Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-08-14 / 13. szám

Budapest, 1S92. Augusztus 14. Most legalább tudjuk, hogy micsoda : Nagy­ságos Úr! Az előllovagló tette meg azzá, hivatalo­san úgy szólította meg. Eddig azt hittem, hogy csak a király ne­vezhet ki valakit nagyságos úrrá — és a pin­cér osztogathatja minden szamárnak a „nagy­ságos“ titulust; most már tudóm, hogy ehez a kerületi elöljárónak is jussa vau, az is te­heti. Meg is tette. Kari ur persze azt egész természetesnek találta, hozzá szokott. Egy ideig az előllovagló naponként el­küldte a hivatalszolgát hozzá, s annak az volt a kötelessége, hogy igy szóljon: — Alázatos szolgája nagyságos úr! Eleinte Kari ur körülnézett a szobában és kereste a nagyságos urat, sehogysem tudta meg­szokni, hogy ö az. De idővel nemcsak hogy meg­szokta. de most már el sem tudna lenni nél­küle. Ezért kellett az ülésen hivatalosan publi­kálni ; maga Kari ur kiváuta igy : — Talán a többiek is megszokják és mindenki úgy íog szólítani! . . Csakugyan volt is látszata, az egyik el­lenőrző bizottsági tag úr zavarában elmenetkoi; tényleg megnagyságolta. Az előllovagló erről meg is emlékezett haza­menetközben igy szólván Karihoz: — Szikszt án gimpl ha’má so ! — Hab iz nét kszakt!?í pin halt k s e i d ! — I—á! (A mi félreértések kikerülése végett annyit jelent, hogy: én is.) Dongó. Hajtóvadászat. Mi budaiak csakugyan telhetlenek vagyunk! Folyton panaszkodunk azon hogy mi mindenüuk hiányzik és kellene, de ott, a hol a fő- és székváros kegyeivel hal­moz el, kitüntet, ott hálátlanul hallgatunk, így például elégszer megbeszeltük már, hog}r milyen nagy bajunk az nekünk, hogy nincsen becsületes kórházunk, hogy a János-kórház egy régi, rozoga, düledező épület, mely mindenfélé­nek jó lenne, csak kórháznak nem. De az elő­nyeit bölcsen elhallgattuk. Azt például egy szóval sem említettük még, hogy e-z a kórház valóságos éldorádója a betegeknek, mert itt nem csak gyógykezelésükről gondoskodnak, — a mi minden közönséges kórházban m gtörténik hanem még a szórakozásukról, mulattatásukról is. Igv például az elmúlt héten egy nagyobb szabású hajtóvadászatot rendeztek a kórházban, melyen a betegek szemmellátható szenvedélvlyel vettek részt. A vadászatot az intézet egyik de­rék és úgy látszik a sport terén is képzett segédorvosa vezette és pedig oly eredményesen, hogy mintegy fél órai izgalmas hajtás után a 17 számú betegszobában sikerült a „Hallali“ és a vadásztársaság diadallal álta körűt az elejtett vadat \ egy ritka nagyságú — pat­kányt. A társaság elhatározta, hogy a szép példá.nyt odaajándékozza annak a bizottságnak, a melynél az uj budai kórház ügye megrekedt 4is a mely igy lehetővé teszi a budai betegek­nek azt, hogy továbbra is e vadakban oly dús, pompás vadászterületen maradhassanak. A krisztixmvárosi búcsú a múlt Vasárnapon és Hétfőn igen élénken folyt le. Dél­előtt a templomban nagy mise volt, melyről jövet az emberek a templom környékén, vala­mint az Alagút-utca mentén egymás mellett fel­állított vásáros bódék körül forogtak. Délután még mozgalmasabb, tarkább lett a kép: ember ember hátán tolongott az utcákat egész széles­ségükben elfoglalva, beszélgetés, kiabálás, neve­tés, gyermektrombitálás, fütyülés, a ringlispilek csöngetése, a sipládák nyikorgása egybe olvadva folytonos zsivajt okozott, melyből egvre-másra vált ki a „snellferkeifer“ licitálása, az amerikai gyorsfényképész kiabálása s egyik másik berú­gott atyafinak a kurjongatása. A sportkedvelő aranyifjúság egy léggömbkereskedő körül cso- portosúlt és azzal mulatta magát, hogy egymás után eregette szélnek a vörös, fehér, zöld és kék színű léggömböket, mindegyiknek légi út­ját fokozott érdekkel szemmel kisérvén. Este­felé megnépesültek a korcsmák, melyek kivétel nélkül tánchelyekkel, és zenével kedveskedtek a vendégeknek és mialatt az utcákon mindinkább elcsendesült a zaj, odabenn annyival növekedett a jó kedv. Jóval éjfél után éneklő, tántorgó BUDAI HÍRLAP. csapatok népesítették be az utcákat: ment ki hazafelé, ki pedig a vérmezőre — aludni. Haj­nal