Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-05-22 / 1. szám
Budapest, 1892. Május 22 BUDAI HÍRLAP. 4 A koronázási jubileum. Huszonöt éve annak, hogy dicsőségesen uralkodó királyunk megkoronáztatott. E luiszonöt év alatt sokszor volt alkalma a nemzetnek a legjobb uralkodó előtt rajongó szeretetének, tiszteletének és hűségének tanú- jelét adhatni, de kedvezőbb alkalom erre a mostaninál bizonyára nem kínálkozott még. 8 a nemzet ez alkalmat felösmerte és teljes lelkesedéssel igyekszik azt felhasználni: tanúbizonyság erre az egész országban folyó készülődés. A főváros természetesen első helyen igyekszik a fontos történelmi örömünnepet minél fényesebben megölni. A kiküldött előkészítő bizottság minden eszközt felhasznál arra, hogy az ünnepet külsőleg is oly fényessé, oly széppé, oly kápráztatóvá tegye, a milyen a pompájáról hires magyar nemzethez illő — és a mely külsőleg is visszatükrözze azt az ünnepies örömteli hangúlatot, mely minden magyar ember szivét kell, hogy ez ünnepen betöltse. A főváros e mozgalmában kifogják venni a maguk részét a budaiak is. Kifogják venni dacára annak a visszataszító pártoskodásnak, melyet egyes emberek még ilyen alkalmakkor sem képesek háttérbe szoritani. Mert tényleg visszataszító pártoskodásra mutat az. hogy az ünnepélyt rendező bizottságba a budai kerületekből csakis olyan bizottsági tagokat ajánlottak és igy persze választottak be, a kik az elmúlt képviselőválasztás alkalmával jó kormánypárti korteseknek bizonyultak — de kihagyták azon férfiakat, a kiket a kerületekben a polgárság bizalma, minden társadalmi és más közérdekű mozgalmaknak élére szokott állítani, nem kérdezősködve politikai hitvallásuk felöl. Kihagyták csupán azért, mert politikai hitelveik az ellenzéki pártokhoz vezettésöket az alkotmányos küzdelem alkalmával. Nincs szándékunkban kietlen thémát tovább feszegetni de meg- keliett említenünk, hogy rámutassunk arra a beteges állapotra, a mely nálunk uralkodik, és a mely megengedi azt, hogy egyes klikkek kényeik kedvük szerint pártoskodó gyűlöletüket még ott, és akkor is — a h o 1, é s a mikor az legkevésbé van helyén. Feledjük el, hunyjunk szemet e magasztos alkalommal az ily kicsinyes és méltatlan versengés előtt és igyekezzünk mi is, igyekezzék minden egyes polgár, tőle telhetőleg, minden erejének megfeszítésével az ünnepély fényét emelni, királyunk iránti hódoló ragaszkodásunknak minél méltóbb kifejezést adni! Az ünnepélyességek programmja a napilapokból eléggé ösmeretes, e helyen csak a Budán végbemenendő részleteit az ünnepnek említjük fel : Junius S-án, hétfőn érkezik meg a király délután f é 1 h á r o m ó r a k o r. A fogadására alakult főúri bandérium és a diszfogatok a lánchídon Albrecht-úton végig felkisérik a várba. A felvonulást természe'esen legjobban az Albrecht-úton lehet majd látni és a várhegy azon pontján, melyek az Albrecht-útra kilátást nyújtanak. Az Albrecht-úton már készitik is a nagy állványokat. A gróf Andrássy-féle kertben, honnan mint egy erkélyről, közvetlenül van kilátás, szintén egy nagyszabású néző állványt építenek. E helyen a közönség szórakoztatására a várakozás tartama alatt még zenéről, cukrászdáról es hideg ételek kiszolgálásáról is gondoskodnak a vállalkozók. Este 9 órakor a fáklyásmenet fog az eskütérről átjönni ugyanazon utón haladva, egészen fel a királyi palota udvaráig, a hol a budai dalárda szerenádot ad a királynak. A dalárda, mely most ideiglenesen rendkívül megnagyobbodott, Sellei Gyula karmester vezetése alatt már megtartotta az első próbát a vigadó egyik termében. A szerenád műsora a következő: 1. Üdvözlet. Szövegét irta Vidor Pál, zenéjét Serly Lajos. 2. Dal. Szövegét és zenéjét irta Ernő száz herceg. 