Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-06-05 / 3. szám

6 Budapest, 1892. Junius 5. k teljesen elpusztította. Avandalizmus annyira ment az embereknél, hogy egyetlen fűszálat sem hagytak meg, s a hol kései nem voltak elegendők ott karmaikkal tépték ki gyökeres­tül a pázsitot. A kerületi elöljáró üldözi a tet­teseket, természetesen — lóháton. A bndapest XII. kér. önképző egylet f. évi junius hó 15zén a Romai fürdő parkhelyiségeiben hangversennyel egybekötött zártkörű nyári táncvigalmat rendez • a hangver­senyen Pajor Emilia, Aitner Ilka és Medgyesi Erzsiké úrhölgyek, valamint Nyitrai Sándor, Szathmáry Károly és Tombor Aladár urak szi- vességből működnek közre. Esküvők. E héten vezette oltárhoz J a c z k ó Manó dr. H é g e r Gizellát, Héger János számtanácsos leányát. — Ma volt az es­küvője ifj. erezi Orczy Gyula műépítész, fő­városi mérnöknek Gombár Ilonkával, Gom­bár Tivadar dr. királyi tanácsos leányával. Válasz Hunfalvy Géza úr »nyílt levelére.« Kedves Barátom ! A „Budai Hírlap“ 2. számában közzétett nyílt leveledre vonatkozólag mindenek előtt megjegyzem hogy a városi közgyűlésen egyház községtek vagy iskolátok nemcsak meg nem támadíatott de egyátalán szóba sem hozatott, mit abból is gyaníthattál volna, hogy védelmére senki sem kelt pedig viszonyaitokat ott többen is ismerték legalább úgy, mint én. Sajnálom ennélfogva hogy nyílt leveled, közzététele előtt, ha az egyátalán nyugtalaní­tott, az ügyállásról tőlem szóval nem kér­tél felvilágosítást, mert erre elég közel va­gyunk egymáshoz, s mert akkor megmondhat­tam volna, hogy felszólalásom tárgya kifeje­zetten az ó-budai fiók egyház helyzete és 1000 frt segélye volt, melyet egyházatok elöljárói kezéhez a főváros, kizárólag az ó-budai flók- egvház céljaira utalványoz s kezelésével egy­házközségeteket bízza meg. Többen beszéltünk ugyanis azon állapot­ról hogy ó-budán az iskolás gyermekek hitok­tatását egy különben kifogástalan jellemű magyar tanító a többnyire idegen származású szülök által kényszerhelyzetbe hozva kénytelen német nyelven végezni ; ezen akartunk segíteni a nélkül, hogy a segély megtagadása gondo­latunkban lett volna; módot akartunk nyújtani az illető szülők figyelmeztetésére, s hogy a segélyhez kötött feltétel eszköz legyen, annak megértetésére, miként Magyarország fővárosa segélyezi ugyan az arra szorult hitközségeket, de ez esetben vannak elengedhetetlen kívánal­mai is. Hogy a tömör kivonatot szolgáltató hírlap tudósítás erre nézve részletes tájékozást nem nyújtott arról nem tehetek, de nyílt leveled végkijelentésének igazságát irányomban is legyni. Hasonló körülmények közt mindig igy tennék mert azt a hazafiság megköveteli, s felszólalnék még akkor is, ha mások hibának, felületességnek vagy könnyelműségnek tartanák, mert saját meggyőződésemet csak akkor rende­lem alá a mások véteményének, ha annak téves voltát felismerem, mi ez esetben fent nem forog. Kosutdnyi Géza. * Kosutányi úr levelére a magunk részé­ről csak kettőt jegyezünk meg. Először is azt, hogy az ó-budai fiok-egyház teljesen a budai egyháznak van alárendelve, a pénzt is ez utóbbi kapja és igy, ha a pénzt a közgyűlés ama bizonyos „óhaj“ kifejezésével adja, az az óhaj csakis annak szólhat, a ki a pénzt elfogadja: a budai hitközségnek. Ez egyébbiránt a hitköz­ség dolga.' A másik megjegyzésünk a tudósí­tásra vonatkozik, mely tökéletesen reprodukálta azt, hogy mit mondott Kosutányi úr, és igy levelének azon része, mely azt mondja: „anél­kül, hogy a segély megtagadása gondolatunkban lett volna“ nem vehető komolyan. Epen Kosu­tányi gondolt arra, mert indítványának a kri­tériuma volt ; a s e g é 1 y kiadását m i n d­BUDAI HÍRLAP. addig megtagadni, m i g a magyar oktatási nyelvet be nem hozzák az iskolában. Tudósításunk, mely egyébiránt a h i v a t a 1 ó s „Fővárosi Közlöny“ tudósításával is megegyezik, tehát elég világos és érthető volt: az abból vont következtetéseinket pedig Ko­sutányi űr nem cáfolta még ezen levelével. