Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-07-31 / 11. szám

Budapest, 1S92. Julius 31. BUDAI HÍRLAP. gos kiállítást a pestiek csak azért nem akarják Budán elhelyezni : mert épen Budán van! Epen a tervezett kiállítás a legjobb alkalom arra, hogy Budának jóléte és fejlődése az épít­kezések s a kereskedelem terén előmozditassék s a legjobb és leghathatósabb eszköz ennek az elérésére a zavartalan együttműködés és össze­tartás a fő és székváros mindkét partján lakó polgárok, s a mérvadó személyek között. Ezen mérvadó és kompetens tényezők egyetértésére és jó akaratára üríti a szónok poharát. Kollár Lajos dr. sok érdekes dolgot halott és látott már az est folyamán, a mi a múltra vonatkozik, ő tehát a jövővel akar foglalkozni. Nincsenek aggodalmai a jövőt illetőleg, mert itt látja Darányi Ignác drt, a kiről ő és ügy­véd társai azt tudták, hogy kitűnő ügyvéd, de a kiről a II-dik kerületben azt is tudják, hogy évtizedek óta a leghathatósabban mozdítja elő a kereskedelem érdekeit. Ezést Daráuyi dr. or­szággyűlési képviselőt élteti, mint a kereskede­lem legbuzgobb pártfogóját. Erczhegyi Ferenc megemlékezik az I. kerület képviselőjéről, ki fürdőhelyen időzik s annak egészségére üríti poharát. Szakáll László a budai kereskedők ve­teránjára Mauks Jánosra emel poharat, ki nem csak mint szakember . bírja a kollegák elisme­rését, de a ki a magyarosításnak egyik legbuz­góbb előli arcosa. Ott Lajos elmondja, hogy a mai ünne­pély eszméje Erezhegyi Ferenctől ered, de az csak kedélyes vacsora akart lenni. Hogy mégis ily szép tinnepélylyé nőtte ki magát az estély, azt szóló a díszes vendég seregnek tulajdonítja s azért a vendégeket élteti. R u p p Zsigmond visszaemlékszik azon szép ünnepélyre, mely ugyané helyen folyt le és a mely Eötvös József báró emlékezetének volt szentelve. Akkor a nagynevű férfiúnak fia Eötvös Loránd báró reminiszcenciákat beszélt el egy pohárköszöntőjében a Svábhegyről, mely­ben nagy szerepe volt egy Hanzi nevű szamár­nak, mint a hogy régebb időben a szamaraknak fontos szerepük jutott a Svábhegyen, a meny­nyiben azok pótolták a mostani vízvezetéket, azok hozták fel hátukon az ivóvizet. Szóló ugyan nem fia egv ily nagynevű férfiúnak, ő maga is csak szerény tagja a társaságnak, de azért en- i gedjék meg — úgymond— Fogy ő is reminisz­cenciákat tartson abból a régi időből, a mikor még ő és bátyja gyermekkorukban két csacsin szoktak volt lovagolni: a y, Villámon“ meg a „Pajkoson.“ Egyszer ő is ráült a tüzesebb „Vil­mámra“ s az őt egy fordulónál levetette. Epén akkor sétált arra Eötvös József báró, a ki ba­rátságos, jóságos szavakkal vigasztalta őt és in­tette, hogy csak maradjon meg a szelídebb „Pajkos“-nál. Egy más alkalommal ő képeket színezett ki és a nagy nevű férfiú nézte, hogyan pingálgat. Egy alaknak a ruháját elfeledte ki­festeni és Eötvös báró erre figyelmeztette s megkérdezte, hogy miért nem festi ki azt is. 0 erre gyermekes szomorúsággal elpanaszolta, hogy a ruhát lila színűre szeretné kifesteni, de ilyen szine nincsen. Erre Eötvös báró megtanította őt arra, miként lehet a színek keveréséből lila színt előállítani. Csekély dolgok ezek, de azért neki élénken emlékezetébe vésődtek, mert ahhoz a férfiúhoz fűződnek, a ki a vallásszabadságnak az egyenlőségnek, a toleranciának volt egész életen át hirdetője. Ez a tolleraucia meg van a most ünneplő kereskedőkben is, kik sem val­lás külömbséget nem tesznek az egyesek között, sem a más foglalkozásúak