Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-07-17 / 9. szám
Budapest, 1892. Julius 17. elmúlt félévben Bpesten összesen 375 uj ház építését fejezték be. 466 pedig még épülő félben vau. A felépült házak közül 270 földszintes, 38 egyemeletes, 26 kétemeletes, 29 háromemeletes, 4 négyemeletes, 6 pedig emelet ráépítés. Az épülőfélben levő házak közöl 218 földszintes, 70 egyemeletes, 64 kétemeletes, 89 háromemeletes 13 négyemeletes, 12 pedig emelet ráépítés. Az építkezéseknek tehát több, mint: fele nagy ház. Budán a z e 1 s ő k e r ü 1 e t b e n (Vár, Krisztinaváros és Tabán) 109, a m á s o d i k kerületben 50, aharmadik kerületben pedig 67 új ház épült az idén. A budai vigadó ügye hihetetlen gyorsasággal került a fő- és székvárosi Tanács asztalára. E hét elején tartott üléséből tudtuk meg. hogy a fő- és székváros megvette a II. kerületben a Korvin-tér és a Fő-utca sarkán fekvő katonai raktárépületet a kincstártól 55.000 frtért s az épületet a jövő tavasz birtokába is veszi. A törvényhatósági bizottságnak I. és II. kerületi tagjai által a budai vigadó tárgyában beadott, s lapunk múlt számában közölt kérvényt a tanács tárgyalta s a kérelmet teljesen megokoltunk találván, megbízta Márkus Oózsef tanácsnokot, hogy a mérnöki hivatal közben jöttével a szóban forgó középépület terveire, költségvetésére és jövedelmezőségére nézve tegyen konkrét előterjesztést. irodalom és művészet. „Pásztortiíz.“ Először a budai színkörben 1892. julius 9-én. A budai színkörnek tagja volt tavaly Kazaliczky, a ki mint színész szép sikereket aratott a színpadon. Most mint színműíró mutatta be magát a „Pásztortűz“ című népszínművével, melynek „Lorényi“ álnév alatt ő a szerzője. Meggyőződhettünk ez alkalommal arról, hogy Lorényi bár jó színész, — a „Pásztortűz“ bizony épen nem jó népszínmű A meséje a darabnak ez: Lexi, egy mészáros legény (Komjáthy), szerelmes Borisba (Seré d i), de, mert annak az apja kikosarazza, az öreget egy fokossal, melyet az erdőben talál, agyon üti. Állítólag csak megakarja ütni, de túlságosan^ „svungba“ jön s az öreg szörnyet hal. A fokos Árva Józsi bojtáré(P i n tér), a ki ennek a révén gyanúba kerül. Becsukják, sőt törvényt is ülnek felette és halálra Ítélik. A törvényszéki tárgyalási terem kályhájából akkor pottyan ki egy kéményseprőlegény (Kovác s), a ki a gyilkosság után átvette Lexitől a meggyilkoltnak egy gyűrűjét, melyet a gyilkos, hogy a hatóságot félrevezesse a rablás által, az agyonütött embertől elrabolt. A gyűrű a kéményseprőlegénytől kerül Árva Józsihoz, és azt nagy bajba keveri, mert nem tudja a kéményseprőlegény nevét, kitől a gyűrűt kapta. így a fekete legény vallomásával megmenti az ártatlanul elítéltet a haláltól. Lexi, ki ezalatt a lelkiösme- reti furdalásoktól gyötörve tökéletesen megörül, szintén eljön a törvényszék elé és bevallja a gyilkosságot. Árva Józsi ott a törvényszéki teremben kapja derékén Borist, a kit szeret és feleségül vesz és a kiről fölöslegképen kiderül az is, hogy a kéményseprőlegéuy testvére. Le- xinek régi. elhagyott kedvese Tera (Balogh E.), kinek fia is van, szerencsésen férjhez megy. Ennek a kis fiúnak, — kit Lexi nagyon szeret, és a kit atyai szive meg akar óvni attól a gyalázattól, hogy apja nevéhez gyilkosság fűződjék, — köszönhető, hogy a bűnös önmagát nem jelenti fel, bárha az ártatlanul szenvedő Árva látásakor már-már hallgatni akar lelki- ösmerete szavára és mindent bevallani. Peczkés, (Kassai) jó pajtása Lexinek és tud a gyilkosságról, de hallgat, a miért aztán börtönbe kerül a darab végén. Ez a mese van feldolgozva a Pásztortűz- ben és pedig nem valami szerencsésen. Tagadhatatlan ugyan, hogy az egyes jelenetekből kitűnik a szerzőnek jártassága a színpadon és a színpadi hatás ö-merete de általánosságban a cselekmény vontatott a helyzetek erőltetettek. A harmadik felvonásbeli törvényszéki tárgyalás a valónak még csak színével sem bir, oly képtelenségek vannak benne; azonfelül