3. Himnusz Erkel Ferenctől. Ezentúl minden kedden és szombaton próba lesz a vigadóban. Junius 7-én kedden este lesz a főváros kivilágítása, melyből Buda is kiveszi a maga részét. A lánchídon, szent Gellérthegyen és a Dunán levő hajókon tűzijátékok lesznek. A három határhegyen, Svábhegyen és Széchenyi- liegyen örömtüzeket gyújtanak és tűzijátékot rendeznek, Villanyos fény nyel lesznek kivilágiva : a Mátyás-templom az ó-budai városháza, a II. kér. főreáliskola és a Ganz-gyár. Fényesen ki lesznek világítva a korzó és a Margithid és a lánchíd is. A G e 11 é r t-h e g y e n óriási betűkkel: „Éljen a király!“ Éljen a haza!“ „Éljen az alkotmányi“ mondatok lesznek láthatók, a határ hegyen örömtüzek lesznek gyújtva. Az Albrecht utat a rendelkezésré álló gázlámpákon kívül még 300 lámpionnal világítják ki. —- Azonkívül a várba felvezető Ferencz Józset kaput is fényesen díszítik és kivilágítják. Junius 8-án szerdán, délelőtt 10 órakor lesz az ünnepélyes isteni tisztelet lesz a várbeli helyőrségi templomban, hol V a s z a r y Kolozs hercegprímás fényes segédlettel fogja a „Pe Deumot“ és a nagymisét tartani az esztergomi kincstárban lévő legdrágább ornatusában, mialatt a kóruson az operaház művészei és művésznői fogják az ének és zene részeket előadni. Délben 12 órakor fogadtatás lesz a királynál. Ez alkalommal a következő testületek i fogadtatni: a főrendiház elnökének vezetése mellett; a képviselöház, a képviselőháy elnökének vezetése mellett; a törvényhatóságok küldöttségei együttesen a miniszterelnök vezetése mellett; Budapest főváros törvényhatósági bizottsága a főpolgármester vezetése mellett. Délután 2 orakor népünnepi lesz a vérmezőn, is a városmajorban. A vérmezőn ökörsütés és borkiosztás lesz, mely alkalommal a rendőrségen kívül az elöljáróság és az egyetemi ifjúság fogja fentartani a rendet; A városmajorban pedig különböző ingyenes mutatványokat és versenyeket (dijmászás, céllövészet, versenyfutás stb.,) fognak rendezni. Ugyancsak ezen a napon a budai árvaházak lakóit megvendégelik Junius 9-én, csütörtökön estély lesz a királynál. * A „B u d a i Hírlap* a n a g y nemzeti ünnep alkalmából diszkiadásban fog megjelenni. * Az ünnepélyek tartamára az iskolákban nem fognak tanítani. * T. olvasóinkat felkérjük, hogy a kivilágítás vagy díszítés egyes érdekesebb részletéről lapunkat mielőbb értesíteni szíveskedjenek, hogy lapunk legközelebbi számában e részletekre már előre figyelmeztethessük a közönséget. Irodalom és művészet 'Budai színészet. A színészet mindenütt a kultúra terjesztésének egy hathatós eszköze, Magyarországon meg épen missziót teljesített, és teljesít ma is sok helyütt. Hogy a fővárosnak mennyire mostoha gyermeke Buda, itt is szembeötlő. A várszínháztól, melyhez szintén lesz annak idején nehány komoly szavunk, eltekintve, ezideig csak a krisztinavárosban levő „Budai színkör“ képviselte (az is csak nyáron) a színészetet a Duna jobb partján. Ezidén akadt egy merész vidéki színigazgató, a ki O-Budán ütötte fel a sátorfáját és pedig, a mint látszik elég szives fogadtatásban részesül az ó-budaiak részéről. A pesti oldalon van két országos és egy fővárosi színház, fényes, megfelelő palotákban. Ezen felül a főváros szükségesnek találta a városligeti arénát, a melyet berakott téglafalakból egészen csinosan újra felépittettek és elég jól felszereltek és a melyhez a sűrít lóvasúti közlekedés, az omnibuszok stb. a hozzáférhetést is igen könnyűvé teszik, évi 6000 írttal szubvencionálni. Ez ellen nincsen szavunk. Elvégre is Feld Zsigmond, a városligeti direktor derék ember, nagy családja is van, mint német igazgató nem ex'sztállmt a fővárosban, színtársulata pedig olyan gyenge „erőkből4 van összeállítva, hogy azt a fővárosi közönség még nyári színpadon sem veszi be, és igy alig