Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-05-29 / 2. szám

Budapest, .1892. Május 29. BUDAI HIE LAP. •) palotája felé és a bástya-sétány felé hivatalokra kiválóan alkalmas, mert abban csupán világos, szép helyiségek lesznek előállíthatok. Nagy előnye még az is, hogy ezáltal aki r. p a 1 o t á h o /.vezető út s z a b á 1 y o z t a t- n é k és hogy a várnak azon részén van, mely legközelebb fekszik a főváros alsó és pesti részéhez. A 607 |_J ölnyi telektömbből elesnék egy nagy tágas és világos udvarra 160 Q öl és így a tényleges beépített terület volna 537 Q öl. Ha az épület magas földszint és 3 emeletre építtetnék' ezen 537 □ ölnyi terület 4-szeresen lesz kihasználható s így rendelkezésre áll 2148 □ öl. mely mértékből helyes arányban lép­csők, folyósok stb. által elfoglaltatik 600 □ öl és igy helyiségekre marad 1548 □ ölnyi terület. A kir. Kúria mai személyzetét véve fel, a kimutatás *) szerint a hivatalos helyiségek igénybe vesznek. 1040 □ ölet az ugyanott elő­állítandó hivatalos lakások pedig 508 □ ölet, tehát összesen 1548 □ ölet. Külön kiemeljük azon­ban, hogy úgy a hivatalos helyiségek minta la­kások tekintettel a jövőre,bőven vaunak számítva, úgy hogy a menynyiben később személyszaporitás állana be az bizonyos mértékig magában az épü­letben találna elhelyezést. Megjegyzendő továbbá, azon nagy baj, — mely eddigelé nagy és alkal­mas térnek hiányából valamint abból szárma­zik, hogy a bírák helyszűke miatt otthon kény­telenek dolgozni s igy a legfontosabb iromá­nyok és okmányok mindig az utcán kóborol­nak, el van hárítva, mert egyrészt 10 igen szép nagy tanácskozási terem, két igen nagy rendkívüli terem és azonfelül még egv nagy­szerű díszterem állanak rendelkezésre, azonkívül pedig minden bírónak és minden jegyzőnek külön megfelelő hivatalos szobája leend. Az elnök és másodelnök állásuk és tekintélyük­höz illő nagy és szép lakásokkal azonkívül még néhány tisztviselő és a kellő számú szolga­személyzet megfelelő lakásokkal bírnának. Oly intézkedés, mely ezen legfőbb bírói méltósá­gokra nézve csak kívánatos lehet, és tekin­télyüket növelendi. Ha hozzáteszszvik még, hogy a kir. lak közelében nyugalom és csend ural­kodik és igy e hely a harmadfokú bíróság ép oly fontos mint magasztos munkálkodására nézve kiválóan alkalmas és hogy az új épület­ben minden egyes biró megtalálja azon kényel­met, melyet méltón igényelhet, s melyet jelen­leg sajnosán nélkülöz úgy véljük, hogy a m. kir. Kúria részére alkalmasabb hely nem is képzelhető. Áttérünk most a pénzügyi kérdésre. A szükséglet a már említett négy várbeli ház­nak beszerzésére, valamint a szabályozás után fenmaradó telek beépítésére magas földszinttel. *) Kimutatás a m. k. kúria elhelyezésére szükségelt helyiségek térfogatairól a) Hivatalos helyiségek: 1. Egy nagy díszterem : 50 □ öl 2. Két nagyobb tanácsterem á 30 □ öl : 60 » 3. Tíz nagy tanácsterem á 15 □ öl : 150 » » 4. Az elnök, részére 2 szoba és 1 előszoba : 30 » » 5. A másodelnök részére 2 szoba és lelő­szoba: 30 6. Két tanácselnök részére 7 szoba és 70 » » 7 előszoba : 7. Hatvannyolc biró részére 68 szoba á 7 □öl: 476 » » 8. Elnöki titkár részére egy nagy szoba : 10 » » 9. Tizenkét, jegyzői szoba á 6 Q öl : 72 » » 10. Segédhivatali föigazg. részére 1 szoba : 8 » » 11. Három aligazgató részére 3 szoba á 6 □ öl : 18 » » 12. Kiadóhivatal részére 3 nagy szoba á 10 □ ól : 30, » > 13. Levéltár részére 3 nagy szoba á 12 Qol : 36 » » Összesen : 1040 □ öl b) Lakások. 14. Az elnök lakása : 1 szobaszalon, 8 kisebb és nagyobb szoba, konyha, előszoba, closet, fürdő stb. 120 Q öl 15. Másodelnök ugyanaz valamivel kisebb 100 » » 16. A segédhivataii főigazgató lakása 60 > * 17. Egy segédhivatali igazgató lakása (épü­leti gondnok) 50 » * 18. Egy postás, és a különböző emelete­ken 5—6 hivatalszolgának lakása. 