hasadtával a vérmező egy elhagyott csata­térhez hasonlított: a halottak helyét alvók, a sebesültek helyét pedig az álmukból felocsúdot1, de még mindig mámoros bucsúsok töltötték be. kik feltápászkodva inogtak hazafelé, hogy szo­katlan kemény fekhelyüket a megszokott puha ágygyal cserélhessék fel. ^Lerombolják a várba vezető u. n. „székesfehérvári kaput“. A királyi pa­lotához vezető uj ut mentén szükséges szabályo­zás úgy hozza magával, hogy az ős Buda­várának hajdani harcias jellegét és dicsőségét hirdető hatulmas boltozatu kapu útban van és azért le is bontják. A kapuval együtt annak egyik nevezetessége is el fog tűnni t. i. a bol­tozat alatt egyik falba hatalmas betűkkel olvas­ható : „Török Bálint 1508. Ez a felírás állítólag csakugyan Török Bálintnak kezeirása, mely, mint az évszám is bizonyítja, azon időből való, a mikor Török Bálint a törökök fogságában sínylődött. A kapu alatt természetesen az átjárás most el van tiltva és e helyett a bástyasétány elején, mindjárt a kapu felett rögtönöztek egy lejáratot a Tábor-utcába. Ez a lejárat elég vé­kony gerendákból és deszkákból készült és épen azért figyelmeztetjük a rendőrséget, hogy a közeli napok alatt nagyobb lévén a forgalom — főleg az augusztus 18-diki katonai parádé alkalmával — fordítson különös figyelmet erre a lejáróra és vagy zárja el egészen, (Hisz van rpég ut lefelé!) vagy pedig csak korlátolt szám­ban engedje rajta egyszerre átmenni a közön­séget, nehogy valami szerencsétlenség történjék. A Szent István napi nagy mis© i, budavári helyőrségi templomban reggel nyolc órakor lesz és azon Y aszar y Kolozs herceg­prímás fog pontifikálni. Tavaly, a mikor a pri- mási szék még üresedésben volt, a kormány Császka György mostani érseket kérte föl a nagy mise megtartására. Yaszary Kolos mint hercegprímás, most először vesz részt a nem­zeti ünnepen. A mise alatt a kórus Bogisich Mihály átiratában két Szent-Istvánról szóló régi szép egyházi éneket fog előadni. A. her­cegprímás asszisztenciáját fővárosi és vidéki lel­készekből állítják össze. A nedves palota. Nemrégiben épült fel Írja a „B. H.“ — a budai Fő-utcán a pénz­ügyigazgatóság négyemeletes palotája. Négy hét­tel ezelőtt költözött belé a hivatal és most már — mint halljuk — azt rebesgetik, hogy ki kellene újra hurcolkodni. mert az uj palota annyira nedves, hogy a hivatalszobák falairól csurog a viz. Hogy a vizkúra ilyen formában alkalmazva, nem éppen egészséges, azt sajnosán vallják most a pénzügyigazgatóság tisztviselői. Sseőliő irtás katonai fedezet mel­lett. A Fertő lapályának dűlő soproni hegyek is áldozatul estek már a filioxerának. Mint az ország sok vidékén, úgy itt is növeli a bajt, hogy a szőllősgazdák, jobbára soproni polgárok, még mindig nem hisznek a filloxera veszedel­mes voltában s megrontójukat látják abban, a ki a hajdan oly szépen jövedelmező szőllőtőké- ket ki akarja vágatni. Mert a szőllőhegyen meg­kezdték már a filloxerás szőllők kiirtását. Két­szeresen nehéz a munka most, a mikor a pusz­tuló tőkéken már kezd érni egy-egy fürt szőllő. így történt, hogy a soproni gazdák életükkel és vérükkel akarták megoltalmazni a filloxerát. A hét elején történt, hogy mikor Vetter Pál filíoxera-biztos egy csendőrrel és a szöllőpász- torral a hegyet járta, eléjük állott több gazda­ember s nem akarta megengedni, hogy a biztos a szőllők közé menjen és az irtásra az intézke­déseket megtegye. Szó szót ért s a filloxera vé­delmezői csakhamar 80 főre felszaporodtak s olyan dühvei fenyegetőztek, hogy Vetter kény­telen volt előlük elmenekülni. Még aznap délután száz honvédet rendeltek ki a hegybe s ezek födözete mellett kezdték meg a szőllők irtását. A fiT loxera védelmezői bíróság elé kerülnek. Választási utótmugok, Az első ke­rületi választások alkalmával körülhordozott fé­két, e-sárga zászló ügyében ma, szombaton délelőtt hirdették ki a belügyminisztérium ha­tározatát. A belügyminiszter, kihez fellebbezés utján került ez ügy, az I. kér. kapitányság és illetőleg a főkapitányság ítéletét indokainál 8 fogva helyben hagyta. A