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése. 1892. junius 1-én tartott. Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést d. u. 4 órakor megnyitván, bejelenti először is be. Királyi Pál országgyűlési képviselőnek má­jus hó 25-én bekövetkezett halálát. Meleg sza­vakkal emlékezik meg a kitűnő férfiú érdemei­ről és végül indítványozza, hogy a közgyűlés a főváros közönségét és törvényhatóságát ért ezen súlyos veszteség feletti legőszintébb fájdalmá­nak és az elhunyt kitűnő polgártársunk iránti köztiszteletnek a mai jegyzőkönyvben kifejezést adjon, a boldogultnak emlékét megörökítse és hogy a gyászba borúit rokonsághoz egy. a fő­város fájdalmát. méltóan tolmácsoló részvétira­tot intézem (Általános helyeslés.) Majd igy szól: „Hasonlóképen a hazafiui fáj­dalom legbensőbb érzetével egy további igen szo­morú elnöki kötelességet teljesítek, midőn a főváros egy másik szintén köztiszteletben, és szeretet- ben állott, kitűnő polgárának és a törvényható­sági bizottság egyik buzgó tagjának dr. Keleti Károly miniszteri tanácsosnak, az országos sta­tisztikai hivatal első szervezőjének és lelkes ve­zérének, a magyar tudományos akadémia igaz­gató és rendes tagjának május hó 30-án bekö­vetkezett halálát a tisztelt közgyűlésnek ezennel bejelentem. A boldogult köz- és törvényhatósági, vala­mint társadalmi és egyleti életünknek szintén egyik kiváló alakja volt és a részvét, melyet e kitűnő férfiú halála előidézett, általános. Sokkal ismeretesebb volt egyébiránt a fő­város ezen kitűnő polgára is, sokkal ismerete­sebbek tevékenysége, hazafisága, tudományos­sága és a közügyek, különösen az országos sta­tisztika terén évek hosszú során át szerzett ki­váló érdemei, mintsem hogy ezeket ez alkalom­mal részletezni szükséges lenne. A boldogultnak tudományossága, polgári erényei és a tudomány és különösen a statisz­tikai terén kifejtett rendkívüli buzgalma min­denkit tiszteletre ragadtak és nemcsak a ma­gyar tudományos akadémia előtt elismerésre találtak, hanem koronás királyunk 0 Felsége által is többször kiváló kitüntetésre méltatva lettek. Mindezeknél fogva azt hiszem, hogy ezen gyászeset alkalmából szintén a főváros közön­ségének fájdalomérzetét tolmácsolom és a tisz­telt közgyűlés egyetértő nézetével találkozom, midőn azon kettős indítványt bátorkodom elő­terjeszteni : 1. hogy a tisztelt közgyűlés a főváros tör­vényhatóságát ért ezen újabbi súlyos veszteség feletti őszinte fájdalmának és az elhunyt jeles férfiú iránti köztiszteletnek a mai jegyzőkönyv ben kifejezést adni és a boldogultnak emlékét megörökíteni méltóztassék: 2. indítványozom továbbá, hogy elhunyt jeles polgártársunk gyászbaborult özvegyéhez és családjához egy, a főváros fájdalmát tolmá­csoló részvétiratot intézni méltóztassék. (Álta­lános helyeslés.) Tiszteletteljes indítványaim a t. közgyűlés egyetértő helyeslésével találkozván, a határoza­tot ez értelemben mondom ki. A Királyi Pál és dr. Keleti Károly elhalá­lozásával a törvényhatósági bizottságban meg­üresedett rendes tagsági helyekre Fanda József IV. kerületi és Dulovits Béla I. kér. póttagok hivatnak be. • Kullmann Lajes főjegyző felolvasta özv. Baross Gábornénak a közgyűléshez intézett levelét, melyben a főváros részéről néhai fér­jének elhalálozása alkalmával kifejezett rész­vétért köszönetét mond. Ezután bemutatta az Emke elnökségének a fővároshoz, mint alapitó taghoz intézett meghívóját, a f. hó 7-én Buda­pesten tartandó közgyűlésére. A törvényhatósági bizottság ezen gyűlésre képviselői gyanánt Rózsavölgyi , Gyula tanácsnok vezetése alatt Kiéli István, Gelléri Szabó János, Dezsénvi Jó­zsef, Szel es te y Géza