Budai Hirlap, 1892 (1-28. szám)
1892-07-03 / 7. szám
Budapest. 1892. Julius 3, BUDAI HÍRLAP. 9 többen vállalkoznának erre, különösen a szent István napi körmenetkor! Másról beszélünk. Nem volt az a kérdés, a mihez hozzá ne szólott volna. A legszigorúbban vett szakkérdésekben is tett nagyképű nyilatkozatokat. Vagy másoktól ellesett s ilyenkor helyes, de felesleges volt, a mit mondott — vagy pedig sületlenség: mind a két esetben nevettek rajta az okos emberek. És tagadhatatlan az is, hogy a be- avatatlanok könnyen elhihették, hogy ez az úr az I-ső kerület vezetője. Sőt még az sem tagadható, hogy szájaskodásá- val még a saját, kerületbeli polgártársai között is bizonyos tekintélyt szerzett — legalább annyit, hogy három évtizeden át állandó városi képviselővé tette magát. Dicséretére szokták felhozni, hogy becsületes, szorgalmas ember. Nincs jogunk, sem okunk ezt tagadni. De a becsületesség minden férfiúnak, minden polgárnak erkölcsi kötelessége, mely jutalmat nem követelhet. A szorgalom pedig szintén szép és dicsérendő tulajdonság, de megtenni a maga gyümölcseit, hol házak, hol más anyagi javak alakjában. Oly tulajdonságok, melyek nem quali- fikálnak a képviselőségre. Kiváló képességek, lelkes hazaszeretet, mely mindig és minden téren tesz és tud tenni a nemzeti ügy érdekében: ezek a városatyaságra qualifikáló tulajdonságok. Az a kiről szó van, a legutolsó közgyűlésen „hazafias“ érzelmeiről elég nyilt bizonyságot tett. De hát a képesség? A bizonyság tétel külső formája, a felszólalás módja tanúskodik arról, hogy a ki a fő és székváros közgyűlésén így mer, vagy csak igy tud beszélni, milyen fokán áll a műveltségnek, az intelligencián a k. Ennek az embernek kell, hogy ez legyen utolsó szereplése ! Eddig nevetséges alakja volt a törvényh atóságnak, most önmagát tette lehe tienné: öngyilkossá lett. Harminc évig képviselte az első kerületet!!! A polgárság lehetetlen, hogy a konzekvenciákat le ne vonja, legalább a jövőre nézve: nemcsak választani kell a kópvisellőket, de meg is válogatn i, a saját érdekében, a saját reputációja kedvéért. Nehogy pedig a személyeskedés vádjával illethessen bárki is, nviltan felszólít.unk mindenkit: cáfolja meg a mondottak bármelyikét, ha tudja — természetesen adatokkal; mutasson ki a szóban forgó városatyáról csak egyetlen olyan képességet is, mely polgártársai fölé emeli, az illetőt sőt a polgárság, a kerület érdekeinek k é p v i s e 1 ó s é r e hivatottá, érdemessé, alkalmassá teszi. Kötelességünknek fogjuk ösmerni, minden i 1 y e n irányú felszólalást közzétenni, mert bennünket program m unkhoz hiven most is csak az objektivitás, az igazságosság vezethet, toliunknak csakis ezen szempontok figyelembe vételével szabad élesnek, hegyesnek lennie. Tehát csak rajta! A „BUBÁI HÍRLAP“ társadalmi hetilap, megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára a házhoz szállítva: Egy évre ..........................4 frt 40 kr. 6 hónapra..........................2 „ 20 „ 3 1 „ 10 „ Előfizetéseket elfogad aki adóhivatal d. e. 10—1 óráig esd.u. 7*3—5 óráig. Az előfizetési összeget póstautalványnyal lehet a kiadóhivatalnak megküldeni, vagy a hirlapkihordó által kézbesítendő nyugtatvány ellenében lefizetni, ha a lapot egy levelező lapon megrendeljük. Felkérjük mindazokat, a kiknek előfizetési gyűjtő-iveik vannak, hogy a gyüjtőiveket, melyeken előfizetők vannak, mielőbb beküldeni szíveskedjenek, hogy az előfizetők lapjukat megkaphassák. Üresen maradt iveket szintén kérjük beküldeni. Mind en a lap k i h o r d á s á r a v o- natkozó panaszt azonna 1 kér- j ü k tudomásunkra hoz n i. MT* Nyáron az egész fürdő-évad alatt előfizetőink kívánságára a lapot bárhová utánuk küldjük, még akkor is, ha többször változtatnak tartózkodási helyet, A Ki adóhivatal. A tanév végén. E héten tartották rueg a budai oldalon levő tanintézetekben a legtöbb vizsgálatot és szerencsésen be is fejezték azokat. A vizsgálatok lefolyásáról s a tanév eredményéről eddig a következő tudósításokat vettük: Ä várbeli iskolaszék csütörtökön Gombár Tivadar dr. elnöklete alatt tartott ülést. A kiküldött vizsgálati biztosok tettek jelentést a vizsgálatok eredményéről. E jelentések szerint az összes elemi osztályokban á vizsgálatok annyira kitűnőek voltak, hogy az iskolaszék a tantestület minden egyes tagjának elismerő okmányt fog kiállítani. Aziskolaszéknek 1891—92. iskolai évről szóló jelentéséből a következő