, hogy ezek az uj kerületek, hogy alakulnak ki, merre van határaik vonala, mert hisz ide nem kell korteskedés, itt mindeki lelkesen, egyhangúlag kész szavazni mindenkire e jóltevői közül, ha három, vagy ha öt. Az egyik boldog ember kiadja a jelszót és a többi, a megelégedett derék és minden fontos érdekét a legjobb kezekben tudó polgár, a boldogság mámorában úszva fogja szótlanul és minden ellenvetés nélkül követni, hogy reátok szavazzon, jó uraim. Legyetek akárhányan, minél többen, annál jobb.

Buda, marc. 29.

Ne siessünk a jelölésekkel a budai kerületekben. Négy év óta nagyot haladt a világ és a polgárság nyitott szemmel néz majd körül. Az ilyen előre való beharangozásoknak ma kevés az értelmük. Végre ébredni kezd Buda is, a nagy gyermek, akinek eddig egy kis cukrot dugtak a szájába és azt mondták neki: — no most kiálts éljent! — És minden kerületben volt egy bácsi, akit megéljeneztek. A mi értesüléseink nagyon eltérnek a Buda Lapja értesüléseitől és csak épen — korainak tartjuk még, hogy a most kialakuló helyzet révén fölvetett neveket közöljük.

Uj alagutat tervez a város a déli , vasút alá az Enyedi-utca folytatásában, ami előnyére válik ugyan a vasút nagy szakadékán túleső résznek, de föltétlenül csak ideiglenes megoldásnak tekinthető, mert amig ; ez a rettenetes árok szeli ketté a budai hegyvidéket, Buda egészségesen nem fejlődhetik. A félemberek és a féltettek évtizedét éljük s ilyen félrendszabályokka! igyekszünk segíteni a nagy bajokon. Az egészséges, a biztos megoldás pedig nem lehet más, mint a déli vasút kihelyezése Kelenföldre. A vasúti pályaudarok elhelyezésének nagy tervébe ezt a kihelyezést is bele kell illeszteni, mert anélkül örökös toldás-toldás lesz e vidéken, örökösen fojtó füst, örök zaj, zakatolás és lárma. Hetven év előtt beleillett Buda keretébe ez a pályaudvar, ma már felesleges, sőt káros, hogy itt van Buda szivében. Még a délivasuttárság is jó! jár ha fölszabadul itt a drága terület és ennek értékesítésével pompás és modern pályaudvart építhet a Kelenföldön, sőt még marad is egy kis pénz a belső bajok szanálására.

Egy tévés hir jelent meg a Buda Lapja cimü hétfői újságban, mely arról szól, hogy a II. kerületben a Szabadpolgári párt fiókot állit, s ez ügyben a múlt kedden volt az első értekezlet. Ezt vagy rosszul tudja, vagy készakarva irja rosszul az idézett újság, mert a II. kerületben évek óta él a Szabadválasztók pártja, mely mint a Víziváros ellenzéki pártja, már a legutóbbi választásoknál jelentős szerepetivitt. Nevezhetné magát a józan polgárok pártjának is, mert egyáltalán nincsenek forradalmi tervei, csak a minden tekintetben elhanyagolt 11. kerület felvirágoztatása érdekében kíván erélyesebb városi politikát. Az I. kerület szabályozása, az ottani közmunkákba fektetett aránytalanul nagyobb össze; gek, önkéntelenül vetik föl azt a kérdést, hogy mért részesül a Víziváros mostohább elbánásban mint a Tabán és a Lágymányos dunaparti része és az Országút mentén elterülő városrész, mért várja hiába azt a nagyszabású épitő programmot, melyet Szalay Sándor dr. elöljáró kezdeményezésére a Wekerle kormány tervbe vett ? — Igaz, hogy a Szabadválasztók pártja, most egy szigorúan körülhatárolt, részletes programúi kidolgozását tervezi, éz irányban adatokat gyűjt, más kerületek városi pártjának programmját is tanulmányozza s igy valószínűleg a nagy eredményeket elért Szabadpolgári pártét is az i. kerületből — de mindebből nem következik az, hogy egyszerű fiókja akarna lenni bármely pártnak. Legkevésbbé igaz az, hogy most kedden volt a párt alapítóinak első értekezlete, mert a párt jegyzőkönyvei bizonyítják, hogy ősz óta számos értekezleten tárgyalta a II. kerület ezer baját.

Jogfosztás a Vérmezőnek elzárása zugtaafőváros törvényhatóságában dr. Baránszky Gyula. Jogtalan a katonai kincstár birtoklása, amikor két őr- katonát állit a Vérmezőhöz és nem engedi az adózó polgárokat a legrövidebb útnak, a Vérmezőn keresztül — igénybevételére. Utánajártunk és sikerült megtudni, hogy a Vérmező tulajdonjogának és a katonai kincstár birtoklásának adatait most keresik össze a városházán, sőt a főlevéltárnokevégböl Bécsbe is utazott, hogy az ottani császári archívumban a szükséges okmányok után kutasson. Bárczy polgármester e kutatástól teszi függővé a további lépéseket és bizonyára Baránszky dr. erélyes sürgetésére a törvény- hatóság a bíróság igénybevételétől sem riad vissza.

Nem férfimunka az, amjt Óbudán a polgárság képviselői rendeznek és ami még csak a polgárság szemébe való porhintést sem közelíti meg. Összegyűltek április másodikán értekezletre — április elsejét játszani. A kerület halaszthatatlan, legsürgősebb szükségleteiről kellett volna az értekezleten az e célból kiküldött albizottságnak beszámolni. De bizony a különben agilis értekezleti elnökön kívül, alig volt ott egy-két bizottsági tag. Miért bizottsági tagok, a III. kerület névleges képviselői, ha nem képviselik tényleg a kerületet. Még az albizottság jegyzője az elabora- tummal is távollétével tündökölt. Fontosabb dolga volt. Nem lehet csak címül megszerezni, csinos tanítónőknek állást kijárni, állásnélküli tanítókat bizonyos körbe csábítgatni — ennyi és ilyen munkában kimeríteni a fővárosi bizottsági tagságot. Két év alatt, a városatya választásig kinyílhat, tisztán is láthat a választásig semmibe vett polgárság és ellensége lesz az általa a törvényhatóságba küldött emberei■

1