iránt nincsenek tü­relmetlenséggel, mert íme most is, ez alkalom­mal is e tollerancia nyilvánult: a kereskedők nem vették körül magukat kínai fallal, nem kü- lönözték el magukat, hanem szívesen látják őt is, másokat is vendégekül, a kik pedig nem ke­reskedők. A tolleráns házigazdák egészségére, céljaik, törekvéseik sikerére emel poharat. Hampel Sándor elöljáró rövid humoros szavakkal Mauks János, Ott Lajos és Kollár Lajos dr. egészségére üríti poharát, mint az egyesület főbb tisztviselőire, W o 1 f Márton nem fél attól, .a mitől többen tartanak, hogy t. i. az új Duna-hid fel­építése által a budai kereskedők károsodni fog­nak, mert a vevők könnyebben juthatyán Pestre, ott fogják szükségleteiket fedezni. 0 ezt a né­zetet megszégyenítőnek tartja a tisztességes ke­reskedőre, mert meggyőződése, hogy lelkiösme- retes munkásság és becsületes kiszolgálás azután is épen úgy megfogják teremni gyümölcsüket, mint most. Kívánja, hogy ez a lelkiösmeretes kötelességérzet a budai kereskedőkben ezentúl is úgy meglegyen, mint volt eddig. Kollár Lajos dr. újból szót emel és ta­gadja, hogy Mauks és a többi tisztviselők az igazi házigazdák. Az igazi házigazda, a kinek szívessége folytán az egyesület gyűlései, össze­jövetelei számára helyiséget nyer. Jöó b Károly az „Egyesült budapesti fővárosi takarékpénz­tár“ budai főnöke ez a szives házigazda: szóló azt élteti. ifj. Lőw György miniszteri tisztviselő j Kollár drt élteti. Rupp Zsigmond egy nagy hatalmasság­nak, a sajtónak jelenlevő két képviselőjét élteti: t. i. Rolhauser Lajost, a „Pester Lloyd“ mun­katársát, a ki annak idején szép cikkeivel a lö- i vész egyletnek nagy hasznára volt és Andre- ánszky Jenőt, a „Budai Hírlap“ felelős szer­kesztőjét, a ki már annál is inkább közel áll a társasághoz, mert speciális budai érdekek kép­viseletét tűzte ki célul. Szóló Andreánszky vál­lalkozását annak idején a legmelegebben üdvö­zölte, sőt egy buzdító levélben meg is Ígérte a „Budai Hírlap“ támogatását tőle telhetőleg. Most is kívánja, hogy Andreánszky lapja minél inkább gyarapodjék, mert Budának szüksége van e lapra. Rothauser Lajos megköszöni a maga vészéről a szives megemlékezést és élteti a tár­saságot. Andreánsz ky Jenő, a nagyhatalmas­ságnak, melyről Rupp királyi tanácsos megem­lékezett csak szerény képviselője, mégis feljo­gosítva érzi magát annak nevében a megemlé­kezésért köszönetét mondani. Mint a „Budai Hírlap“ szerkesztője biztosítja a társaságot, bogy kitűzött célt ezentúl is szem előtt fogja tartani s a budai érdekeket minden irányban, politikai és egyéb tekintetek mellőzésével fogja képvi­selni. Kitűzött programmjához képest örömmel üdvözöl minden egyes embert, minden egyesüle­tet, vagy egyesületek szövetkezését, mely azon elvek szolgálatában áll, melyeket lapja volt és terjeszteni igyekszik. Így egyik sarkalatos pro- grammtétele a „Budai Hírlap“-nak a magya­rosítás minden téren. Épen ezért kedves kö­telességének tartja a kereskedőkre emelni poha­rát, mint a kik a magyorositást a legerélye­sebben hirdetik és terjesztik még akkor is, ha az látszólag anyagi érdekeikbe ütközik. Élteti a budai magyar kereskedőket és az ünneplő kereskedelmi társulatot. A társaság] a , lelkes éljenzéssel fogadott pohárköszöntők után kedélyes poharazás közben együtt maradt és élvezettel hallgatta Purcsi Jancsi békés-csabai cigány jó magyar nótáit. Éjfél után egy órakor vonult le a társaság a fogaskerekű vasúti állomásra, a hol külön vo­nat várakozott