vádlottak jogi képvi­selője Wladár Tivadar dr. ügyvéd, a ki előtt az Ítéletet kihirdették, perújítással él. A „Budai Hírlap“ legközelebbi száma — tekintettel a kettős ünnepre — Vasárnap helyett már Szombaton, e hó 20-án, tehát Szent István napján fog megjelenni. Jégeladás. A kolera elleni gyógykeze­lésnek tudvalevőleg a jég egyik leghatható- sabb és legszükségesebb kelléke és minthogy a jellegi viszonyok között annak beszerzése nem mindig lehetséges, kolera esetén pedig sürgősen szükséges, a tiszti főorvosi hivatal a jégbeszer­zés ügyében a jégmüvek igazgatójával s több előkelő kereskedővel és iparossal értekezett. Az értekezleten a jégmüvek részéről kötelezőleg ki­jelentették, hogy kolera esetén a jégraktára­kat nemcsak nappali, hanem éjjeli szolgálatra is be fogják rendezni ; az üzletemberek szintén éjjel és nappal kiszolgáltatják a jeget, a fő­város egész területén kilogrammonkint két krajcárjával, Kőbánya és Buda kivéte­lével, a hol az ára két és fél krajcár lesz. A jeget az önként vállalkozott huszonhét kereskedő, kávéház és vendéglőtulajdonos, hentes, mészáros stb. csak orvosi rendelvényre köteles kiszolgáltatni s in­gyenes, vagy folyó árra szóló jég-utalvány kiál­lítására minden magánorvos is jogosítva lesz. A jégtársaság kész a hatóságnak két nagy jég­szekrényt a rendelkezésére bocsátani, a melyek közül az egyiket — a főorvos-helyettes javas­latára — a várban, s a másikat O-B u d á n fogják elhelyezni, a kerületi elöljáróságoknál. A jégelárusitó helyiségek ajtainál cseugetyüket készíttet a hatóság, nehogy a közönség a ház­mesterekkel való kellemetlenségeknek legyen kitéve s ezenkívül az elárusitást színes lámpák fogják jelezni „Jégeladás“ felirattal. Arany-kincs. Tegnap kora reggel lópatkók csattogása verte fel a várbeli utcák csend­jét. Evy csapat lovasrendör ügetett a pénzügymi­nisztérium ódon épülete felé. A kapu előtt megálla­podott a csapat, vezetőjük leszállóit lováról s oda­lépett a kapushoz, a kivel halkan nehány szót váltott. A kapus szavára megnyílt a miniszté­rium belső kapuja s a rendőrök belovagoltak az udvarra és odabenn négyszöget formáltak. A díszes kiséret azoknak az aranyrudaknak szólt, a melyekből most Körmöcbányán a koro­nákat fogják verni. Ezek a gyönyörű rudak napok óta itt feküdtek, azaz, hogy pihenni méltóztattak a központi állampénztár helyisé­gében. Tegnap kezdték meg az elszállításukat. Alig hogy a rendörök elhelyezkedtek, berobogott négy üres postakocsi, melyek mögött rögtön be­csukódott a minisztérium kapuja. Mihelyt ez megtörtént, elkezdték az állampénztár földszinti helyiségéből kihordani a jól megvasalt, nehéz faládákat, melyekben az aranyrudak voltak. 3. 700,000 forintot érő aranyat raktak fel le­hető gyorsasággal a kocsikra. Az aranyat az államvasut szállította megfel Jő födözet alatt Körmöcbányára. A tegnapi jelenet ma ismétlő­dött a minisztériumban: ma ismét 500,000 fo­rintnyi aranyat szállítottak el. Ha még soká tart ez a kincshordás, a m. kir. posta kocsisai nagyzási mániába esnek és követelni fogják, hogy Espoirt, a győztes versenylovat szerződtes­sék a postához, mert csak az a ló méltó arra, hogy a kincsesládákká változott postakocsikat von­tassa. Olcsó jegyek a déli vasúton. Augusztus hó 13-án, Nagyboldogasszony ünnepe alkalmából a déli vasút Budapest állomásáról a magyar vonal Siófoktól kezdő állomásaira, valamint Fiume, Trieszt és Velencze, nemkü­lönben a bécs-trieszti, karintiai és tiroli vonal jelentékeny állomásaira a Budapest déli vasúti indóházából este 9.45 órakor induló 207. számú személyvonatnál rendkívül mérsékelt áru menettérti-jegyek fognak kiadatni. Ezen­kívül a magyar vonal állomásairól igen mér­sékelt áru menettértijegyek lesznek Budapest Bécs között a déli vasútra kiszolgáltatva. E menet­térti jegyek tizennégy napig érvényesek és a visszajövetkor az utazás kétszer, tetszés szerinti állomásokon félbeszakítható. A Budapestről szóló jegye* naponta válthatók a déli vasút városi irodájában (V. nádor-utca 17.) és az állomás személypénztárainál.

Next

/
Thumbnails
Contents