Budai Napló, 1914 (10. évfolyam, 1-30. szám)

1914-01-04 / 1. szám

/ /V*' r%,« .-M '> 34 &>( D MEGJELENIK BUDAPESTEN HETENKINT 2-SZER : SZERDÁN ÉS VASÁRNAPON. — SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: II. KERÜLET, FŐ-UTCA 40. TELEFON 108—29. 1914. január 4. 1. szám. X. évfolyam. ELŐFIZETÉSE EGY ÉVRE: 8 K, FÉLÉVRE 4 K, EGYES SZÁM 10 f. HIRDETÉS ÉS NYILTTÉR ÁRSZABÁSA AZ UTOLSÓ OLDALON. MEGRENDELÉST ÁTVESZ A KIADÓHIVATAL. í\y_ évforduló alkalmából SZERENCSÉT KÍVÁN előfizetőinek, olvasóinak és hirdetőinek a BUDAI NAPLÓ szerkesztősége és kiadóhivatala. ■■■ t ■ ---— ..... ' -- ■ ■— BU DAI KRÓNIKA. Régi újságíró és Budának állandó lakosa, Szeles Adorján bocsátja a Budai Napló rendel­kezésére édes atyja hagyatékában talált följegy­zéseket, amik érdekes adatokat szolgáltatnak Buda krónikájához. Őrkatonaságtemploma, melyetEstei Ferdinand kir. főherceg volt hadi főkormányzó, a vár őrizetére küldött katonák számára rendelt 1817- fees. Ott végzi a templomi szolgálatot, mint Parochus, a tábori főpap, ki minden regement- beli és hadi papok felett van Magyarországon. E Garnison-Templom arról is nevezetes, hogy 1. Ferenc császár (V. Ferdinand atyja) ebben a templomban koronáztatott meg 1792. junius 6-án magyar királlyá. De arról is, hogy 3 év múlva megkoronáztaíása után, ebben a tem­plomban fosztották meg papi méltóságától, az általa halálra Ítélt Martinovics Ignác József apát, kir, tanácsos és a lembergi egyetemi bölcsé­szeti karának igazgatóját. A lefokozási szertar­tást Condé tábori főpap végezte nagyszámú segédlettel az egész tisztikar jelenlétében. Nevezetesebb épületek voltak az időben a Várban: A várnak nyugati oldalát a törökök egy kőhiddal kötötték össze a Spitzberg (Gombos- hegy) régente Sonnenberg, jelenleg pedig Nap­heggyel, mely hid kőoszlopokon állott s ezen mentek ki a törökök sétálni a Naphegyre. Ennek a hídnak nyomai most is láthatók a vár nyugati oldalán. A Palatínus lakása, amelyet még Corvin A'tátyás építtetett. Az Országháza a Bécsikapu felé hol a nagyméltóságú helytartótanács tar­totta tanácskozásait. Országgyűlések is voltak benne. 1792-ben a protestánsok egyházi gyűlése is itt volt. A kir. kamara vagy kincstár épülete (ez­előtt a jezsuiták klastroma) szintén egyik monu­mentális épülete volt akkor Budának. A György-téren állott gróf Teleky József fcfdélyi kormányzó nagy és pompás kilátású háza, hol a magyarországi katonai főkormányzó lakása is volt. A Duna felől a hadi kormányszék épülete a Theatrum mellett állt. Itt volt nagy fegyvergyár Vagy fabrika. Béke. A küzdelem adja meg az élet za­matját, a nyugalom már haldoklás. A harcban edződik az erő, mely tettre ser­kent és alkotni képes. A nyugalom el­ernyeszt mindent, tetterőt és alkotás­vágyat egyaránt. De legyen ez a küzdelem gyűlölkö­dés nélkül való, mint a tornára készülj ifjak mérkőzése. Ne az irigység vezérel­jen, de lelkesítsen az elsőség dicsősége. Lehet a küzdelem rugója még egyéni érdek is: — ezt a becsvágy, azt az anyagi siker, mást a hiúság vezérelhet, — de a legszenvedélyesebb küzdelem­ben is nyilatkozzék meg az egymás meg­becsülése. Az élet sok visszás helyzetet teremt, a megélhetés gondja sokszor kénysze­ríti az egyest, hogy más rovására sze­rezze meg szükségletéi, a verseny gya­korta kínál olyan furfangos ötletet, mely csak látszólag állja a tisztesség mérté­két. Mégis ezt hasonlóval viszonozni, ezt erőszakkal megtorolni nem szabad, mert ez újabb megtorlást követel s ezzel megszületik a belső visszavonás láncá­nak egymásba kapcsolódó