178 » » Összesen 1548 Q öt. Ezen 1548 □ ölnyi terület a magas földszint és három emeleten talál elhelyezést, egészen mellöz- vék a földszint alatti helységek, melyekben fáskama­rák, litbographia, stb. volnának elhelyezhetők. három emeletnyi magasságú monumentális jel­legű új palotával a folyamodványhoz mellé­kelt költségkimutatás **) B. pontja szerint össze­sen: 515,900 írt, kerekszámban 516,000 frt. Ezzel szemben áll a költségkimutatás **) A. pontjában részletezett fedezet: a mostani kúria épületének (ÍV. Ferenciek tere), valamint telkeinek összes értéke: 540,000 frt. E szerint az állam tulajdonát képező két telek, mely később értékesíthető volna, teljesen és bőven fedezné a budai várban emelendő kuriális épület összes költségeit. De e mellett még nem csekély megtakarításnak is helye volna, mert az elnök és másodelnök díszes ter­mészetbeni lakásokat, úgy szinte egv-két tiszt­viselő és 5—6 szolga szintén természetbeni lakásokat nyervén, az illetőknek eddig fizetett lakbér pótlékai megtakaríttatnának. Még egyet tartunk megjegyzendőnek. A budai oldalon a lakások köztudomás szerint 20° o-kal olcsóbbak leven a bírák és tisztviselők ez által kedvezőbb anyagi helyzetbe jutnának, mely még azáltal is fokoztatik, hogy eddigelé a bírák otthon leven kénytelenek dolgozni, e. célból egv szobával nagyobb lakást kellett tartaniok, mely haj egészen megszűnik, mert minden biró és tiszt­viselő megfelelő hivatalos helyiséggel birand. A kivitel akként volna eszközölhető, hogy a pénzügyminiszter űr a szükségelt 515—520,000 frtnyi összegnek az általa kezelt alapok vala­melyikéből leendő kölcsönadására felhatalmaz- tatnék, mely kölcsön a kuriális telkek eladása után, tehát rövid nehány év alatt ismét vissza volna térítendő. Hogy ezen a legfőbb törvény­szék helyes és célszerű elhelyezése a budai vár léteiének biztosítása és a kir. palota környeze­tének szabályozása és emelése céljából egyaránt sürgős és nagyfontosságú kérdés mihamarább meg legyen oldható, mindenekelőtt szükséges volna, hogy az emelendő új épület részletes programmja és annak alapján egy építési terv és költségvetés dolgoztassák ki, mely azután a magas kormány előterjesztésének és illetőleg a törvényhozás határozatának tárgyát képezné. Addig is azonban szükséges volna, hogy a szó­ban álló 4 ház mihamarább megvétessék, mert megvagyunk győződve, hogy azok jelenleg a közmunkatanács műszaki osztálya által jelzett árakon alul is megvolnának szerezhetők. Ke­gyelmes Úr! Tisztelettel esedezünk, hogy a m. k. kúria ekként leendő elhelyezésének ügyében a tárgyalásokat mihamarább megindítani s ez­által nemcsak a kir. várlak szomszédságának szabályozását lehetővé tenni, de egyszersmind egy egész városrésznek, az utóbbi időkben be­következett intézkedések folytán léteiében meg­támadott budai várnak jövő felvirágzását biz­tosítani méltóztassék. Excellenciádnak: alázatos szolgái: A főváros I. kerü­letének számos bizottsági tagjai. **) Kimutatás a jelenlegi kúria (IV. Feren­ciek tere) telkeinek és épületeinek értékéről, valamint az építendő uj kúriai palota költsé­geiről. Ajajelenlegi kúria értéke: l. A kúria 300 helyrajzi számú telke összesen : 747 Q öl Ebből az útra elesik 217.50Q öl; ennek értéke □ ölenként 400 frt • 87000 frt A fenmaraclő telek 529.5U □ öl ; ennek értéke □ölenként 550 frt == 291225 frt Összesen : 378225 frt II. A 203 helyrajzi számú telek összesen : 392Qöl Ebből az útra elesik : 142Qöl ; ennek értéke Q ölenként 300 frt — 42600 frt A fenmaradó telek ; 250 Q öl; ennek értéke Q ölenként 450 frt =112500 frt Összesen . 155100 frt A lebontandó házak anyagának értéke mintegy6675 frt Összes érték 540.OüO fit B) A várban létesítendő u j kúriai- palota költsége. 