és dr. Ullmann Pál bizott­sági tagokat küldötte ki. A napirend előtt dr. Heltai Ferenc inter­pellációt intézett a h. polgármesterhez. A lapok­ban megjelent főkapitány reiidelete ügvében, melv kimondja, hogy az utcák, melyeken át a bevonu­lás fog történni, már d. u. fél 1 órakor telje­sen el fognak záratni minden közlekedés előtt. Még nem volt rendelet, mely a főváros egész közönségét kivétel nélkül annyira megbotrán- koztatta volna, mint ez az ukáz (Általános zajos helyeslés.) Szóló kérdezi a polgármester űrt ól, hogy bir-e tudomással e rendeletről és ha tudomása van róla és — mint szóló biz­tosra veszi — nem helyesli azt, hajlandó-e a rendőrfőkapitánynál e rendetet kellő módosí­tása iránt közbenjárni és ha a rendőrfőkapitány erre nem lenne kész, fogja-e feladatának tar­tani ez iránt egyenesen a belügyminiszterhez fordulni ? Gerlóczy Károly h. polgármester az mter- pelláczióra válaszolva kijelentette, hogy e ren­deletet a hírlapokban olvasta. Már számosán jelentkeztek szólónál s kifejtették előtte ezen rendelet czélszerüsége iránti aggodalmaikat. Szóló még a délelőtt folyamában egy hivatal­nokot küldött a főkapitányhoz, hogy megtudja tőle, akként értelmezi-e a rendeletét, hogy a tribünökön is még fél 1 óra előtt foglalandók-e el az ülések P A főkapitány erre azt a választ küldötte, hogy rendeletét alapos megfontolás után és a belügyminiszter jóváhagyásával adta ki, és hogy rendelete szerint fél egy órán túl a tribünökre sem bocsáttatik senki. A főkapi­tány ezen válaszának megérkezése után meg­jelent szólónál a fővárosi tiszti főorvos és hivatalos minőségben kifejezte aggodalmait ezen rendelet ellen és hangsúlyozta, hogy e rende­letet közegészségi szempontból szerfölött veszé­lyesnek tartja, tekintve azt, hogy e rendelet értelmében óriási néptömegeknek 4—5 órán át kellene a legnagyobb hőségben várakozuiok és még annak lehetőségétől is meg lennének fosztva, hogy ezen idő alatt frissítőkhöz jussa­nak. A tiszti főorvos e hivatalos kérelmére még az interpeiláczió megtétele előtt köteles­ségének tartotta az ezen rendelet ellen felme­rült aggályokat legközelebb az illetékes helyen tolmácsolni. Szóló kötelességének fogja tartani még a holnapi nap folyamán a belügyminisz­terhez személyesen fölterjesztést intézni ezen sérelmes és közegészségi szempontból annyira veszélyes rendelet kellő módosítása iránt és reméli, hogy e lépésekben a főpolgármester ur ő méltósága kegyes támogatására számíthat. (Elénk éljenzés.) Elnöklő Ráth Károly főpolgármester erre kijelentette, hogy állásának egész tekintélyével, tőle telhetőleg, támogatni fogja a h. polgár- mesternek a ^ rendelet kellő módosítása iránti fáradozását. (Általános zajos éljenzés Dr. Hel­tai Ferencz hálás köszönettel tudomásul veszi a h. polgármesternek válaszát. Dr. Kollár Lajos, Weizenfeld Jakab és Del Medico Ágoston ugyanezen ügyben jelentettek volt be interpel­lációkat, de a h. polgármester fenti válasza után az interpellációtól elállottak. Erre a köz­gyűlés elfogadta a választ. Viola Imre tanácsnok előadta továbbá az ó-budai izraelita hitközség részére f. évre 1000 frt segély megszavazása ügyében a tanácsi elő­terjesztést, mit a közgyűlés elfogadott. Kun Gyula tanácsnok előadta a jogügyi bizottság és a tanács előterjesztését az építési szabályrendelet ügyében. Dr. H a v a s s Rezső hosszabb beszédben indítványozza, hogy keresse meg a közgyűlés a belügyminisztert az iránt, hogy a közgyűlésnek még 1890. március 12-én hozott határozatának megfeleljen és a fővárosi közmunkák tanácsa határkörének pontos körülírása iránt intéz­kedjék. A közgyűlés a tanács előterjesztését el­fogadta dr. Havass Rezső indítványát pedig ki­adta a tanácsnak. Márkus József tanácsnok előadta a pénz­ügyi bizottság és a tanács előterjesztését a köz-

Next

/
Thumbnails
Contents