Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-11-13 / 26. szám

Budapest, 1892. November 13,

BUDAI HIB LAP.

ö

katona vesztette életét. Az ebben a században vívott összes csatákban megölt katonák számát bátran tehetjük tíz millióra. Ilyen nagy az emberiség véradója!

Borzalmas lelet. Párisban egy épülőiéiben levő palota telkén a minap egy rongy- szedő nagy véres csomagra bukkant. Az összekötözött rongyokban tizenkét részre darabolt női holttest volt. A fej hiányzott. A rongvszedő a rendőrséghez vitte a csomagot. Az odahivott orvos és egy rendőrtiszt kijelentették, hogy a gyilkosságot 24 órán belül követték el. A hol- testtet akkor vagdalták szét, mikor még meleg volt. az irtózatos munkát ügyes kéz, fűrésszel végezte. A holttest bőre finom, a tagok gyengék. vékonyak. A vizsgáló bíróság, 500 méternyire attól a helytől, a hol a csomag feküdt vérnyomokat talált, melyeket húsz lépésre lehetett követni. Eddig nem sikerült megtudni sem a gyilkos, sem az áldozat kilétét.

Kedélyes város lehet Szabadka városa ! A sajtó és egyébb bíróságok maholnap már nem is fognak egyébbel foglalkozni, mind szabadkai ügyekkel. Nemrégiben a budapesti esküdtszék előtt egy sajtóügyi tárgyalás alkalmával a szabadkai hivatalos manipulációkra vonatkozólag olyan érdekes adatok kerültek napfényre, hogy a bíróság a hivatalosan bevádolt újságírót, ki a „Szabadság“ című lapban leleplezéseket közölt egyes tisztviselők gazdálkodásairól, a rágalmazás és becsületsértés vádja alól felmentette. Hanem azért az illető tisztviselő még mindig hivatalában van. De egyébként is a közerkölcsöknek is olyan sülyedése lehet Szabadkán, hogy arról csak az szerezhet fogalmat magának, a ki a „Szabadság“ cimü szabadkai újságot olvassa. Alig van olyan száma, a melyben nehány „gazembert“ le ne leplezne e lap, s ha már közérdekeknek ez az erős hangú orgánuma maga nem talál lebunkózni valót, akkor a „Nyílt térben“ sietnek az odavalók egymást legazem- berezni, becstelennek, gyávának stb. „nyilatkoztatni.“ Az elvadulásról tesz tanúságot az a hír. melyet ugyancsak a „Szabadság“ legutóbbi számában olvasunk, s melynek igazságáért — természetesen — a nevezett lap felelős. A hír igy szól: „Pofozkodó pap. Panasz érkezett szerkesztőségünk!]ez, melyben egy tisztességes polgári nő elpanaszolja, hogy őt Gyenes János káplán, midőn hozzá egy szegényebb és vele semmiféle rokonságban nem állott, és általa csupán humanizmusból elvitt, hirtelen meghalt ember holttestét beszeutelés végett elszállittotta, a káplán azzal fogadta, hogy ő hozzá mindenféle dögöt hoznak a melyért semmi dij nem jár. Az asszony erre az embertelen bánásmódra megbotránkozásának adott kilejezést, a tisztelendő pedig annyira megfeledkezett magáról, hogy a védtelen nőt ■ügy arcul csapta, hogy sérülése az orvosi látlelet értelmében 8 napi ő J ó g y a 1 á s t vesz igénybe.“ így a „Szabadság” hire, melyhez kommentár— úgy hisszük — felesleges.

Fő- és székvárosi ügyek.

A fő- és székváros közgyűlése.

1892 November 9.

Az ülés megnyitása után a főpolgármester a közgyűlés munkarendjére nézve tett előterjesztést. nevezetesen azt indítványozta, hogy a jövő szerdai rendes közgyűlésen amaz ügyeket intézek el. melyek esetleg a mai közgyűlésről visszamaradnának, a két hét múlva, november 25-én tartandó rendkívüli közgyűlésen pedh>' a jövő évik öltségvetést vegyék tárgyalás alá, hogy az a törvény értelmében még november hóban a belügyminiszterhez felterjeszthető legyen.

Ezután Kamerma y e r polgármester válaszolt Fekete Ferenc a múlt közgyűlésen tett két interpellációjára. A polgármester megigérte, hogy a Garai-téren a jövő tavaszon az élelmiszerek árulása megkezdhető lesz mert a tér rendezésére szükséges 4500 frt költség a jövő évi költségvetésbe fel van véve. Az A1 pár-utca megnyitását a polgármester szintén megígérte.

Az interpelláló és a közgyűlés ebben megnyugodtak.