reájuk. Útközben víg danolás- sal szórakoztak a jókedvű utazók, a kik a ke­délyes szép ünnepélyre bizonyára szívesen fog­nak visszaemlékezni mindenha. jPSP* A Dana job »partján lévő' T. egyesületeidet és társulatokat felszólítjuk, hogy a közönségre, néz re érdekes határozataikat, gyűléseikről szóló tudósításaikat szíveskedjenek jókor beküldeni. A mennyiben azok nem üzleti hirdetés jellegé­vel bírnának, szívesen vesszük át e közléseket mint a melyek közönségünket is érdeklik. "^$8(8 A azerk, E rovatban minden szó egyszeri beiktatása 2 krba kerül, vastagabb betlibSl 1 kr. Oly hirdetésekért,,melyek a ;hir- dető félnek lakcímével el vannak , látva, mjnden _ egy­szeri közlés' után 30 kr. bélyegdíj is fizetendői Minden hirdetésre felvilágosítást ad a kiadóhivatal, ha a hirde tés alatt álló kis szám közöltetik,.. Leyélbeli tu4akozó dásokra pontosan válaszolunk, ha a szükséges posta bélyeg beküldetik. Az aprú hirdetések élőre fizetendiTk. „BUDA! HÍRLAP“ apró hirdetései által mindenki, a ki al­kalmazást, munkát keres, vagy alkalmazást, munkát adhat, nélkülözheti a 3 közvetítőket. Ezenkívül birtokeladás. ii. leteladás, birtokbérlet, házeladás, házvétel, nevelő, nevelönöi, házvezetőnői, | gazdasszonyi és egyéb pá­lyázat, lakáskiadás és la­kás bérb vételi hirdetések. Hi szóval az életszükséglet minden fázisában köny- nyen és olcsó pénzen a Budai Hírlap apró - hirdetései által célt lehet elérni. Családi jelentésekre ; eljegyzési hírekre, hy- ; men hírekre, esküvőkre való meghívásokra, azü- ! letési jelentésekre, név- I napi gratulációkra, gyászjelentésekre és minden efféle közleményekre .,Budai Hírlap ‘ apróhir­detési rovata kiválóan al­kalmas. A hirdetési dijak igen ol­csók. Mindannyiszor, a hányszor a hirdetés meg­jelenik, égy-egy szó két krajcárba kerül, vastagába betűvel négy krajcár. Gim­mel ellátott hirdetéseknél még egy-egy hirdetés után 30 kr. kincstári bélyeg- illeték külön jár. Ha a cim hincsen kitéve, ha­nem a hirdetés úgy szól. hogy »Cim a kiadóhiva­talban megtudható« ak­kor bélyegdijat nem kell fizetni. A kiadóhivatal ilyen esetben minden dij nélkül megmondja a kér­dezősködöknek az illető címet, sőt vidékre díjta- lanúl levelez is, ha á kér­dezősködő a postabélye­get beküldi. Helyben a hirdetések a kiadóhiva­talban vétetnek föl, kész­pénzen, vidékről a pénzt legalkalmasabban posta­utalványon lehet küldeni. A cim egyszerűen Budai Hírlap Becsikapú-tér 7. Mariskának. Ti­SZölcZ. '5-ikén a nagy napon Önre fogunk gondolni.Gon­dol-e néha az itthagyot- takra? Ha együtt vagyunk j mindig emlegetjük. Nem I is szeretek már arra men­| ni a hol mindig elcseveg: j tünk, olyan hidegek azok 1 a bezárt ablakok. Szívből ! üdvözli ,a főnök. ;17—1. X.. E.-nek. Úri utca. r Úgy-e édes kis lelkem, | eljön a megjelölt helyre | értem ? Hogy együtt me- | hessünk a vízivárosi bu- I csúra. Már előre örülök | hogy együtt töltjük majd ! a délutánt. Csókolja," ad- ‘ dig is az öregje. 18—1. Levelezésbe óhajt lépni egy 17 éves liatal leány egy csinos barna fiatalemberrel.Hogy miért? M\jd kiderül. Ké­rem a levelet ,,Sárika“| címen a kiadóhivatalba. 19—1. Egy tágas 2 ab-] lagos utcai szoba I emeleten I külön bejárattal a várban kiadó. Hol? megmondja] a kiadóhivatal. 20^-1. Tisztességes mel-j lék-jö védelemhez j juthat felnőtt, müveit j ember. Némi szorgalom- | mai havonta 40—50 frtot j kereshet csekély fárad- I sággal. Hogyan? meg-] mondja a kiadóhiv. 14—3. EST

Next

/
Thumbnails
Contents