adatokat emeljük ki: összesen 452 tanuló volt. és pedig 223 fiút és 229 leányt. Anyanyelvre nézve: magyar 422, német 30. Illetőségre nézve: 345 budapesti és 107 vidéki. Tandíjat fizetett: 209. Tandíjmentes volt: 243. Iskolalátogatás történt: 113 esetben. Meghalt ez évben: 7 leánynö- vendék. A tanulók előmenetele: 185 fiú és 166 leány a magasabb osztályba lép fel, azonban 27 íiií és 34 leány az osztály ismétlésére szorítanak. A jutalom-könyvek beszerzésére hozzájárultak: Hoffmann Sándor iskolaszéki tag 10 írttal és Scheich Károly 5 írttal. Az „Országos Magyar Iskolaegyesület“ 12 drb szép és hasznos könyvet bocsátott rendelkezésre azon idegen ajkú növendékek részére, kik a magyar nyelvben a legjobb eredményt mutatták fel. Hirsch Istvánná úrhölgy 5 irtot adott, oly szegény sorsú tanulók számára, ki a kézi munkában kitűnő eredményt mutattak fel. A II. kér. országúti iskolaszék hatásköre alá tartozó iskolákban a vizsgálatok köv. sorrendben folytak le: Junius hó 20-án a f ő v. k ö z s. s z e rote tbázb an. A vizsgálatokon Horváth tanácsnok, Hampl S. kér. elöljáró, Bauer József lőv. biz. és isksz. tag, Lipovcsevics plébános és számos előkelő vendég volt jelen kik meggyőződtek az intézetben uralkodó rend és pontosság fölött, a legnagyobb megelégedéssel távoztak. Horváth tanácsnok lendületes beszédben fejezte ki megelégedését az int. igazgatójának és működő tanszemélyzetének, üdvözölte egyszersmind a gyermekeket és bűzdiíovta őket továbbra is szorgalomra és kitartásra. — A Ii. Török-utcai iskolában a vizsgálatok junius hó 18-áu vették kezdetüket, és pedig a róni. kalbolikusok hittan vizsgájával, mely mint minden évben, az idén is fényesen sikerült. Az isksz. tagok közül ott voltak Lipovcsevics, Bauer J. Rétfalvv, Prokesch J., Krobanek és az érdeklődő szülőknek nagy serege. — Junius 28-án d. u. 4 órakor a felsőbb osztályok torna vizsgálatai folytak le. A fiúk precizitás és fegyelem tekintetben kifogástalanok, oly pontosan és ügyesen végezték gyakorlataikat, hogy a jelenlévő és elnöklő Bauer J. isksz. tag többször örömmel felkiáltott: „Beh jó katonák lesznek.“ Az isksz. tagjai -közül még Iiétfalvy, Skrobanek, Klemm és igen sok szülő volt jelen. Junius hó 21-éu az összes ieány-osztályok, 22-én pedig az összes fiú-osztály ok vizsgáztak a legkitűnőbb eredménynyel, k ü Ionos j á r a- t o s s á g o t és haladást m u t a11 a k a magyar nyelvben, miért is a „Magy. isk. egyes.“ a gyermekek közt több könyvet osztott ki. A vizsgálatokon elnöklő isksz. tagok közül különösen Bauer József. Christian J., Rétfa!vy Gy.. Skrobanek és Deutsch igen szép és lélekemelő beszédeket tartottak a gyermekeknek, egyszersmind megköszönve az isksz. nevében, az illető osztály-tanítók fáradozását. A vizsgálatokat minden osztályban ének fejezte be és a gyermekek örömmel eltelve távoztak haza, mert hiszen a legtöbb szépen felelt és iparkodott és igy munka után édes lesz a nyári pihenő Az első kér. polgári leányiskola a tanévről értesitőjében számol be. A részletes értesítő érdekesebb adatai ezek: A z intézet tanárai közül B a r ó t i Lajos. C s a p o d i István dr., Gruber Nándor. Pora Ferenc igazgató, S aj óhelyi Béla és Varga Bálint dr. működtek irodalmi téren az év aíait. Ünnepély bárom ízben volt az iskolában: Az első szeptember 21-én Széchényi István gróf emlékére, a második március 15-dikén, a harmadik pedig junius 6-án a koronázási jubileum alkalmából. Az „értesítő“ az ünnepélyekről szólva többek közt ezt mondja: „Az iskolai ünnepélyek sorába tartoznak az iskolai hangszolga állapitja meg, s adja tudtál ágyúszóval Budának. A múltkor két űr állt a reáliskolával szemben és várta a lövést. Az órajukat akarták megigazítani. Csak vártak, csak vártak! Már a vízivárosi plébániában delet harangoztak, s a lövés még mindig nem hallatszott. Egyszerre lelkendezve rohan az iskola szolga: — Hová olyan sietve ? ’ — Elfeledtem elsütni az átkozott ágyút! Már delet harangoznak és még nem volt lövés. — Hát csak siessen. De itt van egy jó szivar. Fogja! — Köszönöm, alázatos szolgája! Akkor elébb rágyújtok. Szabad kérnem egy kis tüzet . .. — Tessék! Hát nem pontban tizenkettőkor lőnek? — Dehogy nem! Hanem még most csak a plébániában húzzák a harangot, az apácáknál majd csak aztán ... hát még a barátoknál’ , . . Akkor is csak tizenkettő lesz még! S azzal szépen rágyújt a szivarjára még egyszer megköszöni s csak azután siet — lőni. X.
