Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-06-05 / 3. szám

6

Budapest, 1892. Junius 5. k

teljesen elpusztította. Avandalizmus annyira ment az embereknél, hogy egyetlen fűszálat sem hagytak meg, s a hol kései nem voltak elegendők ott karmaikkal tépték ki gyökerestül a pázsitot. A kerületi elöljáró üldözi a tetteseket, természetesen — lóháton.

A bndapest XII. kér. önképző egylet f. évi junius hó 15zén a Romai fürdő parkhelyiségeiben hangversennyel egybekötött zártkörű nyári táncvigalmat rendez • a hangversenyen Pajor Emilia, Aitner Ilka és Medgyesi Erzsiké úrhölgyek, valamint Nyitrai Sándor, Szathmáry Károly és Tombor Aladár urak szi- vességből működnek közre.

Esküvők. E héten vezette oltárhoz J a c z k ó Manó dr. H é g e r Gizellát, Héger János számtanácsos leányát. — Ma volt az esküvője ifj. erezi Orczy Gyula műépítész, fővárosi mérnöknek Gombár Ilonkával, Gombár Tivadar dr. királyi tanácsos leányával.

Válasz Hunfalvy Géza úr »nyílt levelére.«

Kedves Barátom !

A „Budai Hírlap“ 2. számában közzétett nyílt leveledre vonatkozólag mindenek előtt megjegyzem hogy a városi közgyűlésen egyház községtek vagy iskolátok nemcsak meg nem támadíatott de egyátalán szóba sem hozatott, mit abból is gyaníthattál volna, hogy védelmére senki sem kelt pedig viszonyaitokat ott többen is ismerték legalább úgy, mint én.

Sajnálom ennélfogva hogy nyílt leveled, közzététele előtt, ha az egyátalán nyugtalanított, az ügyállásról tőlem szóval nem kértél felvilágosítást, mert erre elég közel vagyunk egymáshoz, s mert akkor megmondhattam volna, hogy felszólalásom tárgya kifejezetten az ó-budai fiók egyház helyzete és 1000 frt segélye volt, melyet egyházatok elöljárói kezéhez a főváros, kizárólag az ó-budai flók- egvház céljaira utalványoz s kezelésével egyházközségeteket bízza meg.

Többen beszéltünk ugyanis azon állapotról hogy ó-budán az iskolás gyermekek hitoktatását egy különben kifogástalan jellemű magyar tanító a többnyire idegen származású szülök által kényszerhelyzetbe hozva kénytelen német nyelven végezni ; ezen akartunk segíteni a nélkül, hogy a segély megtagadása gondolatunkban lett volna; módot akartunk nyújtani az illető szülők figyelmeztetésére, s hogy a segélyhez kötött feltétel eszköz legyen, annak megértetésére, miként Magyarország fővárosa segélyezi ugyan az arra szorult hitközségeket, de ez esetben vannak elengedhetetlen kívánalmai is.

Hogy a tömör kivonatot szolgáltató hírlap tudósítás erre nézve részletes tájékozást nem nyújtott arról nem tehetek, de nyílt leveled végkijelentésének igazságát irányomban is legyni.

Hasonló körülmények közt mindig igy tennék mert azt a hazafiság megköveteli, s felszólalnék még akkor is, ha mások hibának, felületességnek vagy könnyelműségnek tartanák, mert saját meggyőződésemet csak akkor rendelem alá a mások véteményének, ha annak téves voltát felismerem, mi ez esetben fent nem forog.

Kosutdnyi Géza.

*

Kosutányi úr levelére a magunk részéről csak kettőt jegyezünk meg. Először is azt, hogy az ó-budai fiok-egyház teljesen a budai egyháznak van alárendelve, a pénzt is ez utóbbi kapja és igy, ha a pénzt a közgyűlés ama bizonyos „óhaj“ kifejezésével adja, az az óhaj csakis annak szólhat, a ki a pénzt elfogadja: a budai hitközségnek. Ez egyébbiránt a hitközség dolga.' A másik megjegyzésünk a tudósításra vonatkozik, mely tökéletesen reprodukálta azt, hogy mit mondott Kosutányi úr, és igy levelének azon része, mely azt mondja: „anélkül, hogy a segély megtagadása gondolatunkban lett volna“ nem vehető komolyan. Epen Kosutányi gondolt arra, mert indítványának a kritériuma volt ; a s e g é 1 y kiadását m i n dBUDAI HÍRLAP.

addig megtagadni, m i g a magyar oktatási nyelvet be nem hozzák az iskolában. Tudósításunk, mely egyébiránt a h i v a t a 1 ó s „Fővárosi Közlöny“ tudósításával is megegyezik, tehát elég világos és érthető volt: az abból vont következtetéseinket pedig Kosutányi űr nem cáfolta még ezen levelével.

