Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-11-13 / 26. szám

Budapest, 1892. November 13, BUDAI HIB LAP. ö katona vesztette életét. Az ebben a században vívott összes csatákban megölt katonák számát bátran tehetjük tíz millióra. Ilyen nagy az emberiség véradója! Borzalmas lelet. Párisban egy épü­lőiéiben levő palota telkén a minap egy rongy- szedő nagy véres csomagra bukkant. Az össze­kötözött rongyokban tizenkét részre darabolt női holttest volt. A fej hiányzott. A rongvszedő a rendőrséghez vitte a csomagot. Az odahivott orvos és egy rendőrtiszt kijelentették, hogy a gyilkosságot 24 órán belül követték el. A hol- testtet akkor vagdalták szét, mikor még meleg volt. az irtózatos munkát ügyes kéz, fűrésszel végezte. A holttest bőre finom, a tagok gyen­gék. vékonyak. A vizsgáló bíróság, 500 méter­nyire attól a helytől, a hol a csomag feküdt vérnyomokat talált, melyeket húsz lépésre lehe­tett követni. Eddig nem sikerült megtudni sem a gyilkos, sem az áldozat kilétét. Kedélyes város lehet Szabadka városa ! A sajtó és egyébb bíróságok ma­holnap már nem is fognak egyébbel foglal­kozni, mind szabadkai ügyekkel. Nemrégiben a budapesti esküdtszék előtt egy sajtóügyi tár­gyalás alkalmával a szabadkai hivatalos mani­pulációkra vonatkozólag olyan érdekes ada­tok kerültek napfényre, hogy a bíróság a hiva­talosan bevádolt újságírót, ki a „Szabadság“ című lapban leleplezéseket közölt egyes tiszt­viselők gazdálkodásairól, a rágalmazás és be­csületsértés vádja alól felmentette. Hanem azért az illető tisztviselő még mindig hivatalá­ban van. De egyébként is a közerkölcsöknek is olyan sülyedése lehet Szabadkán, hogy arról csak az szerezhet fogalmat magának, a ki a „Szabadság“ cimü szabadkai újságot olvassa. Alig van olyan száma, a melyben nehány „gaz­embert“ le ne leplezne e lap, s ha már közér­dekeknek ez az erős hangú orgánuma maga nem talál lebunkózni valót, akkor a „Nyílt térben“ sietnek az odavalók egymást legazem- berezni, becstelennek, gyávának stb. „nyilat­koztatni.“ Az elvadulásról tesz tanúságot az a hír. melyet ugyancsak a „Szabadság“ legutóbbi számában olvasunk, s melynek igazságáért — természetesen — a nevezett lap felelős. A hír igy szól: „Pofozkodó pap. Panasz érkezett szerkesztőségünk!]ez, melyben egy tisztességes polgári nő elpanaszolja, hogy őt Gyenes János káplán, midőn hozzá egy szegényebb és vele semmiféle rokonságban nem állott, és általa csu­pán humanizmusból elvitt, hirtelen meghalt ember holttestét beszeutelés végett elszállittotta, a káplán azzal fogadta, hogy ő hozzá min­denféle dögöt hoznak a melyért semmi dij nem jár. Az asszony erre az embertelen bánásmódra megbotránkozásának adott kilejezést, a tisztelendő pedig annyira megfeledkezett magáról, hogy a védtelen nőt ■ügy arcul csapta, hogy sérülése az orvosi látlelet értelmében 8 napi ő J ó g y a 1 á s t vesz igénybe.“ így a „Sza­badság” hire, melyhez kommentár— úgy hisszük — felesleges. Fő- és székvárosi ügyek. A fő- és székváros közgyűlése. 1892 November 9. Az ülés megnyitása után a főpolgármester a közgyűlés munkarendjére nézve tett előter­jesztést. nevezetesen azt indítványozta, hogy a jövő szerdai rendes közgyűlésen amaz ügyeket intézek el. melyek esetleg a mai közgyűlésről visszamaradnának, a két hét múlva, november 25-én tartandó rendkívüli közgyűlésen pedh>' a jövő évik öltségvetést vegyék tárgyalás alá, hogy az a törvény értelmében még november hóban a belügyminiszterhez felterjeszthető legyen. Ezután Kamerma y e r polgármester vála­szolt Fekete Ferenc a múlt közgyűlésen tett két interpellációjára. A polgármester megigérte, hogy a Garai-téren a jövő tavaszon az élelmiszerek árulása megkezdhető lesz mert a tér rendezé­sére szükséges 4500 frt költség a jövő évi költ­ségvetésbe fel van véve. Az A1 pár-utca megnyi­tását a polgármester szintén megígérte. Az interpelláló és a közgyűlés ebben