Del Medico Ágoston: Számos fővárosi polgár emlékiratba foglalta panaszait a trieszti osztr. ált. légszesztársulat budai gyára ellen. Panaszttevök azt állítják, hogy a nevezett gyárban készült légszesz nem elegendő s ennek következtében csekély a nyomás. Specialiter kiemelték, hogy éppen abban az időben, midőn legnagyobb a légszesz - fogyasztás, vagyis délutáni 5 — 9 óra közt, a légszeszfogyasztók formálisan félhomályban vannak. (Igaz ! Úgy van!) Szóló felolvassa a triesz.i osztr. légszesztársulat és a főváros közötti szerződés illető szakaszait, kijelentve, bogy a légszeszlámpák világítása alig felelhet meg a feltételeknek, külömben nem kellene a homály ellen panaszkodni. Épen azért a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: Hajlandó-e az osztr. általános légszesz- társulatot kötelességének teljesítésére szorítani, még pedig minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel ?

K a m e r m a y e r Károly, polgármester: Tudomásul veszem, a mit a t. interpelláló úr mondott. Természetes dolog, hogyha ily panasz tétetik. úgy nem csak nekem, de a tanácsnak is kötelessége az ügyet megvizsgálni. A magam részéről kijelenthetem, hogy az interpelláció folytán a vizsgálatot a tanács utján el fogom rendeltetni és azután a jelentést a közgyűlés elé fogom terjeszteni. '

Del Medico Ágoston : Köszönettel tudomásul veszem.

Ezután bemutatta a főpolgármester a központi járványbizottság amaz előterjesztését, hogy a vízhiány megelőzése végett, addig is. mig a végleges vízvezeték elkészül, vezessék be a fővárosba a káposztás- megyeri probakutab vizét. Az előlter- jesztést kiadták a. tanácsnak, hogy arra nézve mielőbb tegyen javaslatot.

Ezzel áttértek a napirendre, melyek első tárgya a tanácsnak az az előterjesztése volt, hogy a 25 milliós kölcsönből harmadfélmillió értékű kötvények 99V4 árfolyamon értékesíttessenek.

Csetei Herzog Péter a tanács javaslata ellen, Lipthay Béla báró, Weitzen- f e 1 d Jakab, Steiger Gyula és L a m p 1 Húgó főszámvevő a javaslat mellett szólották. Kern Tivadar dr. csak az ellen tesz ellenvetést, hogy Köváry Ármin bankár egy 500.000 frtnyi címlet átvételében részesittessék, mert fővárosi bizottsági tag, s igy a törvényhatósággal szerződési viszonyban nem állhat.

Steiger Gyula inditváuyoza, hogy utasit- tassék a kölcsönyügyi bizottság, hogy mondjon véleményt arról, vájjon a későbbi pénzbeszerzés miként történjék. (Általános helyeslés.)

A közgyűlés a tanácsnak ama javastatát, hogy7 a kötvények 99 és egy negyed árfolyammal eladassanak, val a mint Steiger Gyula indítványát is, nagy többséggel elfogadta.

Hozzájárult ezután a közgyűlés ahhoz, hogy a magyar lova r egyletnek, a lóverseny- téri istállók közelében, 1407 négyszögölnyi terület ölenkint 20 írtjával átengedtessék.

A Dunapart használatáért a jövő évben fizetendő béreket a tanács javaslata értelmében állapították meg.

Lemberger S.-t ama kérésével, hogy a X. kér. monori-uton 2511 négyszögöl területet, a mérő- és rajzoló eszküzgvár építésére ölenkint 3 írtjával engedjenek át, elutasították s a kért telek árát ölenkint 25 írtban állapították meg.

Ezután a kereskedelemügyi miniszternek az a leirata került tárgyalás alá, melyben azt kéri, hogy az 189 5. évi nemzeti kiállítás számára a városligetnek egv részét engedje át s a kiállítást anya- g i 1 a . i - támogassa.

A tanács a városligetnek azt a részét javasolta átengedni, a hol az 1885. évi kiállítás volt s egyszersmind a biztosítási alapra 1 0 0.0 0 0 forint maximális összeget ajánlott fel.

Krausz Lajos azt indítványozza, hogy az 1895. évi kiállítás céljára engedje át a főváros az 1 8 8 5. évi kiállítás egész terű 1 e té t é s ezenkívül a Stefánia-ut jobboldalán elterülő s a z Arénáig terjedő térséget. Ezzel szemben viszont a tanács azt a kikötést tegye, hogy a miniszter a közlekedést a Stefánia-utón áthidalással biztosítsa s az állatkertet a rag}' közönségnek díjtalanul nyissa meg.