láncszemei­nek sorozata. Még zúg a szeretet nagy ünnepének harangszava, még sok helyen áll a ka­rácsonyfa is és ott az ünnepi hangulat készt bennünket arra, hogy esdő szóval forduljunk mindazokhoz, akik szeretettel vannak Buda iránt, akik nemes sziwel, okos lélekkel ápolják a nagy világváros ez elmaradt részének érdekeit, — tar­tozzanak bármely párthoz, — egyesül­jenek most egymás iránti nagyrabecsü­lésben és nyújtsanak egymásnak béke­szerző jobbot, hogy a küszöbön álló nehéz időkben, zárt sorokban egymás mellett küzdve megvédjékaszétforgácsolt, vezetés nélkül álló polgárság érdekeit. Csak egy évre tegyék félre azt a féltékenykedést, amely nem engedi, hogy magasabbra emelkedjék az egyik, vagy nagyobb érdemekre hivatkozhassék a másik. Ha a jók, az igazak összefognak, ha teret nyitnak maguk között azoknak akiket tétlenségre kárhoztatott a párt­érdek, de akiknek tudása, képessége megbecsülendő, — ha az alantjáró érdek­től menten és elfogulatlanul mérlegelnek minden kérdést, — akkor a rettenetes gazdasági csapások dacára is, tűrhetőbb. jobb esztendőt hoznak szegény, pusztu­lásnak indult Budára. Budapest, 1914. jan. 3. Népgyülés volt a múlt év utolsó vasár­napján a Lánc-hid elzárása és az Alagút s a hídvám eltörlése ügyében,. Az I. kér., Szabad­polgári Párt vezetősége hívta egybe a Koronaőr- utcai iskola tornatermébe. Intelligens, érdeklődő, lelkes polgárság jelent meg és nagy figyelemmel hallgatta meg az ősz Hegedűs János dr. beve­zető szavait és örömmel fogadta amikor dr. Szebeny Antal orsz. képviselőt jelölte elnöknek, aki röviden összefoglalta a népgyülés célját. Azután fölkérte Szigeti Jánost, hogy részletesen ismertesse a hid kérdést és az elzárás követ­keztében beállott forgalmi zavart-k elkerülésére és enyhítésére vonatkozó szűkéé ;er. iníczkc seket. A kérdésnek magas színvonalon álló beszédben felelt meg Szigeti. — Utána dr. Baránszky Gyula ügyvéd az alagút- és a hid- vámok ügyét tette szóvá, az ő különös rokon­szenves modorával, hol mosolyt keltve, hol pedig keserű kifakadást, de mindig helyeselve a szónok állításait. Legközelebb részletesen foglalkozunk ez aktuális kérdéssel, mely szintén egyike Buda béklyóinak. Végül Platthy György orsz. képviselő olvasta föl határozati javaslatát melyet a székesfőváros törvényhatósága elé visz a népgyülés. A népgyülés impozáns lefolyású volt. Nyugodt, ámbár a szónokok fel tudták kelteni a legerősebb érdeklődést. Egy hang a népből. A népgyüléssel kapcsolatosan közölt ismertetésben is fölemlít­hettük volna Andor Endre fölszólalását, aki szólásra jelentkezett a kijelölt szónokok után és a szó szoros értelmében elragadta a közön­séget. Csodálatos adománya ez a természetnek és a magyar nemzet nagy intelligenciája mellett bizonyít, hogy minden különösebb gyakorlat nélkül, élnek köztünk ily kiváló szónokok. Való­ságos művészei a szónak mint Andor Endre tanácsos. Amig Baránszky mint népszónok inkább a szociális Ízzel kelt hatást, — Andor Endre magyaros zamattal és jellegzetes magyar logikával hódította meg a hallgatóságot. Egy praktikus tanácsát már most idejegyezzük. A hid és alagút vámok eltörlése ellen szól az, hogy állandó személyzetet kell tartani és fizetni. Nos hát fizessünk vámot az év egyik hónapjá­ban, ez teljesen fedezné a költségeket. Ez volna az első lépés a vámok eltörléséhez. Szavait azzal kezdte, hogy a hivatalos szónokok mellé felszólal, mint „egy hang a népből“. Ahol az ünnepi szónokok ilyen viszhangot keltenek a „népben“, az olyan népet nem kell félteni.

Next

/
Thumbnails
Contents