Fővárosi ügyek.

A főváros közgyűlése.

1892. junius 1-én tartott.

Ráth Károly főpolgármester a közgyűlést d. u. 4 órakor megnyitván, bejelenti először is be. Királyi Pál országgyűlési képviselőnek május hó 25-én bekövetkezett halálát. Meleg szavakkal emlékezik meg a kitűnő férfiú érdemeiről és végül indítványozza, hogy a közgyűlés a főváros közönségét és törvényhatóságát ért ezen súlyos veszteség feletti legőszintébb fájdalmának és az elhunyt kitűnő polgártársunk iránti köztiszteletnek a mai jegyzőkönyvben kifejezést adjon, a boldogultnak emlékét megörökítse és hogy a gyászba borúit rokonsághoz egy. a főváros fájdalmát. méltóan tolmácsoló részvétiratot intézem (Általános helyeslés.)

Majd igy szól: „Hasonlóképen a hazafiui fájdalom legbensőbb érzetével egy további igen szomorú elnöki kötelességet teljesítek, midőn a főváros egy másik szintén köztiszteletben, és szeretet- ben állott, kitűnő polgárának és a törvényhatósági bizottság egyik buzgó tagjának dr. Keleti Károly miniszteri tanácsosnak, az országos statisztikai hivatal első szervezőjének és lelkes vezérének, a magyar tudományos akadémia igazgató és rendes tagjának május hó 30-án bekövetkezett halálát a tisztelt közgyűlésnek ezennel bejelentem.

A boldogult köz- és törvényhatósági, valamint társadalmi és egyleti életünknek szintén egyik kiváló alakja volt és a részvét, melyet e kitűnő férfiú halála előidézett, általános.

Sokkal ismeretesebb volt egyébiránt a főváros ezen kitűnő polgára is, sokkal ismeretesebbek tevékenysége, hazafisága, tudományossága és a közügyek, különösen az országos statisztika terén évek hosszú során át szerzett kiváló érdemei, mintsem hogy ezeket ez alkalommal részletezni szükséges lenne.

A boldogultnak tudományossága, polgári erényei és a tudomány és különösen a statisztikai terén kifejtett rendkívüli buzgalma mindenkit tiszteletre ragadtak és nemcsak a magyar tudományos akadémia előtt elismerésre találtak, hanem koronás királyunk 0 Felsége által is többször kiváló kitüntetésre méltatva lettek.

Mindezeknél fogva azt hiszem, hogy ezen gyászeset alkalmából szintén a főváros közönségének fájdalomérzetét tolmácsolom és a tisztelt közgyűlés egyetértő nézetével találkozom, midőn azon kettős indítványt bátorkodom előterjeszteni :

1. hogy a tisztelt közgyűlés a főváros törvényhatóságát ért ezen újabbi súlyos veszteség feletti őszinte fájdalmának és az elhunyt jeles férfiú iránti köztiszteletnek a mai jegyzőkönyv ben kifejezést adni és a boldogultnak emlékét megörökíteni méltóztassék:

2. indítványozom továbbá, hogy elhunyt jeles polgártársunk gyászbaborult özvegyéhez és családjához egy, a főváros fájdalmát tolmácsoló részvétiratot intézni méltóztassék. (Általános helyeslés.)

Tiszteletteljes indítványaim a t. közgyűlés egyetértő helyeslésével találkozván, a határozatot ez értelemben mondom ki.

A Királyi Pál és dr. Keleti Károly elhalálozásával a törvényhatósági bizottságban megüresedett rendes tagsági helyekre Fanda József IV. kerületi és Dulovits Béla I. kér. póttagok hivatnak be. •

Kullmann Lajes főjegyző felolvasta özv. Baross Gábornénak a közgyűléshez intézett levelét, melyben a főváros részéről néhai férjének elhalálozása alkalmával kifejezett részvétért köszönetét mond. Ezután bemutatta az Emke elnökségének a fővároshoz, mint alapitó

taghoz intézett meghívóját, a f. hó 7-én Budapesten tartandó közgyűlésére. A törvényhatósági bizottság ezen gyűlésre képviselői gyanánt Rózsavölgyi , Gyula tanácsnok vezetése alatt Kiéli István, Gelléri Szabó János, Dezsénvi József, Szel es te y Géza és dr. Ullmann Pál bizottsági tagokat küldötte ki.