Pártos Béla azt kívánja, bog/ a népligetet feltétlenül megkíméljék s hoí.y a kormány kötelezve legyen az épületeket t kiállítás végével azonnal eltávolítani.

B. Lipthay Béla: Ha a közgyűlés elszánja magát arra, hogy a városligetet, a nép ezen üdülési helyét átengendje, méh a célnak megfelel. Pedig kár azt elzárni a szegény néptől. Nagyon helyes dolog, ha a szegény osztály is eljárhat oda, hol a jobb m ó duak is ii dil.ne k. Külföldön mindenütt súlyt helyeznek erre és iparkodnak rajta, hogy a lakosság szépérzéke tej- lesztessék. Ha azt a területet, mely r ő 1 Krausz Lajcis indítvány ál an szó van, átengedik, ez csak as ze gé ny nép rovása történik, mely a z I üdvösnek bizonyult vasárnapi mi u n k as z ü n e t e t ott t ö 11 h et te. A h i n t ó sí p u b 1 i k umn a k persze mim egy. A célszerűségi szempont maga nem elég, mert ebből) a tekintetből sok egyebet is kellene elfogadni. A javaslat sérti a a szegény osztály érdekeit néhány száz gazdag ember rovására. Nem kell a kiállítás a város legnépesebb részeinek közvetlen közelében létesíteni. A bécsi prater sem volt különb annak idején, mint most a Lágymányos, melyet könnyen és gyorsan lehetne 2.000 fával Kiültetni és kiállítási területé átalakítani. Párisban egy esztendő alatt végeztek hasonló miukát. Ezt meg kellene gondolni: de ha már átacják a városligetet, akkor annyit adjanak belő.e, a mennyi a kiállításhoz szükséges.

K ö 1 b e r Ferenc, Csepreghy János. Csíky Kálmán és Fischer Ignác a tanács és Krausz indítványa mellett szólaltak fel.

A közgyűlés ezután e 1 f ( g a d t a K r n- u s z Lajos indítványát.

Szabó Károly tanács jegyző azután felolvassa a szavazatszedö bizottság jelentését, mely szerint az országos nemzet kiállítás rendező-bizottságába küldendő tagokra összesen 174 szavazat adatott be. Megvá.asztattak; Balázs Mór, Id. Cséry Lajos, Goldberger Sámuel. Grósz Mór, Lincer Imre, Lipthay Béla báró, Or- szágh Sáudor dr., Pucher József, Id. Rémi Róbert és Wagner Géza dr.

Del Medico Ágoston ebben az eredményben megsértve látja a közgyűlés ama határozatát, bogy a tagok fele az iparos- és kereskedő osztályból választassák.

Az elnök figyelmezteti Del Medicot, hogy felszólalása céltalan, mert a közgyűlés a maga választását meg nem semmisítheti. Ha tehát nem tartja azt helyesnek, felebbezzen a miniszterhez. (Helyeslés.)

A lazaristák temploma és ko 1 ostora részére a tisztviselő-telepen nagyobb telket engedtek át.

A tűzoltósági legénység létszámának 20-szal való szaporítását elfogadták.

A fővárosi szegény gyermekkert egyesületnek három alapítványra 600 forintot szavaztak meg.

A közgyűlés ezután K u n Gyula tanácsnok előterjesztésére elhatározza, hogy a Fsepel- rakparti 5. számú ingatlant a központi vásárcsarnok céljára kisajátítja. Elhatározza továbbá a következő Geller t-r a k parti házak kisajátítását:

1. A Pálházy András tulajdonát képező, 2056. hrsz. és az I. kér. Gellért-rakpart 37. sz. a. levő házat — mely áll 1 bolti helyiségből, 6 szobából, 3 konyhából s mely műszakilag 8977 frt 50 krra becsültetett — 11 000 írtért. 2. özv. Klnzatsek Ágostonná tulajdonát képező, 2087. hrsz. és az I. kér. Gellért-rakparton levő házat — mely áll 1 bolti helyiségből, 4 szobából, 2 konyhából, 1 éléskamrából, 1 istáiéból s mely műszakilag 9650 írtra becsűlte- tett — 10.000 írtért. 3. özv. Tomanek Ven- celné tulajdonát képező, 2081. hrsz. és Gellért-rakpart 32. sz. a. levő házat — mely áll 6 szobából, 3 konyhából, 1 istáiéból és mely műszakilag 9894 írtra becsültetett — 10.000 írtért. 4. Szalay Márton és neje tulajdonát képező. 2040. hrsz. és I. kér. alsóhegy-utca 10. sz a. levő házat — mely áll 4 szobából, 1 konyhából. 1 kamrából és mely műszakilag 2891 írtra becsültetett — 3000 írtért. 5. \ erde r-