jár valaki a múzsák e szellös hajlékába: mindezeket tökéletesen akceptálják, le is vonjuk a konzekvenciát, hogy I- h ezért kell a városligeti színkört 6000 írttal szubvencionálni. Hanem az már csakugyan eredeti, hogy ezzel szemben Budán, a hol semmiféle színház nincsen, a hol a krisztinavárosi színkörbe oly körülményes sőt rossz időben alig lehetséges, eljutni, a hol inkább is van szükség magyar színészetre, mint a városligetben, — ott a főváros megelégszik azzal, hogy 4000 frt szubvenciót ad. Hanem hát ez még nem minden. Egy sereg színigazgató megbukott ugyan de bizonyosan a saját hibájából, mert a mióta Krecsányi Ignác költözött be a színkörbe, azóta ez is szebb estéket lát. Az első évben ráfizetett ugyan, inert * a vidéki'színészetnek a renoméját nagyon is elrontották elődei, de azzal a szívós kitartással, mely jellemzi őt, szorgalommal, helyes műsorral és tisztességes társulattal sikerült neki immár állandó közönséget teremteni a budai színkörben és csak ő tőle függ, hogy e közönséget továbbra is megtartsa. De arról már csakugyan nem tehet sem a mostani sem más színigazgató, hogy a főváros egy rozoga deszkabódéba kvártélyoza be őket, a melyen már több a lyuk, mint a számozott ülőhely és a melyet úgy szögeznek össze minden tavasszal, hogy szét ne essék. Évről évre megjelenik a lapokban a tavaszi hir, hogy a főváros egészen újjá alakítja a budai színkört és a mikor kiváncsiak vagyunk látni az újításokat, kiderül, hogy az nehány elkorhadt fapadnak a kifoldozásából, egy pár meglazult lécnek a megszögezéséből és abból áll, hogy ott a hol az egyes festéket a néző publikum kabátjával már nagyon ledörzsölte, ott újból rákennek egy kis festéket. És amennyi pénzbe került csak tíz év óta is ez a foldozás annyiból már rég szépen uj színkört lehetett volna építeni. Rajta leszünk, hogy ez az állapot az 1892-diki szezonnal megszűnjék. Sokkal sürgősebb az ó-b udai színészet ügye. O-Buda minden esetre az a része a fővárosnak, a hol eddig a magyar nyelv csak igen lassan nyert tért, vagy legalább is azt hittük. És ime most egy magyar színtársulat képes e városrészben megélni, sőt a társulat igazgatója a saját pénzén épit magának egy fabódét, hogy legalább ne a kávéházban kelljen forongnia Nem volna helyén való, ha az ügyet a főváros is felkarolná, és legalább némi segítségben részesítené. Hol vannak a III-dik kerület városi képviselői? Vagy talán azt várják, hogy a kerület országgyűlési képviselője kérjen a belügyminisztertől egy kis segítséget a fővárosi színészet segélyezésére ? . . . Inkább hisszük, hogy kikerülte a figyelmét ezen ügy és azért ajánljuk azt a kellő figyelembe * Ö-bndai nemzeti színészet. Ezen hangzatos cim alatt hirdeti színi előadásait az a színtársulat, mely Károlyi Lajos vezetése alatt hirdeti a nemzeti kultúrát O-Budán. Ma még szerényen megvonulva egy kávéháznak nagytermében folynak az előadások és az ó-budaiak várva-várják azt a napot, melyen az uj színkörbe bevonulhatnak, melyet Károlyi igazgató költséget, fáradságot nem kiméivé építtet a saját szakállára. Tudósítónk a társulatról ezeket írja: A 26 tagból álló társulat már május 7-én érkezett meg O-Budára és ott a Bródy-féle kávéház nagytermében kezdte meg és folytatja előadásait. A társulathoz több jónevü színész és színésznő van szerződtetve. Fő vonzerejét minden esetre Pajor Emilia asszony képezi, kit a főváros közönsége már régebbről előnyösen ismer. Hangja és közvetlen játéka által már is az ó-budai közönség kedvenczévé vált, mely az ovációival valósággal elhalmozá. A társulat többi tagjai közöl kiválnak még Eintner Ilka drámai hősnő, Ger ö ff y né drámai szende; Medgyesy Erzsi és Kun Aranka uaivák, Károlyi igazgatóné társalgási színésznő. A férfiak részéről pedig Nyitrai
