Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)

1892-07-03 / 7. szám

Budapest, 1892. Julius 3. BUDAI HÍRLAP. 7 előadás az I-ső kerületbeli szegényiskolás gyermekek javára jövedelmezett csinos összeget, melyet Blaháné is száz forinttal gyarapitott. A krisztinavárosi iskolaszék gyönyörű babér­koszorúval lepte meg a művésznőt. Szöllössy István iskolaszéki alelnök pedig felvonásközben egy küldöttség, élén köszönte meg Blaháné jó- tékonysáját. * A budai színkörben hétfőn „Az én fiam ostoba“ cimii német eredetű vígjátékot adták elő. A szereplők: P Szép Olga, Z á- vodszk y, L. K é ts z e r y, K o mj á th y, Gr y ö n- gyi, Follinusz (a darab fordítója) és Ber- ky egybevágó jó előadást produkáltak, melyen a közönség jól mulatott. Csütörtökön „Hoffmann mesei “ vonzottak előkelő közönséget az arénába. A főbb szereplők: Németh, Ledofszky és Ko­vács már két év óta ösmerösek előttünk e jó szerepeikben. Uj volt Pintér, ki nehéz hár­mas bariton szerepében teljesén kielégítette az igényeket. Miklós szerepét B a r c s Aranka énekelte és pedig oly biztonsággal, mely a fia­tal énekesnőnek becsületére válik. A színkörben még hozzáfogható Miklóst nem hallottunk. De nemcsak éneke volt kifogástalan, hanem játéka is: a prózai részt oly értelmesen ejtette ki, ahogy énekesnő ritkán, s ez a darab megért- hetesét nagyban könnyítette. L e d o f s z k y t o 1 sokkal jobb Olimpiát hallottunk már: mint Antonia jó volt. Szigethy Lujza az anya szelle­mének nehéz énekét teljes megelégedésre éne­kelte. Kár, hogy az igazgató e jelenet színpadi rendezésére nem fordít gondot. A megelevendő képet úgy szokták csinálni, hogy az illető énekesnő a kép formájába lép. Itt egy óriási nagy lyukról csikorogva megy fel a kép vászna s a lyukban, (virágos szoba diszlettel a hát­térben !) majd elvész az anyja szerepét játszó énekesnő alakja. Csekélység ez, de épen azért könnyű volna rajta segíteni és legalább meg­óvná e szép jelenetet az így elkerülhetlen komikus hatástól. meztetve azt a saját nevére és arra, hogy a ma­gyar fő- és székvárosban vagyunk. A német irományt egyenesen „merényletnek“ uyil- vánitja é3 „határozottan visszautasítja“ az eré­lyes hangú levél De hogy mindez falra hányt borsó volt, arról W. ur nehány nap múlva saj­nosán győződött meg. a midőn is ugyanezen intézett ugyancsak ő neki egy német utal­ványt küldött. A csacsi ha ütik — mint lát­szik — megcsökönyösödik. — Ehhez hasonló esetet ir a „Budapest,“ mely közli, hogy Szentiványi Kálmán országgyűlési képvi­selőnek a „nemzeti“ bank küldött egy sült német „Interims Bestätigung“-ot. A két han­gzatos nevű intézet vezetősége csakugyan — botot érdemel e tüntető germanizálásért. Halálozás. Iglói Szontágh Albert kir. tanácsos, nyugalmazott m. kir. kataszteri központi felügyelő múlt ho 30-án, 74 éves ko­rában meghalt. — E hó 1-én halt (meg Bar­th a Lajos m. kir. államnyomdái művezető fe­lesége, született Wrubel Karolina életének 56- dik évében. Véghső László belügyminiszteri fo­galmazó az elhunytban anyósát gyászolja. Az 1848/9-diki emlékkiállítás, melyet állandósítottak, folytonos látogatottság­nak örvend. Az érdekes gyűjtemény tél óta igen becses ereklyékkel szaporodott szabadságharcunk korából. A kiállítási bizottság elhatározta, hogy a Kossuth születése napját megünneplő közsé­geket és egyesületeket Kossuth Lajos arcképé­vel fogja megajándékozni. Mindama községek és egyesületek, melyek Kossuth-iinnepet fognak rendezni s ennek folytán a Kossuth-képet el­fogadni szándékoznak, tudassák ezt az elöljáró neve- és pecsétjével ellátott levélben e hó vé­géig a fővárosi vigadóban levő 48-as kiállítás rendezőségével. A 48-as kiállítás rendezősége ez alkalommal is kéri a községeket és egyesülete­ket, hogy küldjenek 48—49-iki ereklyéket. A rendezőség mindent megvásárol vagy képekért becserél. A második felvonás Rozina divatárus boltjában játszódik végig. Ide jön Konfucsio is, a kit Enriko tesz bolonddá, majd