A napirend előtt dr. Heltai Ferenc interpellációt intézett a h. polgármesterhez. A lapokban megjelent főkapitány reiidelete ügvében, melv kimondja, hogy az utcák, melyeken át a bevonulás fog történni, már d. u. fél 1 órakor teljesen el fognak záratni minden közlekedés előtt. Még nem volt rendelet, mely a főváros egész közönségét kivétel nélkül annyira megbotrán- koztatta volna, mint ez az ukáz (Általános zajos helyeslés.) Szóló kérdezi a polgármester űrt ól, hogy bir-e tudomással e rendeletről és ha tudomása van róla és — mint szóló biztosra veszi — nem helyesli azt, hajlandó-e a rendőrfőkapitánynál e rendetet kellő módosítása iránt közbenjárni és ha a rendőrfőkapitány erre nem lenne kész, fogja-e feladatának tartani ez iránt egyenesen a belügyminiszterhez fordulni ?

Gerlóczy Károly h. polgármester az mter- pelláczióra válaszolva kijelentette, hogy e rendeletet a hírlapokban olvasta. Már számosán jelentkeztek szólónál s kifejtették előtte ezen rendelet czélszerüsége iránti aggodalmaikat. Szóló még a délelőtt folyamában egy hivatalnokot küldött a főkapitányhoz, hogy megtudja tőle, akként értelmezi-e a rendeletét, hogy a tribünökön is még fél 1 óra előtt foglalandók-e el az ülések P A főkapitány erre azt a választ küldötte, hogy rendeletét alapos megfontolás után és a belügyminiszter jóváhagyásával adta ki, és hogy rendelete szerint fél egy órán túl a tribünökre sem bocsáttatik senki. A főkapitány ezen válaszának megérkezése után megjelent szólónál a fővárosi tiszti főorvos és hivatalos minőségben kifejezte aggodalmait ezen rendelet ellen és hangsúlyozta, hogy e rendeletet közegészségi szempontból szerfölött veszélyesnek tartja, tekintve azt, hogy e rendelet értelmében óriási néptömegeknek 4—5 órán át kellene a legnagyobb hőségben várakozuiok és még annak lehetőségétől is meg lennének fosztva, hogy ezen idő alatt frissítőkhöz jussanak. A tiszti főorvos e hivatalos kérelmére még az interpeiláczió megtétele előtt kötelességének tartotta az ezen rendelet ellen felmerült aggályokat legközelebb az illetékes helyen tolmácsolni. Szóló kötelességének fogja tartani még a holnapi nap folyamán a belügyminiszterhez személyesen fölterjesztést intézni ezen sérelmes és közegészségi szempontból annyira veszélyes rendelet kellő módosítása iránt és reméli, hogy e lépésekben a főpolgármester ur ő méltósága kegyes támogatására számíthat. (Elénk éljenzés.)

Elnöklő Ráth Károly főpolgármester erre kijelentette, hogy állásának egész tekintélyével, tőle telhetőleg, támogatni fogja a h. polgár- mesternek a ^ rendelet kellő módosítása iránti fáradozását. (Általános zajos éljenzés Dr. Heltai Ferencz hálás köszönettel tudomásul veszi a h. polgármesternek válaszát. Dr. Kollár Lajos, Weizenfeld Jakab és Del Medico Ágoston ugyanezen ügyben jelentettek volt be interpellációkat, de a h. polgármester fenti válasza után az interpellációtól elállottak. Erre a közgyűlés elfogadta a választ.

Viola Imre tanácsnok előadta továbbá az ó-budai izraelita hitközség részére f. évre 1000 frt segély megszavazása ügyében a tanácsi előterjesztést, mit a közgyűlés elfogadott.

Kun Gyula tanácsnok előadta a jogügyi bizottság és a tanács előterjesztését az építési szabályrendelet ügyében.

Dr. H a v a s s Rezső hosszabb beszédben indítványozza, hogy keresse meg a közgyűlés a belügyminisztert az iránt, hogy a közgyűlésnek még 1890. március 12-én hozott határozatának megfeleljen és a fővárosi közmunkák tanácsa határkörének pontos körülírása iránt intézkedjék.

A közgyűlés a tanács előterjesztését elfogadta dr. Havass Rezső indítványát pedig kiadta a tanácsnak.

Márkus József tanácsnok előadta a pénzügyi bizottság és a tanács előterjesztését a köz-