még csak nem is kacagtató. BUDAI HÍRLAP. A szereplők közül Komjáthy, Se r é d i és Balogh E. minden lehetőt elkövettek a darab érdekében. A többi szereplőről ezt nem mondhatjuk: játékuk kedvetlen, vontatott volt, a mi meg rosszabbá tette az amúgy is elég gyenge darabot. Kivételt képezett Bognár, a ki egy pandúr szerepét — az egyetlen egészséges alakot a darabban oly jóízű hu mórral adta. bogy jelenléte a színpadon folytonos derültségben tartotta a közönséget, mely meg is tapsolta az ügyes alakítást. — Á „Pásztortüz“ aligha fog még egyszer lobogni a budai színkörben. * A diurnistúk című életkép, a budai szinkör újdonsága ma, szombaton kerül színre először. A darab főhőse „Sanyaró Vendel“ a ,.Borszem Jankó“ pompás karikatúr alakja, kit F ol 1 i nu s z Aurél fog személyesíteni. A darabban a társulat összes komikusainak nagy szerepük van és igy valószínű, hogy jól fogunk mulatni az este, — ,.A Szalon betyár“ bohózatból is már nagyban folynak a próbák. A darabban a főbb szerepek: L. Kétszer y Etel, Berzsenyi Julia. Barcs Aranka, P i n- térné Szép Olga, Fo Mínusz (szalonbetyár) Gyöngyi. Kovács, Réthe y. K o ra j á t'h y, G i r é t h. Kassa i, B e r k y és F ü r e d y kezeiben vannak. * Az ó-budai szinkör-ből azt a hirt vesszük, hogy ott a viszonyok kezdenek rosszra fordulni. A közönség jóakarata dacára is, oly élvezhetlen előadásokat produkált a társulat a legutóbbi napok alatt, hogy a publikum lassanként kezd elszokni a színkörbe való járástól. Ehbez járul még az is, bogy Pajor Emilia a társulattól eltávozott s igy az most énekesnő nélkül szűkölködik. Bizony az ó-budaiak több figyelmet érdemelnének az igazgató részéről is, meg a színészek részéről is. * A budai színkörben e héten változatos volt a műsor. Vasárnap adták másodszor és utoljára a „Pásztortüzet“. Hétfőn „Schneider Fáni“ ment.— Kedden „Bocacciot“ láttuk igen jó előadásban. A címszerep Serédinél jó kezekben volt. Egyet azonban nem hagyhatunk szó nélkül, a mi már régebben is feltűnt a művésznőnél. Különös ambíciója, hogy a t betűt th-nak. a k betűt pedig kh-nak ejti ki. Hogy ez csak rósz szokás, és nem talán nyelv hiba, azt már azért is egész nyugodt lelkiösmerettel állíthatjuk, mert, mikor a népszínházhoz jött Serédi, akkor egészen rendesen beszélt. Kevés fáradsággal lehetne erről leszoknia, persze csak úgy, ha ő nincsen arról meggyőződve, hogy ez neki — jól áll. — Szerdán Kovács Mihálynak a kitűnő komikusnak volt a jutalomjátéka. „Azutolso zsidó“ a cime annak az unalmas, hosz- szadalmas darabnak melyet Kovács jutalom- játékúl választott. De ez a szerencsétlen választás is bizonyította, hogy Kovácsot mennyire szereti a közönség, mert a rósz darab dacára a szinkör egészen megtelt. Kovácsnak csakis az első két képben van valamire való szerepe ; a többi képekben már nagyon is alárendelt az ő szerepe és jó gondolat volt legalább nehány ügyes kuplé-betéttel fűszerezni a meglehetősen iznélküli darabot. A közönség minden alkalmat felhasznált, hogy Kovácsot kitüntesse : már megjelenésekor tapssal és éljenzéssel fogadta, kupiéit addig ismételte, a mig csak tudott újabbat, a felvonások végén pedig többször is kihívta a lámpák elé. Szép babérkoszorút nyújtottak fel a jutalmazottnak a zenekarból, öltözőjében pedig barátai lepték meg szép emléktárgyakkal. — Csütörtökön „Szép Helénáit. — pénteken pedig „II. Rákoczy Ferenc fogságát“ adták. Mind a két előadáson szép közönség volt jelen. * Gyöngyi Izsónak, a budai színkör kedvelt tagjának jutalomjátéka a jövő hét végén lesz. A jutalmazandó a „Párisi élet“-et, Offenbach e kedves operettjét választotta előadásul, melyben hatféle szerepet is játszik (A brazíliai, Frick cipész, a table d’hote- major, Prosper inas, Pamsabl herceg és Punta di cbatadores.) Az operettben e társulatnak miud a négy énekesnője játszik. A tanév végén. A III, kér. polgári leányiskola értesítője az iskolai év eseményeiről szólva o Baross miniszterről meleg szavakban