meg­nyugodtak. Del Medico Ágoston: Számos fővárosi polgár emlékiratba foglalta panaszait a trieszti osztr. ált. légszesztársulat budai gyára ellen. Panaszttevök azt állítják, hogy a nevezett gyár­ban készült légszesz nem elegendő s ennek követ­keztében csekély a nyomás. Specialiter kiemel­ték, hogy éppen abban az időben, midőn leg­nagyobb a légszesz - fogyasztás, vagyis délutáni 5 — 9 óra közt, a légszeszfogyasztók formáli­san félhomályban vannak. (Igaz ! Úgy van!) Szóló felolvassa a triesz.i osztr. légszesztársulat és a főváros közötti szerződés illető szakaszait, kije­lentve, bogy a légszeszlámpák világítása alig felelhet meg a feltételeknek, külömben nem kellene a homály ellen panaszkodni. Épen azért a következő interpellációt intézi a polgármester úrhoz: Hajlandó-e az osztr. általános légszesz- társulatot kötelességének teljesítésére szorítani, még pedig minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel ? K a m e r m a y e r Károly, polgármester: Tu­domásul veszem, a mit a t. interpelláló úr mon­dott. Természetes dolog, hogyha ily panasz téte­tik. úgy nem csak nekem, de a tanácsnak is kötelessége az ügyet megvizsgálni. A magam részéről kijelenthetem, hogy az interpelláció folytán a vizsgálatot a tanács utján el fogom rendeltetni és azután a jelentést a közgyűlés elé fogom terjeszteni. ' Del Medico Ágoston : Köszönettel tudo­másul veszem. Ezután bemutatta a főpolgármester a köz­ponti járványbizottság amaz előterjesztését, hogy a vízhiány megelőzése végett, addig is. mig a végleges vízvezeték elkészül, ve­zessék be a fővárosba a káposztás- megyeri probakutab vizét. Az előlter- jesztést kiadták a. tanácsnak, hogy arra nézve mielőbb tegyen javaslatot. Ezzel áttértek a napirendre, melyek első tárgya a tanácsnak az az előterjesztése volt, hogy a 25 milliós kölcsönből harmadfélmillió érté­kű kötvények 99V4 árfolyamon értékesíttessenek. Csetei Herzog Péter a tanács javas­lata ellen, Lipthay Béla báró, Weitzen- f e 1 d Jakab, Steiger Gyula és L a m p 1 Húgó főszámvevő a javaslat mellett szólották. Kern Tivadar dr. csak az ellen tesz ellenvetést, hogy Köváry Ármin bankár egy 500.000 frtnyi cím­let átvételében részesittessék, mert fővárosi bizott­sági tag, s igy a törvényhatósággal szerződési viszonyban nem állhat. Steiger Gyula inditváuyoza, hogy utasit- tassék a kölcsönyügyi bizottság, hogy mondjon véleményt arról, vájjon a későbbi pénzbeszerzés miként történjék. (Általános helyeslés.) A közgyűlés a tanácsnak ama javas­tatát, hogy7 a kötvények 99 és egy negyed árfolyammal eladassanak, val a mint Steiger Gyula indítványát is, nagy többség­gel elfogadta. Hozzájárult ezután a közgyűlés ahhoz, hogy a magyar lova r egyletnek, a lóverseny- téri istállók közelében, 1407 négyszögölnyi te­rület ölenkint 20 írtjával átengedtessék. A Dunapart használatáért a jövő évben fizetendő béreket a tanács javaslata értel­mében állapították meg. Lemberger S.-t ama kérésével, hogy a X. kér. monori-uton 2511 négyszögöl területet, a mérő- és rajzoló eszküzgvár építésére ölenkint 3 írtjával engedjenek át, elutasították s a kért telek árát ölenkint 25 írtban állapították meg. Ezután a kereskedelemügyi miniszternek az a leirata került tárgyalás alá, melyben azt kéri, hogy az 189 5. évi nemzeti kiállí­tás számára a városligetnek egv részét engedje át s a kiállítást anya- g i 1 a . i - támogassa. A tanács a városligetnek azt a részét javasolta átengedni, a hol az 1885. évi kiállítás volt s egyszersmind a biztosítási alapra 1 0 0.0 0 0 forint maximális összeget ajánlott fel. Krausz Lajos azt indítványozza, hogy az 1895. évi kiállítás céljára engedje át a fő­város az 1 8 8 5. évi kiállítás egész te­rű 1 e té t é s ezenkívül a Stefánia-ut jobboldalán elterülő s a z Arénáig terjedő térséget. Ezzel szemben viszont a tanács azt a kikötést tegye, hogy a miniszter a közlekedést a Stefánia-utón áthida­lással