nőnek, majd paraszt­asszonynak, majd meg nagymamának öltözködve. Elbolonditja Enriko Acsido minisztert (Gyöngyi) is, a ki egy színésznővel (Szigethy Lujza) szin­tén a boltba jön, sőt az erkölcsőröket is. Ezek előtt Konfucsio úgy óvja meg inkognitóját, hogy ruhapróbáló babának áll ki a boltban. A boltba jön a herceg is, Petronella is. Petronellát és Ácsidot elfogják az erkölcsőrök, a többiek Ro­zina és Enriko segítségével megszöknek. A har­madikfelvonásban a hercegi pár kibékülten jelenik meg (valószínűleg a kulisszák közt kötnek bé­két, hogy a bonyadalmat meg lehessen oldani). Acsidot elcsapják, Konfucsiot nyugdijazák s elvétetik vele Petronellát, Enrikot kapitáuyá nevezik ki és összeadják Rozinával s ezzel a függöny legördül. A szereplők mindent elkövettek, hogy sze­repeikéit lehetőleg kiaknázzák. A női szerepek közül a legérthetöbb Rozináé, a ki az egyetlen, a ki tudja, hogy mit csinál. Barcs Aranka kedves és ügyes volt e szerepben és szép mezzo­szoprán hangja is érvényesülhetett. Serédi a már fentebb emlitett kettősben ért el szép ha­tást ; egy későbbi éneke alkalmával olyan moz­dulatokat és ugrásokat tett, a melyekért sűrűn szokták megtapsolni — Karolát, az orfeumi énekesnőt. Komoly színpadra ez nem való: még operettben sem. Ha a darabban elő is van írva ez az indián-tánc, — mely minden kecs és szépség nélkül való — Serédi azt bátran el­hagyhatta vagy megváltoztathatta volna a maga jó ízlése szerint: a közönség csak hálás lett volna ezért. Sokféle és ízléses toálettekben játszik, ez szerepének leghálásabb tulajdonsága. Ledofszky szépen énekelt és fényes toálettjei voltak. Játékra neki sem volt al­kalma. A férfiak közül egyedül Kovácsnak van valamire való szerepe. Folytonos mókái, néha jobb, néha rósz szójátékái tudtak csak némi élénkséget kölcsönözni a darabnak. Kupléinek zenéje szép, jól is énekelte, de szövegük elcsé­pelt, rósz. N é m e t h Jánosnak csak azért van szerepe, mert tenor nélkül nincsen operett. A mit el- kellett énekelnie, azt jól énekelte: egy kettőse után Ledofszkyval nyílt színen is megtapsolták. Belépőjével is hatást ért el. Játéka épen úgy nincsen mint Gyöngyinek, ki szintén telje­sen felesleges alak és mindössze annyiban tar­tozik a darabba, hogy Konfucsiónak haragosa — de haragja csak annyira terjed, hogy örül amannak a kárán. Szigethy Lujza méltó párja Gyöngyinek: a mi kevés énekelni valójuk van, azt kifogástalanul elénekelték. Berzsenyi komika szerepében épen nem volt mulattató, éneke gyenge. Füredi és G i- r e t h, a két erkölcsőr szerepében mókázott, s az első felvonásban olyan jóízű nevető duettet csaptak, hogy a közönség is velük nevetett, végül pedig tapsviharban tört ki. Egyebet a legjobb akarattal sem csinálhattak szerepeikben. Kassai erkölcsőrkáplárnak még ez sem jutott. A szépszámú közönségnek a zene tetszett s azért a szöveg érezhető fogyatkozásai dacára elég rokonszenvesen fogadta az újdonságot. Különös dicséretet érdemel a zene- és énekkar, mely még eddig nem tapasztalt ké­szültséggel, teljesen egybevágóan játszott és énekelt, a rpi persze első sorban 0 r b á n kar­mester érdeme. A szerző mindegyik nőszereplőnek csinos rózsacsokorral kedveskedett. Serédi és Ledovszky még ezenfelül is kaptak virágkosarakat, (szt.) * Blaháné Lujza asszony múlt szomba­ton az „Igmándi kispapában, vasárnap pedig a „Tolonc“-ban lépett fel. Bárha már ezen két •fellépése is programmonkivüli volt, a budai közönség meleg fogadtatása és a lankadatlan érdeklődés, melylyel minden egyes fellépése ta­lálkozott, arra bírták a nagy művésznőt, hogy még kétszer lépjen fel. Tgy azután Kedden a „Piros bugyelláris“-ban láttuk öt remekelni, Szerdán pedig a „Parasztkisasszony“-ban vettünk búcsút tőle. A búcsú a fogadtatáshoz mérten szívélyes volt, s midőn a függöny legördült az utolsó felvonás végén, a közönség nyolcszor egymás­után hívta ki tapsaival és éljenzéssel kedven­cét, ki — mint maga mondá — a legszebb