emlékszik meg. Elmondja, hogy Barossnak köszönheti a Ill-dik kerület a polgári iskola létesülését, azu tán ezt írja: „De más alkalommal is tettekkel fejez1 e ki e jeles hazánkfia kerületünk polgársága iránt érzett rokonszeuvét. Így pl. hogy csak egyet említsünk, a jelen isk. évet megelőző szünidőben, kerületünk csapássujtotta lakossága anyagi viszonyainak némi javítása végett iskolánk helyiségében állami keztyűvarró-tanfolyamot nyitott, mely a muukásnők 4 heti kiképzése után mint kesztvüvarró műhely ma is folytatja a működését s benne 4o—50 nő talál szorgalmához és ügyességéhez képest megfelelő kenyérkeresetet. Intézetünket egy ízben látogatásával is megtisztelte s kiváló örömére szolgált látni, hogy kerületünk lakossága a női ipar iránt mily fogékonyságot tanúsít; a keztyűtelep fentartását tárcája terhére legalább 5 évre biztosította s ezen intézmény fejlesztésére hivatott felügyelő bizottság egyik tagjául dr. Göőz Józsefet nevezte ki. Nem ok nélkül mondhatjuk, hogy Baross Gábor kereskedelmi minister úr a női kézimunka és nőipar-oktatás terén iskolánknak ezentúl még hathatósabb pártfogója leen- dett volna. A keresk. minisztériumban tartott értekezlet alkalmával intézetünk igazgatója megbízatást nyert, melynek értelmében az isk. év végeztével általa ajánlandó 2 növendékünk a keztyűtüzésre a kereskedelmi minisztériumtól nyerendő segélypénzzel gyámolitva megtanitta- tik, hogy ezen keresett, sőt mondhatni, hazánkban teljesen verseny nélkül álló munká-nemben biztosabb jövedelmi forrást találjanak, mintha postai, távírdái, telep honi, vagy tanítónői hivatalra képeznék ki magúk a t Íme, Baross Gábor szelleme még most őrködik iskolánk felett!“ Az intézeti tantestület a következő tanerőkből állott: Dr. Göőz József igazgató (magyar nyelv és történelem), C s a p o d i István dr. egyetemi m. tanár, (egészségtan) F ö 1 d e s i Klára (magyar nyelv, történelem és német nyelv) Hortobágyi Antal (német nyelv), magyar nyelv, világtörténelem és földrajz, M a g y a r László (számtan, természettan és csillag, földrajz) Maurer Rezső (természetrajz, földrajz, vegytan, és ásványtan), N o s e d a Gyula (ének), T e 11 é r Gyula (rajz és szépírás), Tibor ez Ida (kézi munka és számtan), Váli Károly (francia nyelv), Szép Lajos (róm. kath. hittan). Varga Zsig- mond (ref. hittan), Martin Konrád (ág. ev. hittan). Schwarz Ármin és K u r z w e i 1 Lipót (zsidó hittan). A tanári testület tagjai közül irodalmilag működtek a lefolyt évben a következők: Göőz József dr. C s a p o d i István dr. Hortobágyi Antal és Magyar László. As intézet szeptemberben Széchényi emlékezetére, Március 15-én és a koronázási jubileum alkalmából iskolai ünnepélyeket rendezett, melyeken alkalmi beszédek, szavalatok, hazafias dalok éneklése képezték a programmot. Ezenkívül november hó 19-én, a királyné névnapján szintén alkalmi oktatásba részesültek a tanulók történelmi tanáraik részéről. Az intézet statisztikája kimutatja, hogy a beiratkozott 228 növendék között volt, 160 budapesti, 65 vidéki, 2 osztrák és 1 külföldi születésű. Vallás szerint volt 141 róm. katholi- kus, 16 református, 9 ágostai evangélikus és 62 zsidó. A tanulók közül csak magyarul tudott 32 magyarul és németül 192 magyar-uémet- románúl ■ 1, magyar-szerbűl: 1, magyar-német- franciáúl német-lengyelül: 1. A francia nyelv tanulására beiratkozott 83. ebből kimaradt: 27. A növendékek az év folyamán összesen 1579 darab női kézimunkát készítettek el. Jutalmakat a következő tanulók kaptak: 1. Gizella-alapitványi 100 frtos ösztöndíjban részesült: Kozáry Koruélia 111. oszt. tanuló. 2. Pindlmayer Teréz-féle alapítványból 79 frtnyi nevelési pótlékot kap: Eklér Margit III. oszt. tanuló.3. A magy. kir. pénz- ügybirsági alapból 60 irt ösztöndíjat nyertek: Beszédes Anna II. oszt. és Steiner Szidónia, IV. oszt. növendék. 4.eA „Bud;i-Ujlaki első magyar asztaltársasag“ 300 frtos alapítványának f. évre esedékes kamatait kapták: Poór Ilona