biztosítsa s az állatkertet a rag}' kö­zönségnek díjtalanul nyissa meg. Pártos Béla azt kívánja, bog/ a nép­ligetet feltétlenül megkíméljék s hoí.y a kor­mány kötelezve legyen az épületeket t kiállítás végével azonnal eltávolítani. B. Lipthay Béla: Ha a közgyűlés el­szánja magát arra, hogy a városligetet, a nép ezen üdülési helyét átengendje, méh a célnak megfelel. Pedig kár azt elzárni a sze­gény néptől. Nagyon helyes dolog, ha a szegény osztály is eljárhat oda, hol a jobb m ó duak is ii dil.ne k. Kül­földön mindenütt súlyt helyeznek erre és ipar­kodnak rajta, hogy a lakosság szépérzéke tej- lesztessék. Ha azt a területet, mely r ő 1 Krausz Lajcis indítvány ál an szó van, átengedik, ez csak as ze gé ny nép ro­vása történik, mely a z I üdvösnek bi­zonyult vasárnapi mi u n k as z ü n e t e t ott t ö 11 h et te. A h i n t ó sí p u b 1 i k umn a k persze mim egy. A célszerűségi szempont maga nem elég, mert ebből) a tekintetből sok egyebet is kellene elfogadni. A javaslat sérti a a szegény osztály érdekeit néhány száz gazdag ember rovására. Nem kell a kiállítás a város legnépesebb részeinek közvetlen közelében léte­síteni. A bécsi prater sem volt különb annak idején, mint most a Lágymányos, melyet könnyen és gyorsan lehetne 2.000 fával Kiültetni és ki­állítási területé átalakítani. Párisban egy eszten­dő alatt végeztek hasonló miukát. Ezt meg kellene gondolni: de ha már átacják a városli­getet, akkor annyit adjanak belő.e, a mennyi a kiállításhoz szükséges. K ö 1 b e r Ferenc, Csepreghy János. Csíky Kálmán és Fischer Ignác a tanács és Krausz indítványa mellett szólaltak fel. A közgyűlés ezután e 1 f ( g a d t a K r n- u s z Lajos indítványát. Szabó Károly tanács jegyző azután fel­olvassa a szavazatszedö bizottság jelentését, mely szerint az országos nemzet kiállítás ren­dező-bizottságába küldendő tagokra összesen 174 szavazat adatott be. Megvá.asztattak; Ba­lázs Mór, Id. Cséry Lajos, Goldberger Sámuel. Grósz Mór, Lincer Imre, Lipthay Béla báró, Or- szágh Sáudor dr., Pucher József, Id. Rémi Ró­bert és Wagner Géza dr. Del Medico Ágoston ebben az ered­ményben megsértve látja a közgyűlés ama ha­tározatát, bogy a tagok fele az iparos- és ke­reskedő osztályból választassák. Az elnök figyelmezteti Del Medicot, hogy felszólalása céltalan, mert a közgyűlés a maga választását meg nem semmisítheti. Ha te­hát nem tartja azt helyesnek, felebbezzen a mi­niszterhez. (Helyeslés.) A lazaristák temploma és ko 1 os­tora részére a tisztviselő-telepen nagyobb telket engedtek át. A tűzoltósági legénység létszámának 20-szal való szaporítását elfogadták. A fővárosi szegény gyermekkert egyesületnek három alapítványra 600 fo­rintot szavaztak meg. A közgyűlés ezután K u n Gyula tanács­nok előterjesztésére elhatározza, hogy a Fsepel- rakparti 5. számú ingatlant a központi vá­sárcsarnok céljára kisajátítja. Elhatározza to­vábbá a következő Geller t-r a k parti há­zak kisajátítását: 1. A Pálházy András tulajdonát képező, 2056. hrsz. és az I. kér. Gellért-rakpart 37. sz. a. levő házat — mely áll 1 bolti helyiségből, 6 szobából, 3 konyhából s mely műszakilag 8977 frt 50 krra becsültetett — 11 000 írtért. 2. özv. Klnzatsek Ágostonná tulajdonát ké­pező, 2087. hrsz. és az I. kér. Gellért-rakparton levő házat — mely áll 1 bolti helyiségből, 4 szobából, 2 konyhából, 1 éléskamrából, 1 is­táiéból s mely műszakilag 9650 írtra becsűlte- tett — 10.000 írtért. 3. özv. Tomanek Ven- celné tulajdonát képező, 2081. hrsz. és Gel­lért-rakpart 32. sz. a. levő házat — mely áll 6 szobából, 3 konyhából, 1 istáiéból és mely műszakilag 9894 írtra becsültetett — 10.000 írtért. 4. Szalay Márton és neje tulajdonát képező. 2040. hrsz. és I. kér. alsóhegy-utca 10. sz a. levő házat — mely áll 4 szobából, 1 kony­hából. 1 kamrából és mely műszakilag 2891 írtra becsültetett — 3000 írtért. 5. \ erde r-

Next

/
Thumbnails
Contents