1. A kisajátítandó 4 ház értéke a közmunkák tanácsa műszaki osztályának becslése szerint mintegy = 140,000 frt. 2. Az építési költségek: Az egész új telek leszen mintegy : 897Qöl Abból beépíthető : 537^öl Magas földszintet és három emelet véve □ölenként 700 frtal —375.900 frt Összes költség 515,900 frt. Különfélék. A térzene, mely hetenként kétszer van Budán, igen szép és nagyszámú közönséget csalt ki a budai kioszkba és a várbeli bástya- sétányra. Ez utóbbi helyen az elmúlt években nagyon is kevés közönsége volt a térzenének. De a mióta a térparancsnokság a zenekar szá­mára egy díszes zenepavillont állított a bástya egyik rondellában, azóta e sétánynak a képe is megváltozott. Igazi randevuhelye lett az elő­kelő hölg3rközönségnek, mely szívesen keresi fel a páratlan szép fekvésű sétányt. Annyi bizo­nyos, hogy ha a pesti oldalon volna ebhez fog­ható szép sétahely, a pestiek jobban méltányol­nák, mint mi. A gyönyörű kilátás, a kényelmes és elég nagy számú padok, a kitűnő friss levegő egyaránt alkalmasak arra, hogy még zene nélkül odavonzzák a közönséget. De a tér­zene ezen látogatottsága csökkeni fog, mihelyst a melegebb napok beállanak, mert ilyenkor az oda tűző napsugarak kiállhatatlanná teszik az ott tartózkodást. Ha a katonai térparancsnok­ság már a zenészekről gondoskodott egy fedett, árnyékos helyiségről, talán nem fog akadályba ütközni az sem, hogy a közönségre való tekin­tettel a térzenét nem, mint mostan a leg­melegebb időben, délutáni 5 és 7 óra közt, ha­nem a nap lenyugta után 7 órától kezdve játszatja. Ajánljuk a közönség ezen méltányos óhajtását a térparancsnokság figyelmébe. Egy érdekes távirat. Egv párisi autográf-gyüjtő drága pénzért szerezte meg azt a táviratot, melylyel Lambert ellentengernagy és szent Ilona szigetének kormányzója bejelen­tette első Napóleonnak, a fogoly francia csá­szárnak halálát. Az érdekes távirat szószerint így hangzik: „özent Ilona 1821. május 15. Felség! Vau szerencsém jelenteni, hogy Bona­parte Napoleon tábornok folyó hó 5-én meg­halt és 9-én eltemettetett. Lambert.“ Ez a kato­násan rövid jelentés tudatta annak a férfiúnak a halálát, a ki az egész világot megreszket­te tte. A világ legnagyobb szökőkátja a chicágói világkiállításon lesz látható. A viz- medencének átmérője 47 méter és 41 centi­méter, tehát körülbelől olyan nagy, mint a Fazekas-tér. Az oszlopok, melyek a medence körül épülnek, félszer akkorák mint a lipót-városi bazilika legmagasabb pontja. A szökőkút alak­jai közöl a legnagyobb 8 méter, a legkisebb 4 méter magas lesz. Éjszakán át a vizsugara- kat s az egész kutat villanyos íénynyel fogják megvilágítani. Legelő a Várban ? Az iskola tértől kezdődő terület egészen a Bécsikapuig, mely magában foglalja a fortuna és \ erböczi utcát és köves talajánál fogva kitűnő juhlegelő az I-ső kerületi elöljáróság, jóvoltából bérbe adandó. A terület fent említett célra annál is inkább al­kalmas, mivel a múlt ősz óta sem legeltetve, sem pedig kaszálva nem volt, és igy a termé­keny talajon a legbujább pázsit tenyészik. A kik a legelőt használni óhajtják, legjobban teszik ha Osztoics Mihályt, a Ferencz József rend lovagját és az első kerület elöljáróját ke­resik fel. 'Nyári táncznmlsatsagot rendez az „I-ső kerületi polgári kör“ e hó 2-án. (csütör­tökön) a svábhegyi EőtvÖsnyaralóban. A ren­dező bizottság melynek élén dévai Szöllösy István és Muchmayer Ferenc állanak, har­mincöt tagból áll, közöttük a következő höl­gyek : C s a 11 h Dalma, F e r r y Aurora, Illés Gyuláné, Novak Mariska, Romy Béláné Drué, Schneider Eleonora, Szabó Gizella, Szab óIrma, Szathmáry Margit. Szöllösy Istvánná, S z u 1 y Gizeiia, W 1 a d á r '.iartonné Drné. Záborszky Ilona. Zsák Hugóné, Már e díszes névsor is garanciát képez a mu­latság biztos sikerére. Jegyek a rendező bizott­sági tagoknál kaphatók egy forintért betudva a svábhegyi fogaskerekű vasút, valamint a ló­vasút viteldiját. A hét eseményei. Vasárnap május 29. Zászló szen- telési ünnepet tart a budai vérmezőn az Este liadastyán betegsegitő és jótékonysági

Next

/
Thumbnails
Contents