emlékekkel távozott körünkből. — A keddi Hírek. A reálisták imcsuestélye a Mar­gitszigeten pompásan sikerült. A rendezők igen helyesen, nem arra törekedtek, hogy minél több embei’t csőditsenek össze, hanem arra, hogy meghívott vendégeik jól mulassanak. Ez a tö­rekvésük teljesen sikerült. Válogatott társaság gyűlt egybe és az az ötven pár, mely az első négyest táncolta a legkitűnőbb animóval járta a körtáncokat is, mert — a mi majálisoknál ritkaság — épen elegendő hely volt arra. hogy folytonos karambolok és ebből kifolyó bocsá­natkérések nélkül lehetett táncolni. Természe­tesen a csárdás volt ez alkalommal is a leg- kedveltehb tánc, és Radics Béla bandája ugyan­csak kitett magáért, hogy jó renoméját a bu­daiak előtt is biztosítsa s ezt el is érte. A rendezők a táncosnőket igen csinos, Ízléses táncrendekkel lepték meg, melyek bizonyosan mindenkor kedves emlékeket fognak felelevení­teni azokban, kik a mulatságon résztvettek. Mikor — úgy reggel 3 óra után — a tánc­nak vége szakadt s a hölgyeket a többi ven­dégekkel együtt haza szállította a külön hajó, az érett ifjak összeültek és vig poharazás köz­ben búcsúztak egymástól nyolc évi együttlét után. A budai nyilvános rendelő in­tézetben mely csak nem régen nyílt meg, máris igen élénk a betegforgalom, a mi leg­jobban bizonyít az intézet szükségessége mellet. A mult Junius hóban 90 betegnek 450 eset­ben rendeltek. Műtétet 11. esetben végeztek az intézet orvosai. „Magyar“ és „Nemzeti.“ Hogy nem­csak egyes csökönyös németek akarnak germa- nizálni, hanem nagyobb intézetek melyek ma­gyar pénzből élnek, szintén űzik ezt a mester­séget, arról két eklatáns példával szolgálhatunk. A „Magyar (!!!) általános hitelbank“ egyik előkelő budai füszerkereskedőnek, Vv—r F—cnek német szövegű zárlevelet küldött. A derék kereskedő nem röstelte a fáradságot, ha­nem szépen borítékba zárta az okmányt és visszaküldte. Egy csatolt levélben tanulságos leckét is adott a germanizáló intézetnek figyel­Szerkesztői üzenetek. Jolán. A »budai szerelmesek«-et megkaptuk: beváltát. Mai lapunkból azonban kiszorultak a sok közgyűlés miatt. — »Több egyetemi polgár«. Sok­kal kisebb alak, sem hogy arra érdemes lenne ! Még elbizná magát!—J—zbí.Á hölgyek névsora s a tudó­sítás úgy látszik vidékre volt szánva: azért utaztak el azok is. Kérünk életjelt mielőbb! Hasznos tudnivalók. Budai képviselők: Az I. kerület országgyűlési képviselője : dr. Fáik Miksa (lakása V. Dorottya-utca 14. sz.) A II. kerület országgyűlési képviselője: dr. Darányi Ignáez (lakása IV., Koronaherceg-utca 2 sz.) A Ili., kerület országgyűlési képviselője Horváth Gyula (lakása IX., Lónyay-utca 7. sz.) Miniszterek fogadó napjai: Belügyminiszter fogad szerdán d. u. 4 órakor. Pénzügyminiszter fogad kedden d. u. 2 órakor. Vallás- és közokt. miniszter fogad csütör­tökön déli 12— 2-óráig. Igazságügy miniszter fogad d. u, 2 órakor hétfőn és csütörtökön. Földmi vetési ügyi miniszter fogad d. U. 2 órakor csütörtökön. Kereskedelmi ügyi miniszter fogad csütör­tökön d. u. 2 órakor. Honvédelmi miniszter fogad szerdán d. u. 2 órakor. Horvát- szlavón miniszter fogad minden nap kivéve a vasárnapot. (Vasárnap nem fogadnak a miniszterek.) Intézetek, látványosságok. Nemzeti mnzeum : nyitva van naponként d. e. 9—1-óráig (d. u. 1—3-óráig 50 kr. belépti dij) és pedig : Vasárnapon váltakozva. Szerdán és szombaton képtár. Hétfőn és csütörtökön: a természet és nép­rajztár. Kedden és pénteken: régiségtár. M. kir. technológiái ipar muzeum. (VIII., József-körut, szemben a népszínházzal.) Hétfőn ked­den, csütörtökön, pénteken és vasárnapon- d. e. 9—12-óráig és d. u. 3—5-óráig. Szerdán este pedig 7—9-óráig van nyitva. Szombaton egész nap zárva van. Kereskedelmi mnzenm. Hazai termékek ál­landó kiállítása a városligeti nagy iparcsarnokban: nyitva van naponkint d. e. 9—2-óráig és d. u. 3—G óráig (Vasár- és ünnep napon délután 20 k r. be­lépti dij)

Next

/
Thumbnails
Contents